Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

ÄBONYI KRÓNIKA! Minden hely foglalt Megfontolandó lépések Az idei népgazdasági terv teljesítését jelentősen befolyá­solhatja rtiajd a mezőgazdasá­gi termelés, ezen belül az ál­lattenyésztés eredményessége. Az év elején történt felméré­sek szerint, sajnos, az állat- állomány és a vágóállat-ter­melés gyors növekedése nem folytatódott. Megtelt Üjabban olyan hírek érkez- nelt, hogy a termelésben sem éri el a kívánt mennyiséget. Az utóbbinál maradva: ez Abonyban is érezhető, ám a tapasztalatok szerint inkábba háztáji gazdaságokra jellem­ző, Az ok sokféle. Van a nagyközségben két, komoly szarvasmarha-állo­mánnyal rendelkező termelő- szövetkezet. A Ságvári Endre Tsz például alapvetően tejter­meléssel foglalkozik. Néhány esztendővel ezelőtt erre a cél­ra épült a 640 férőhelyes, sza­kosított telepe, ez a múlt esz­tendőben is jelentős nyereség- h :z juttatta a szövetkezetei. Fejleszthető-e a telep, nö­velhető-e a jószágállomány? Baranyai Sándor állattenyész­tő szerint elvileg igen, de eh­hez jelentősen növelni kellene a takarmánytermesztéáre kije­lölt terülétet és a bővítés be­ruházást is igényelne. A szakosított telepen most „minden hely foglalt”. Külső tenyészhelyeikről a tejterme­lésre alkalmas jószágokat be­hozták, és helyűre növendék­állatok kerültek. Azt még meg­tehetnék, hogy esetle“ új is­tállókat építenek a központi telepen, ám ez önmagában ke­vés, hiszen számtalan más bő­vítésre is szükség lenne, pél­dául nagyobb borjúnevelőre, ehetőre. Egy ilyen fejlesztés akkora költséget . jelentene, amekkorát a tsz nem tud vál­lalni. önmagában csak az állatok létszámát gyarapítani viszont ugyancsak helytelen volna, mert nagy a valószínűsége, hogy minőségi romlást ered­ményezne. Érthető, hiszen a feltételeket az említett 640 jó­szág számára teremtették meg. Egy megalapozatlan bővítés veszélyeztetné a tejhozamot, amely jelenleg nem lebecsü­lendő; /a tehenenkénti átlag évente 4937 liter. Számítások Számításba venni az időjá­rási viszonyokat is. A kukori­ca- és a silóültetvények re­ményt keltenek. Jó termés le­het, viszont azon már nem le­het változtatni, hogy a lucer­na és a szénatermés közepes, sőt némely részen gyenge. Ilyesmivel a jó gazdának min. dig számolnia kell. Az ember megérti a nehézségeket, a jó­szág azonban aligha. Megol­dást a tsz már sok nehéz fel­adatra talált. Bizonyára helyes lesz a mostani döntésük is. Gyuráki Ferenc Ankét a szövetkezetben Lármás fülvédők Hol dolgoznak a nők? pest megye termelőszövet­kezeteiben a nők nyolcvan százaléka ipari tevékenysé­get folytat, az alaptevékeny­séget végzők létszáma erősen megcsappant. Ezt a körül­ményt figyelembe véve a MÉSZÖV Pest megyei nő bi­zottsága úgy határozott, vizs­gálatot folytat a tsz-ek ipari üzemeiben dolgozó nők mun­kakörülményeiről. Huszonöt mezőgazdasági nagyüzemet kerestek fel és megállapítá­saikat az abonyi Ságvári Tsz- ben tapasztalatcserével egybe­kötött, kihelyezett nőbizottsá­gi ülésen összegezték. Az ipari tevékenységet foly­tató nők munkaegészségügyi körülményeiről szerzett ta­pasztalatokat Barcsai Kornél, a TESZÖV munkatársa is­mertette. Egyebek között ki­derült, hogy a mezőgazdasági üzemek többségénél a munka- védelmi előírásokat betartják, a negatívumokra a tájékozó­dás során felhívták az érde­keltek figyelmét. Megállapí­tották azt is, hogy a munka- körülmények eltérőek, találni a megyében szép, új üzeme­ket, viszont vannak olyanok is, amelyeket régi, hagyomá­nyos épületből alakítottak át, és ezeken a helyeken bizony nem túl ideális körülmények uralkodnak. A felmérés során nemcsak az ipari üzemekre figyeltek, hanem meghallgatták a dol­gozók gondjait is. Javasolták például, hogy azok a trakto­rosok, akik hosszabb időn át gépen ülnek, korkedvezmény­nyel mehessenek nyugdíjba. Vagy: a TÖT munkaruha-ku­tatással foglalkozó intézete vizsgálja felül a munkaruhák és védőfelszerelések minősé­gét: a zajvédő fülvédők nem megfelelőek, rosszak a női védőcipők, nehezek a gumi­csizmák. A tanácskozás során több konkrét javaslat hang­zott el a foglalkozási megbe­tegedések miatt rehabilitált dolgozókkal kapcsolatban. Ügy határoztak, hogy ezeket a nő­bizottság a TOT-nak továb­bítja. * Lehel Lászlóné, a TESZÖV titkárhelyettese A szakmun­kásképzés helyzete a megye termelőszövetkezeteiben és közös vállalatainál címmel tartott előadást. Ebből többek között kiderült, hogy a de­mográfiai hullám emelkedése ellenére számtalan szakmában komoly hiány mutatkozik, például nincs elég növény- termesztő, gépész, élelmiszer­feldolgozó, viszont egyes szak­mák iránt a kelleténél job­ban vonzódnak a fiatalok. A szakmunkásképzés az ok­tatási intézmények és az üze­mek közös, nem jelentéktelen anyagi áldozattal járó felada­ta. A szakmunkásképző inté­zetek legjobb gyakorló üze­mei közé tartozik az albert- irsai és dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz, valamint a ceglé­di Lenin Tsz is. Az előadás­sal kapcsolatban a felszóla­lók javasolták, hogy a nagy gyakorlati tapasztalattal ren­delkező, több esztendeje ugyanazon munkakörben fog­lalkoztatott dolgozók szak­munkásképzését rövidített, ki­helyezett tanfolyamon oldják meg. Gy. F. CEGLÉDI Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1985. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK lehet majd válogatni a munkák között Lakások, árak és a lakásépítők A DÉTÉV félezer munkást foglalkoztató építőválla­lat. A ceglédi székhelyű cég otthonosan épít otthonokat Nagykőrösön, de szakembereit Inárcson, Szigethalmon, Xagykátán, Dabason is megtaláljuk. Idei céljuk azonos a tavalyi eredménnyel: mintegy 140 milliós termelési érték mellé 6,5—7 millió forint nyereséget szeretnének felmutatni. A Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója, Sárik János. Beszélgetésünk alatt meglehetősen gondter­helt volt: a mostani időszak a következő ötéves terv elő­zetes elképzeléseinek felvázo­lását kellene, hogy szolgálja, ám az ehhez szükséges infor­máció szinte alig áll rendel­kezésre. Annyi azonban máris bizonyos: nem lehet majd vá­logatni a munkák között. Ahol nyereséges — Érdemes folyó munkáink teljesítését értékelni. Nagykő­rösön, a Ceglédi Dózsa György úti úgynevezett V-ház 75 szá­zalékos készültségi állapotban van, kívül a három rétegű, hőszigetelő vakolat, belül a különböző szakipari munkák vannak hátra. A 39 lakás au­gusztus 31-re kitűzött átadási határidejét tartani tudjuk. — Mekkora értékű ez a munka? — Harmincötmillióba ke­rül. — Végeredményben a la­kásárak egyre magasabbak, s már-már kérdés, f érdemes-e építeni. Mivel lehet ezt ma­gyarázni? — Kétségtelen, hogy — a mi szempontunkból nézve — a lakásépítés manapság nem tartozik a jó munkák közé. Az igények egyre nőnek, a megrendelő minőséget követel. Ugyanakkor az anyagárak, s az élőmunka-ráfordítás gyors ütemben változnak, azaz nö­vekednek. Tehát nem arról van szó, hogy a mi szemléle­tünk változna. A versenytár­gyaláson nincs ugyan felső határ, de ha a megrendelő sokallja az összeget, úgyis visszatáncol. S mivel a költ­ségek nem szoríthatók bizo­nyos korlátok alá, két lehető­ség marad. A lakás fel sem épül, vagy csak' jóval egy­szerűbb kivitelben. De így sem nyereséges, mint említet­tem, jó, ha nem lesz ráfizetés rajta... — Más munkák? — Az év eleji kényszerű „pihenés" miatt, mindenkép­pen dolgoznunk kell, s szin­te két negyedév alatt kell be­hoznunk az elmaradást. De ez nem valami egyszerű fel­adat, s úgy gondolom, belát­ható, csak azokon a helyeken szabad bármit is erőltetni, ahol nyereséges a termelés A Rendre dől a gabona szála Aratásra érett a gabona az abonyi határban is. Mind a három közös gazdaságban munkához láttak a kombájnok, betakarító munkacsapatok. A kép a József Attila Termelőszövetkezet tábláján készült. Mint említették, ígéretes a szemtermés Gyuráki Ferenc felvétele szigethalmi iskola építését versenytárgyaláson nyertük el. A hatvanötmilliós beruhá­záshoz áprilisban megrendel­tük a szükséges elemeket a BVM-től. Az akkori árakon hatmilliót érő blokkokról van szó. Júniusban 8,2 millióval igazolták vissza, de az elemek még nincsenek a helyszínen, ráadásul az építkezés 1987-es befejezéséig még lehet árválto­zás. Ezeket az ármozgásokat egyszerűen nem lehet jobb, szervezettebb munkával ki­gazdálkodni ... — Milyen kivezető út mu­tatkozik ebből a helyzetből? — Elvileg több is van. Új­szerű technológiával, a Cseh­szlovákiából származó VELOX rendszerrel, korszerű csopor­tos családiház-építést is vál­lalnák. A tervek készen áll­nak, tetőtérbeépítéses, száz négyzetméter körüli lakások épülhetnének. Ezek végösszege mintegy kilencszázezer forint, tehát nem mondható drágá­nak. Telkek Valószínűnek tartom, hogy. Nagykőrösön érdeklődéssel fo­gadják majd e hírt, hiszen ott a szükséges telek átlagára ezer forint körül van négy­szögölenként. Cegléden, saj­nos, a közművesített telek en­nek duplájába kerül, s annyit nemigen tudnak vállalni az emberek, öt-hat ház építése, megfelelően szervezett és fe­dezetbiztonságot jelentő tár­saságnak felmutathatná a VELOX rendszer előnyét. Nyilván nem hagyható fi­gyelmen kívül a munkaszer­vezés javítására tett intézke­déssor sem. A már említett munkaellátottsági problémák miatt csak a központi kere­setszabályozást vállalhattuk, ami két százalék bérnöveke­dést engedélyez. Ezt megelő­zően számításokat végeztünk, sajnos, más rendszert egy­szerűen nem vállalhattunk kedvezőtlen rendelésállomány­szerkezetünk s a nagy adó­terhek miatt. A vállalt for­mula sem nyújtott műszakot, sem szabadidő-felhasználó munkát a bérfelhasználás-túl- lépés miatt nem engedélyez, ezért négy nap alatt dolgoz­zuk le a negyven órát, s o fennmaradó időre vgm-ek te­vékenységét szorgalmazzuk. Jelenleg öt-hat ilyen dolgo­zik, s 4 gmk is, munkájukkal meg vagyunk elégedve, építő- mesteri, szakipari tevékenysé­get végeznek. Említettem a távoli munká­kat is. Nos, az inárcsi, sziget­halmi munkák utaztatási költ­sége 5,2 millió forintot tesz ki — helyi építkezéseknél ezt legfeljebb egymillióból meg­úsztok volna. — Terveik? Információt! — Legnagyobb gondunk az információhiány. Bár a jövő év végéig el vagyunk látva munkával, jó lenne tudnunk, hogy azt követően mit kell majd csinálnunk. Bár szak­embereink igen sokféle tech­nológiát művelnek, fel kelle­ne készülnünk, mért más elő­készítést igényel a házgyári elemekből, s megint mást a hagyományos építőanyagokból előállítandó épület. • Nagykőrössel is hagyomá­nyosan jól együttműködünk, számítanánk ottani munkákra is — fejezte be a tájékozta­tást Sárik János, a DÉTÉV igazgatója. Ballai Ottó Puskátlanul Menetrendszerűen összerez­zenek, valahányszor csak a vádi- világot meg a vadászatot témá­jául fogadó rajz vagy fest­mény kerül a szemem elé. Az érdő mélyéről — szemben a közhiedelemmel — nem csu­pán madárcsacsogás, medve- brummogás & kullancskum- mogás hallik. Rejtett rések­ből elő-előillannak szirénhan­gok is, csábítóak, verembe édesgetők. Puff, bele! És ép­pen ebből a veremből kecmé­regnek ki az „ihaj, csuhaj, fe­nemód ledurrantottuk ezt a fütyülő récét, igaz, egyko- mám!” típusú tömegképek, nyomukban pedig huncutul idilli bérművek sorakoznak. Nem tudom, miként kerül­hető el a kelepce, válaszom arra sincs, miféle képességek birtokában teszi ezt Mikloso- vits László albertirsai grafi­kusművész, akinek Erdőn, me­zőn, vadászok közt című kép­sorát a minap tették közszem­lére Tápiószelén, a Blaskovich múzeumban. Persze a ceruza­rajzok között bolyongva any- nyit a magamfajta laikus is megsejt, hogy Miklosovits nem puskás ember, nem lövöldöz, nem kell a kétcsövű után nyúl­nia, hogy a tárgyául választott természetet egységes egészként ábrázolja. Benne azonos ren­dű-rangú társként vadat s va­dászt. Mert ez a szemlélet idé­zi fel leginkább a valóságot, s nyújtja az egyetlen eshető­séget arra. hogy a vadászterep póztalan konfliktusait, drámai pillanatait és humorát észre- vétesse. Ritka szerencse, hogy a Nimród folyóirat ég Mikloso­vits László egymásra leltek. Buszforduló Hogyan élnek Újszilváson? Több forrásból gyűlnek a forintok Hol, hogyan, miből?... Vé­gül is e három kérdésen áll vagy bukik a család, az egyén anyagi biztonsága: hol, hogyan és mennyiből lehet lehet meg­élni? Hogy hol?.... Hát Újszilvá­son. Hogyan és miből? Erre már nehezebb megadni a pon­tos választ... — Újszilvás háromezer la­kosából 1400 az aktív kere­ső. Nem dicsekedhetünk azzal, hogy helyben le tudnánk őket kötni. Ugyanis a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság itteni laka­tosüzemében 80 újszilvás! dol­gozik. A tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz-nek három mellék­üzeme van községünkben: a műanyagfeldolgozó, a varroda és a rugókészítő. A három munkahelyen összesen 200 em. bért tudnak foglalkoztatni, a varrodában 80 nőt. A Zöld Mező Termelőszövetkezetben 600 újszilvási talált munkát. A háztáji járandóságot ki föld­ben, ki terményben, ki kész­pénzben igényli. Más munka­lehetőség nincs helyben. Kü­lönösen a nők vannak rossz helyzetben. A munkaképes la­kosság nagyobbik fele kény­telen eljárni a faluból, főleg Ceglédre, az EVIG-be, a Hús­ipari Vállalathoz, a hordógyár­ba, és az építőiparban is so­kan helyezkedtek el — mond­ta Fekete Bálintné tanácsel­nök, majd arról beszélgettünk, hogy a sok eljárót utaztatni kell, s egyáltalán nem mind­egy, milyen körülmények kö­zött. Munkásszállító autóbuszok reggelente viszik, és délután hozzák haza az embereket, föl­veszik a nem vállalati utaso­kat is, ezzel besegítenek a köz­ség közlekedésébe. Tavaly az autóbuszforduló Primo, Spectrum, Commodore Okos géppel ismerkednek Délelőtt tanít, délután játszik Cegléden a helyőrségi mű­velődési központba, mint fog­lalkoztató eszközök, a televí­ziók, magnetofonok, lemezját­szók mellé bekerültek a ki­sebb számítógépek. Ebben az esztendőben először, indítottak számítógépkezelő tanfolyamat, amely igen jól sikerült, hall­gatói közül többen is megfe­lelő ismereteiket dokumentá­ló bizonyítványt vehettek át. Mint tervezték, számítógé­pes tanfolyamot továbbra is tartanak. A Primo, Spectrum és Commodore 20 elnevezésű gépeken a BASIC programo­zási nyelvet tanulhatják a hallgatók, heti három alka­lommal. Hétfőn, szerdán és pénteken délután 13—16 óráig gyerekek ismerkedhetnek meg játékosan a gépek kezelésével. Mint jelezték, szívesen látják az ifjú érdeklődőket. megépítésével javult Újszilvá­son a közlekedés, ám tovább­ra is gond, hogy nem minden járat megy át a községen, ha­nem megállnak a külterületen, az úgynevezett Kapitány-ta­nyai megállónál, a település központjától 2—3 kilométerre. Nagyon élkelne a tápiógyör­gyei járat sűrítése, főleg kora délután, 15 óra körül. Ezt ed­dig nem tudta megoldani a Volán, mert akkor egy ceglé­di járatot vettek volna el. Arra is s iót kerítettünk, hogy vannak, akik odahaza, kisgaz-_ daságokban keresik, vagy in-' kább termelik megélhetésük forintjait, mások csak jövedel­müket egészítik ki állattartás­sal, növénytermesztéssel^ Újszilvásra inkább a sertés- tartás jellemző, évente 2—2,5 ezer hízót adnak le, s, külön kinek-kinek van saját fogyasz­tásra is. A szarvasmarha-állo­mány stagnál, nem egészen 200 darabnál. Ez bizony nem sok. Hogy miért ilyén kevés? Az idős emberek, akik szívesen foglalkoztak szarvasmarhával, lassan elfogynak az idő mú­lásával, s fiatalok jóval keve­sebben állnak a helyükre. A juhtenyésztés sem számottevő: egyetlen Családnak van birká­ja, mintegy 100 darab. Viszont egyre többen foglalkoznak a nagyon is munkaigényes fó­liasátrakkal — bár szó sincs még tömegméretekről. De nemcsak a saját zsebük­re tudnak dolgozni az újszil- vásiak. Tavaly a társadalmi munka értéke egymillió forint voJt!..:. Aszódi László Antal Könyvek tízezrei Nyáron kévésében Cegléden a városi könyvtár­ban több mint 140 ezer kötet könyv áll az olvasók rendel­kezésére. Az a tapasztalat, hogy nyáridőben csökken va­lamelyest a kölcsönzők és az olvasótermet, könyvtárbeli szolgáltatásokat igénybe ve­vők száma. Ősztől a tanév vé­géig több száz diák keresi fel a könyvtárat, tananyaghoz, versenyfeladat megoldásához, pályázatra készülő dolgozathoz a kézikönyvtár gazdag anya­ga áll a rendelkezésükre az olvasóteremben. ISSN MS3—25W (Cegléd! Hír?*- !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents