Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

MA: Az eSoBiáréség szervező erő is (3. oldd) Be Síksa pedagógiai pillanatéit (é, oBdai) Minden meetsen tilde fék (7. oldd) Hét keféken: is veszélyes (8. ©/leId) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 1G1. SZÁM Ár»: fveríná 1983. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Hazánkat képviselik VIT-re készülünk Szerdán ülést tartott a XII. VlT magyar nemzetközi előké­szítő bizottsága. A testület je­lentést hallgatott meg a Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi és hazai előkészü­leteinek helyzetéről, majd dön­tött a fesztiválra utazó magyar delegáció politikai mandátu­máról. A nemzeti előkészítő bizott­ság a küldöttségtől azt várja, hogy a VIT-en a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a magyar kormány kül- és belpolitikája szellemében, a Kommunista Ifjúsági Szövetség törekvései­vel összhangban képviselje a magyar fiatalokat. Nem kedvez az idő az aratásnak Magtárban az őszi árpa A taplúszentmártoni Aranyszarvas azok k3zé a termelőszövetke­zetek közé tartozik, ahol a zöldborsó betakarítása leköti az üzem számottevő műszaki kapacitását és a növénytermesztésben dolgozók jelentős hányadát. Ennek ellenére az őszi árpa már a műit hét péntekére magtárba került, és hétfőn megkezdhették a búza aratását. A zöldborsónak azonban még mintegy 30 százaléka lá­bon van, de az ismét hűvö­sebbre fordult, esős idő sze­rencsésen elnyújtja az érési időszakot. A borsószezon be­fejeztével persze az üzem tel­jes műszaki erejét a búza be­takarítása köti le; az eddigi kilátások szerint a vártnál magasabb hozamra számíta­nak kenyérgabonából. OLCSÓ FOGÁS R endkívüli ninosen benne, bár kétségte­lenül szokatlan, mert ritka eset: a napirend egyik pontját alkotó jelen­tést további munkára visz- szxadta a nagyüzem párt­végrehajtóbizottsága. Az alkalmazottak döntő több­ségeként nőket foglalkoz­tak gyárban az anyag ösz- szeállf tói azt tudakolták az asszonyoktól, lányoktól, m/.nka- és életkörülmé­nyeik javításában milyen tényezőknek tulajdonítanak fontosságot. A részleteket illetően sokféle válasz hangzott el — és ezt a sok­féleséget nem sikerült tük­rözni a jelentésben, ezért adták vissza gazdagító át­dolgozásra a testület tag­jai —, ám volt valami, ami szinte mindegyik megkér­dezett ajkáról elhangzott. Tömören megfogalmazva ezt a valamit: az segítene a legtöbbet, ha olcsón tud­nának vásárolni. Olcsó fo­gás lenne most azzal foly­tatni töprengésünket, hogy az olcsó, a drága fogalmak mindig is viszonylagosak, önmagukban értékelhetet­lenek, mert arra kell meg­találni a feleletet, mihez képest drága vagy olcsó a termék, a vásárolt áru, szolgáltatás. Olcsó fogás lenne ilyen elméleti, elvont terepre te­relni a nyers valóság mar­kából elénk tett tényt, hi­szen a megyében a mun­kásháztartásokban ugyan­azért az élelmiszerért, ame­lyért 197!5-ban száz forintot kellett kifizetni — a példa természetesen leegyszerűsí­ted, hiszen nem mindegy, milyen élelmiszerekről van szó —, tavaly már majd­nem százötven forintot kényszerültek kiadni. S persze, nem csupán az élel­miszerekről van szó — bár érzékelteti a háztartások kényszerű magatartásvál­tozását. hogy hosszú-hosz- szú évek óta először tavaly történt meg a megyében: az élelmiszerek összeha­sonlító áron mért forgalma csökkent —. hiszen ezzel azonos súlya van a fűtés, a háztartási energia megkö- vete’te kiadások növekedé­sének. Érzékelteti az élel­mi szerkiadások fon*ossá- gát részesedése az össze­sen elköltött forintokból: a megyében az aktív keresők háztartásaiban minden száz forintból huszonhét az élelmiszerek ellenértéké. az ún. inaktív — nyugdíja­sok stb. — háztartásoknál viszont, már negyvenkét százalék ez a részesedés! Ami egyben fénvt vet rá, miért, ennvire érzékeny pont az a drágulás, mely napról napra érzéke'hetö, hiszen az élelmiszerek al­kotják azt az árufőcsopor­tot, amelyért valóban na-' ponta belép az üzletekbe a vevő. Drágulás, áll az előbbi mondatban, amit úgy foly­tat általában az állampol­gár, hogyha drágulás megy végbe, akkor drágaság van. Az idei, januári központi árintézkedésekben érintett termékek közül választva a példát: 1935-ben az ál­lami költségvetés, az ár­emelés ellenére is, a tej és a tejtermékek forgalmazá­sához 5,2 milliárd, a tü­zelőanyagokéhoz nyolcmil- liárd forinttal járul hoz­zá ártámogatás formájában. Ami köznapi nyelvre le­fordítva így tehető mind- annyiunk számára érthető­vé: a tejtermékeknél egy­forintnyi vásárláshoz negy­ven, a tűzifa, a szén, a koksz, a brikett megvétele­kor minden egy forinthoz hetven fillért told hozzá kiegészítésként a költség- vetés. Ami persze nem ajándék. A fedezetet a tár­sadalom teremti elő. Csak­hogy: lehet-e jogos remé­nye a bevezetőben említett asszonyoknak az olcsó fo­gások feltálalására ebéd, vacsora idején, ha — a többszöri áremelések elle­nére is — kizárólag az ál­lami támogatásra hagyat­kozva létezhet a jelenlegi fogyasztói ár? Magyarán, szépítés nélkül: ha drágán termelünk, ha a termelési költségek emelkedése, a költséggazdálkodás alig kap figyelmet, akkor milyen reális reményeink lehetnek bárminek is az olcsóbbá válására? V alóban vonzó lenne jól keresni és olcsón vásárolni. A megyé­ben munkásosztályhoz tartozó háztartásokban az egy családtagra jutó élel­miszerkiadás havonta meg­közelíti az ezer forintot: de szép is lenne ezért többet kapni. Ott a bökkenő, hogy a c:kk elején említett nagvüzem is kissé elszaladt a béremeléssel, többet adott ki, mint amennyit a tel­jesítmények végül is iga­zoltak, S úgy jutott több­lethez, hogy — törvényes formában ugyan — árat emelt... Ma ez általános gyakorlat. Amint általános a panasz a drágulásra, a drágulásra is. Ez a ket­tő nehezen fér össze! Az idén. a tavalyi mérséklő­dés után, ismét növekedni kezdett a megyében az élelmiszerek — összehason­lító árakon márt — for- g na. Amit némelyek haj­lamosak jó jelnek tartani. Mi nem ítéljük annak. Mert a kérdés változatlanul nyit­va marad: kap-e a fo­gyasztói árakkal megegye­ző nagyságú figyelmet az is, mit mennyiért állítunk elő; termelünk meg? Mészáros Ottó Megyénk tájegységei nagy­mértékű eltérést mutatnak az őszi kalászosok érése szem­pontjából. A budakalászi Obu da Tsz őszibúzaveléséből csak­nem 50 hektárt elvitt a bel­víz. Hiába tartották meg már július 1-én a gépszemiét, az érés elhúzódik és az E— 516-ősik sem tudnának mé, rámenni az átázott talajú táb­lákra. Az aratás hónap köze­pére tervezett kezdése így va­lószínűleg 20-ára tolódik. A terméskilátások viszont még mindig kedvezőek, bár a táb­lák gyomossága sok gondot okoz. S. T. E. : '.'WXv.. A csepeli Duna Tsz-bcn a kelká­posztát szedik. Határidere felépült SMáton Húszmilliós beruházást arattak Az avaíóünnepségen (balról jobbra) Dániel Pál, az Ipari Mi­nisztérium pártbizottságának titkára, Lénárd László, Mező Barna és Czippcr Gyula. Haiicso\rsz;ki János felvétele Az építőanyag-iparnak föl kell készülnie arra, hogy az úgynevezett magánerős épít­kezés üteme a jövőben tovább emelkedik. Sorra hozzák tető alá a társas-, illetve családi házakat — legalább is akkor, ha van miből tetőt csinálni. Az utóbbi időben gondok vol­tak a cserépellátással, hellycl- közzel nem lehetett olyat és annyit kapni, amire szükség lett volna. Két évvel ezelőtt a Veszp­rém megyei Állami Építőipa­ri Válla at licenc szerződést kötött a Branack osztrák cég­gel egy évente 28 millió szí­nes betoncserepet előállító üzem telepítésérő!. S hogy a gépsor időben e'kszdhesse a termelést, versenytárgyalást hirdettek a, megfelelő, külön­leges minőségi igényeket ki­elégítő alapanyag gyártására. Az üzletet az Országos Erc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek sóskúti bányája nyerte el. A szerződés felté­teleit azonban korántsem volt könnyű teljesíteni: Arra. hogy az évi 300 ezer ío-rtnányi nyers­anyag-terméket előállító üze­met felépítsék, mindössze egy éve volt a beruházóknak. Az építési programot ráadá­sul hátráltatta a szokatlanul kemény tél, mégis, mint a teg­napi avatóünnepség bizonyít­ja, határidőre sikerűit felépí­teni az évi 20 millió betoncse­rép előállításához szükséges alapanyagot gyártó üzemet. Mindezt a tegnapi avatóün­nepségen mondta el Mező Barna vezérigazgató. Az ese­ményen részt vett Czipper Gyula, ipari miniszterhelyet­tes és Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei bizott­ságának titkára. Az ipari miniszterhelyettes az ünnepélyes avatás előtt el­mondta: a sóskúti beruházás ugyan mindössze 20 millió fo­rintba került, mégis jelentős teljesítménynek ítélhetjük, hi­szen nagy hatékonyságú, gyor­san megtérülő beruházás, amely a hazai és külföldi cé­gek együttműködésének ki­váló példája. Az itt készülő alapanyagból gyártott betoncserepek minden bizonnyal jelentős mértékbe» enyhítik majd hazai viszony­latban is az építőanyag-ellá­tás még meglevő problémáit. Cs. A. Nyereségesen gazdiKodik az Interilghter Ä kék országát vándorai Útnak indult a századik Az Interlighter Nemzetközi Hajózási Vállalat képviselői szerdán Budapesten sajtótá­jékoztatón számoltak be mun­kájukról abból az alkalom­ból, hogy a közelmúltban út­nak indították 100. hajójára­tukat. Elmondották: a nem­zetközi vállalat — amelyet Bulgaria, Csehszlovákia, Ma­gyarország és a Szovjetunió dunai hajózási vállalatai 1979- ben hoztak létre — az elmúlt 5 év során mintegy 2,5 millió tonna árut szállított. A vál­lalat 200 bárkával, 1300 kon­ténerrel és két bárkaszállító anyahajóval rendelkezik. Az árukat két útvonalon szállítják. így a dunai kikö­tőkben berakott termékek — a bárkával együtt — tengeri hajóra rakva az indiai, a pa­kisztáni, . illetve a vietnami kikötőkbe jutnak el. öt év alatt a Duna—India—Pakisz­tán menetvonalon 62 hajójá­ratot, a Duna—Mekong vona­lon 38 hajójáratot indítottak. Az európai országók árui­val megrakottan 2570 bárkát indítottak útnak a Dunáról a tengeren túlra. Megszervezték 1981-től a konténeres szállí­tást is, s eddig csaknem 9000 konténert továbbítottak a megrendelőknek. A vállalat képviselői gaz­dálkodásukról elmondották, hogy minden, évben nyeresé­gesen tevékenykednek, s így a működéshez szükséges pénz­ügyi alapokat önerőből terem­tik elő. Az 1979 és 1983 Kö­zötti időszakban képződött nyereséget teljes egészében az Interlighter anyagi-műsza- ki bázisának fejlesztésére for­dítják. Elérhető a nvögtsEarítás Megtorpant a lendület Fest megye területén 17 Afész működik, s ezek kilenc vá­ros, 147 község; több mint kétezer kereskedelmi egység cl'áíá- sáí biztosítják. Ez a megye kereskedelmi forgalmának valami­vel több mint 40 százalékát teszi ki. Könnyű belátni, hogy ez roppant szállítási feladatokat jelent a fogyasztási szövetke­zetek számára. Elég két adat: a fuvarozó járművek az el­múlt évben 584 ezer tonna árut vittek, miközben megtet­tek nyolcmillió kilométert Ilyen arányok mellett nem lehet közömbös, hogy mennyit futnak üresen az autók és mi­lyen költségek terhelik a szál­lítást. Az elmúlt évben me gyénk áfászeinek sikerült csökkenteniük az üres futáso­kat; az 54,3 százalékos kihasz nálás 2,4 százalékkal haladta meg az előző esztendeit, míg a költségekből 10,7 százalék­nyit sikerült lefaragni. Pozití­vum még, hogy jelentősen emelkedett a lakosságnak és külső vállalatokénak való fuva­rozás, így annak árbevételei is. Ugyanakkor a MAV-nak kifizetett vagonállás összege csökkent. Az új rendelkezések adta lehetőségekkel élve 1983 óta folyamatosan alakultak meg a szövetkezeteknél a szállítási és szolgáltatási szakcsoportok; jelenleg kilenc ilyen van me- gyeszerte, náluk működik a tehergépjármű-állomány csak­nem a fele. A fenti adatok a szakcsoportok működése kö­zött szoros összefüggés van; az Áfész-feladatokat ezek az egységek kevesebb gépkocsi­val oldották meg, s így ma radhatott szabad kapacitásuk a bér fuvarozásra, amelynek a lakosság is hasznát látja. A szakcsoportok lété két­ségtelenül racionálisabbá tel a fuvarozást; meggondoltab- ban rendéinek a szövetkeze' tek, jobb hatásfokkal dolgoz­nak a gépkocsivezetők és ra ködök, akik az új formában teljesítményük szerint része­sülnek a bevételből. Változást-■ 3 Közélet Várkonyi Péter külügymi­nisztert, aki hivatalos látoga­táson tartózkodott Hollandiá­ban, szerdán fogadta Ruud Lubbers miniszterelnök is. Várkonyi Péter szerdán a ké­ső esti órákban hazaérkezett Budapestre. Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya vezető­jével az élen, az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára, július 8—10. között ma­gyar pártmunkás küldöttség tett látogatást a Szovjetunió­ban. Vendéglátóikkal véle­ménycserét folytattak az MSZMP és az SZKP kulturá­lis, tudományos, oktatási te­vékenységének időszerű kér­déseiről, a két párt illetékes osztályai együttműködésének továbbfejlesztéséről. A kül­döttség látogatást tett a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miáján, valamint a Felső- és Középfokú Szakoktatási Mi­nisztériumban. jelent szemléletükben, maga­tartásukban, hogy mennyire óvják járműveiket, amelyekkel azelőtt hamar a szerviz felé vették útjukat. Ma a kisebb hibákat" maguk javítják, sőt, ahol műhely van, akár a te ­jes felújítást elvégzik — jó­val olcsóbban. A szakcsopor­tok több IFA teherautót, pót­kocsit vásároltak — ehhez a szövetkezetüknél kell célrész­jegyet jegyeztetni. Egyszóval úgy tetszett, fel­hőtlen az ég. Ám az év elején életbe lepett szigorító rendel­kezések és a vállalatokra ki­rótt 10 százalékos különadó la szakcsoportok igénybevétel é- kor) megtorpantötta a hasonló' szervezetek kialakulását, s a meglévők esélyeit is rontot­ták. Egy életképes vállalkozá­si forma zöld utat kapott. A feladat: megtalálni azt a mó­dot, am-'ly melleit jól jár a fuvarozó, és nem fizet rá a fu­varoztató. Szigethy Teréz Szövegig) mellett i IV. A tervek szerint az idén 12 millió négyzetméter bcléssziivc- tet szőnek meg a Magyar Se­lyemipari Vállalat váci Bélés- szövő Gyárában. Féléves ter­vüket időarányosan teljesítet­ték. A képen Less Ferencné a csehszlovák gyártmányú pneu­matikus szövőgép működéséi ellenőrzi. Barcza Zsolt felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents