Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
Rangsorolja a gondokat Őt község képviseletében A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 160. SZÄM 1985. JÜLIUS 10., SZERDA Öllhonra találtak Különleges, de fontos munka Túl vagyunk a választásokon. folytatódik a munka a tanácsoknál és a Parlamentben. Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Csemő és Mi. kebuda területén az emberek részben Krekács Lászlótól várják, hogy településük gondjai megoldódjanak. Munkahelyén, a dánszentmiklósi és albertir- sai Micsurin Termelőszövetkezetben kerestük fel Krekács László országgyűlési képviselőt. — Boldog vagyok, és hálása bennem bízóknak. Váratlan megtiszteltetés volt számomra, hogy Turcsek Ferenc — az eddigi képviselő — neve mellé az enyém is fölkerült a jelölő listára. Nem hittem a győzelemben, megelégedtem volna a pótképviselőséggel is. Esélytelennek éreztem magam Feri mellett, hisz’ ő helyzeti előnynyel indult, öt éve képviselő, ismerik a településeken, bizonyított. Mindenesetre komolyan vettem a választási gyűléseket. Készültem a településékből! Napokat töltöttem minden községben, hogy a helyi vezetők segítségével meg- ismerkedhessem a megoldásra váró feladatokkal, a fejlesztés reális lehetőségeivel. Ahogy közeledett a választás napja, úgy nőtt bennem a feszültség. Váratlanul ért a győzelem híre. Turcsek Ferenc pótképvi- seiősége azt is jelenti, hogy a szavazók jelentős része nem engem választott. Mindkettőnk Julianna napján, mikor megszólalnak a pacsirták, lassan benépesül az erdő. Három esztendei adataink szerint a ceglédi Kutató Állomás arborétumát színes madárnép lakja. Szerencsére többnyire apró termetűek, így csak a ragadozó madarak és a kóbor macskák tehetnek. bennük kárt. Mintegy kétszáz madárka vette birtokba a kertet, közülük nem egy odúban fészkel, mások a földön és természetesen a legtöbb a fákon, bokrok sűrűjében. Ha rendben megy el az év, átlagosan 85 fészkelő madárkapárnak mintegy 200 utódja fog felnövekedni. Öröm látni, ahogy a légykapók dolgoznak. Játszi könnyedséggel kapja el a levegőben a rovarokat a molnárfecske. A tengelice csapat finnyásan ízlelgeti az idei gyommagtermést, amott az útmenti odú mellett pu-pu-pu hanggal jelzi létét a búbosbanka. A kék cinege szinte csendet int: csi-csi-csit, amire a széncinege pink-pink, tavasz- szal pedig nyitni-kék dallal válaszol. Az etetőkben télen tollba kapnak, amiit a békés természetű ökörbegyek értetlenül figyelnek. Pedig nincs sok okuk, mert ők meg a kékbeggyel nem jönnek ki. A tövisszúró gébics elégedetten csetteg, bizonyosan a közeli krisztustövisfán sok rovar bánja. Ízes falatait e madár felnyársalja, szokása szinte primitív eszközhasználatnak tekinthető. Furcsa módon a karvalyposzátával társközösséget alkot, holott haragos viszonyt feltételezhetnénk, különös dolgok szép számmal akadnak a madárvilágban. Vajon miért tűri a tövisszúró gébics, a vörösbegy, a pádiposzáta, nádirigó meg a kerti rozsdafarkú a kakukk lustaságát? Miért neveli fel a tojásban rejtőzködő mostohatestvéreit a hamar kelő kakukkfióka? A szürke légykapó több fészket épít, s mert igazi nőuralomban él, a tojó választja ki a megfelelőt. A hím pedig nagy cselesen az üres fészekre ülve megtéveszti a támadókat. A barátka csak pihenőhelynek használja a fészkeket, ezek a füttyfészkek. A meggyvágó, a tengelice és a tövisszúró gébics pompás tollazatával tűnik ki. a sárgarigó éneke sem kezdő zenészre vall. Általában a madarak igényesek a fészkükre, talán táborát szeretném meggyőzni, hogy nem a képviselő személye az egyetlen és döntő tényező az elmaradt vagy megvalósult ígéretekkel való elszámoláskor. Mind az öt község joggal vár valarr.'t. A választási gyűléseken elhangzott kiemelt programok végrehajtását szeretném segíteni, a csökkenő anyagi lehetőségek ellenére is! Fontosnak tartom a személyes kapcsolatokat. Nagyon szégyenleném, ha mandátumom lejártakor csak a községek vezetői ismernének. — A kettős jelölésre a demokratizmus erősítése végett volt szükség. Hogyan alakult kapcsolatuk a választás után jelölttársával? — Jelöltségünk kezdetén egyezséget kötöttünk. Kölcsönösen megígértük, hogy sértettség nélkül fogadjuk e] a másik győzelmét, és támogatjuk további munkáját. Turcsek Ferenc korrekt ember, és régi munkatársam. Bízom a segítségében! Beszélgetésünk akadozva haladt, hisz’ a fiatal főkertész irodája mindenki előtt nyitva áll. Főnökeivel és beosztottjaival egyformán jó a kapcsolat. Már megszokta a szót: országgyűlési képviselő. Készülődik feladatára. Gyűjti, rangsorolja a gondokat, keresi a segítő kezeket. Jó szándéka, ambíciói rokonszenvesek. S. E. a 4-5 fészekaljat évente nevelő balkáni gerle foglalkozik legkevesebbet a lakásával. A legtöbb faj tollal, mohával béleli a fészkét, némelyik felülről is takarja. Nagyon találékonyak a madarak, és jó helyzetfelismerők is. A ceglédi arborétum erre kitűnő példákkal; szolgált S. D. Népművészeti kiállítás A népművészet alkotásai iránt élénk az érdeklődés napjainkban. Nemcsak a régi tárgyak, hanem az újonnan készültek’ is keresettek, hiszen méltó díszei a lakásoknak. Ezért jósolható nagy siker ifj. Szabó Mihály fazekas szeptemberiig tartó nagykőrösi kiállításának, amelyet az Arany János Múzeumban láthat a közönség. A népművészet mestere bokályokat. korsókat, kancsókat, tálakat tett közszemlére. y Dél-Pest mese sntéz- y menyei az elmúlt oktatá- ^ si évtől még szorosabb ^ oktatási együttműködést ^ valósítanak meg. A hús- ^ ipari szakmunkásképzés í bázismunkahelye a ceglé- ^ di PENOMAH-gyár, az y elméleti oktatás pedig 'y Nagykőrösön, a Toldi Mik- 'y Jós Élelmiszeripari Szak- 'y középiskola és Szakmun- í kásképző Intézetben tör- ' ténik. Húsosképzés * * • Kevesen tudják, hogy a megyében alig képeznek henteseket. Pedig sokra lenne szükség. A feldolgozóipar szinte csalogatná a végzett szakmunkásokat, de ugyanennek az iskolának az elvégzése szükséges például a húsbolti munkához, vagy egy ABC-áruház hentesrészlegének a vezetéséhez is. S még nem is szóltunk a különböző kisebb vágóhidak, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, Áfészek vállalkozásairól. ahová szintén szakemberek kellenek. A hentesképzés eddigi módszere módfelett — nem tudunk jobb szót — különös volt. Évekkel ezelőtt a Cegléden működő osztály a budapesti, szék• helyű Bercsényi .Míkjós élelmiszeripari iskola kihelyezett tagozataként működött, úgy, hogy helyet a Táncsics' Mihály általános iskola adott, s a közismereti tárgyakat is az intézmény nevelői tanították. Később mindez a Török János mezőgazdasági szakközép- iskolára maradt, majd ezt követően végül a Bem József szakmunkásképző lett a Toldi előtti állomás. Ami mindvégig maradt: a gyakorlati képzés a PENOMAH-ban történt. — Eltelt egy tanév az új „felállásban". Vajon milyen tapasztalataik vannak a ceglédieknek? — kérdeztük Ki- szely Istvánt, a gyár igazgatóját. — Végeredményben tavaly ilyenkor még két lehetőség volt, a Bem is meghonosította volna a húsosképzést. A nagykőrösi iskola mellett elsősorban szakmai okok szóltak, hiszen több mint harmincesztendős élelmiszeripari múltjuk van. A gyár szempontjából jelenleg megnyugtató a helyzet, szakmunkástanulóink otthonra találtak. A megyében is, meg a Toldiban is. Külön előny, hogy megoldódott a gyerekek kollégiumi elhelyezése is, s akkor, amikor tanulóink jó része a környező községekből jár be, nagyon fontos tényezőt tettek a serpenyőbe Kőrösön. A gyerekek; utaztatása persze okoz némi gondot, de saját buszunkkal végül megoldottuk ezt is. S ha most ehhez azt számítjuk, hogy a tanulók jó része mindenképpen utazott volna, akkor a jelenlegi nem is olyan rossz megoldás. — Ahogy tudom, a „húsos tanulók” — ahogy őket a Toldiban nevezik — nem a megszokott formában tanulnak, hanem egy hét gyakorlat után egy hetet töltenek áz iskolában. A pedagógusok — elsősorban az őket oktató tanárok ,— véleménye legalábbis megoszlik a módszer helyességéről. Azzal érvelnek, nagy a kihagyás, s a gyakorlati héten nehéz tanulásra bírni az .amúgy sem túl erős csoportokat. Ami átmenet — Ezek tiszteletre méltó szempontok, ám vannak másfélék is. Például a szervezést, a munkahelyeket figyelembe kell venni. Bizonyos munka- fólyamatokat csakis a gyakorlatban lehet megtanulni, a vágószalagon például. S minél jobban elaprózunk egy évfolyamot, annál nehezebb ezt megoldani. Ezzel tulajdonképpen összefügg, hogy korszerűsítjük a tanműhelyünket is.-*■ Hogyan oldják meg a szakmai tárgyak oktatását? — Jelenleg mi járunk át a Toldiba, de ez átmeneti jelenség, hiszen az iskola most már rendelkezik húsiparhoz értő szakemberrel. Itt, házon belül, mint már említettem, a tanműhelyünkben a bontás, csontozás, darabolás, a húskészítmény- és töltelékáru-gyártás történhet. Összeszokás — S ami szintén fontos, a megyei oktatási kormányzat is felfigyelt a húsipari szakmunkásképzésre. Ez nem valami könnyű munka, különleges körülmények között folyik, nagy fizikai erőt igényel, de e nélkül a tevékenység nélkül nem is lehet meglenni: alapvető az ellátásban, összeszokunk a Toldival, megismerjük egymás módszereit, s úgy tűnik. hosszú távra megoldódott a képzés. Ballai Ottó Autósok igénylik Világgá, biztosítva Cegléden, hivatalokban és munkahelyeken népszerű a csoportos életbiztosítás valamennyi .formája. Bizonyos rétegigény mutatkozik az űjabb, a CSÉB 150 iránt, amely munkahelyi közösségek számára készült. Nyárra, külföldi autós utazáshoz is sokan igénylik a casco baleset- és poggyászbiztosítást. Ez mindössze fele költséget jelent azok számára, akiknek egyébként is van már cascobiztosításuk. Bizony, be kell vallanom, egy kissé csodálkoztam, amikor Ócsai Lászlónét, a Május 1. Ruhagyár üdülési felelősét az idei SZOT-beutalókról kérdeztem. De a tények beszélnek. — A gyár a kérdéses időpontra csak egy darab ötgyerekes beutalót kapott. Mivel ilyen igény nem volt, ezt visz- szaadtuk a felügyeleti szervünknek. így dolgozóinknak most egyetlen beutalót sem tudunk főszezonban felkínálni. Persze azért komoly aggodalomra nincsen ok, s nem kell a szabadság ideje alatt ptthon maradni, mert a vállalati üdülőben kipihenhetik az egész éves munka fáradalmait. Balatonzamárdiban, Miskolctapolcán és Hévízen kéthetes turnusokban teljes ellátással lehet nyaralni. A ceglédi gyár bérel egy házat Bükkszentkereszten és itt hetenkénti váltással, önellátásos módon üdülnek. Megkérdeztünk néhány dolgozót, mivel tölti majd július első két hetét, amíg szünetel a munka a gyárban. Cyikó Benőné: — A gyárban 22 éve dolgozom, de most megyek először nyaralni a három gyerekemmel együtt. Sokat fogok pihenni és olvasni, mert ez nekem a felüdülés. Hírük messzi vidékekre Az abonyi program A történészek, helytörténeti kutatók számára alighanem érdekes kötet Szabad György munkája Teleki László rejtélyes haláláról. A szabadság- harc utáni emigráció egyik fontos személyisege, a 60-äs évek elején, úgy tűnt, diadalmasan halad előre á kormányfői tisztig. Nem így történt... Teleki öngyilkossága a hazai kriminológia történetében is rendkívüli, hisz ekkor készült először helyszíni felvétel, mondhatni környezettanulmány. A technika még kezdetleges volt, no meg a fényképész szemérmes, így a jegyzőkönyv pontosabb képet festett az esetről. No, ez a Teleki- pályaképben lehet fontos, de a helytörténeti vonatkozás az abonyi program meghirdetésében van. Az 1848-as jelölt visszatéri szeretett népe közé, Abony- ba. 1861. március 26-án jelöltként mondott beszédet, s ellenfél nem lévén, biztosan kapott képviselői mandátumot. De ne siessünk ennyire az eseményekkel, hisz e program igen haladó volt, eltért Deák Ferenc pártjának elképzelésétől. A fővárosi lapok nagy figyelmet szenteltek a beszédnek, március 30-án bő terjedelemben adták közre. Érdemes belőle idézni: „Ügy áll körülményeink közt a dolog, hogy ha a veréb meg lesz, úgy nem lesz meg a túzok. Át kell magunkat hatnunk azon gondolattól, hogy a 48-i törvényekből semmit, de semmit sem lehet engedni, át azon meggyőződéstől, hogyha az országgyűlés eredmény nélkül kergettetik szét, az nem lesz baj, de az igen nagy, ha alkotmányos létünknek bármelyik védbástyájáról is lemondanánk... Nekünk több ga- rantiára van szükségünk, mint mennyi az absolutiz'mus visz- szaállítását örökké lehetetlenné tegye. Megtanított erre minket a mi 48 után következett.” Egészsége megromlott, ennek objektív magyarázatát a boncolási jegyzőkönyv is igazolta. Teleki elfáradt, úgy ítélte még, hogy noha szükségszerű a kiegyezés, ám ideológiailag helytelen, s ennek a kettős morzsoló erőnek a találkozási pontján eldördült május 8-án a pisztoly, s meghalt vele az abonyi program is. Emlékezetünkben szükséges e tragikus sorsú államférfi alakját megőrizni, Abonyban s Cegléden egyaránt. S. D. Farkas Csamangó Éva: — Tizenhárom éve dolgozom itt. Egy gyerekem van, a férjem targoncavezető. Eddig még sosem voltunk nyaralni, mert az ezerötszáz forintos albérletet ki kell fizetni. Tanácsi, komfort nélküli lakásra várunk. Ha majd megkapjuk, és egy kicsit összeszedjük magunkat, azután nyaralhatunk is. Most az ingyenes beutalót sem tudnám elfogadni. Kacur Istvánné: — Szeretünk utazni a férjemmel együtt. Ha lehet, mindig egy jó külföldi útra megyünk. Megjártuk már többször Ausztriát, voltunk az NSZK- ban, láttam Velencét, amelyet csodálatosnak tartok. Ismerős nekünk az Adriai- és a Feketetenger is. Az idén még nem választottunk utat, de külföld lesz, az bizonyos. A 32 éves fiatalasszony csak név nélkül .kíván beszélni., mert szégyenlősnek mondja magát: — Tizenöt éve dolgozom a gyárban, de még csak egyszer voltam nyaralni, lánykoromban. Építkezünk és minden időnket, pénzünket erre kell fordítani. Hivatásos tiszt- helyettes férjemmel úgy tervezzük, hogy még télire elkészül a házunk, és akkor talán jövőre pihenhetünk egy hetet, K. S, ISSN 0133—SS0O (Ceglédi Hírlapi Tíz darab alnmíniumtípcsa-gyáríó gépsor vezérlő és működtető berendezései készülnek jelenleg a Ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszerész Ipari Szövetkezet központi telepén. A műszereket a Szovjetunióban állítják majd üzembe. Apáti-Tóth Sándor lelvéteie Madárképek A barátka füttyfészké öten a szabadságról Mindenki másképp tölti Vezérlők a gépsorokhoz
