Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
1385. JŰNIUS 1., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP. „Az évnek egyik napján... az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyv- írás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában”. Supka Géza felhívása nyomán immár 50 esztendeje, minden évben kivonul a könyv az utcára. Azóta a könyvnapból könyvhét lett. Az évtizedek során egyre több helyet kapott a világirodalom bemutatása. Most azonban változott a helyzet. Csökkent az ünnepi kiadványok száma, ám az újdonságok összetételét tekintve ismét az eredeti elképzelés valósul meg: az akció az élő magyar irodalom seregszemléje. Ennek megfelelően válogatásunk is mai magyar alkotók müveihez kíván kedvet ébreszteni. többnyire szenvedélyeket kavar. A szerző maga is vallja, hogy a nemzeti tudat mibenlétének tudományos feltárása lényegesen nehezebb feladat, Talajuk a paraszti valóság Az idősebb parasztemberek körében ma is élő, de már a feledés veszélyétől fenyegetett bibliai történeteket gyűjtötte össze Lammel Annamária és Nagy Ilona, a Gondolat Kiadó által megjelentetett rendkívül érdekes kötetben, a Paraszt bibliában. A mű különös jelentőségét az adja, hogy eddig sehol a világon, egyetlen nemzet folkloristái sem vállalkoztak hasonló munkára. A szerzőpáros a paraszti műveltség eddig ismeretlen tájaira vezeti el az olvasót. A világ keletkezését, az emberi szokások, tulajdonságok eredetét, a lét értelmét példázzák ezek a bibliai történetek. Azonban itt is — akár a népmesében — aki előadja ezeket a történeteket, az a maga szája íze szerint alakítja valamennyit, figyelembe véve az őt körülvevők ízlését is. Így lesznek a bibliai történetekből új legendák, mesék, mítoszok s válnak rokonaivá a többi népköltészeti alkotásnak. Akárcsak más, a nép ajkán élő történet, az eredeti ó- és újszövetségi írások állandóan változtak. A szereplők ugyan általában megmaradtak, de az eredeti anyag teljesen új töltést kapott. Talajuk a paraszti valóság lett s ennek megfelelő jelleműekké váltak a szereplők is. Mint a gyűjtők írják a könyv utószavában, a parasztbiblia mai állapotában is magán viseli az évszázadok, a népi gyökerű szellemi áramlatok és az egyházi indíttatású mozgalmak nyomait. Egészében mégis a parasztság kultúráját testesíti meg. Azt a kultúrát, amely befogadta, saját képére alakította és saját igényei szerint élt vele. A történetek nem képviselnek egységes műfajt. Vannak köztük mítoszok, mondák, legendamesék, mesék, példázatok, trufák. Imák, ráolvasások, sőt, még egyetlen műfajba sem illeszthető szövegek is. hogy a most második kiadásban megjelenő könyv az ünnepi könyvhét érdeklődéssel várt kiadványai közé tartozik. vében írja: úttörő munkát végzett a költészet deheroizálása terén. Mert Ladányitól ne várjon senki szépel- gést, emelkedett hangú, öncélú pátoszba csomagolt mondatokat. Nem mintha nem volna mestere a szónak, éppen ellenkezőleg, ám az ő tollát az elkötelezettség és az ebből fakadó féltő indulat vezeti. Közéleti költő, a szó legnemesebb értelmében. Ladányi ezúttal is következetesen lép fel a túlzott anyagiasság, a tulajdonosi szemlélet, a kispolgári gondolkodás ellen. Kímélfetlenül ostorozza a fonákságokat, a komfortesz- ményü világot: Vesznek házat, hazát, eladnak álmot. A hamis értékrendet figurázza ki Kérdőív című versében: Szívesen alkalmazna-e szobainasként proletárt, népművelőt, vagy lírikust? Mondandóját olyan tálalásban, nyelvi leleménnyel adja közre, hogy gyakran megkacagtatja az olvasót. De ez nem olyan nevetés, mint amilyet a kabarétréfák idéznek elő. haLadányi Mihály i p^SZTBI V LAMMEL ANNAMÁRIA * 1 NAGY ILONA GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Hatalmas fába vágta fejszéjét a szerző, amikor Pálffy György altá- bornagynak, a koncepciós perek áldozatának élettörténetét kezdte kutatni. Engedett az anyag csábításának — ahogy maga is írja —, s az életrajz korrajzzá terebélyesedett. Olyannyira, hogy a most napvilágot látott, mintegy félezer oldalas kötet időben éppen csak a második világháború éveiig ér el, s ez még az elkészült anyagnak' is csak' egy kiemelt része. Nem véletlen tehát a mű alcíme: Részletek egy készülő kor- és életrajzból. A történeti esszéregénynek nevezhető munkát egyébként éveik óta folytatásokban közli a szombathelyi Életünk című folyóirat. Pálffy György életútjának feltérképezése önmagában is szép és izgalmas feladat egy olyan író számára, mint Száraz György. Nem kevésbé izgalmas maga a kor, amelyben Pálffy felnőtt és érett emberré vált. A szerző apró életrajzi adatok, verseskönyvekbe írt széljegyzetek alapján térképezi föl nemcsak az életutat, de magát a kort is. Hiszen, ha meg akarja érteni, mitől és hogyan alakult, formálódott hősének személyisége, ismernie kell a társadalmi-politikai viszonyokat is. A biográfia így kerekedik nagy ívű történelmi tablóvá Száraz György tolla alatt. Természetesen az író eközben sem feledkezik meg, hogy könyvének főhőse maga a tábornok, Pálffy György, akinek élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében, tudatában másíthatatlanul ott is marad. Tisztelgő főhajtás előtte — születésének 75. évfordulóján — e nagyszabású munka. »Aesveta Kfcnyvki«)* nem kényszeredett, kesernyés felismerése a mindennapi valóságnak. A görbe tükörben meglátjuk igazi arcunkat. Az ötödik ikszen átlépő Ladányi már kissé megfáradt az örökös hadakozásban: A turisták a romokat kedvelik, hát belekerülhetnél már a prospektusokba,... bekerülhetnél a legigényesebb prospektusokba, ahogy ideáidat prédikálod szalmazsákod férgeinek... Ez a belefánadás ilyen sorokat is eredményez: Nem fojthatnak kétszer ugyanazon folyóba. Ladányin mégsem vesz erőt a csügge- dés, hiszen önmagát, emberi, költői hitvallását tagadná meg, ha másként cselekedne. Kipróbált régi hűséggel Társadalom és műveltség Tehát nem egyszerűen egy irodalmi mű népivé válását reprezentálja ez a gyűjtemény, hanem az írásbeliség és a szóbeliség több ezer éves, szinte kibogozhatatlan kapcsolatát. A könyv sók ismeretlen szerző közreműködésével született. Előadásmódja lényegre törő, minden díszítéstől mentes. Színessé teszi az enyhén archaizáló, ízes tájnyelv, a gyakran alkalmazott gondolatritmus és képi kifejezés. Részletek egy kor- és életrajzból Száraz György A tábornok című munkája néhány hónappal ezelőtt szinte pillanatok alatt eltűnt a könyvesboltokból. Éppen ezért érthető, Féltő indulat vezeti tollát — Mikor követte el az első hibát? — Midőn Ladányi Mihálynak születtem ... — Zseni-e ön? — Negative igen. Majd tíz esztendeje annak, hogy a költő e sorokkal vezette fel egyik kötetét, s hogy ezt most előd táljuk, annak egyetlen oka van. Mégpedig az, hogy az idők során alig szelídült a maró gúny, csúfolódás, amely nem kímél semmit és senkit, legkevésbé saját magát. Ahogy legújabb, Van időd című vérseskönyKi a magyar? Hányszor és hányán tették már föl ezt a kérdést történelmünk során? S a válasz keresése mennyi torzsalkodást, ellenségeskedést és szenvedést szült századok során ! Illyés Gyula is szembenézett a kérdéssel 1939-ben írt tanulmányában, amelynek végén talán az eddigi legtalálóbb, legigazabb választ adta meg: Jó magyar az, aki emberi, jó tagja a magyar közösségnek. De hogyan határozza meg a magyarság tartalmát egy mai fiatal? Egy 1979-ben készült felmérés válaszadóinak (14—30 évesek) 64 százaléka a magyar anyanyelvet, 60 százaléka a magyar állampolgárságot tartotta döntő ismérvnek. A megkérdezetteknek a fele voksolt arra, hogy magyar, aki annak vallja magát. Az adatok Csepeli György Nemzeti tudat és érzésvilág Magyarországon a 70-es években című könyvében olvashatók. A jeles szociálpszichológus a tudomány tárgyilagos eszközeivel közelít egy olyan kérdéshez, amely DOHAI INKTliR A birodalom ezredese za fel. A Cannes-i fesztiválon díjat nyert alkotás egyik forgatókönyvírója Dohai Péter volt. Ilyenkor önkéntelenül adódik az összehasonlítás, amely kiállja a próbát. Az író ugyanis másként, más hangsúlyokkal rajzolja meg alakját, mint az a filmen látható. Tehát nem egyszerű másolásról van szó, sokkal inkább mondhatjuk: új mű született. Nem csoda, hogy több írót megihletett a kémkedéssel vádolt vezérkari ezredes talányos élete, aki egy esztendővel az első világháború kitörése előtt egy bécsi szállodában öngyilkosságot követett el. Dobál változata azonban nemcsak a filmtől, hanem az összes eddigi adaptációtól is eltér. Oldódik a korábbi feldolgozások egyértelműsége, ahogy a fülszövegen olvasható: kérdőjelet rajzol a biztosnak hitt tények mellé. A regény gondolatmenetét közvetítve: Redl tíz percet kap a vezérkartól arra, hogy végezzen magával. Miután rácsukják az ajtót, a csőre töltött pisztollyal a kezében a tükörhöz sétált és egy női rúzzsal felírta az üveglapra: kipróbált régi hűséggel. Majd meghúzta a ravaszt. Dohai tehát így látja a végkifejletet. Ha a nem kevésbé izgalmas, érdekes előzményekre, a korrajzra is kíváncsiak: olvassák el a könyvet! mint a művészi megközelítés. A művész számára ugyanis a nemzeti hovatartozás jelensége elsősorban élmény, személyi tapasztalat ténye. A széles körű felméréseken alapuló, a szociálpszichológia eszközeivel készült tanulmány mindezek ellenére objektív, tudományos választ keres a kérdésre. Csepeli György szerint kell, hogy a filozófusnak, a történésznek, a pszichológusnak és a szociológusnak mondanivalója legyen a nemzeti problematikáról, mert: Túl sok szenvedély, emberirtó indulat tapad a nemzettel kapcsolatos jelenségekhez, hogy megelégedjünk a szuggesztív, „lélektől lélekig" ívelő közlések történelmileg kialakult mintáival. • A Múzsák Közművelődési Kiadó gondozásában rnegj?lpnt tanulmány egyben egy új sorozat — Társadalom és művelődés — első darabja. íróportré - képekben „Én nem vagyok tiszta művész, $ nem akarok csak művész lenni. Adósuk vagyok mindazoknak, akik úgy hányódnak, kallódnak, mint én, a magyarság veszendő erőinek. Mi szeretnék lenni? Író, tudós? Talán nevetségesen hat, ha leírom: a magyar szellemi élet organizátora.” Bizonyos, hogy Dobai Péter: A birodalom ezredese című munkája a könyvhét egyik slágere lesz. Biztosíték erre Dobai jó írói hírneve, no meg a témaválasztás is. Regénye ugyanis Reál ezredesről, a monarchia katonai kémelhárító hivatalának egyik vezetőjéről szól, arról az emberről, akinek sorsa még életében, majd halála után is sokakat foglalkoztatott, nem utolsósorban a toliforgatókat. Persze az érdeklődés nemcsak a személynek, hanem a kornak is szól. Nemrégiben mutatták be a mozik Szabó István kétrészes filmjét, amely ugyancsak ezt a témát dolgozNémeth László szavait akár ars poeticának is idézhetnénk. Mert van-e nemesebb annál, amit megfogalmazott? Van-e méltóbb hitvallás sorainál? A veszendő erők és veszendő értékek korában csak a legnagyobb gondolkodóknak adatik meg, hogy a jövőbe látón figyelmeztessenek. írónak, tudósnak, művésznek lenni? Mindennél sokkal többre tart. ja a legtágabban értelmezett magyar szellemi élet szervezését, megtartását. Nem véletlen, hogy az egész Németh László-i életmű sorskérdések láncolata. Érintse az a legkisebb közösségek gondjait, légyen az regény, esszé avagy kritika. Akkor is mindannyiunknak szól, ha a tanulmányait lapozgatjuk vagy amikor a köz. vetlen környezetét jeleníti meg e Lányaim című művében. Németh László élete képekben. El a címe a Gondolat Kiadónál napvilágot látott kötetnek. A fotók segítségével — amelyek megőrizték az egykori pillanatokat — kísérhetjük nyomon a magyar, az európai irodalom kiemelkedő alakját. A családi hagyaték immár közkinccsé lett a szépen összeállított kötet segítségével. A gondos feleségé, Németh Lászlónéé a fő érdem, hogy oly emberközeli portrét rajzolt meg a szeretett hitvesről. Az összekötő szövegek az író műveiből kölcsön vettek. Ily módon teremtődik meg a könyvben a harmónia: o jól ismert arcéit követik a szóban megfogalmazott gondolatok. Mi lehetne más szerkesztői elv a* albumnál, mint az időrendiség? Olyan kötetet kap az olvasó a kezébe, amit bármikor felüthet, mindig újat nyújt. Emlékeztet és elgondolkodtat, érté* két őriz. ^ ^