Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
Választottak a lehetőségek közűi Ki mint keresett, úgy talált Az év elején életbe lépett új gazdasági szabályozó rendszer eddigi munkájuk alapos elemzésére, átértékelésére késztette a különböző üzemeket, szövetkezeteket. Kétségtelen, hogy az intézkedéseket sehol sem üdvözölték egetverő lelkesedéssel, de az adott körülmények ismeretében mindenütt igyekeztek a lehető legjobban alkalmazkodni a félig-meddig kényszerű változásokhoz. A módosított gazdálkodási rendszernek vannak alapvető törvényei, amelyek mindenkire egyformán kötelezőek. Egyes területeken viszont választási lehetőséget lcaptak a munkahelyek. Ez utóbbiak közé tartozik az új keresetszabályozás, amelynek formái közül — a központi besorötfis figyelembevételével — ki-ki azt választhatta, amelyet magára nézve a legkedvezőbbnek, leginkább perspektivikusnak tartott. — A vonzáskörzetünk területén működő gazdasági egységek választási lehetőségeit a jelenlegi anyagi teherviselő képességünk és középtávú koncepciók befolyásolták. A döntéseket közgazdasági elemzésekkel készítették elő, s így módja volt az adott kollektívának a különböző keresetszabályozási formák megismerésére és a számukra legkedvezőbb mód kiválasztására — mondta beszélgetésünk elején Zubor György, akivel a monori párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülése előtt találkoztunk. Gondos előkészítő munka után az e témáról szóló jelentést ugyanis a gazdaságpolitika^ osztály munkatársa "terjesztette a testület elé. — Vonzáskörzetünkben a mezőgazdaság dominál. Vajon hogyan döntöttek a termelőszövetkezetek, illetve az állami gazdaság? — Ok három keresetszabályozási forma közül választhattak, s attól három évig nem térhetnek el. Mindhárom esetben az a cél, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek szorosabb kapcsolatot valósítanak meg a teljesítmények és a keresetek alakulása között. Az egyik forma az úgynevezett bruttó jövedelemtől függő munkadijszabályozás. Az elnevezéséből következik, hogy az előző évi, egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem alakulásától függően 0—6 százalék közötti értékben növelhető adómentesen a munkadíj- színvónal. Ez lehetővé teszi a részesedésé alap növelését is. Olyan gazdaságok — Rákosmezeje Mgtsz, a pilisi Aranykalász Tsz, Monori Állami Gazdaság— választották ezt a formát, ahol már eddig is magas volt az egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem. — A másik választható forma a hozzáadott érték-, vagyis munkadíjtömeg-szabályozás volt — tájékoztatott Zubor György. — Ez a szabályozás teljesen megszünteti az érdekeltséget a felesleges létszám — az úgynevezett vattaemberek — megtartásában, hiszen a létszám csökkenéséből eredő bérmegtakarítás teljes összege az üzemnél marad. Erőteljesen ösztönöz ez a forma az eszközökkel való takarékosságra, a tervezésben való tartalékok jobb kihasználására is. Megkívánja a teljesítménybérezés általános bevezetését. A hozzáadott érték szerinti szabályozást azok a gazdaságok választották, aho] bíznak a jövedelem jelentős növelésében (Ferihegy Tsz, Tápió- völgye Tsz), illetve nagyobb mértékű létszámcsökkenést terveznek, mint például a Fáy András Tsz-ben. A hozzáadott érték minden egyszázalékos növekedése után 0,4 százalékkal növelhető, egyszázalékos csökkenés esetén 0,3 százalékkal kell viszont csökkenteni az adómentes munkadíjtöme- get. — Azoknak az üzemeknek, tehát a monori Kossuth Mgtsz- v.ek és a vasadi Kossuth Szak- szövetkezetnek, amelyek a nagyüzemi keresetadóztatási formát választották, a dolgozók nagyüzemből származó éves keresete után — az előírt adókulcsok alkalmazásával — kereseti adót kell fizetniük nyereségükből. Ez a szabályozási forma a teljesítmények növelésére és az úgynevezett, töredék munkaerő jobb kihasználására ösztönöz. — Az ipari vállalatok és szövetkezetek, úgy tudni, szintén három lehetőség között választhattak. — Az ő lehetőségeik is elsősorban adottságaiktól, jelenlegi helyzetüktől, belső struktúrájuktól függtek. Az, hogy melyik üzem milyen szabályozási formát választott, jó? mutatja a gazdálkodásban meglevő különbségeket, s azokat a nehézségeket, amelyekre a kollektíváknak a közeljövőben megoldást kel] találniuk. Az új szabályozás egyébként együtt kezeli a bérköltségből, illetve a nyereségből kifizetett személyi jövedelmeket, ezek azonos feltételek mellett fizetendők — mondta válaszában a pártbizottság munkatársa. 11 — A keresetszint-szabályozás teljesen szakít a bázisszemlélettel, az adót nem a vállalati átlagos kereset, hanem a személyenként külöm- külön megállapított jövedelem után kell fizetni — progresz- szíven — a vállalati nyereségből. A keresetszint-szabályo- zást stabil és nem kellően magas nyereséggel dolgozó vállalatoknál. szövetkezeteknél ajánlatos alkalmazni. Ezt a formát választotta a vonzás- körzetben például a vecsé- si Ferroelektrika, a VERU- SZÖV, a PEVD1 gyömrői vegyi gyáregysége, valamint a Monorvidéki Afész. — Azok az egységek, amelyek nem képesek arra, hogy megállják helyüket ebben a szabályozási formában, választhatták a keresetnövelc- mény-szabályozást. Ez kevesebb kiugrási lehetőséget ad, s három évig nem váltogathatnak. A vállalat teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói éves átlagkeresetének növekeA Dányi Magvető Mgtsz a kókai cipőfelsőrész-készítő üzemébe, varrodai munkára felvesz nőket Bérezés: a teljesítmény szerint. Kereseti lehetőség: a betanulás után 3000 és 4500 Ft között. üzemi étkezés és üdülési lehetőség van. Az üzem Sülysáptól 3 km-re található. Húsz személy jelentkezése esetén autóbuszról gondoskodnak. Kismamaműszak lehetséges. Jelentkezni lehet az üzemben: Káka, Várak-telep. dése után kell adót. fizetni, de a részmunkaidőben és bedolgozóként alkalmazottak után adókedvezményt lehet elszámolni. Ha a vállalatnál a hozzáadott érték romlik, akkor viszont többletadót keli fizetni. amelynek a kulcsa 1985- ben 150 százalék. Ezt a formát választotta egyébként a HÉLIOS Ruhaipari Szövetkezet, az ISG maglódi gyára, a vecsési V1ZÉP. — A szigorított központi szabályozást az előbbi kettő helyett lehet választani. Ott alkalmazható, ahol a vállalat nyeresége átmenetileg nagyon alacsony, s így nem tud megfelelni az általános követelményeknek. Kettőszázaié- kos adómentes és egyszázalékos adóköteles keresetnövelésre ad lehetőséget, ezért csak átmenetileg szabad alkalmazni. mert versenyképtelenné teheti a vállalatot a munkaerőpiacon. Vonzáskörzetünkből ezt a formát az Építők Ipari Szövetkezete. az ÉSZKV, a Lakatos és Szolgáltatóipari Szövetkezet, a Monori Kefe- és Játékgyár, a MEZŐGÉP Vállalat, valamint az Alsó-Tápió- menti Áfész választotta. — Jelenleg a legösztönzőbb érdekeltség! forma a kisszövetkezeteknél alkalmazott jö- vedelemszabályozás — jelentette ki Zubor György. — ök bruttó jövedelem elszámo- molási rendszerben dolgoznak. Az ez után fizetett adóelvonást követően megmaradó rész a rendelkezési alap, amelyből fizethetik a dolgozók bérét, jutalékokat és különböző alapokat képezhetnek. Az ebből kifizetett jövedelmeket csak a közterhek rövidítik. Azt az adott közösség dönti el, hogy a jövedelem növelésére vagy eszközök vásárlására helyezi-e a nagyobb hangsúlyt. Eszerint dolgozik a gyömrői Vas- és Fémipari, a monori Szervomechanika, valamint a pilisi Ruhaipari Szövetkezet. A központi bérszabályozást vonzáskörzetünkben egyetlen üzem sem választotta. A felsorolt. bér- és keresetszabályozási formák sok új elemet tartalmaznak, amelyek nagyobb lehetőséget adnak a jobb teljesítmények elismerésére — szögezte le Zubor György —, ugyanakkor fokozottan növelik a helyi politikai, gazdasági vezetők felelősségét. Vereszki János Menőén, Úriban Véradás Ma, csütörtökön reggel 8-tói 15.30-ig önkéntes véradónapot tartanak Mendén és Úriban. Az előbbi helyen az általános iskolába, Úriban a művelődési házba várják az önkéntes donorokat a véradóállomás dolgozói és a helyi vöröskeresz- tco aktívák. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM 1985. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Korszerű tanműhelyekben nívós képzés Kedvezően alakultak a feltételek Sallai István irányításával dolgoznak a másodikosok a gyömrői új tanműhelyben. Bagócasky Sánclomé felvétele Nemrégiben avatták fel — ünnepélyes keretek között — a gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet két új tanműhelyét, így megteremtették ta korszerű gyakorlati oktatás feltételeit. Amikor a 70-es évek legelején megépült a gyömrőiek központi üzemháza, úgy tervezték, hogy a későbbiekben — emeletráépítéssel — újabb műhelyeket hozhassanak tető alá. Az anyagi erőforrások több csatornán érkeztek, a helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vakualat késéssel ugyan, de jó minőségben adta át a második emeletet. — Néhány évvel ezelőtt csupán néhány ipari tanulót foglalkoztattunk a szövetkezetben — mondja Bata János, a Helios Ruhaipari Szövetkezet elnöke. — Ma hetvennél több fiatalt, többségükén lányokat képezünk a szabószakma fortélyaira. A két új tanműhelyt a volt első és második osztályosok vették birtokba, hiszen a kötelező nyári szakmai gyakorlatot is nálunk végezték. — Húszmillió forint volt az énítők végszámlája. A Művelődési Minisztérium 2 millió, az OK1SZ 3,5 millió forinttal járult hozzá a tanműhelyek kialakításához. A Pest megyei KISZÖV is segített, 3,6 millió forint kölcsönt adott az építkezéshez, a többit viszont mi pótoljuk, igénybe véve a Magyar Nemzeti Bank támogatását. — Lesznek elsőseik szeptemberben is? — Minden helyet betöltöttünk a férfiszabó szakmában A vonzáskörzetben egyedül nálunk van ilyen szakmaképzés, sok községből járnak hozzánk a tanulók. Ügy érezzük, hosszú távon kamatozik igazán a befektetés. Mindezt annak ellenére ki merem jelenteni, hogy a végzősök nem mindegyike marad nálunk, amikor megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt. Képzésükre azonban gondot kell fordítani, s mi felvállaltuk ezt a szerepet. Egyébként nagy tetszést aratott a tanulók körében az új második emelet. Károly János, a ceglédi 203, számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgató- helyettese, a monori kihelyezett részleg vezetője: — Bármennyire furcsán hangzik, a vonzáskörzetben még van olyan általános iskola, amely nem tud a létezésünkről. A főváros egyre kevésbé tudja fogadni a szakmunkástanulókat, így egyre inkább előtérbe kerül a helybeli képzés. Szeptemberben öt első osztály indítását tervezzük. tehát növekszik a ta- nulőlétszám. A férfiruhakészítő, autószerelő és a mezőgazdasági gépszerelő szakmákba már nem tudunk felvenni gverekeket. Viszont továbbra is várjuk — a szünidőben is — a kőműves, festő, épület-villanyszerelő és szerkezetlakatos szakmákra a most végzett nyolcadikosokat. — Milyen az iskola kapcsolata az üzemekkel? — Ezen a téren számottevő eredményeket értünk el a múlt tanévbem A monori Mezőgép Vállalatnál, a Gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezetben, a Monori Építők Ipari Szövetkezetében, a Monori Állami' Gazdaságban és a Rákosmezeje Tsz-ben folyik szakmunkásképzés, elmondhatjuk, egyre magasabb színvonalon. Ma már korszerű tanműhelyek állnak a gyerekek rendelkezésére. ‘ Régebben nem nagyon áldoztak ilyesmire az üzemek, most saját jól felfogott érdekük szerint másként cselekednek. Mindenképpen hasznosak ezek az oktatóbázisok, hiszen az iskolán belül nem tudnánk megoldani gyakorlati oktatásukat. Tanteremgondjaink közismertek. Most még egy műszakban tudtunk oktatni, de az elkövetkező években — a demográfiai hullám csúcsán — már azt hiszem be kell vezetnünk a két műszakot. Dr. Bernáth Tibor, a Pesí megyei Kiszöv elnöke: — Egyre több szövetkezetben felismerik a szakmunkás- képzés jelentőségét. A gyömrői szövetkezet vezetői is helyesen gondolkodtak, amikor határoztak a tanműhelyek megépítéséről. Szívesebben jönnek a végz"t nyolcadikosok. ha kielégítőéi? a feltételek. A gvömrői tanműhelyek minden tekintetben megfelelőek a mai korszerű oktatás, kéozés feltételeinek. S az sem mindegv, hogy nem kell a tanulóknak naponta ingázni 9 fővárosba. Ügy tűnik tehát, lassan elmozdul a holtpontról a vonzáskörzetben a szakmunkás- kénzés. A közös erőfeszítések eddigi eredményei táolálhat- iák a reményt a további kibontakozásra. G. J. Táborzárás Tegnap bezárta kapuit Gyomron a vonzáskörzet képzőművészeti alkotótábora, amelyet ezúttal negyedszer tartottak meg. Este a Petőfi Sándor Művelődési Házban bemutatóval, filmvetítéssel, baráti találkozóval zárult a tíznapos, színes tábori program. Helyben dolgozhatnak A szerencsésebbek közül valók Mindig is kedvvel indultam el, ha olyan kis településeket látogathattam meg, mint például Nyáregyháza. Most sem csalódtam; családias a hangulat, csendes derű, nyugalom honol itt. Erre számítottam, s ezt tapasztaltam magában a faluban, a felkeresett portákon s a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet varrodájában. Ráragadt a megbízatás Az épületet semmi sem különbözteti meg a hasonló régebbi alkotmányoktól, talán csak az utcakereszteződésből jól látható fehér bejárati ajtó. A cégtábla festéke belesimul a fal színébe. Még jó, hogy a közelben érdeklődtem a varroda hollétéről, mert a vastag falak elnyelték a gépek zaját. A varroda 1972 novemberében kezdte meg termelését. — Férfi munkásnadrágokat, női és leánykaruhákat varrunk. Nyolcán dolgozunk itt benn, de van vagy húsz bedolgozó is, akik viszont horgolnak. A bentiek majdnem mindegyike gmk-ban is dolgozik, munkaidő után. Ugyanis egyelőre megszabták, hogy fő munkaidőben 2 ezer 400 forintig kereshetünk, akinek ennél nagyobb igénye van, az a gmk-ban rádolgozhat. — Természetesen eléggé változók a keresetek, kinek-kinek ügyessége, s aszerint, hogy éppen könnyebb vagy bonyolultabb műveletek jutnak rá, 3 ezer 500 és f ezer forint között vissznek haza a lányok, asszonyok — mondta Gondos Györgyné csoportvezető, majd elmesélte, hogy elődje beteg- állományban volt, s szomszédja lévén, megkérte, hogy helyettesítse őt. Aztán az előd kilépett, s Gondosnéra szinte ráragadt a megbízatás. Eleinte meglepődött, végül is nem okozott nagy gondot a már megismert tevékenységi kör, hiszen ő is helybeli, s az asszonyok többsége is, csak ketten járnak át Újlengyelből. ló! érzik magukat — Odahaza nem találtam nekem megfelelő munkát, itt jól érzem magam, amióta — kilenc hónapja — ide jöttem. Újoncnak nem is rossz jövedelem a 3 ezer forint. Később persze szeretnék én is géem- kázni, de még nincs elég gyakorlatom, meg egyelőre csak hat órában dolgozhatom, mert 15 éves vagyok. Egyébként úgy is mondhatom, hogy édesanyám után jöttem, aki 73 óta varr itt — mondta a legfiatalabb dolgozó, Macskó Marianna. Zsér Jánosné már másfél évtizede varr. Azelőtt a lőrinci fonóba járt lánykorában. Jól keresett, de a bejárást nem tudta megszokni. Jól keres a varrodában is, onnan szeretne nyugdíjba menni. Lesz is kivel foglalkoznia, hiszen egyéves a kisunokája, s biztosan varr is majd odahaza neki szép holmikat. A 26 éves Epres Józsefné valamivel több mint fél éve jött át a varrodába, mert előtte vecsési munkahelyre dolgozott be. Itt több a pénze, s jön hozzá a gmk-val, így megvan havonta a három és fél— négyezer forintja. Szabó Józsefné Jászladány- ból költözött át Nyáregyházára, ott is varrodában dolgozott, itt azonban jobban érzi magát, nem véletlen, hogy kilencéves a folyamatos munka- viszonya. Szlama Jolán megalakulás óta dolgozik a varrodában. Úgy, hogy meghirdették, jelentkezett, s fölvették. Megtalálja ő is a számítását. fjem kell bejárni Nos, ezek után úgy is fogalmazhatunk, hogy ők a szerencsésebbek, akik korábban kaptak az alkalmon, hogy ne kelljen bejárni a fővárosba dolgozni. Túlságosan sok munkahely nincs már Nyáregyházán .. Aszódi László Antal (ISSN 0133—26S1 (Monori Hírlap)
