Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
H1 AJU {a EGYESÜLJETEK! iMA PEST ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGY! MEGYEM H mmmtm XZMSZMT PESTMEGYEIBIZOTTSAGX CSX MEGYEI TXNXCS LXPJX XXIX. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ára: 1,210 forint 1935. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK Kém párkai, közéleti csata (3. oldal) Tanórák a gyermekkönyvtárban (C. oldal) Lottétáraynyercmény-gyorsiista (7. oldal) Kamionnal ufkösött (8. oldal) Jubileumi megemlékezés júliusban Nagykátán A beruházások jelene és jövője A szövetkezetek megyei koordinációs bizottságának ülése Tegnap a MÉSZÖV székházában ülést tartott a szövetkezetek Pest megyei koordinációs bizottsága, A tanácskozáson részt vett dr. Czár Menyhért, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. A testület dr. Bernáth Tibor, a megyei KISZÖV és Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnökének, valamint Ihászt Józsefnek, a TESZÓV titkárának előterjesztésében megvitatta az MSZMP XIII. kongresszusa határozataiból adódó szövetkezeti feladatokat. Ezután kerültek napirendre a beruházásokat és fejlesztéseket értékelő jelentések. A fogyasztási szövetkezetek tekintetében az a jellemző, hogy idénre szinte valamennyi korábban megkezdett fejlesztés és rekonstrukció befejeződne, a közelmúltban egyáltalán nem kezdődött új beruházás. Az ok: a magas illetékfizetési kötelezettség. A számok nyelvére lefordítva az eredményeket: a megye 17 áfészébőí tíz összesen 16 egységét fejleszti, csaknem 200 milliós ráfordítással, mintegy 13 ezer négyzetméter alapterületen. Ebben nagy teret képDOMINÓ v. E lfogadható magyarázatot senki sem tud adni arra, miért roskadoznak egyik alkalommal az üveghegyek alatt a megye tartósítóiparának üzemei, a másik alkalommal viszont annyi sincsen ezekből a különféle ún. öblös- üvegekből, amennyibe két- három napi termelés áru- mennyisége beleférne. Most éppen a másik alkalom van, azaz nincsen elegendő üveg a gyárakban, amit persze tarthatnánk egy-egy üzem bajának, gondjának, ám ne áísünk. tévhitek hálójába ártatlan áldozatként, valamennyiünk baja ez. Mert például csupán, hiszen nem ez az egyetlen hatás, következmény — tetemes valutát kell kiadni olyan ún. ónozott lemezekre, amelyekből az üveget helyettesítő konzervdobozok elkészíthetők. Természetesnek kell tartanunk, hogy ennek az esetleges többletbehozatalnak a fedezetét nem tudjuk kivenni az asztalfiókból, azaz először eladható árura van szükség, hogy lemez lehessen belőle, a lemezből doboz, a dobozba áru kerül... s könnyen megtörténhet, az az áru, mely így végre dobozban lesz, majd valami akkori hirtelen importot ellentételez. Az ilyen, rövid határidejű vásárlások természetesen drágább áron bonyolódnak le, mint amikor idejében megérkezik a partnerhez a rendelés, azaz a többletkiadás hízik, de mert a veszteség még nagyobb lenne, ha nem sikerülne valamibe betölteni az árut, kerül, amibe kerül, meg kell vásárolni az ónozott lemezt... Évi 110 ezer tonna felett van az ún. konzervipari és háztartási idényüveg termelése — mert ez a hivatalos neve annak, amiből kevés van —, s ez nem több, mint az egy évtizeddel korábbi mennyiség. Ezzel a ténnyel szembesíthető azután a másik, nevezetesen, hogv a konzervgyárak árukibocsátása — különösen a gyümölcskonzervek esetében — jelentősen növekedett a ielzett tíz év alatt. A feszültségek érzékletes ielzőie, hogy például egyetlen helyén, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a tavalvi. hoz mérten az idén ötmillió darabbal több dobozra lesz szükség ... ! Persze, az ilveobiánv miatt. Ami a termf'lésben sem egyszerű mozzanatok sora — mert más az iivmres és más a dobozos töltés, zárás, ste- ril’záíás —: v7. a raktározásban szállításban, érté- Wri'to-hon srnn e^vsze-ű, könnyen áthidalható gondokat okoz. Amivel persze, a konzervgyárnak, . -gyáraknak kell bajlódniuk, mert ki más törődne azzal, hogy nincsen elég üvegük? Végül is vagy van vállalati önállóság, vagy nincsen! Ártatlan gyermekjáték a dominókockák felállítása és rombadöntése, hiszen elegendő egyetlent, azt az utolsót megpöccinteni, s fut a végzet, ugrik egyikről a másikra, eltűnt a kockaépítmény, lefeküdt a peckesen álló kockasor... Ez a korántsem ártatlan, korántsem gyermekjáték túlságosan gyakran állítja már- már megoldhatatlan feladatok elé a megye termelőhelyeit, mert hiszen nem pusztán az üveg hiányzik... Valami mindig hiányzik! Tapasztalataink szerint a megye jelentős termelőüzemeiben az anyag, és alkatrészhiány miatti átállások, illetve állásidők gyakoribbak. mint a minden más ok miatt bekövetkezők! A vállalatok közötti kapcsolatok romlása — ami ma sajnálatosan egyértelmű a megye legtöbb ipari üzemének napi gyakorlatában —, a szállítói fegyelmezetlenségek sokasodása egyre sűrűbben juttatja a gazdasági vezetők eszébe a dicstelen dominójátékot. Mért nekik azért nem szállítottak, mert a partnernek sem érkezett meg a kellő küldemény, ők viszont, ha nem tudnak időben árut adni, akkor a maguk partnereinek sorát hozzák lehetetlen helyzetbe, azok újabb üzemeket ... P erek akadnak, de igaz az a vállalatvezetői vélemény, hogy nekik nem perre, nem is kötbérre, hanem anyagra, félkész termékre lenne szükségük. Amint igaz az a vélemény is, hogy semmi sem okoz annyi bosszúságot, idegeskedést, kapkodást, többletráfordítást, mint a bizonytalanság! A kiszolgáltatottság, a tehetetlen várakozás. mert gyakori eset, hogy szó szerint lesik a tehergépkocsik érkezését, jönnek-e, s ha igen, mit hoznak? Ilyenkor azután írott malaszt marad a nvnőség alapián történő anvagbevé- telezés, a kifogásolás; egyenesen a műhelyeikbe kerül a génkocsiról az. ami érkezett. Egyszer papírt, ceruzát kellene fogni, s összeszá- mo’ni, mi mibe kerül, meny- nvivel többe jön az örökös rögtönzés, a kankodás, a minőséget érintő engedé- kenvség. mint amibe a ki- egvensú’vozottság megteremtése kerülne. .Ügy látszik azonbgn, papír és ceruza sincsen ... Mészáros Ottó visel a szigeiszentmiklósi Márka Áruház megépítése és több áruházi. rekonstrukció. Kiemelkedő a kistelepülések és külterülétek alapellátását javító hároméves program, melyhez a SZÖVOSZ harminc- millióval járult hozzá. Ez az öszes tervezett költség egyhar- mada, a többit a'szövietkezetek saját erőforrásaikból és a lakosság hozzájárulásából fedezik — nem kis erőfeszítések árán. A termelőszövetkezetekben az üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt meghaladta a 10 milliárd forintot, a tervidőszak végére fokozatosan csökkenő tendenciát mutatva, a kedvezőtlenné váló közgazdasági feltételek miatt. Ezekben az években fejeződött be többi között a vecsési zöldségfeldolgozó, a ráckevei és a dánszentmiklósi hűtőház, a hernádi baromfiüzem építése. Az állami támogatások csökkenését a tsz-ek saját forrásból. illetve hitelek felvételével ellensúlyozták. Az egy dolgozóra iutó kölcsönállomány csaknem 28 ezer forintra emelkedett, nagy nehézségeket okoz a törlesztés az amúgy is csökkenő nyereség mellett. Így több helyen elmaradt például a tehenészeti telepek rekonstrukciója. Az ipari szövetkezetek beruházásainak értéke az élmúlt több mint négy évben meghaladta a 800 milliót. Ezek többsége a termelés korszerűsítését. a műszaki fejlesztés gyorsítását szolgálta. Modern gépeket szereztek be például az ICO-nál, a Texelektrónál. a Gyömrői Vas-, a Dunakanyar Vegyesipari és a Lignifer Szövetkezeteknél. Mindhárom ágazattal kapcsolatosan . hangsúlyozottan megfogalmazták: o szabályozók változásával kapcsolatos bizonytalanság — így az ösztönzés alakulásának kiszámíthatatlansága — lehetetlenné teszi a raeális tervezést, többi között a VII. ötéves terv fejlesztéseinek előkészítését. Végezetül a testület arról is döntött, hogy az idei megyei szövetkezeti napot— a mozgalom jubileumának jegyében — július 6-án, Nagykátán rendezik. M. J. Környezetvédelmi világnap Országos ünnepség Vácott Tegnap Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ színháztermében a második környezet- és természetvédelmi napok befejezéseként országos ünnepség keretében emlékeztek meg a tizenkettedik környezetvédelmi világnapról. Weisz György, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, s az elnökség tagjait, közöttük Baranyai Tibort, a SZOT főtitkárát, dr. Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait, Krasznai Lajost, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárát, Balogh Lászlót, a megyei tanács elnökét, dr. Ábráhám Kálmán államtitkárt, az OKTH elnökét, Kovács Antal államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnöklét, Körtvélyesi István ipari miniszterhelyettest, dr. Olajos Mihályt, a váci városi pártbizottság titkárát, valamint Dominique Larre-t, Balogh László megnyitja az ünnepséget. A képen balról jobbra Baranyai Tibor, dr. Abrahám Kálmán, dr. Pozsgay Imre és Krasznai Lajos az ENSZ Környezetvédelmi Világszervezete (UNEP) ipari programjának igazgatóját. Majd átadta a szót Balogh Lászlónak, aki bevezetőjében kitért a megye és a szűkebb Miniszteri dicséretet kaptak Példamutató gazdálkodás Az abonyi Újvilág Termelő- szövetkezőt csekély földterületen működik, mégis évről évre példát mutat a megyében a nála nagyobbaknak is az eredményes gazdálkodásban. Tavaly 176 millió forint árbevételt értek el és har- minoegymillió forint nyereség ütötte a markukat. A búza 6,2 tonnás, hektáronkénti rekordjára ma is büszkén' emlékeznek. A kukoricából származó kiesést pótolta áz édesipari termékek haszna. Minderről tegnap délután esett szó azon a rendkívüli közgyűlésen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy a közös gazdaság elnyerte a MÉM miniszteri dicsérő oklevelét. Az összejövetelen megjelent Lénárd László, az MSZMP Pest megyéi Bizottságának titkára. Bállá János, a városi pártbizottság első titkára, Jósvai Lajos, a megyei tanác) osztályvezető-helyettese és Lehel Lászlóné, a Teszöv ti tkárhelyet tese. Jó vételi lehetőség Mészáros Gyula tsz-elnök idézte fel az 1984-es év főbb jellemzőit, majd Lénárd László nyújtotta át az elnöknek a dicsérő oklevelet, a megyei pártbizottság elismerését és köszöntését tolmácsolva. Lehel Lászlóné Árpás László agronómusnak Kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést adott át, öten kiváló téeszdolgozó jelvényt kaptáit. környék környezetvédelmében elért eredményekre és szólta tennivalókról. Dr. Abrathám Kálmán előadásában beszélt a világnap jelentőségéről, melynek évenkénti megünnepléséről, 1972- bén, Stockholmban, az ENSZ környezetvédelmi konferenciáján határoztak. — Ma már — mondotta — ez a nap nem csupán a megemlékezés, hanem az emberiség (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkba látogat a svéd miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Olof Palme, a Svéd Királyság miniszterelnöke. Zöldborsó-betakarítás előtt Szépen fejlődik a vetés A televízió második programjának vételére alkalmas, új, az eddigi típusoknál mintegy 30 százalékkal kedvezőbb vételi lehetőséget biztosító antenna gyártását kezdtek meg ebben az évben a Kemencéi Vegyesipari Szövetkezetben. A KEMVISZ— szuper névre hallgató antenna kétféle, ,47 és 91 elemes kivitelben készül. , , llancsovszki János felvétele Mezőgazdasági nagyüzemeink minden ágazata — környezeti és közgazdasági adottságaihoz alkalmazkodva — szakosodik. Ez nem jelent a növénytermesztésben valami megmerevedett vetés- szerkezetet, sőt állandó változásoknak lehetünk tanúi. Egyes szántóföldi növények évekig jól illeszkednek a termesztés sorrendjébe, aztán néhány kedvezőtlen évjárat, vagy rossz értékesítési lehetőség más növények felé tereli, a szakma figyelmét. A zöldborsó termesztési biztonsága még jelenleg is sok, nehezen befolyásolható természeti tényezőtől függ, ezért nem tartozik a túlságosan népszerű növények közé. Mégis vannak gazdaságok, amelyek sokéves tapasztalattal, kielégítő biztonsággal, és jó jövedelmezőséggel termesztik hosszú esztendők óta. Ilyen az Aranyszarvas Mgtsz Tápiószentmártonban. Több mint tizenkét éve termesztenek zöldborsót, minden évben, négyezerkettőszáz hektár szántóterületüknek 8—19 százalékán. A gödöllői búza-, borsótermelésd: rendszernek nyolc éve tagja, és az üzem átlagtermése, öt évre visszamenőleg meghaladja a hektáronkénti 50 mázsát. Pozsonyi József növénytermesztési főágazatvezetővel beszélgetünk a zöldborsóter- mesztés gazdaságosságáról, és az idei terméskilátásokról. Elmondja, hogy az üzem köz- gazdasági és talajadottságai kedvezőek a zöldfoorsóter- mesztés számára. Régi típusú, helyhez kötött fejtőtelepüket ez által tudják jól hasznosítani, kihasználni. Nem éppen fiatal gépparkjuk is megfelelően ellátott a borsótermesz- téshez szükséges vető-, betakarító és szállító gépekkel. Alkatrészellátásukat igen ötletesen oldották meg. 1983- ban rossz évjárat volt, sok üzem felszámolta borsótermesztését és kiselejtezte gépeit. Ök ezeket viszonylag olcsón felvásárolták, és a mai napig ezekből pótolják tönkrement alkatrészeikét. Kérdezem, hogyan lehet elérni a hektáronkénti 15 ezer forint bruttó nyereséget, amelyből még a különböző általános költségeket le kell vonniuk? -— Ügy, hogy egy hektár zöldborsó termesztésének ágazati összes költsége mintegy 32—34 ezer forint, és az első osztályú borsónak 10 forint a kilogrammonkénti szerződéses ára. A többit már nem nehéz, kiszámítani, hiszen az idén is kedvezőnek mutatkoznak a terméskilátások. Jól beállott a vetés, ideálisnak mondható a tőszám, és a növények fejlettsége is megfelelő. A legkorábban elvirágzott borsótáblákon átlagosan 6—8 hüvely található- egy száron. Persze kellene még a többi fajták jó magkötéséhez a további eső — mondja Pozsonyi József —és akkor megint elérhetnénk a 60 mázsás, átlagtermést, mint tavaly. Addig pedig teljes erővel folyik a gépek karbantartása, mert június 10—15-e körül kezdődhet a betakarítás és akkor aztán nem lesz megállás, három műszakban dolgoznak majd, a.z emberek és a gépek. S. T. E.
