Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
á kürzet feleltje fegyük szebbé a lakóhelyet A politikai munkában cseppet sem volt kezdő. Mégis meglepte a harmincas évei közepén járó Nagy Sándort, hogy az ecseri 15-ös választókerület tanácstagjának jelölték . ..' «HWS Munkáscsaládból származik. Édesapja lakatosként kezdte, majd főművezetőként ment nyugdíjba a Ganz-MÁVAG- ból. Nagy Sándor ugyanott tanult villanyszerelőnek, s dolgozott öt évig. tgy volt alkalma megismerni a nagyipari munkásság saját életformáját, a mindennapi feladatokkal, gondokkal gyütt. Aztán a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején végbement gazdaságpolitikai változások, nagy munkaerő- mozgást indítottak el. A Mélyépítő Vállalathoz került Gilben, villanyszerelőnek. Erről a munkahelyről vonult be, s a Magyar Népköztársaság kiváló katonájaként szerelt le. Közben megnősült, majd beiratkozott az Erősáramú Villamosenergiaipari Technikumba, annak elvégzése után fizikai munkásként dolgozott tovább. A KISZ-be és a szakszervezetbe 64-ben lépett be, majd évtizeddel később a pártba, közben munkahelyén alapszervi KÍSZ-titkárrá és vezetőségi taggá választották. Életében fordulópontot jelentett 1979, amikor a vállalati szb-ből megkeresték, hogy függetlenített. politikai munkakört vállalna-e? Hosszas gondolkodás után igent mondott, s a szakszervezeti bizottság köz- gazdasági felelőse lett. Az szb olitikai testületében két évig olgozott, amikor felsőbb javaslatra továbbtanulni küldték, s az iskola után a.'Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének szervezési és káderosztályán — ma szervezési és kádertitkárság^ — politikai munkatársként dolgozhatott. Ma is ezt a munkakört tölti be. Amikor családjáról kérdeztük. elmondta Nagy Sándor, hogy két általános iskolás gyermekük van, fiú és lány. — „.■’■r— ..-.................................Kés z a második emelet is Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat a közelmúltban fejezte be a gyömröi Helios Ruhaipari Szövetkezetben, a központi üzemépületben az emeletráépítést. Az új épületrészben korszerű, minden igényt kielégítő tanműhelyeket alakítottak ki. Az üzemház külső, tatarozása és színezése is befejeződött. Gyümrő egyik legszebb épülefe az üzemház Hancsovszki János felvétele KézfleMa Tartalékosán, pofonokkal KÉZILABDA, MEGYEI- FÉRFI I. OSZTÁLY: Nagymaros— Gyömrő 21-21 (11-10), Nagymaros, 200 néző, vezette: Horváth T.—Szabadi J. (kis hibákkal). GYÖMRÖ: Szabó István — Szabó Imre (5), Vajda R. (4). Érsek T. (3), Kiss Z. (4), Horváth L., Szél Sz. (4), csere: Veres G. (1). Kegyetlen találkozó volt. A Gyömrőből Nagy J., Kiss Zs. sérülése, Novák 1. halaszthatatlan elfoglaltsága miatt hiányzott. Ez — körülbelül — 10 gól hátrányt jelentett. A helyükbe lépők hősiesen küzdöttek — s mert a közelmúltban láthattuk az ökölvívó EB-t — pontozással győztek. No nem az adott, sokkal inkább a kapott pofonokat illetően. Ám annyi sütnivalójuk volt, hogy — miként a jobb bokszolok sokszor kitértek a kíméletlen ütések elől, s inkább jól „bevitt” gólokkal válaszoltak a tenyeres ütésekre. A már-már megfélemlített vendégek értékes pontot szereztek. Tették ezt három másodperccel a lefújás előtt. Kiss Zoltán, áki egyébként mérsékelten játszott, akkora góit lőtt a jobb felső sarok- i ba, hogy ha netán a kapust találja el, az labdával együtt- a hálóba került volna. Néhány hete a gödöllői közönséget kritizáltuk. .Most ünnepélyesen bocsánatot kérünk tőlük. Gödöllő Nagymaroshoz képest a „lordok” háza. A közönséggel és a K. O.-ra aspiráló helyi játékosokkal szemben kellett helytállnia tJyömrőnek. Ezért, és csak ezért értékes az egy pont. A pályán történtek, a közönség viselkedése enyhén szólva is közön^ges volt. JÖ: Szabó István (kapus). Érsek T„ Szél Sz. IFI: G.vömrő—Nagymaros 13-7 (7-5). Feledhetetlen az a gúnyolódás, amellyel néhány eve „megtisztelték” az akkor még aprócska gyömróieket. Most. mindenféle jelzőkkel titulálták a csapatjátékban ösz- szehasonlíthatatlanu! jobb vendégeket. Pedig a különbség akkor nagy volt. fizikailag Nagymaros javára.' most — csak hozzájuk nőttek a „gyömrőiek, s közben egyet tanultak csak meg — kézilabdázni. GÓLDOBÓK: Benkó R. (5), Somogyi G. (3), Barabás M., Túróczi K. (2—2). Kaviár l. (1). Még két — őszről előrehozott — találkozót vívnak a gyömrőiek. Június 9-én. vasárnap délelőtt 11 órakor a Csepel Autót fogadják Gyomron, majd egy hét múlva a tököli oroszlánbgflangban lépnek pályára. Mit. mondjunk? Nem lesz sétagalopp egyik összecsapás sem. ' G. L. iái labdarúgás MNK-mérközés: Kakucs— Pilis, Kakucs, 17 óra, vezeti: Kálmán P. Már a megyei döntőbe jutás a tét a mai mérkőzésen. Egy héttel ezelőtt a Dömsöd ellen l-l-et játszottak a pilisiek, s ez a továbbjutásukat jelentette. Ma délután nagyon nehéz dolguk lesz a bronzérmes Kakucs otthonában. Felesége a helyi ABC-ben dolgozik. A fiatal család a férj szüleinél lakik.. S természetesen megkérdeztük tőle, hogy milyen feladatok, gondolatok megoldásában működne közre, ha megválasztanák tanácstagnak a 15-ös választókerületben? (Tánsje- Iöltjéről, Wéber Józsefnéről már írtunk e hasábokon.) — A testületi üléseken tárgyalt témákban észrevételeimmel. javaslataimmal, lehetőségemhez képest segíteném az optimális döntések meghozatalát, természetesen figyelembe véve körzetem, de nem utolsósorban a község érdekeit is. ’ De általában nem vagyok megelégedve az ecseri szolgáltatási lehetőségekkel, mert hiányzik híradástechnikai, háztartási berendezéseket javító és autószerviz — sorolta Nagy Sándor, majd külön kiemelte, hogy. a lakosság, pontosabb tájékoztatást vár a helyi vezetéstől. Példaként említette, hogy hosszú ideje bizonytalanságban élnek az emberek a tervezett parcellázás ügyében. S így folytatta: — Ha tanácstag leszek, javasolni fogom, hogy az újonnan megválasztott testület minél előbb tűzze napirendre a parcellázás ügyét. S szorgalmazni fogom, hogy a döntésről a legrövidebb időn belül kapjon tájékoztatást a lakosság, hogy végre megtudják fél évtizedes. huzavona után: lesz-e parcellázás a közeljövőben, vagy sem. Mert ha nem lesz, akkor azt a tényt is haladéktalanul tudatni kell a parcellázásra szánt telkek tulajdonosaival, de a falu minden lakójával ugyanúgy. Természetesen nemcsak ilyen harcos hangulatban beszélgettünk, hanem hétköznapi, emberi problémákról is folyt a szó, A 15-ös körzetben sok idős ember él, s velük egy ilyen fiatalembernek megtalál ni a közös hangot, megtiszteltető feladat; és nagy sikeré!- ményjesz. f-y;. • - ■ . S végül nagyort" prózaian fejeztük be az ismerkedést a Nagy családnál. Friss cseresznyét szedett a fáról gyerekeinek. a fiatal édesapa. S ahogy a, gyümölcsöt majszoló csemetéit nézte gyönyörködve, szeme mondta szája helyett, hogy nekik, értük kell. még szebbé,- még lakhatóbbá tenni Ecsert... Aszódi László Antal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII, ÉVFOLYAM. 130. SZÁM 1985. JÚNIUS 5., SZERDA f A tanácsi képviselők je- ^ lölésével egy időben —, de ^ kisebb visszhanggal — í másfajta jelölés í>i zajlik: $ a népi ülnököké. A követ- kezű ciklusban is 65 ülnökit re lesz szükség a monori '/ bíróságon, hogy tapasztalj lataikkal, munkájukkal se- '> gitsék a hivatásos bírákat. A jelölések zöme már. lezajlott, a választás a tanács alakuló ülésén történik majd, külön napirendi pont keretében. A hatvanöt jelölt közül negy- venketten már korábbi ciklusokban is ott ültek a bírák mellett — s mint ár. Hunya Miklós, a monori bíróság elnöke a legutóbbi tanácsülésen elmondhatta — életfelfogásukkal, a munkában és az életben szerzett tapasztalataikkal, helyi ismereteikkel képesek vol- ,tak arra, hogy kiegészítsék, megfelelő tartalommal töltsék fel a hivatásos bírák jogi szak- képzettségét. Nemegyszer elfőfordult, hogy a tanácskozások során komoly vita alakult ki a szakbíró és az • ülnökök között, s . arra is volt példa, hogy ítélethozatalkor az ülnök véleménye, szavazata érvényesült a bíróéval szemben. Dr. Hunya Miklós arról is beszélt: a mostani jelölések arra engednek , következtetni, ,hógjr valamelyest. űatáródjk .a -gárda, bár1 könnyén’' szinte bármikor mozgósítható nyugdíjasokra is változatlanul, örömmel számítanak. Mosolyt fakasztott az a kijelentés: örvendetes, hogy szép számmal akadnak a jelöltek között férfiak, s ez nem azért jó, mert jól festenek majd a bírónők jobb é;s bal oldalán —, hanem, mert a monori bíróság is „elnőiesedett”. Olyannyira, hogy csak a bíróság elnöke és egy polgári ügyszakos bíró férfi, míg a többi jogi munkakörben dolgozó, s valamennyi nem jogi munkakört betöltő munkatárs — nő. A bíróság elnökének részletes tájékoztatója került a tanácstagok elé, melynek segítségével nemcsak a népi ülnökök tevékenységébe, de a bíróság egész munkájába nyerhettek bepillantást. Tájékozódhattak a tárgyi feltételekről is, melyek megfelelőek ugyan, de feltétlenül szükség lenne azokra a helyiségekre, melyeket jelenleg a földhivatal ingatlannyilvántartási csoportja foglal el. Az köztudomású, hogy a bíróság munkájának gerincét a büntető és polgári ítélkezés képezi. Évek óta érzékelhető a büntetőperek számának emelkedése: 1980-ban Ötszázötvenhármat, 1984-ben már hatszázhatvanhatot tárgyaltak. Ráadásul ezek az ügyek nehezednek, több a terjedelmes tény- állású, több vádlottas, nagyobb súlyú — s továbbra sem csökken az erőszakos jellegű bűncselekmények száma. A bíróság, a jogpolitikai irányelveknek megfelelően, szigorúbb ítélkezést gyakorlatot folytat az erőszakos bűncselekmények, kapcsán, erre csak egy példa: 6 és fél év végrehajtható fegyházbüntetést kapott a közel- . mülthán. égj' erőszakos közö- süiés'élkoyetője. Igen sok az ittas járművezetés is, s rhég mindig számottevő a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, vagyon elleni bűncselekmény. A polgári. ügyszakra is elmondható: nő az ügyek száma. Évente 1 ezer 400 — 1 ezer 500 polgári peres és 900—1 ezer ‘peren kívüli ügy érkezik a monori bíróságra. A sok személycsere s egyéb okokból történő munkakiesés következménye, hogy az úgynevezett „ügyhátralék” igen jelentős. Voltak és vannak szubjektív okai is a perek elhúzódásának, például: a jogi képviselők nem minden esetben készülnek fel megfelelően a tárgyalásokra, esetenként a bírói pervezetés nem kellően céltudatos és határozott, mindennek következménye: „szétfolyik” a peranyag, idővel szinte áttekinthetetlenné válik. Az öröklési, tulajdonjogi és kártérítési perekben nem ritkán találkoznak a bírák hará- csolási, nyerészkedési törekvésekkel, s az utóbbi években gyakoribbá váltak a rossz szomszédság szülte birtokhá- boritási, zömében mezsgyeviták. Az ülésen jelen volt dr. Kerekes Györgyi, a megyei bíróság- elnökhelyettese is. Hozzászólásakor az volt érezhető: fokozódott a figyelem. Hiszen valamennyien érintettek, érdekeltek vagyunk abban, hogy a bírósági tapasztalatok azt mutatják: a most is jelentős mértékű bűnözés további emelkedésére számítanak. Különösen a fiatalkorúak bűnözésének növekedése elkeserítő. Évekkel ezelőtt alig-alig találkoztak fiatallal, aki emberölésért vagy ennek kísérletéért, állt bíróság elé, ma már nem ritkaság a csoportos erőszak, a rablás. Az a tény, hogy a nagyobb közösségek,' ez esetben a tanácstagok, végighallgatták a felsorolt gondokat, hogy közelebbről is. tájékozódhattak, bizonyos mértékig megnyugtató — mondta dr. Kerekes, Györgyi, — Hiszen giern elég a közrend,, a közbiztonság őreire s az igazságszolgáltatásra hagyatkozni. A kis és? nagyobb közösség s egyenként valamennyien tehetünk lépéseket az előbbrejutásért. a megelőzésért. K. Zs. /* Kereskedőházakat alapítanának Magyarországon ? Két esztendeje jogos a kérdés, hiszen akkoriban nyilatkozta először a Transelektro vezér- igazgatója, hogy szándékukban áll a vállalatot kereskedőházzá átalakítani. Á magyar külkereskedelmi tég azóta elkészítette a tervezetet is, s az ma már a hivatalokat járja. A legutóbbi információk szerint az esztendő végére talán már meg is lesz az első- magyar kereskedőház. Mielőtt hosszabban tárgyalnánk e merőben új vállalati forma jövőjét, érdemes kicsit visszatekinteni a kereskedőház múltjába. mindent [sarainak Mitsui, Mitsubishi, Sumimo- to ... Világszerte ismerősen csengő nevek, pedig éppúgy kimondhatatlanok az amerikai földrészen, mint Európában, s azon belül is Magyarországon. Az első japán kereskedőházak még a múlt század végén alakultak, s ma a japán iparnak nyolc nagy kereskedőháza hálózza be a világot. Mindenütt ott vannak, s a konkurrensek szerint mindent learatnak. A legbüszkébbek éppen a kommunikációs hálózatra, hiszen azokat telex, valamint bérelt műholdak segítségével számítógép köti össze. S ez nem csekélység, hiszen például a Sumimotónak 140 külföldi irodája van. Számunkra persze jóval érdekesebb, hogy mivel is foglalkozik á kereskedőhöz. Márpedig a nevével ellentétben nemcsak kereskedik. Jelentős; tőkével bír, s rendszerint egy bankérdekeltség is áll mögötte, így hitelezni képes a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagok beszerzését, sőt közös beruházásra is hajlandó. S támogatja a kutatást, fejlesztést .is. és érdekeltséget szerez a szállításban. Amikor nem el- ad^ hanem vásárol, akkor is előnyös helyzetben van, hiszen ha nincs szüksége az árura saját áruházi láncúban, továbbadja azt a világ másik tájára. A japán exportsikereket a szakemberek többsége éppen a kereskedőházak offenzívájá- nak, rugalmasságának tulajdonítja, s a szigetország jelenlegi külkereskedelmének is 60 százalékát bonyolítják. A piaccal kérdik A lecke tehát fel van adva, egy sikeres külföldi vállalati rendszert kell lemásolni, helyesebben: a magyar gazdasághoz igazítani. A Transelektro vállalkozása nyugodtan úttörőnek mondható, s így egyáltalán nem véletlen, hogy a magyar kereskedőház alapítása már most is hónapokat csúszik. A Transelektro ugyanis gfö- keresen változtatni kíván a mostani magyar külkereskedelmi gyakorlaton, persze nem egészen japán módon. Az ottani kereskedőházak ugyanis a hazai piacot is meghatározzák, vagyis Japánban legalább any- nyi érdekeltségük van, mint külföldön. A Transelektro viszont csak külföldön szeretne boldogulni. Ugyancsak elképzelhetetlen, hogy a magyar kereskedőház mögött egy bank álljon, de nélkülözhetetlen, hogy nagyobb tőkével bírjon, ami lehetőséget ad a vállalkozásig. Egyelőre éppen a tőke összegyűjtése a legnagyobb gond, hiszen ehhez pénzügyminisztériumi segítségre van szükség adókedvezmény vagy más formában. Ä magyar külkereskedelmi vállalatok manapság többnyire megbízásos alapon dolgoznak, kiközvetítik a magyar árut külföldre. Ha az keresettnek, korszerűnek bizonyul, akkor eladják. Ha a terméknek nincs piaca, értesítik a termelőt és más árut kérnek. Am# ösztönözni, szervezni nem képesek a színvonalas termékek gyártását. A Transelektro tervei szerint tőkével és szakemberekkel részt vennének a termelésben,. s már a tervezés idején bekapcsolódnának. Nem úgy képzelik a szervezést, hogy ha hallottak egy jó ötletet. ákkor ahhoz gyártót keresnek, majd kereskedőt és legvégül piacot. Éppen fordítva. Először körülnéznek, hogy ml a kelendő a piacon, vagy legalábbis mit keresnének, s azt fogják kifejleszteni. Természetesen a Transelekt- rónak annyiban feltétlenül követnie kell a japán kereskedő- házakat, hogy nem elégedhet meg a hagyományos termékeivel. Eddig ugyanis a ma- ’ gyár külkereskedelmi szakosodás szerint jobbára erőműveket és villamos berendezéseket szállítottak külföldre. Igaz, az utóbbi években már lazultak a kötelékek, s van olyan külkereskedelmi cégünk, amely mindenféle termékkel foglalkozik, s a többiek is igyekeznek bővíteni a listát. A kereskedőháznak viszont szinte mindenesnek keli lennie. Erőmű és sertésfej A Transelektro ezt az utat követve az engedélyeztetéshez olyan listát adott be, amelyen azokat a termékeket sorolta fel. amivel nem' kíván foglalkozni. Egy kereskedőház ugyanis akkor életképes, ha az üzletkötője nemcsak az általa kínált áru eladásával foglalkozik, hanem felfedezve a piaci igényt, azonnal vagy legalábbis rövid időn belül képes a másik, kapósabb terméket is ajánlani. A Transelektro már eddig sem volt válogatós, hiszen tavaly fagyasztott sertésfejet is eladtak, mert éppen azt kértek tőlük. Ugyanezeken- majd nagyban csinálniuk. D. L. (ISSN 0133-2881 (Monaí* Hírlap) lepi ülnököket jelűnek Szigorúbb ítélkezési gyakorlat Elindul egy vállalkozás Mire iák a kereskedőházak?
