Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Kartalon kora reggel össze­ült az aratási tanács. A Gödöl­lői Tangazdaság, helyi kerüle­tében Száraz József kerületi igazgató irodájában arról tar­tottak megbeszélést, kinek, mi a tennivalója, amikor tényleg itt lesz az aratás. A legtöbb szerveznivalója alighanem Ruszkai Józsefnek, a kerület növénytermelési főágazatveze- tőjének lesz, de kijut belőle Sinka Imre vetőmagüzemi fő- ágazatvezetőnek és munkatár­sainak is. — Ebben a kerületben 339 hektáron van álló, azaz régeb­bi telepítésű lucerna, már en­nek a második kaszálásét is el kell kezdeni július tizediké kö­rül — mondja a tangazdaság igazgatóhelyettese, Szabó György. Pz utolsó szemig — Nem is lesz kis feladat, hiszen a mostani időjárás, a hűvösebb idő, a csapadékos nyárelő kedvez a lucernának, így, bár máskor a második növedék kisebb szokott lenni, most azonban legalább akkora lesz. mint az első kaszáláskor •— mondja Ruszka; József. A kerületben már 3 magbor­só betakarítására is készülnek. Rendbeteszik a vetőmagüze­met, azután a borsószalmának a helyét is keresik. Két érte­lemben is: a 747. hektárról' annyi ilyen mellékterméket hóénak majd le, aminek egy részét a maguk jószága szá­mára tárolják, s úgy néz ki, jut belőle bőven eladásra is. A vevő bálázva is megkaphatja, de be is bálázhatja magának. — Amit viszont az utolsó szemig megtartunk a növen­dék-szarvasmarháknak. sz a zoldbúzapellet lesz — mondja Szabó György igazgatóhelyet­tes. — Mi ez a zoldbúzapellet? — Van egy hatvanhat hektá­ros ilyen célra vetett búza, amit hamarosan szárastól, ka­lászostól behordunk és feldol­gozunk. Ennek magas a rost-, a fehérje- és a keményítőtar­talma. A hatvanhat hektárról mintegy 680 tonnányi takar­mányt akarunk belőle nyerni. Szemők András a tangazda­ság növénytermesztési osztá­lyának vezetője. Vele indulunk tovább Nagygombosra, ahol legelőbb Nánai Csaba kerület­igazgatóval váltunk néhány szót, aki szintén azért van gondban, mert az eső olykor megszakáttatja a zöldborsó be­takarítását. A borház közelé­ben felállított hat gépmonst­rumhoz érve, azonban láthat­juk: most éppen tart a borsó fejtése, tisztítása és szállítása. — Egy tizenkét órás mű­szakban. ha folyamatosan tu­dunk haladni, háromszázötven mázsa friss szemet nyerünk ki a szárasán behozott növényből — mondja Juhász András mű- szakvezető, aki nyugdíjasként nagy szakértelemmel felügye­li és irányítja a cséplőkön, a szállításban és a mázsálásnál dolgozók munkáját. — Hova viszik most a, bor­sót? — A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet hűtőházá­ba. Igényesek, de igazságosok az átvételnél. Jó a kapcsola­tunk. Nézze ezt a szállítóleve­let: mi is mértük a borsó zsengeségét, ők is, ott a hely­színen. Ezt a tételt jobbra mi­nősítették, mint mi. Ha vi­szont bármi gondjuk van eay- egy rakománnyal, azonnal ide­szólnak a CB-n. A közelben van a gazdaság nagygombosi kertészete: sző­lő- és cseresznyeültetvényük van itt. — Kötöznünk is kéne, s nya­kunkon a cseresznyeszedés — újságolja Hényel Ferenc ker­tészeti ágazatvezető. — Ném- csak az idő kevés mindehhez. A tavasszal vettünk százötven kilogramm műanyag rafiát, ez már elfogyott, most meg sehol, sem kapunk. — S akkor mivel kötöznek? — A -jugoszláv bálamadzag, j jobb híján, megteszi. Ez nem' olyan törékeny, mint a ma­gyar, de rövidre kel] vágni," hogy a fonása hurokmentesen megbontható legyen. átvételi ár Tíz perc múlya a szőlőben vagyunk. Hényel Ferenc meg­mutatja, milyen vízfolyások, mekkora talajlemosódás ke­letkezett. a lejtős területeiken. Mintegy ezerötszáz köbméter földet hordtak már a dűlőutak- ra s a szőlők közé is, hogy a művelést végző gépek legalább közlekedni tudjanak. A közelben van a cseresz­nyéskertjük . Első látásra az idegennek szép termést mu­tatnak a fák. Közelebbről vizs­gálódva nem ilyen gazdagok. — A virágzáskor is hűvös volt az idő, s bizony a méhek nem a szokott szorgalommal járták a poroznivalót. ennek is köszönhető, hogy kisebb a termés — mondja Hényel Fe­renc. — Az is gond — veszi át a szót Túri Péter kertészmérnök —. hogy sok szem kireped, ha­mar romlik. Látszik: egy fán sem azono­san érettek a cseresznyék: van, amelyik szem még zöld vagy éppen sárga, s van érett, sö­tétpiros szem is. Tizennyolc hektáron termelnek cseresz­nyét. Nem fiatal már az ültet­vény. Kézzel szedik — Most a Dunakeszi Kon­zervgyárba szállítunk — mond­ja még Hényel Ferenc. — Az első osztályút 18 forintért ve­szik át. Sajnos az átvételi ár kicsi a termelési költségekhez képest. Drágítja a termelést, hogy a jó minőség érdekében kézzel kell szedni. Mindent összevetve: 360 mázsás termés­re számítottunk, jó. ha 200 má­zsa lesz az idén. F. I. A Gödöllői Dolgozók Hor­gászegyesülete mától napije­gyeket árusít, amelyek a sa­ját kezelésű 5-ös j?zánjú: vá­rosi tóra érvényesek. Ez nagy változás az egyesívlet életé­ben, hiszen eddig csak másho­vá járhattak tagjai; horgász­ni. Megtudtuk azt is, hogy a tavon az eddigi tapasztalatok szerint kitűnőek a fogási le­hetőségek. Jegyet korlátozott számban adnak ki. Hetente húszat. Minden olyan felnőtt és ifjúsági tagjuk kaphat be­lőle, akinek megvan az ér­vényes horgászigazolványa. Gondosan megszabták, hogy ki hány bottal, horoggal mek­kora zsákmányt vihet haza, Életük és leendő szakmai pályafutásuk legelejénél tartó fiatalokat kerestünk fel Nagy- kátán a Damjanich ’ János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Nem sok­kal tanév vége előtt jártunk az intézmény kollégiumában, mégpedig azért, hogy róluk, a tizenévesekről, az őket fog­lalkoztató gondolatokról minél többet tudjunk meg. A kollégium egyik hálóter­mében beszélgettünk az első osztályos • szakközépiskolások­kal, lazán elhelyezkedve, a földszinti ágyak szélén. Zene, táns Heten voltak a fiúk, abból az egy teremből: Eisenmann László Dunakesziről, Kovács Lajos Ceglédről, Sereg András Szigetcsépröl, Mónus József Nyársapáiról, Meskó László Aszódról, Holló Szilárd Buda­pestről, és Lévai Csaba Üi- szilvásról... ) — Születtek jogosan félte­nek benneteket a diszkótól? — hangzott első kérdésünk, s a válasz igen élénk volt... — Zenét hallgatunk, tánco­lunk. ismeretségeket kötünk, beszélgetünk a diszkóban. Eb­ben nincs semmi rossz! Ránk legalább nem mondhatja sen­ki, hogy hiányzik a kommuni­kációs készségünk — vágja rá egyből Szilárd, majd hozzáte­szi még, hogy Budapesten is eljár diszkóba, ott előfordul, Semmelweis-emlékünnepsé- get tartottak a Gödöllői Egye­sített Egészségügyi Intézmény munkatársai. A városi tanács dísztermében megjelent ven­dégeket, orvosokat, asszisz­tenseket, óvónőket dr. Nagy A. Péter főorvos, az intézmény szakszervezeti bizottságának elnöke köszöntötte, majd át­adta a szót dr. Gazda István tudománytörténésznek, aki Semmelweis Ignác életéről és munkásságáról tartott igen érdekes, tartalmas megemlé­kezést. Ezután dr. Molnár István igazgató főorvos, az egyesített egészségügyi intézmény veze­tője kitüntetéseket, elismeré­seket adott át. Az egészség- ügyi miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesítet­te dr. Ivácson Katalin gödöl­lői nőgyógyász szakorvost és dr. Pösténi István galgahévizi körzeti orvost. Miniszteri di­cséretet kapott Hegedűs Ist­vánná isaszegi bölcsődei dol­gozó, valamint Villás Istvánná, a péceli szociális otthon mun­katársa. Az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének ve­zetősége dr. Nagy A. Péter­nek a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetést adta. Az ünnepség végén törzs­gárdájukat köszöntötték. Az intézmény vezetője emlékla­pot és pénzjutalmat adott át az egészségügyben eltöltött év­ha a halak nem gondolják másképp. A felnőttek ezek szerint két bottal, felszerelé­senként két horoggal két da­rab* harminckét centinél hosz- szabb pontyot zsákmányol­hatnak. A fiatalok egy bottal, két horoggal várhatnak a sze­rencséjükre. S ha van, akkor egy méretes halat vihetnek haza. A felnőttek kétszáz, az if­júságiak száz forintot fizetnek a napijegyért. Jegyek a gö­döllői Szabadság téri étterem parkolójában lévő pavilon­ban, ifjabb Csontos Pálné hamburgersütőnél válthatók. A részletesebb felvilágosítás­sal ugyancsak ott szolgálnak. hogy az idegent kinézik, ha rossz arca van, rosszul fésült a haja, szóval * unszimpatikus. És a többi megerősíti, hogy igaza van Szilárdnak, mert ők is kikapcsolódni mennek a diszkóba. Jóska szerint. Nagy­kő tán nincs probléma köztük és a felnőtt helybeliek között, a kollégiumban sincsenek kirí­vó ellentétek a más vidékről származókkal. De a harminc körüli férfiak gyakran erős- ködnek a srácokkal a diszkó­ban. Önállóan A következő kérdés az első válaszokból adódott, hogy mi­től félnek. — A háborútól! — előz meg mindenkit Sereg András, és a többiek sorban helyeselnek ne­ki. S a mit szeretnétek? — kér­désre egyszerre válaszolják a béltót. s amit az nekik jelent, a fegyvernyugvást, szabadsá­got. biztonságot. Meskó Laci­nak a megálmodott autót, há­zat. s majd a saját családot. — Kinek, mit jelent majd iskola után az önállóság? — Nekem van fóliasátram, csirkéket neveltem, eladtam őket, meg anyuéktól kértem kölcsön — amit már vissza-' adtam —, így jött össze rá a pénz. Vettem halakat és dísz­növényeket, s a nyáron dol­gozni fogok, hogy saját pén­zemből gyarapíthassam a gaz­tizedekért. 35 évi munkájáért aranykoszorús törzsgárdajel- vényt vett át dr. Patevics Jó­zsef kerepestarcsai és dr. Blans Sándor gödöllői körzeti orvos. Harminc éve tevékenykedik náluk dr. Mikola Jenő, dr. Vá­mos János körzeti orvos és dr. Váradi Tamás főorvos (mindhárman gödöllőiek), dr. Kovács Lajos csömöri, dr. Sallay Zoltán péceli, dr. Tar Balázs veresegyházi és dr. Csorna János galgamácsai kör­zeti orvos. A 25 éves törzs- gárdatagságért tizenketten kaptak elismerést. Tizenöt éve, 1970. július 1-én nulla órakor a MÁV megszüntette a Gödöllő—Ve­resegyház között közlekedő kis forgalmú vasútvonalat, ele­gét ,táve..a_ karinán^-határoza­tának. Másnap,,piar rpegkezd- ték felszedni a vasutat és bi­zonyos kerülővel, új útvona­lon, a Volán beindította a sa­ját forgalmát. Azóta is az au­tóbuszok feladata, a személy- szállítás a települések között. A változást a közönség nagy része hamar megszokta. A bu­szok fürgébben mozognak, na­gyobb teret futnak be, való­sággal összeszedik az utaso­kat, kényelmesek és több já­rattal vesznek részt a forga­lomban. Egy év múltán meg­épült a vasútpótló korszerű daságomat — mondja Eisen- mann László. Találkozni András két-három évvel az iskola után gondolja magát önállósítani, mert bízik abban, hogy addigra lesz akkora fize­tése. Jóska technikusi végzett­ségig akar eljutni, közben sa­ját házra spórol, hogy ha csa­ládot alapít, annak hiánva ne okozzon gondot.. Szilárd két- három évvel az érettségi után, ha anyagilag összeszedte ma­gát, tovább fog tanulni, mert technikus lesz ő is. Csaba na­gyobb kölcsönnel kezdi majd önállóságát, amiből jókora üvegházat épít. s keményen dolgozik maid. Lajos egysze­rűen csak beáll abba a sor­ba. amelyben ma a szülei is él­nek, s majd az ő utódai is be­állnak a maguk sorába, élet- tempójába. Meskó Laci tény­ként könyvelte el. hogy iskola után rögtön dolgozni fog. Aztán arról beszélgettünk, hogy ki kive] szeretne talál­kozni, s mit mondanának ne­ki? Eisenmann László és Holló Szilárd Reagan amerikai el­nökkel szeretne találkozni, s megkérdeznék tőle. hogy miért fenyegetik atomháborúval 3 világot! Miért nem lehetnek ők, tizenöt éves fiatalok, bizto­sak abban, hogy három év múlva gyümölcs-, zöldség- és dísznövénykertészek lesz­nek?! ... Aszódi László Antal Műszaki Intézet Biögázüzem Nagy 'téljésítményű biogáz­üzemet hozták,tétre az elmúlt években a; szécsényi II. Rákó­czi Ferenc Termelőszövetke­zetben, amely az újdonságok fogadásában, a kutatási ered­mények gyakorlati alkalmazá­sában régóta élen jár. Itt vé­gezték el a MÉM Műszaki In­tézet munkatársai a biogáz­fejlesztő telep vizsgálatát. A Szécsényben lévő beren­dezés szarvasmarhák hígtrá­gyájából naponta hatvan köb­métert dolgoz fel, olyat, amely­nek a szárazanyag-tartalma átlagosan tízszázalékos volt. Á folyamatos üzemű telep na­ponta több mint ezernyolc­száz köbméter biogázt ter­mel, ennek tizenhat százaléka fogyott el az üzem fűtésére, az erjesztési folyamat gyorsí­tására. aszfaltos útvonal, amely a vá­ros legszélesebb belterületi útvonala. Az utazók száma évről évre növekszik és bizony csúcsidő­ben sok a panasz az agyon- jö’éselt-emberek ajkán. A la­kosság. részéről egyéb észre­vételek is elhangoztak a ta­nácstagi beszámolókon is fel­vetődve. Az egyik ilyen be­számolón Cservenka Ferenc- né országgyűlési képviselő is megjelent, meggyőződhetett a választók panaszáról. Sötét a vasútpótló út a Mátyás király utcától az autópályáig. A má­sik állandó téma: a Mátyás király utca és Hunyadi János utca találkozásánál az átkelés nem biztonságos és ez külö­nösen a kisiskolásokra jelent veszélyt, akik az említett he­lyen közlekednek. Eddig kü­lönböző okokra — elsősorban a pénzhiányra — hivatkozva maradt el az orvoslás, a meg­világított zebra kialakítása. Azf ügyben most fordulat történt, napok óta gépesített brigád szorgoskodik az emlí­tett útvonalon. Betonoszlopo­kat állítottak és ostornyeles lámpatesteket szereltek azok­ra. A városi tanács műszaki osztályvezető-helyettese, Ma­yer János elmondta, hogy az Elektromos . Művek gödöllői kirendeltsége vállalta a mun­ka kivitelezését. A Mátyás ki­rály utcánál a megkülönböz­tetett fényű lámpát felszere­lik, a gyalogos-átkelőhely jel­zését pedig felfestik. Ez a be­ruházás közel egymillió fo­rintba. kerül. Bene Sándor, az ELMÜ gö­döllői kirendeltségének veze­tője arról is , tájékoztatott, hogy külön büszkék erre a feladatra, mert az említett útszakaszon magas fénypontú lámpákat szereltek fel, me­lyeknek gyakorlatilag ez a be­mutatkozása. Július első har­madában lesz a premier, amit a kivitelezők is izgatottan várnak. Hát akkor a lakók! Cs. J. wl MŐzTBm A két aranyásó. Jack Lon­don alaszkai elbeszélései nyo­mán készült színes NDK- kalandfilm, Csak 4 órakor! A cápa. Színes, szinkronizált amerikai katasztrófafilm, Csak 18 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Autósok, motorosok Évente több mint hatszáza,n sajátítják el a személygépkocsi- cs a motorkerékpár-vezetés legfontosabb tudnivalóit a gödöllői autós- és motorosiskola tanfolyamain. Képünkön: Mongyi And­rás, Szelényi Sándor és Urbán János oktatóval gyakorolnak a tanulók a máriabcsnyői tanpályán Hancsovszki János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1985. JÚLIUS 1., HÉTFŐ Kms iditfen lusták a méhek Bálázzák a mellékterméket Az ötös tóra iától napijegy váltható Feltétel: az érvényes horgászigazoívány Zárás előtt a kollégium Fiatalok jelenről, jövőről Régi gondok orvoslása Villanyfényes átkelőhely Kép a múltból. A Gödöllő—Veresegyház közötti egykori va­sútvonal Besnyői úti megállóhelye. Ma az autófelügyelet ott­hona. Az utat pedig Csehszlovák—magyar barátság útjának nevezik. Egészségügyi dolgozók Kitüntetés, elismerés Semmdweis-emlékünnepség

Next

/
Thumbnails
Contents