Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

Választottak a lehetőségek közűi Ki mint keresett, úgy talált Az év elején életbe lépett új gazdasági szabályozó rendszer eddigi munkájuk alapos elemzésére, átérté­kelésére késztette a különböző üzemeket, szövetkezete­ket. Kétségtelen, hogy az intézkedéseket sehol sem üd­vözölték egetverő lelkesedéssel, de az adott körülmé­nyek ismeretében mindenütt igyekeztek a lehető leg­jobban alkalmazkodni a félig-meddig kényszerű vál­tozásokhoz. A módosított gazdálkodási rendszernek vannak alapvető törvényei, amelyek mindenkire egy­formán kötelezőek. Egyes területeken viszont válasz­tási lehetőséget lcaptak a munkahelyek. Ez utóbbiak közé tartozik az új keresetszabályozás, amelynek formái közül — a központi besorötfis figyelembevételével — ki-ki azt választhatta, amelyet magára nézve a leg­kedvezőbbnek, leginkább perspektivikusnak tartott. — A vonzáskörzetünk terü­letén működő gazdasági egy­ségek választási lehetőségeit a jelenlegi anyagi teherviselő képességünk és középtávú koncepciók befolyásolták. A döntéseket közgazdasági elem­zésekkel készítették elő, s így módja volt az adott kol­lektívának a különböző kere­setszabályozási formák meg­ismerésére és a számukra leg­kedvezőbb mód kiválasztására — mondta beszélgetésünk ele­jén Zubor György, akivel a monori párt-végrehajtóbizott­ság legutóbbi ülése előtt ta­lálkoztunk. Gondos előkészítő munka után az e témáról szó­ló jelentést ugyanis a gazda­ságpolitika^ osztály munkatár­sa "terjesztette a testület elé. — Vonzáskörzetünkben a mezőgazdaság dominál. Vajon hogyan döntöttek a termelő­szövetkezetek, illetve az álla­mi gazdaság? — Ok három keresetszabá­lyozási forma közül választ­hattak, s attól három évig nem térhetnek el. Mindhárom esetben az a cél, hogy olyan feltételeket teremtsenek, ame­lyek szorosabb kapcsolatot va­lósítanak meg a teljesítmé­nyek és a keresetek alakulása között. Az egyik forma az úgy­nevezett bruttó jövedelemtől függő munkadijszabályozás. Az elnevezéséből következik, hogy az előző évi, egy dolgo­zóra jutó bruttó jövedelem alakulásától függően 0—6 szá­zalék közötti értékben növel­hető adómentesen a munkadíj- színvónal. Ez lehetővé teszi a részesedésé alap növelését is. Olyan gazdaságok — Rákos­mezeje Mgtsz, a pilisi Arany­kalász Tsz, Monori Állami Gazdaság— választották ezt a formát, ahol már eddig is magas volt az egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem. — A másik választható for­ma a hozzáadott érték-, vagy­is munkadíjtömeg-szabályozás volt — tájékoztatott Zubor György. — Ez a szabályozás teljesen megszünteti az érde­keltséget a felesleges létszám — az úgynevezett vattaembe­rek — megtartásában, hiszen a létszám csökkenéséből eredő bérmegtakarítás teljes összege az üzemnél marad. Erőtelje­sen ösztönöz ez a forma az eszközökkel való takarékos­ságra, a tervezésben való tar­talékok jobb kihasználására is. Megkívánja a teljesítménybé­rezés általános bevezetését. A hozzáadott érték szerinti szabályozást azok a gazdasá­gok választották, aho] bíznak a jövedelem jelentős növelé­sében (Ferihegy Tsz, Tápió- völgye Tsz), illetve nagyobb mértékű létszámcsökkenést terveznek, mint például a Fáy András Tsz-ben. A hozzáadott érték minden egyszázalékos növekedése után 0,4 százalék­kal növelhető, egyszázalékos csökkenés esetén 0,3 százalék­kal kell viszont csökkenteni az adómentes munkadíjtöme- get. — Azoknak az üzemeknek, tehát a monori Kossuth Mgtsz- v.ek és a vasadi Kossuth Szak- szövetkezetnek, amelyek a nagyüzemi keresetadóztatási formát választották, a dolgo­zók nagyüzemből származó éves keresete után — az elő­írt adókulcsok alkalmazásával — kereseti adót kell fizet­niük nyereségükből. Ez a sza­bályozási forma a teljesítmé­nyek növelésére és az úgyne­vezett, töredék munkaerő jobb kihasználására ösztönöz. — Az ipari vállalatok és szö­vetkezetek, úgy tudni, szintén három lehetőség között vá­laszthattak. — Az ő lehetőségeik is el­sősorban adottságaiktól, jelen­legi helyzetüktől, belső struk­túrájuktól függtek. Az, hogy melyik üzem milyen szabályo­zási formát választott, jó? mu­tatja a gazdálkodásban meg­levő különbségeket, s azokat a nehézségeket, amelyekre a kollektíváknak a közeljövő­ben megoldást kel] találniuk. Az új szabályozás egyébként együtt kezeli a bérköltségből, illetve a nyereségből kifize­tett személyi jövedelmeket, ezek azonos feltételek mellett fizetendők — mondta válaszá­ban a pártbizottság munka­társa. 11 — A keresetszint-szabályo­zás teljesen szakít a bázis­szemlélettel, az adót nem a vállalati átlagos kereset, ha­nem a személyenként külöm- külön megállapított jövedelem után kell fizetni — progresz- szíven — a vállalati nyereség­ből. A keresetszint-szabályo- zást stabil és nem kellően ma­gas nyereséggel dolgozó vál­lalatoknál. szövetkezeteknél ajánlatos alkalmazni. Ezt a formát választotta a vonzás- körzetben például a vecsé- si Ferroelektrika, a VERU- SZÖV, a PEVD1 gyömrői ve­gyi gyáregysége, valamint a Monorvidéki Afész. — Azok az egységek, ame­lyek nem képesek arra, hogy megállják helyüket ebben a szabályozási formában, vá­laszthatták a keresetnövelc- mény-szabályozást. Ez keve­sebb kiugrási lehetőséget ad, s három évig nem váltogathat­nak. A vállalat teljes munka­időben foglalkoztatott dolgozói éves átlagkeresetének növeke­A Dányi Magvető Mgtsz a kókai cipőfelsőrész-készítő üzemébe, varrodai munkára felvesz nőket Bérezés: a teljesítmény szerint. Kereseti lehetőség: a betanulás után 3000 és 4500 Ft között. üzemi étkezés és üdülési lehetőség van. Az üzem Sülysáptól 3 km-re található. Húsz személy jelentkezése esetén autóbuszról gondoskodnak. Kismamaműszak lehetséges. Jelentkezni lehet az üzemben: Káka, Várak-telep. dése után kell adót. fizetni, de a részmunkaidőben és bedolgo­zóként alkalmazottak után adókedvezményt lehet elszá­molni. Ha a vállalatnál a hoz­záadott érték romlik, akkor viszont többletadót keli fizet­ni. amelynek a kulcsa 1985- ben 150 százalék. Ezt a for­mát választotta egyébként a HÉLIOS Ruhaipari Szövetke­zet, az ISG maglódi gyára, a vecsési V1ZÉP. — A szigorított központi szabályozást az előbbi kettő helyett lehet választani. Ott alkalmazható, ahol a vállalat nyeresége átmenetileg na­gyon alacsony, s így nem tud megfelelni az általános köve­telményeknek. Kettőszázaié- kos adómentes és egyszáza­lékos adóköteles keresetnöve­lésre ad lehetőséget, ezért csak átmenetileg szabad alkalmaz­ni. mert versenyképtelenné teheti a vállalatot a munka­erőpiacon. Vonzáskörzetünkből ezt a formát az Építők Ipari Szö­vetkezete. az ÉSZKV, a La­katos és Szolgáltatóipari Szö­vetkezet, a Monori Kefe- és Játékgyár, a MEZŐGÉP Vál­lalat, valamint az Alsó-Tápió- menti Áfész választotta. — Jelenleg a legösztönzőbb érdekeltség! forma a kisszö­vetkezeteknél alkalmazott jö- vedelemszabályozás — jelen­tette ki Zubor György. — ök bruttó jövedelem elszámo- molási rendszerben dolgoznak. Az ez után fizetett adóelvonást követően megmaradó rész a rendelkezési alap, amelyből fizethetik a dolgozók bérét, ju­talékokat és különböző alapo­kat képezhetnek. Az ebből ki­fizetett jövedelmeket csak a közterhek rövidítik. Azt az adott közösség dönti el, hogy a jövedelem növelésére vagy eszközök vásárlására helyezi-e a nagyobb hangsúlyt. Eszerint dolgozik a gyöm­rői Vas- és Fémipari, a mo­nori Szervomechanika, vala­mint a pilisi Ruhaipari Szö­vetkezet. A központi bérsza­bályozást vonzáskörzetünkben egyetlen üzem sem választot­ta. A felsorolt. bér- és kere­setszabályozási formák sok új elemet tartalmaznak, amelyek nagyobb lehetőséget adnak a jobb teljesítmények elismeré­sére — szögezte le Zubor György —, ugyanakkor foko­zottan növelik a helyi politi­kai, gazdasági vezetők fele­lősségét. Vereszki János Menőén, Úriban Véradás Ma, csütörtökön reggel 8-tói 15.30-ig önkéntes véradónapot tartanak Mendén és Úriban. Az előbbi helyen az általános iskolába, Úriban a művelődési házba várják az önkéntes do­norokat a véradóállomás dol­gozói és a helyi vöröskeresz- tco aktívák. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM 1985. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Korszerű tanműhelyekben nívós képzés Kedvezően alakultak a feltételek Sallai István irányításával dolgoznak a másodikosok a gyöm­rői új tanműhelyben. Bagócasky Sánclomé felvétele Nemrégiben avatták fel — ünnepélyes keretek között — a gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet két új tanműhe­lyét, így megteremtették ta korszerű gyakorlati oktatás feltételeit. Amikor a 70-es évek legelején megépült a gyömrőiek központi üzem­háza, úgy tervezték, hogy a későbbiekben — emeletráépí­téssel — újabb műhelyeket hozhassanak tető alá. Az anyagi erőforrások több csa­tornán érkeztek, a helyi Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vakualat késéssel ugyan, de jó minőségben adta át a máso­dik emeletet. — Néhány évvel ezelőtt csupán néhány ipari tanulót foglalkoztattunk a szövetke­zetben — mondja Bata Já­nos, a Helios Ruhaipari Szö­vetkezet elnöke. — Ma het­vennél több fiatalt, többsé­gükén lányokat képezünk a szabószakma fortélyaira. A két új tanműhelyt a volt első és második osztályosok vették birtokba, hiszen a kötelező nyári szakmai gyakorlatot is nálunk végezték. — Húszmillió forint volt az énítők végszámlája. A Műve­lődési Minisztérium 2 mil­lió, az OK1SZ 3,5 millió fo­rinttal járult hozzá a tanmű­helyek kialakításához. A Pest megyei KISZÖV is segített, 3,6 millió forint kölcsönt adott az építkezéshez, a többit viszont mi pótoljuk, igénybe véve a Magyar Nemzeti Bank támo­gatását. — Lesznek elsőseik szep­temberben is? — Minden helyet betöltöt­tünk a férfiszabó szakmában A vonzáskörzetben egyedül nálunk van ilyen szakmakép­zés, sok községből járnak hoz­zánk a tanulók. Ügy érez­zük, hosszú távon kamatozik igazán a befektetés. Mindezt annak ellenére ki merem je­lenteni, hogy a végzősök nem mindegyike marad nálunk, amikor megszerzi a szakmun­kás-bizonyítványt. Képzésükre azonban gondot kell fordítani, s mi felvállal­tuk ezt a szerepet. Egyébként nagy tetszést aratott a tanulók körében az új második eme­let. Károly János, a ceglédi 203, számú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgató- helyettese, a monori kihelye­zett részleg vezetője: — Bármennyire furcsán hangzik, a vonzáskörzetben még van olyan általános is­kola, amely nem tud a létezé­sünkről. A főváros egyre ke­vésbé tudja fogadni a szak­munkástanulókat, így egyre inkább előtérbe kerül a hely­beli képzés. Szeptemberben öt első osztály indítását ter­vezzük. tehát növekszik a ta- nulőlétszám. A férfiruha­készítő, autószerelő és a me­zőgazdasági gépszerelő szak­mákba már nem tudunk fel­venni gverekeket. Viszont to­vábbra is várjuk — a szün­időben is — a kőműves, fes­tő, épület-villanyszerelő és szerkezetlakatos szakmákra a most végzett nyolcadikosokat. — Milyen az iskola kapcso­lata az üzemekkel? — Ezen a téren számottevő eredményeket értünk el a múlt tanévbem A monori Me­zőgép Vállalatnál, a Gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet­ben, a Monori Építők Ipari Szövetkezetében, a Monori Ál­lami' Gazdaságban és a Rá­kosmezeje Tsz-ben folyik szakmunkásképzés, elmond­hatjuk, egyre magasabb szín­vonalon. Ma már korszerű tanműhe­lyek állnak a gyerekek ren­delkezésére. ‘ Régebben nem nagyon áldoztak ilyesmire az üzemek, most saját jól felfo­gott érdekük szerint másként cselekednek. Mindenképpen hasznosak ezek az oktatóbázi­sok, hiszen az iskolán belül nem tudnánk megoldani gya­korlati oktatásukat. Tanterem­gondjaink közismertek. Most még egy műszakban tudtunk oktatni, de az elkövetkező években — a demográfiai hul­lám csúcsán — már azt hi­szem be kell vezetnünk a két műszakot. Dr. Bernáth Tibor, a Pesí megyei Kiszöv elnöke: — Egyre több szövetkezet­ben felismerik a szakmunkás- képzés jelentőségét. A gyöm­rői szövetkezet vezetői is he­lyesen gondolkodtak, amikor határoztak a tanműhelyek megépítéséről. Szívesebben jönnek a végz"t nyolcadiko­sok. ha kielégítőéi? a felté­telek. A gvömrői tanműhelyek minden tekintetben megfelel­őek a mai korszerű oktatás, kéozés feltételeinek. S az sem mindegv, hogy nem kell a ta­nulóknak naponta ingázni 9 fővárosba. Ügy tűnik tehát, lassan el­mozdul a holtpontról a von­záskörzetben a szakmunkás- kénzés. A közös erőfeszítések eddigi eredményei táolálhat- iák a reményt a további ki­bontakozásra. G. J. Táborzárás Tegnap bezárta kapuit Gyomron a vonzáskörzet képzőművészeti alkotótábora, amelyet ezúttal negyedszer tartottak meg. Este a Petőfi Sándor Művelődési Házban bemutatóval, filmvetítéssel, baráti találkozóval zárult a tíznapos, színes tábori prog­ram. Helyben dolgozhatnak A szerencsésebbek közül valók Mindig is kedvvel indultam el, ha olyan kis településeket látogathattam meg, mint pél­dául Nyáregyháza. Most sem csalódtam; csalá­dias a hangulat, csendes derű, nyugalom honol itt. Erre szá­mítottam, s ezt tapasztaltam magában a faluban, a felke­resett portákon s a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetke­zet varrodájában. Ráragadt a megbízatás Az épületet semmi sem kü­lönbözteti meg a hasonló ré­gebbi alkotmányoktól, talán csak az utcakereszteződésből jól látható fehér bejárati aj­tó. A cégtábla festéke belesi­mul a fal színébe. Még jó, hogy a közelben érdeklődtem a varroda hollétéről, mert a vastag falak elnyelték a gé­pek zaját. A varroda 1972 novemberé­ben kezdte meg termelését. — Férfi munkásnadrágokat, női és leánykaruhákat var­runk. Nyolcán dolgozunk itt benn, de van vagy húsz be­dolgozó is, akik viszont hor­golnak. A bentiek majdnem mindegyike gmk-ban is dolgo­zik, munkaidő után. Ugyanis egyelőre megszabták, hogy fő munkaidőben 2 ezer 400 fo­rintig kereshetünk, akinek en­nél nagyobb igénye van, az a gmk-ban rádolgozhat. — Természetesen eléggé vál­tozók a keresetek, kinek-kinek ügyessége, s aszerint, hogy éppen könnyebb vagy bonyo­lultabb műveletek jutnak rá, 3 ezer 500 és f ezer forint kö­zött vissznek haza a lányok, asszonyok — mondta Gondos Györgyné csoportvezető, majd elmesélte, hogy elődje beteg- állományban volt, s szomszéd­ja lévén, megkérte, hogy he­lyettesítse őt. Aztán az előd kilépett, s Gondosnéra szinte ráragadt a megbízatás. Elein­te meglepődött, végül is nem okozott nagy gondot a már megismert tevékenységi kör, hiszen ő is helybeli, s az asszo­nyok többsége is, csak ketten járnak át Újlengyelből. ló! érzik magukat — Odahaza nem találtam nekem megfelelő munkát, itt jól érzem magam, amióta — kilenc hónapja — ide jöttem. Újoncnak nem is rossz jöve­delem a 3 ezer forint. Később persze szeretnék én is géem- kázni, de még nincs elég gya­korlatom, meg egyelőre csak hat órában dolgozhatom, mert 15 éves vagyok. Egyébként úgy is mondhatom, hogy édes­anyám után jöttem, aki 73 óta varr itt — mondta a legfiata­labb dolgozó, Macskó Marian­na. Zsér Jánosné már másfél évtizede varr. Azelőtt a lőrin­ci fonóba járt lánykorában. Jól keresett, de a bejárást nem tudta megszokni. Jól keres a varrodában is, onnan szeretne nyugdíjba menni. Lesz is ki­vel foglalkoznia, hiszen egy­éves a kisunokája, s biztosan varr is majd odahaza neki szép holmikat. A 26 éves Epres Józsefné valamivel több mint fél éve jött át a varrodába, mert előt­te vecsési munkahelyre dol­gozott be. Itt több a pénze, s jön hozzá a gmk-val, így meg­van havonta a három és fél— négyezer forintja. Szabó Józsefné Jászladány- ból költözött át Nyáregyházá­ra, ott is varrodában dolgo­zott, itt azonban jobban érzi magát, nem véletlen, hogy ki­lencéves a folyamatos munka- viszonya. Szlama Jolán megalakulás óta dolgozik a varrodában. Úgy, hogy meghirdették, je­lentkezett, s fölvették. Megta­lálja ő is a számítását. fjem kell bejárni Nos, ezek után úgy is fo­galmazhatunk, hogy ők a sze­rencsésebbek, akik korábban kaptak az alkalmon, hogy ne kelljen bejárni a fővárosba dolgozni. Túlságosan sok mun­kahely nincs már Nyáregyhá­zán .. Aszódi László Antal (ISSN 0133—26S1 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents