Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

1U MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMCS LAPJA PEST MEGYEI VItHG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 162. szám Ara: I.1SO forint 1935. JÚLIUS 12., PÉNTEK MA: Heves a beépíthető telek (4. oldal) Rétéi újra középpontban (ú. oldal) Rádióv tv-müsor a fövő hétre (7-8. oldal) Kádár János látogatása a dabasi Fehérakác Tsz-ben r Pest megyeiek az ÖSEK-on Az aratás fél előkészített A vágásra érett gabonát szemléli meg a párt főtitkára. A képen bal­ról jobbra: Ádorl Károly, Balogh. László, Krasznal Lajos, Kakucsi Gabriella. követő évben sújtó aszály mel­lett egyéb tényezők is hozzá­járultak ahhoz, hogy romlot­tak a gazdálkodás feltételei. Kiemelte többi között, hogy a hatékonyság emelésének gát­jává vált a jövedelemszabá­lyozás jelenlegi rendszere. Ke­vesebb pénz jut beruházások­ra, s ez is a jövedelemterme­lő képesség növelése ellen hat. Mégis azt vallják: sirán­kozással nem jutunk előre, ezért igyekeztek minden te­kintetben alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Kutatták, hol lehet tovább csökkenteni, a költségeket, ta­karékoskodni az energiával. Tavaly ugyan caokként a nyereség, de a terveik teljesül­tek. A szárazság ellénére szé­pen fizetett a búza. A kukori­cából viszont — az érdekelt­ségi viszonyok miatt — az idén már jóval kisebb terüle­ten takaríthatják be a termést. Az elmúlt években mintegy GO milliót fordítottak a szarvasmarhatartás fejleszté­sére. Kialakult a teljes verti­kum, a tenyésztéstől a feldol­gozásig. Jelenleg évente 4 millió liter tejet termelnek, át­lagosan 5000 litert ad egy te­henük. Jelentős részt vállal­nak a környék és a főváros el­látásában. Az ágazat gazdasá­gosságával azonban problé­mák vannak. Szután Kakucsi Gabriella arról beszélt, hogy a gazdaság­ban nagy a súlya a háztáji ágazatnak, s a piac beszűkülé­se, a jövedelmezőség csökke­nése ellenére az ipari tevé­kenységnek is. A jelenlegi leg­fontosabb feladatuknak azt tartják, hogy stabilizálják az eredményeket. A mintegy há­romezer dolgozót számláló kollektíva bízik a szövetkezet erejében, lelkesíti őket az a tudat, hogy eddig is jelentős részt vállaltak a magyar me­zőgazdaság kiemelkedő sike­reiből. A párt agrárpolitikája biztos alapot nyújt ahhoz, hogy hatékonyabb munkával úrrá legyünk a nehézségeken. Végezetül kiemelte: az idén 50 milliós nyereséget tervez­nek, az eddigi teljesítmények reálisnak mutatják ezt az el­képzelést. Mindehhez hozzájá­rul: az országban, a megyé­ben jó politikai légkörben dolgozhatunk. Ez meghatáro­zó ösztönzője az eredményes kibontakozásnak. Kádár János a tájékoztatót követően az iránt érdeklődött, milyen a tagok és az alkalma­zottak aránya az alap- és a kiegészítő tevékenységben. A választ nyugtázva, hogy az előbbiekben az ott dolgozók 75, az utóbbiban 50 százaléka tagsági' viszonyban áll — el­mondotta: szívesen jött ide Dabasra. Egyrészt a mezőgaz­daság, a mostani aratási mun­kák fontossága miatt, más­részt,; mint volt Pest megyéi (Folytatás a 3. oldalon.) Átfogó kép a mezőgazdaságról Az idén augusztus 17—23. között rendezik meg az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amelyen az ipar is képviselteti magát — hallottuk Gábor András ipari miniszterhelyet­testől. Az ipar és a mezőgazdaság együttműködése meghatározó Je­lentőségű ugyanis a hazai gazdaságban; a nemzeti jövedelem növelé­sében, a lakosság ellátásában és a külgazdasági kapcsolatokban dön­tő, hogy c két terület tevékenysége egymással összhangban legyen. Az OMÉK-on megközelítően száz iparvállalat mutatja be gépeit, be­rendezéseit. Különösen jelentős a mezögépioar vállalatainak fejlesztő tevékenysége. Külön kiállítási részen képviselteti magát a vegyipar, s külön pavilonban adnak képet az energiagazdálkodás eddigi ered­ményeiről. A kiállítás számot ad az MSZMP agrárpolitikai célki­tűzéseinek megvalósításáról, a hatodik ötéves terv teljesítésé­ről, bemutatja a hetedik öt­éves terv legfontosabb irány­elveit. Kiemelten foglalkozik a KGST-országok gazdasági együttműködésének eredmé­nyeivel, a nemzetközi kapcso­latok jelentőségével. A látoga­tók megismerhetik a legújabb tudományos kutatások ered­ményeit, az oktatás, az infor­máció jelentőségét a mezőgaz­dasági élelmiszeripari és az erdőgazdasági termelés fej­lesztésében. Pest megyéből 30 mezőgazdasági üzem, intézet, vállalat és négy termelési rendszer felezte részvételi szándékát. A kiállítók között szerepel az albertirsai és dán- szentmiklósi Micsiirin, a szi- getszentmiklósi Duna, a kere- pestarcsai Szilasmenti, a ve- csési Ferihegy, a hernádi Már­cius IS., Termelőszövetkezet, a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Köz­pont. Felvonultatja szarvas- marháit a vácszentlászlói Zöldmező Tsz, a gödöllői Ál­lattenyésztő Közös Vállalat fekete-tarka üszőit, bikáit és juhait mutatja be, a törteti Dózsa, mint az évek során már annyiszor, ismét a juhai- val szerepel a nagy mezőgaz­dasági seregszemlén. Ugyan­így a kocséri Petőfi Tsz is, amelynek juhtenyésztése mel­lett szarvasmarha- és sertés- ágazatával is megismerkedhet­nek a látogatók. A kertészeti kiállítás terü­letén a Rozmaring Termelő- szövetkezet dísznövényekkel vesz részt az OMÉK-on. Vasutasára készülve Ezután is számítanak rájuk Több mint négyezer vasutas részvételével vasutasnapi nagy­gyűlést tartottak csütörtökön a MÁV Északi Járműjavító üzem nagy­csarnokában. Az ünnepségen ott volt Czinege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Ferenc, a vasutasok szakszervezeténéJlt főtitkára is. A Himnusz hangjai után Ba­jusz Rezső, a MÄV vezérigaz­gatója nyitotta meg a nagy­gyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszédet. Elöl­járóban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, valamint a kormány üdvözle­tét. a magyar vasút több mint 130 ezer dolgozójának. Majd szólt arról a megkülönbözte­tett szerepről, amelyet a vasút tölt be a népgazdaság életé­ben. —. Egyre növekednek . á személyi és az áruszállítással szembeni igények, amit jól jel­lemez, hogy tavaly a vasúti, a közúti közlekedést, a folyami és a tengeri hajózást, valamint takurrenciát jelent a kötvény Hite! építésre, felújításra Az esztendő első hat hónap­jában a terveknek megfelelő­en alakult a takarékpénztárak forgalma. A lakosság az OTP- fiókoknál és a takarékszövet­kezeteknél csaknem 9 milliárd forint betétet helyezett el. A tapasztalatok szerint a hosz- szabb lekötésű, magasabb ka­matozású betétformák népsze­rűbbek, főként a takaréklevél, az ifjúsági betét és a három évre lekötött betétek. Kon- kurrenciát a betéteknél maga­sabb kamatozású kötvények, célrészjegyek jelentenek. To­vább gyarapodtak viszont az OTP-fiókoknál az átutalási betétszámlák, bár változatla­nul gond, hogy a munkabér- átutalást a vállalatok äz OTP szorgalmazása ellenére nem szívesen vállalják. Hosszú lejáratú — döntően építési — hitelt 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegben nyújtott az OTP, mint a múlt év első- felében. Családi ház építésére 16 ezren kértek hi­telt, kétezerrel kevesebben, mint tavaly. Nagymértékben növekedett viszont a felújítási, korszerűsítési, tatarozást köl­csönt kérők száma. A tavalyi első félévi 6,4 mil­liárd forinttal szemben idén 7,8 milliárd forint értékben kért és kapott a lakosság kö­zép- és rövid lejáratú áruvá­sárlási, illetve személyi hitelt. Háromszázezer alkalommal folyósítottak a takarékpénztá­rak áruvásárlási kölcsönt, 450 ezren kaptak személyi hitelt. A termelési hitelek iránt is élénk az érdeklődés. Az OTP elmúlt évben meg­alakult vállalkozási irodája az év első felében 200 millió fo­rintnyi hitelt nyújtott külön­féle vállalkozásokhoz, s né­hány esetben tőketársulással is részt vett termelő és szol­gáltató üzemek létesítésében, bővítésében. a légi közlekedést és a csőve- zetékes szállítást is magában foglaló magyar közlekedési rendszer több mint 750 millió tonna árut és 4 millió utast szállított a belföldi és a nem­zetközi forgalomban. — A gazdasági élet változá­sai a MÁV-ot sem kerülték el, a vasútnál is érezhetőek voltaic az Utóbbi években a kedvező és a kedvezőtlen ha­tások egyaránt. Jó dolog — húzta alá a miniszterelnök-he­lyettes —, hogy több olyan nagy jelentőségű új létesít­ményt adtak át, amelyek pél­dául a záhonyi, a kelenföldi, a kőbánya—kispesti pályaud­varok fejlesztését szolgálták. Ugyanakkor a MÁV eszköz­parkja, illetve annak jelentős része — a korlátozott fejlesz­tési lehetőségek következtében — nem felel meg a növekvő igénybevételnek, a korszerűség követelményeinek. Czinege Lajos végezetül ki­emelte: — pártunk, kormá­nyunk, társadalmunk elismeri a vasútnál és más szállítási és közlekedési ágazatban dolgozók becsületes helytállását, szá­mít erre a jövőben is. Magyar—szovjet kereskedelem Marjai József miniszterel­nök-helyettes, csütörtökön fo­gadta Viktor ívdnov szovjet külkereskedelmi és Ivan Dá­vidon belkereskedelmi mi­niszterhelyetteseket, akik de­legáció élén, a Szovjetunióba irányuló magyar könnyűipari fogyasztási cikkek és élelmi- szeripari termékek minőségé­ről, exportjáról folytattak tár­gyalásokat a Belkereskedelmi, az Ipari, a Külkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági C3 Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseivel. KiUlár János jókívánságait fejezi ki Gogolák Mátyás gépkocsivezetőnek Impozáns látványt nyújtott • kétszáz hektáros búzatáblában a tizenhét modern kombájn datban érzékeltette a megye jelenlegi helyzetét, aláhúzva, hogy a politikái hangulat jó — ezt tükrözték a nemrég lezaj- Jőtt választások is —, s az itt "élők szorgalmasan nTTThlcál- kodnak a XIII. pártkongresz- szus határozatának végrehaj­tásán. Rámutatott, hogy az ed­digi eredmények alapján úgy tűnik: a gazdálkodó egységek­nek kemény munkával sike­rült pótolni a kemény tél okozta termeléskiesést, az ipar és a mezőgazdaság — nem el­lentmondásoktól mentesen —, de biztatóan fejlődik. Mint mondotta, a látogatás konkrét célja, bepillantani egy, a mai mezőgazdaság viszonyait jel­lemző közös gazdaság életébe, a dabasi Fehérakác Tsz mun­kája alapján tájékozódni, «li­re képes egy dolgos szövetke­zeti kollektíva. Mi. múlik a szabályozókon és mi az embe­ri tényezőkön. Kakucsi Gabriella ad.ott ez­után tájékoztatást a közös gazdaság tevékenységéről. El­mondta, hogy a szövetkezet 11 ezer hektáron gazdálkodik, ez-- által a legnagyobb a megyé­ben. Adottságai kedvező tiértek: •földjeik ■ aranykorona-értéke nem éri el a kilencet. Ez meg­határozza á termelés szerkeze­tét. A fejlesztés fő iránya az állattenyésztés és az élelrai- szerfeldolgozás. Emellett meg­határozó. az. ipari. tevékenység is,.mely a gazdálkodás fejlesz­tésének alapjait teremti, meg. A tsz-elnök a továbbiakban .arról szplt, hogy a két egymást Hivatalosan.'nem hirdette ki előre senki, mégis .több mint száz helybeli lakos köszöntöt­te szeretettel, tapssal, az úttö­rők .virággal ^tegnap Dabgsgji,, a pártszékház élőtt gépkocsi­jából kiszálló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának főtitkárát, aki rövid lá­togatásra érkezett a település­re. Kádár Jánost — akit útjá­ra elkísért Petrovszky István, az MSZMP KB párt- és tö-‘ megszervezetek osztályának vezetője és dr. Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak helyettes vezetője — a da­basi pártszékház előtt Krasz- nai Lajos, a megyei pártbi­zottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnö­ke, Ádori Károly, a dabasi vá­rosi .jogú nagyközségi pártbi­zottság első titkára, dr. Pétiké Jánosné, a városi jogú. nagy­község tanács elnöke, Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehérakác Tsz elnöke és Burik Gyula, a szövetkezet 'párttitkára' fogad­ták. Jelen volt Kárvalics Lász­ló, az MSZMP KB agitációs és propagantíaosztályának he­lyettes vezetője és- Kovács Pé­ter, a KB párt- és tömegszer­vezetek osztályának alosztály­vezetője. A pártszékház vb-termében Krasznal Lajos köszöntötte nagy tisztelettel a. magas ran­gú vendéget á megyei pártbi­zottság, a végrehajtó bizott­ság, a megye kommunistái és lakossága nevében. A megyei pártbizottság első titkára röviden, néhány mon-

Next

/
Thumbnails
Contents