Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1985. JÜLIUS 1., HÉTFŐ Bólogató fák alatt lem mindegy, kire nyit szemet Budapest egyik legszebb pontján, magasan a város fölött, egy csendes zugligeti utcában van a Petényi Géza Csecsemőotthon. Olyan gyermekek kerültek ide Pest megyéből, akikről szüleik nem tudnak vagy nem akarnak gondoskodni. Vagy éppen olyanok, akiket a gyámhatóság határozata alapján utalnak otthonba. Délután 2 órakor alig hal­lani gyermekhangot az épü­letben. Ez az ebéd utáni alvás Ideje. A gondozónőik lábujj­hegyen járnak, ha benéznek egy szobába, kezük épp hogy érinti a kilincset. Csendesen beszélgetnek egy félreeső zug­ban vagy az elszakadt apró gyerekruhákat javítgatják. Az apróbbak beárnyékolt loggián, parányi ágyakban alszanak, s mintha csak vezényszóra tet­ték volna, hüvelykujjukkal a szájukban álmodnak. Vajon miről? Anyáról, apáról nem való­színű, hiszen arcukat ritkán vagy egyáltalán nem látják. Lefekvéskor, ébredéskor a gondozónők mosolyognak rá­juk. S nem mindegy ám egyiknek sem, hogy kire pil­lant a nap első vagy utolsó másodpercében! Minden gyer­meknek megvan a maga ked­vence, akihez úgy ragaszko­dik. mint a családban felnőtt kisemberek anyjukhoz, apjuk­hoz, a szeretett nagyihoz. t Szeretni keB őket — Bizony, nagyon meg le­het szeretni egy-egy aprósá­got. Sőt, túlságosan is! — mondja Kecskeméti Borbála, az otthon fiatal gondozó­nője. — Ma már nem enged­nék magamhoz olyan közel gyermeket, mint kezdetben. Mikor az újszülötteknél volt, gyakran jártam hozzá, tisz­tába tettem, etetgettem az egyik babát. Utána átkerült az én csoportomba. Itt cse­csemő- és kisgyermekkorúak vannak, hat-hét hónapostól hároméves korig. Azután örökbe fogadták, tudtam, hogy jó helyre kerül, rokonszenve­sek voltak a szülők, mégis nagyon megrázott az elválás. Minden apróságban van sze­retnivaló- Az a szőke, Volecz Jancsi is nagyon aranyos ... A kisfiú époen elbástyázta magát játékokkal,. s elégedet­ten mosolyog a gondozónőre, ö már felébredt, s hogy gü­gyögésével, szöszmötélésével ne zavarja a többieket, ki­hozták a játszószobába. Nincs egyedül, itt van már Szabó Marcsi is, aki érdeklődéssel vizsgál meg minden újat. Egy színesre lakkozott körmöt, egy eddig még nem látott táskát, teljes tartalmát kipakolva S minden felfedezést csengő kacajjal kísér. Aranka is bekapcsolódik ta felderítő játékba, s most már ketten csodálkoznak rá az is­meretlen dolgokra. Aranka anyukája munkásszállón la­kik, oda nem tudja magával vinni gyermekét. Marad tehát a kényszerű megoldás, lakás hiányában anyja szállón, gyer­meke otthonban él. Külön! Közben ébredeznek a töb­biek is. A gondozónők biztos kézzel teszik fel őket a pelen- kázóasztalra. Egy mozdulat jobbra, kettő balra és már ké­szen is van, tiszta a gyerek. A nagyobbak felelősségük tel­jes tudatában trónolnak az apró, színes biliken. Minden­kinek az van a kezében, ami leginkább szükségeltetik az ihlethez: játékautó, dömoer vagy egy csörgő. Körülöttük a gyermekgondozás kellékei: orrszívó, lázmérő és még ki tudja miféle szerszámi Már csak egy gyerek alszik az elkerített hálórészben. Fél­bevágott doboznak tűnő ágyacskában közeledik az éb­redés perceihez a barna hajú Diós Laci. — Neki itt van a testvére is, a Józsika — magyarázza Kecskeméti Borbála. — Ö na­gyobb már ugyan, de nem akartuk a testvéreket elvá­lasztani egymástól. Neki már felnőttesebb az ágya is — mu­tat a szobában található egyetlen heverő szabású fek­helyre. A mini heverőve! szemben tükör. Ha egy felnőtt áll elé, nem lát mást, legfeljebb a sípcsontját és a térde kalá­csát. — Szeretik ám magukat nézegetni a kis csibészek! — mondja nevetve a gondozónő. Ha megdicsérjük őket, hogy milyen csinosak, odapattan­nak a tükörhöz, forgolódnak, mustrálgatják magukat. Saját ruha — Saját ruhadarabjaik is vannak? — Igen, amit a szülők hoz­nak vagy az itt dolgozók, a gyermekeik kinőtt darabjait, holmijait. Sőt, az egyik kol­léganőm testvére a bizomá­nyiban dolgozik, s így olcsón tudunk vásárolni szép kisru- hákat. Csak az a baj, hogy nagyon gyorsan tönkremennek a mosodában. Különös lelkűk van ezek­nek a gyerekeknek. Nem tud­ják — legalábbis többségük —, hogy mi az, hogy apa és anya. Idegenkedve néznek a férfiakra, mert mindig nőket látnak maguk körül. Legutóbb Aranylakodatom ismét kimondták sí igent A Családi Ünnepeket Ren­dező Intézet váci központi házasságkötő terme sok ked­ves esemény színihelye volt az elmúlt másfél év alatt. Az aranylakodalom azonban rit­ka rendezvény, a megjelent szépszámú rokonnak, ismerős­nek, érdeklődőnek nagyszerű élményben volt része. Sáray József, a Kilián György Szakmunkásképző In­tézet egykori „ezermestere” és felesége. Kovács Mária, a For­te-gyár nyugdíjasa ismételte meg a napokban azt az igent. amit ötven évvel ezelőtt. 1935 júniusában mondtak ki először a váci anyakönyweaető előtt például, amikor festők dol­goztak az épületen, csak tisz­tes távolságból merték szem­lélni őket.- A másik véglet, hogy rájuk csimpaszkodtak és nem voltak hajlandók elsza­kadni tőlük. S bár sok minden hiányzik az egészséges családkép kiala­kulásához, az első percektől gyakorolják a közösségi szem­léletet. Segítenek egymásnak. A nagyobbak kézen fogva ve­zetgetik a kisebbeket. De szí­vesen ugranak a gondozónők kérésére is. Aki kiál[|3 a próbát Apropó, gondozónők. Nem úgy van ám az, mint sokan gondolják, hogy belép egy fia­tal nő a gyermektársadalom­ba és irányítgatja, vezetgeti, őket. Előbb el kell, hogy fo­gadják őt az apróságok, s ön- tudatlanul tesztelik akaratos­ságukkal, nyűgösségükkel az újonnan érkezőt. S ha kiállta a próbát, barát marad, gond­viselő, akinek az ölében nyu­godtan elengedheti magát, akinek a köpenyébe belefúr­hatja a fejét, akire rábízhatja magát. Fiedler Anna Mária «firátsági hét Vendégek Finnországból Községekbe is ellátogatnak A VII. finn—magyar barát-' sági hét keretében kölcsönös látogatással tovább erősödik Vác és a finnországi Jarven- pää városok kapcsolata. Ma a testvérvárosból tizen­hat tagú delegáció érkezik a Ferihegyi repülőtérre, ahoi a vendégeket Gál Anna, a HNF városi bizottságának elnökhe­lyettese, a Madách Imre Mű­velődési Központ igázgatóhe- lyéttese fogadja. Az érkezés után a delegáció Vácra uta­zik. Délután a város neveze­tességeivel ismerkednek meg, majd a Bartók Bála Zeneis­kolát és az intézmény egyik nevezetességét: az orgonát mutatja be Bogdányi Tibor, a KISZ-kórus vezetője. Kedden délelőtt a város po­litikai és állami vezetői talál­koznak a delegáció tagjaival, és tartanak tájékoztatót a vá­ros életéről. Délután a vácrá- tóti botanikus kertben tesznek sétát a vendégek, este pedig Magyarkúton a béke és barát­ság jegyében ifjúságpolitikai kérdésekről cserélik ki véle­ményüket a fiatalok körében. Szerdán a kötöttárugyár ve­zetősége látja vendégül a de­legációt. Itt munkásokkal be­szélgetnek. megtekintik a korszerű üzemet, és a szociá­lis létesítmények közül a böl­csődét. Ezután a Senior min­taboltban egy divatbemutató segítségével ismerhetik meg a gyár, termékeit. Délután Du­nakeszire, majd a fóti Gyer­mekvárosba látogatnak a de­legáció tagjai. Csütörtökön két börzsönyi településre: Nagybörzsönybe és Letkésre utaznak. Az előb­bi településen a nagy múltú község műemlékeivel, Letké- sen pedig az lpolyvölgye Ter­melőszövetkezet gazdálkodásá­val ismerkednek finn baráta- . ink. WaiíihausenböS érkeztek Városnézésen a kórus Három fiuk, lányuk, vejük, menyeik, valamint nyolc uno­ka, illetve dédunoka osztozott az aranylakodalmasok örö­mében. Ott voltak a rokonok, egykori munkatársak, áz Er­dős Bernát utcai kedves szom­szédok is. Ünnepi muzsika, szavalat, köszöntő tette emlé­kezetessé a kedves öregek családi ünnepségét. A folytatás színhelye a Hattyú étterem volt, ahol so­káig együtt voltak a család­tagok. meghívottak, felidézve az elmúlt fél évszázad sok-sok derűs-kedves eseményét. P. R. „Legyen a zene mindenkié!” hirdette a felirat magyar és német nyelven a Madách Im­re Művelődési Központ szín­háztermében a napokban Nyu- gaí-Németorszógból érkezett férfikórus látogatása alkalmá­ból. A 80 tagú férfikórus Matohausentoőil érkezett, kar­nagya Winfried Siegler, a frankfurti karnagyképző is­kola igazgatója. A munkás- kórust elkísérték a családta­gok is. Közöttük találhattuk Rainer Poliert is, Mainhauseo város polgármesterét, A vendégek fellépés előtt megismerkedtek a város mű­emlékeivel, kulturális és mű­vészeti értékeivel. Ezután a Városi Ifjúsági Kórus ven­dégeként közös hangversenyt adtak a Művelődési Közipont színháztermében, majd baráti, -beszélgetéssel zárult az este. Kép és szöveg: Papp lászló Rainer Poller Mainhausen város polgármestere átadja a ba­rátság jelképét, a város címerét Furák Jánosnak, a Vác és Vidéke Áfész elnökének A nap záróprogramjaként a Dunakanyarba tesznek kirán­dulást, és ellátogatnak Viseg- rádra. S. J. Találkozás a választékkal A város 57. számú választó- kerületének tanácstagja, Po- donyi Imre július 1-én, hétfőn. 18 órától a Radnóti Miklós Ál­talános Iskola aulájában talál­kozik választóival. Az új ta­nácstag célja, hogy megismer-, je választókerületének gond­jait, problémáit és felmérje a lákosság igényéit. Huszonegyedik évfolyam A Dunakanyar új száma A Pest megyei Nyomda Vállalat váci üzemének gon­dozásában megjelent a Duna­kanyar — a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság Tájé­koztatója — új száma. A huszonegyedik évfolyamába, lépett, rangos - folyóirat most is több váci s Vác környéki témájú írást tartalmaz. A borítólapon — Vertei Jó­zsef színes rajza — a nagy­marosi vízlépcső elképzelt lát­képe. Az első részben 12 ol­dalnyi írás foglalkozik a Gab- cikovo-Nagymarosi Vízlépcső- rendszerrel, a nagymarosi vízlépcsővel és annak védelmi létesítményeivel. A kulturális rendezvények naptára felsorol Vácott és környékén 35 szín­házi -zenei programot, illetve kiállítást. Galántai Miklós érdekes ta­nulmánya bemutatja a vác • rátóti botanikus kert történe­tét. Reményi Árpád új kör nyezetvédelmi feladatokat je­löl meg a Börzsönyben. A Pest megyei képzőművészeti tárlat kritikája a Vác és környéke művészeinek munkásságát is ismerteti. Oldalas tudósítást olvasunk arról, hogy elkészült az új nagy-hideg-hegyi sílift. Végül megemlékezik a folyó­irat Hantos Lajosról, a PE- NOMAH Váci Gyára közel­múltban elhunyt igazgatójá­ról, aki tagja volt a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság bal parti területi bizottságá­nak. Losiitalanítás Tovább tart a lomtalanítást akció a városban. Hétfőtől az alábbi utcákban helyeznek el konténereket: Május 1. utca—Karcsú Ar­zén utca sarok-. Sebes Imre utca közepe, Rózsa utca köze­pe. Edison utca—Pálffy utca sarok Rádi út, tiszti épületek, Kertész utca—Mező Imre utca sarok. Kertész utca—Frankel Leó utca tömbbelső, Frankel Leó utca—Mező Imre utcasa­rok, Mező Imre utca—Luxem­burg utca sarok, Rádi út 24. Ismerkedés a város műemlékeivel, történelmi nevezetességeivel Vácott is vannak példák arra, ho­gyan születik á szoíasmondás. A napokban a vá­ci autóbuszállomas előtt az egyik is­merősömmel be­szélgettem, amikor elment mellettünk egy férfi. — Szervusz, Per;„ tu Peti! — kiáltott rá az ismerősöm. A megszólított jókedvűen vissza­köszönt, én pedig megjegyeztem: — Ezt az embert nem Pertu Péternek hívják. — Tudom — így a beszélgető part­nerem. — Együtt dolgozom vele, de a családi nevét már el is felejtet­tük. Szerény, kész­Pertu Peti séges, becsületes munkásember. Már egy éve dol­gozott nálunk, amikor betért egy fröccsre az egyik italkimérőbe, ahol ott találta a mű- mveggtpjéf. A mű­vezető magához hívta: — Peti, már egy éve dolgozunk együtt, rendes em­bernek ismerem, ’megihatnánk már a pertut. Erre Peti el­tűnt. Egyszer csak a pénztártól ve­szekedés hangja töltötte be a ter­met, melyből ki­csengett Peti ba­ritonja: — Any­nyira nagyra van. nak ezzel a kóce- rajjal, de még per­tut sem tudnak adni. — De értse meg — felelt rá a pénziárosnő —, én nem tudok két po. hár pertut blok­kolni. Végül a műve­zető mentette meg a helyzetet. Azóta nevezzük Pertu Petinek, és ha va­laki nálunk lehe­tetlen dolgot kö­vetel, melyet nem lehet teljesíteni, mindég van köz­tünk valaki, aki közbekiált: — Vigyázz, mert úgy jársz, mint Pertu Peti a pénz. tárnál. M. Gy. Éjjeliőrök Alkonyat után építkezések környékén, anyagtárolók mel­lett, termelőszövetkezetek ma­jorjaiban, vagy állattartó tele­peken mindenütt jelen vannak. Van, akit segítőtársként kutya is kísér sétája közben, mások egyedül látják el szolgálatu­kat. Az éjjeliőrök lényegében vagyonőrök. Az ilyen beosz­tás jó fizikumú, éles szemű, kitűnő hallású, gyors intézke­désre képes embereket felté­telez, akikre a szó teljes értel­mében vagyont lehet bízni. A gyakorlat viszont az ellenke­zőjét bizonyítja. Az éjszakai őrök kevés kivételtől eltekint­ve inkább idősebb, a legtöbb helyen nyugdíjas, mozgásuk­ban. látásukban, hallásukban csökkent képességű emberek. Ez a tény gyakran gondot is okoz alkalmazóiknak. Gondot nemcsak abban, hogy esetleg könnyen meglép előlük a tol­vaj. hanem abban is. hogy esetleg bántalmazhatják is őket. . Egyik építkezésen hallottam a történetet. Megbotlott a ne­héz járású éjjeliőr, üzemi bal­eset történt, s hosszan tartó jogvitás ügy lett az esetből. Másutt abból támadt vita, hogy bár látta az őr a tolvajt, de nem akadályozta meg a lopást, holott ez munkaköri kötelessé­ge lett volna. Az illető elmúlt hetvenéves... Folytathatnám a példákat. Sokéves gyakorlat, hogy az jjeliőrség vállalatainknál amo­lyan szociális munkakör. Az dicsérendő, hogy nyugdíja­soknak. megrokkantaknak el­foglaltságot. kereseti lehetősé­get teremtenek. Az azonban már nincs rendjén, hogy na­gyon sok helyen nem olyan, emberek vigyázzák a közös va, gyónt, a társadalmi tulajdont, akik erre alkalmasak is lenné­nek. Mert a becsületesség — éppen ilyen helyen — önma­gában nagyon kevés. A gondról azonban nemcsak be­szélni kell. hiszen a megszün­tetésére — mint annyi más te­rületen — már itt is rég meg­érett az idő. s. j. Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a város­ban. Hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Halmos Éva, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön Hajmer .Viktória, pénteken dr. Bucsek Tibor, szombaton és vasárnap dr. Mechilinger László. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Telegdi László lesz. Az ügye­let a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, va­sárnap reggel 8 órától délig tartanak. Az ügyelet helye: Cházár András utca 17. (A régi városi fürdő épülete.) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents