Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

Rangsorolja a gondokat Őt község képviseletében A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 160. SZÄM 1985. JÜLIUS 10., SZERDA Öllhonra találtak Különleges, de fontos munka Túl vagyunk a választáso­kon. folytatódik a munka a tanácsoknál és a Parlament­ben. Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Csemő és Mi. kebuda területén az emberek részben Krekács Lászlótól vár­ják, hogy településük gondjai megoldódjanak. Munkahelyén, a dánszentmiklósi és albertir- sai Micsurin Termelőszövet­kezetben kerestük fel Krekács László országgyűlési képvise­lőt. — Boldog vagyok, és hálása bennem bízóknak. Váratlan megtiszteltetés volt számomra, hogy Turcsek Ferenc — az ed­digi képviselő — neve mellé az enyém is fölkerült a jelölő listára. Nem hittem a győze­lemben, megelégedtem volna a pótképviselőséggel is. Esélyte­lennek éreztem magam Feri mellett, hisz’ ő helyzeti előny­nyel indult, öt éve képviselő, ismerik a településeken, bizo­nyított. Mindenesetre komo­lyan vettem a választási gyű­léseket. Készültem a települé­sékből! Napokat töltöttem minden községben, hogy a he­lyi vezetők segítségével meg- ismerkedhessem a megoldás­ra váró feladatokkal, a fejlesz­tés reális lehetőségeivel. Ahogy közeledett a választás napja, úgy nőtt bennem a feszültség. Váratlanul ért a győzelem hí­re. Turcsek Ferenc pótképvi- seiősége azt is jelenti, hogy a szavazók jelentős része nem engem választott. Mindkettőnk Julianna napján, mikor megszólalnak a pacsirták, las­san benépesül az erdő. Három esztendei adataink szerint a ceglédi Kutató Állomás arbo­rétumát színes madárnép lak­ja. Szerencsére többnyire apró termetűek, így csak a raga­dozó madarak és a kóbor macskák tehetnek. bennük kárt. Mintegy kétszáz madárka vette birtokba a kertet, kö­zülük nem egy odúban fész­kel, mások a földön és ter­mészetesen a legtöbb a fákon, bokrok sűrűjében. Ha rend­ben megy el az év, átlagosan 85 fészkelő madárkapárnak mintegy 200 utódja fog felnö­vekedni. Öröm látni, ahogy a légykapók dolgoznak. Játszi könnyedséggel kapja el a le­vegőben a rovarokat a mol­nárfecske. A tengelice csa­pat finnyásan ízlelgeti az idei gyommagtermést, amott az útmenti odú mellett pu-pu-pu hanggal jelzi létét a búbos­banka. A kék cinege szinte csen­det int: csi-csi-csit, amire a széncinege pink-pink, tavasz- szal pedig nyitni-kék dallal válaszol. Az etetőkben télen tollba kapnak, amiit a békés természetű ökörbegyek értet­lenül figyelnek. Pedig nincs sok okuk, mert ők meg a kékbeggyel nem jönnek ki. A tövisszúró gébics elége­detten csetteg, bizonyosan a közeli krisztustövisfán sok rovar bánja. Ízes falatait e madár felnyársalja, szokása szinte primitív eszközhaszná­latnak tekinthető. Furcsa mó­don a karvalyposzátával társ­közösséget alkot, holott hara­gos viszonyt feltételezhetnénk, különös dolgok szép szám­mal akadnak a madárvilág­ban. Vajon miért tűri a tö­visszúró gébics, a vörösbegy, a pádiposzáta, nádirigó meg a kerti rozsdafarkú a kakukk lustaságát? Miért neveli fel a tojásban rejtőzködő mostoha­testvéreit a hamar kelő ka­kukkfióka? A szürke légykapó több fészket épít, s mert igazi nő­uralomban él, a tojó választ­ja ki a megfelelőt. A hím pe­dig nagy cselesen az üres fé­szekre ülve megtéveszti a tá­madókat. A barátka csak pi­henőhelynek használja a fész­keket, ezek a füttyfészkek. A meggyvágó, a tengelice és a tövisszúró gébics pompás tollazatával tűnik ki. a sárga­rigó éneke sem kezdő zenész­re vall. Általában a madarak igényesek a fészkükre, talán táborát szeretném meggyőzni, hogy nem a képviselő szemé­lye az egyetlen és döntő té­nyező az elmaradt vagy meg­valósult ígéretekkel való el­számoláskor. Mind az öt köz­ség joggal vár valarr.'t. A vá­lasztási gyűléseken elhangzott kiemelt programok végrehaj­tását szeretném segíteni, a csökkenő anyagi lehetőségek ellenére is! Fontosnak tartom a személyes kapcsolatokat. Na­gyon szégyenleném, ha man­dátumom lejártakor csak a községek vezetői ismernének. — A kettős jelölésre a de­mokratizmus erősítése végett volt szükség. Hogyan alakult kapcsolatuk a választás után jelölttársával? — Jelöltségünk kezdetén egyezséget kötöttünk. Kölcsö­nösen megígértük, hogy sér­tettség nélkül fogadjuk e] a másik győzelmét, és támogat­juk további munkáját. Tur­csek Ferenc korrekt ember, és régi munkatársam. Bízom a segítségében! Beszélgetésünk akadozva ha­ladt, hisz’ a fiatal főkertész irodája mindenki előtt nyitva áll. Főnökeivel és beosztott­jaival egyformán jó a kapcso­lat. Már megszokta a szót: or­szággyűlési képviselő. Készü­lődik feladatára. Gyűjti, rang­sorolja a gondokat, keresi a segítő kezeket. Jó szándéka, ambíciói rokonszenvesek. S. E. a 4-5 fészekaljat évente neve­lő balkáni gerle foglalkozik legkevesebbet a lakásával. A legtöbb faj tollal, mohával béleli a fészkét, némelyik fe­lülről is takarja. Nagyon ta­lálékonyak a madarak, és jó helyzetfelismerők is. A ceglédi arborétum erre kitűnő példákkal; szolgált S. D. Népművészeti kiállítás A népművészet alkotásai iránt élénk az érdeklődés nap­jainkban. Nemcsak a régi tár­gyak, hanem az újonnan ké­szültek’ is keresettek, hiszen méltó díszei a lakásoknak. Ezért jósolható nagy siker ifj. Szabó Mihály fazekas szep­temberiig tartó nagykőrösi ki­állításának, amelyet az Arany János Múzeumban láthat a közönség. A népművészet mestere bokályokat. korsókat, kancsókat, tálakat tett köz­szemlére. y Dél-Pest mese sntéz- y menyei az elmúlt oktatá- ^ si évtől még szorosabb ^ oktatási együttműködést ^ valósítanak meg. A hús- ^ ipari szakmunkásképzés í bázismunkahelye a ceglé- ^ di PENOMAH-gyár, az y elméleti oktatás pedig 'y Nagykőrösön, a Toldi Mik- 'y Jós Élelmiszeripari Szak- 'y középiskola és Szakmun- í kásképző Intézetben tör- ' ténik. Húsosképzés * * • Kevesen tudják, hogy a me­gyében alig képeznek hente­seket. Pedig sokra lenne szük­ség. A feldolgozóipar szinte csalogatná a végzett szakmun­kásokat, de ugyanennek az is­kolának az elvégzése szüksé­ges például a húsbolti mun­kához, vagy egy ABC-áruház hentesrészlegének a vezetésé­hez is. S még nem is szóltunk a különböző kisebb vágóhidak, állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, Áfészek vállalko­zásairól. ahová szintén szak­emberek kellenek. A hentesképzés eddigi mód­szere módfelett — nem tudunk jobb szót — különös volt. Évek­kel ezelőtt a Cegléden műkö­dő osztály a budapesti, szék­• helyű Bercsényi .Míkjós élel­miszeripari iskola kihelyezett tagozataként működött, úgy, hogy helyet a Táncsics' Mihály általános iskola adott, s a köz­ismereti tárgyakat is az in­tézmény nevelői tanították. Később mindez a Török Já­nos mezőgazdasági szakközép- iskolára maradt, majd ezt kö­vetően végül a Bem József szakmunkásképző lett a Toldi előtti állomás. Ami mindvégig maradt: a gyakorlati képzés a PENOMAH-ban történt. — Eltelt egy tanév az új „felállásban". Vajon milyen tapasztalataik vannak a ceg­lédieknek? — kérdeztük Ki- szely Istvánt, a gyár igazga­tóját. — Végeredményben tavaly ilyenkor még két lehetőség volt, a Bem is meghonosította volna a húsosképzést. A nagy­kőrösi iskola mellett elsősor­ban szakmai okok szóltak, hi­szen több mint harmincesz­tendős élelmiszeripari múltjuk van. A gyár szempontjából jelenleg megnyugtató a hely­zet, szakmunkástanulóink ott­honra találtak. A megyében is, meg a Toldiban is. Külön előny, hogy megol­dódott a gyerekek kollégiumi elhelyezése is, s akkor, ami­kor tanulóink jó része a kör­nyező községekből jár be, na­gyon fontos tényezőt tettek a serpenyőbe Kőrösön. A gyere­kek; utaztatása persze okoz né­mi gondot, de saját buszunk­kal végül megoldottuk ezt is. S ha most ehhez azt számít­juk, hogy a tanulók jó része mindenképpen utazott volna, akkor a jelenlegi nem is olyan rossz megoldás. — Ahogy tudom, a „húsos tanulók” — ahogy őket a Tol­diban nevezik — nem a meg­szokott formában tanulnak, hanem egy hét gyakorlat után egy hetet töltenek áz iskolá­ban. A pedagógusok — első­sorban az őket oktató tanárok ,— véleménye legalábbis meg­oszlik a módszer helyességé­ről. Azzal érvelnek, nagy a kihagyás, s a gyakorlati héten nehéz tanulásra bírni az .amúgy sem túl erős csopor­tokat. Ami átmenet — Ezek tiszteletre méltó szempontok, ám vannak más­félék is. Például a szervezést, a munkahelyeket figyelembe kell venni. Bizonyos munka- fólyamatokat csakis a gya­korlatban lehet megtanulni, a vágószalagon például. S mi­nél jobban elaprózunk egy év­folyamot, annál nehezebb ezt megoldani. Ezzel tulajdonkép­pen összefügg, hogy korszerű­sítjük a tanműhelyünket is.-*■ Hogyan oldják meg a szakmai tárgyak oktatását? — Jelenleg mi járunk át a Toldiba, de ez átmeneti je­lenség, hiszen az iskola most már rendelkezik húsiparhoz értő szakemberrel. Itt, házon belül, mint már említettem, a tanműhelyünkben a bontás, csontozás, darabolás, a húské­szítmény- és töltelékáru-gyár­tás történhet. Összeszokás — S ami szintén fontos, a megyei oktatási kormányzat is felfigyelt a húsipari szakmun­kásképzésre. Ez nem valami könnyű munka, különleges körülmények között folyik, nagy fizikai erőt igényel, de e nélkül a tevékenység nélkül nem is lehet meglenni: alap­vető az ellátásban, összeszo­kunk a Toldival, megismerjük egymás módszereit, s úgy tű­nik. hosszú távra megoldódott a képzés. Ballai Ottó Autósok igénylik Világgá, biztosítva Cegléden, hivatalokban és munkahelyeken népszerű a csoportos életbiztosítás vala­mennyi .formája. Bizonyos ré­tegigény mutatkozik az űjabb, a CSÉB 150 iránt, amely mun­kahelyi közösségek számára készült. Nyárra, külföldi autós uta­záshoz is sokan igénylik a casco baleset- és poggyászbiz­tosítást. Ez mindössze fele költséget jelent azok számára, akiknek egyébként is van már cascobiztosításuk. Bizony, be kell vallanom, egy kissé csodálkoztam, ami­kor Ócsai Lászlónét, a Május 1. Ruhagyár üdülési felelősét az idei SZOT-beutalókról kér­deztem. De a tények beszél­nek. — A gyár a kérdéses idő­pontra csak egy darab ötgye­rekes beutalót kapott. Mivel ilyen igény nem volt, ezt visz- szaadtuk a felügyeleti szer­vünknek. így dolgozóinknak most egyetlen beutalót sem tudunk főszezonban felkínál­ni. Persze azért komoly aggo­dalomra nincsen ok, s nem kell a szabadság ideje alatt ptthon maradni, mert a válla­lati üdülőben kipihenhetik az egész éves munka fáradalma­it. Balatonzamárdiban, Mis­kolctapolcán és Hévízen két­hetes turnusokban teljes ellá­tással lehet nyaralni. A ceg­lédi gyár bérel egy házat Bükkszentkereszten és itt he­tenkénti váltással, önellátásos módon üdülnek. Megkérdeztünk néhány dol­gozót, mivel tölti majd július első két hetét, amíg szünetel a munka a gyárban. Cyikó Benőné: — A gyár­ban 22 éve dolgozom, de most megyek először nyaralni a há­rom gyerekemmel együtt. So­kat fogok pihenni és olvasni, mert ez nekem a felüdülés. Hírük messzi vidékekre Az abonyi program A történészek, helytörténeti kutatók számára alighanem érdekes kötet Szabad György munkája Teleki László rejté­lyes haláláról. A szabadság- harc utáni emigráció egyik fontos személyisege, a 60-äs évek elején, úgy tűnt, diadal­masan halad előre á kormány­fői tisztig. Nem így történt... Teleki öngyilkossága a ha­zai kriminológia történetében is rendkívüli, hisz ekkor ké­szült először helyszíni felvé­tel, mondhatni környezettanul­mány. A technika még kezdet­leges volt, no meg a fényké­pész szemérmes, így a jegyző­könyv pontosabb képet festett az esetről. No, ez a Teleki- pályaképben lehet fontos, de a helytörténeti vonatkozás az abonyi program meghirdetésé­ben van. Az 1848-as jelölt visszatéri szeretett népe közé, Abony- ba. 1861. március 26-án jelölt­ként mondott beszédet, s el­lenfél nem lévén, biztosan ka­pott képviselői mandátumot. De ne siessünk ennyire az ese­ményekkel, hisz e program igen haladó volt, eltért Deák Ferenc pártjának elképzelésé­től. A fővárosi lapok nagy fi­gyelmet szenteltek a beszéd­nek, március 30-án bő terje­delemben adták közre. Érdemes belőle idézni: „Ügy áll körülményeink közt a do­log, hogy ha a veréb meg lesz, úgy nem lesz meg a túzok. Át kell magunkat hatnunk azon gondolattól, hogy a 48-i törvé­nyekből semmit, de semmit sem lehet engedni, át azon meggyőződéstől, hogyha az or­szággyűlés eredmény nélkül kergettetik szét, az nem lesz baj, de az igen nagy, ha al­kotmányos létünknek bárme­lyik védbástyájáról is lemon­danánk... Nekünk több ga- rantiára van szükségünk, mint mennyi az absolutiz'mus visz- szaállítását örökké lehetetlen­né tegye. Megtanított erre minket a mi 48 után követke­zett.” Egészsége megromlott, en­nek objektív magyarázatát a boncolási jegyzőkönyv is iga­zolta. Teleki elfáradt, úgy ítél­te még, hogy noha szükségsze­rű a kiegyezés, ám ideológiai­lag helytelen, s ennek a ket­tős morzsoló erőnek a találko­zási pontján eldördült május 8-án a pisztoly, s meghalt vele az abonyi program is. Emléke­zetünkben szükséges e tragi­kus sorsú államférfi alakját megőrizni, Abonyban s Ceglé­den egyaránt. S. D. Farkas Csamangó Éva: — Tizenhárom éve dolgozom itt. Egy gyerekem van, a férjem targoncavezető. Eddig még so­sem voltunk nyaralni, mert az ezerötszáz forintos albérle­tet ki kell fizetni. Tanácsi, komfort nélküli lakásra vá­runk. Ha majd megkapjuk, és egy kicsit összeszedjük ma­gunkat, azután nyaralhatunk is. Most az ingyenes beutalót sem tudnám elfogadni. Kacur Istvánné: — Szere­tünk utazni a férjemmel együtt. Ha lehet, mindig egy jó külföldi útra megyünk. Megjártuk már többször Ausztriát, voltunk az NSZK- ban, láttam Velencét, amelyet csodálatosnak tartok. Ismerős nekünk az Adriai- és a Fekete­tenger is. Az idén még nem választottunk utat, de külföld lesz, az bizonyos. A 32 éves fiatalasszony csak név nélkül .kíván beszélni., mert szégyenlősnek mondja magát: — Tizenöt éve dolgo­zom a gyárban, de még csak egyszer voltam nyaralni, lány­koromban. Építkezünk és min­den időnket, pénzünket erre kell fordítani. Hivatásos tiszt- helyettes férjemmel úgy ter­vezzük, hogy még télire elké­szül a házunk, és akkor talán jövőre pihenhetünk egy hetet, K. S, ISSN 0133—SS0O (Ceglédi Hírlapi Tíz darab alnmíniumtípcsa-gyáríó gépsor vezérlő és működtető berendezései készül­nek jelenleg a Ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszerész Ipari Szövetkezet központi te­lepén. A műszereket a Szovjetunióban állítják majd üzembe. Apáti-Tóth Sándor lelvéteie Madárképek A barátka füttyfészké öten a szabadságról Mindenki másképp tölti Vezérlők a gépsorokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents