Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

PEST MEGYEI VIIAG PROLETÁBJAI, EGYESÜLJETEK! XZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA BS A MEGYEI TAMACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 12Ű. SZÁM Ar«: I.IÍO forint 1985. JÜNIUS 4., KEPD MM:-----------------------------­Visssatekmiés két évszázadra (4. oldal) Bajnokverés a finálén (7. oldal) Figyelmetlenség az utakon (8. oldal) — Fiorakísz értékelte a választásokat A görög baloldal győzelme Konzervgyári előkészületek Kezdődik a zöldborsószezon Ismét a Pánhellén Szocia­lista Mozgalomra szavazott a görög választók többsége, újabb négy évig szocialista kormány áll Görögország élén — ezzel az eredménnyel zá­rultak a vasárnapi görögor­szági parlamenti választások. Andreasz Papandreu, a PASZOK vezetője hétfő haj­nali közleményében bejelen­tette, hogy csökkentett létszá­mú kormányt alakit, tíztagú kabinet fogja átvenni az or­szág irányítását. Konsztantin Micotakisz, az ismét vereséget szenvedett Űj Demokrácia vezetője, hétfőn hajnalban olyan képet próbált festeni, mintha pártja volna az igazi győztese a parlamenti vá­lasztásoknak, mert azokból megerősödve került ki. / Harilaosz Florakisz, a GKP főtitkára értékelésében kiemel­te, hogy a GKP változatlanul a harmadik legnagyobb erő Hellaszban, de az eredmények nem tükrözik hűen a párt ere­jét, befolyását és népszerűsé­gét. Jóllehet hajnali 2 órakor még csak a szavazatok egy- harmadát számolták össze, már az athéniak ezrei vonul­ták az utcákra, a Pánhellén Szocialista Mozgalom győzel­mét éltetve. KIEGÉSZÍTÉS T ermészetes, hogy a tet­szés, az egyetértés je­le, a taps, ám az ösz- szevdrt tenyerek hangjának hallatán nem lehetünk bi­zonyosak benne, aminek a helyeslés szól, az egyben igaz is, úgy van, amint el­hangzott. Evek óta beszéd­téma, esemény Szobon a csatornamű, illetve a háló­zat építése, s mert tavaly elkészült nemcsak az ún. alapműtárgy, hanem há­rom kilométer hosszúság­ban a vezeték is, ami ko­rábban óhaj volt, az most már a lakosság bizonyos csoportjainak számára valóság. Ez az óhajtott valóság azután hamar elvesztheti varázsát, mint történt eb­ben az esetben is, mert a tanácstagi jelölő gyűlések egyikén már arról beszélt a szót kérő korosabb ember, ő bizony meg mások is, azt várják — egyebek mel­lett — a jelölttől, hogy „in­tézkedjék a drágaság ügyé­ben”, mármint a csatorna­díj drágasága okán járjon el az illetékeseknél, hiszen micsoda dolog az, hogy amit mások ingyen kap­nak, azért nekik fizetni kell...?! Nagy taps, he­lyeslés, hiszen jól meg­mondta ... jól megmondta azt a hiedelmet, melynek alapja nincsen, mégis él, tartja magát, kedélyeket háborgat. A mások ugyan­is, akik — a felszólaló meg a tapsolok szerint — nem fizetnek, az intézmé­nyek, a hivatalok, az ipa­ri, mezőgazdasági üzemek, sokan, sokan, csak éppen a szegény lakosokon vasal­ják be a forintokat. Hadakozni hadakozik az újságíró a tévedések, a félreértések, a rosszul in­formáltságok ilyen hatásai­val, ám tapasztalja, sze­rény az eredmény, a kö­zönség tapsol, azaz a kö­zönség sem tudja, adott esetben mennyi' a kétszer kettő. Annak ugyanis, ami­nek tapsoltak, éppen a fordítottja az igaz, gyakran azonban'— furcsa, de ígv van — az igazság látszik hihetetlennek, a tévedés viszont a hihető. A való­ságban az ipari, a mező- gazdasági üzemek, az in­tézmények, a közületek, azaz az ún. közüzemi fel­használók — településen­ként változik a magánfel­használói díjszabás, — a lakosság lerótta összegnek a négyszeresét, nyolcszorosát, tízszeresét (!) fizetik, an­nak fejében fizetnek, amit a megtaoso.lt szószóló in­gyenesnek ítélt. A lakosság lerótta csatornadíj köbmé­terenként nyolcvan fillér, egy va"v két forint. A köz­üzemi felhasználók eseté­ben viszont egységesen és mindenütt nyolc forint. A tényleges költség — a nyolc forint — és a csalá­dok fizette összeg közötti különbséget azután az álla­mi költségvetés egyenlíti ki az ilyen berendezéseket működtető Pest megyei Víz- és Csatornamű Válla­latnál, azaz, ha a maximá­lis összeget, a két forintot fizeti a lakosság, hat fo­rintot akkor is kap hozzá, kiegészítésként. Az ilyen kiegészítés nem szabályt erősítő kivétel, hi­szen hasonló történik a vízfelhasználásnál. A la­kosság — itt is települé­senként szabják meg a dí­jat — egy köbméter vízért fizet két forintot, 2,G0-at, 3,30-at, 3,80-at. Ezzel szem­ben a közüzemi fogyasztók kemény tizenkét forintot utalnak át minden köbmé­ter után, a nagyüzemi ipari fogyasztók pedig e tizen­két forinton felül még 1,30- at vízdíjpótlékként... azaz aligha állíthatjuk, olcsón jutnak hozzá. Olyannyira nincsen szó olcsóságról — ingyenességről meg vég­képp nem lehet szó —, hogy a megyében nem rit­kaság a közüzemi víz- és csatornahasználóknál a milliós számla, s ma már az sem tartozik a kivételes esetek közé, hogy külön személy foglalkozik a köz­üzemi fogyasztóknál a fel- használás ésszerűsítésével. a számlák csökkentésével, a bírságod — mert bizony ezek sem ismeretlenek — lefaragásával. M ondjuk azt, íme a válasz a tapsot ka­pott véleményre? A válasz, ugyan válasz, té­nyekre alapozott, ám nem ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy egysze­riben megállnak félúton az összeverásre lendült te­nyerek. S ez az igazi ok, ez a tényleges téma, nem maga az ilyen, olyan dí­jak mértékének alakulása. Széles körben tapasztaljuk ugyanis a hiedelmek, a té­vedések makacsságát, a tá­jékozottság hiányát, s be­lőle következően a jól hangzó, de a valóságtól el­váló nézetek, vélemények, ítéletek fennmaradását, sőt, hatását bővülő körben...! Ennek a bővülő körnek szinte semmiféle ismerete nincsen arról, ténylegesen mi mibe kerül, azaz arról sem tud, kiegészítésként, az ő szemszögéből nézve, automatikusan , mire és mennyi forintot fizet ki helyette a költségvetés. Ami persze nem aiándék, hiszen a termelőmunka hozza létre rá a fedezetet, ám, mert nem ajándék, akkor , már tudni se tud­junk róla?! Mészáros Ottó A hétfő hajnali órákban Athénban a választók ünneplik az Andreasz Papandreu vezette PASZOK győ­zelmét Athénban hétfőn este közzé­tették a vasárnapi parlamenti választások hivatalos ered­ményét. Eszerint az Andreasz Pa­pandreu vezette kormányzó Pánhellén Szocialista Mozga- (Folytatás a 2. oldalon) Készülnek a konzervgyárak az idényre, mezőgazdasági partnereikkel már jó előre megkötötték termelési, szerző­déseiket. Ha csak az időjárás közbe nem szól, általában elegendő nyersanyaguk lesz a feldolgozóknak. Igaz, paradi­csomból, fűszerpaprikából, uborkából egyes körzetekben mérsékeltebb a termelési kedv, ezért e cikkekből csak jó ter­més esetén lesz elegendő. Szí­vesen termesztenek viszont az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, a kistermelők borsót, gyökér- és káposztafé­lét. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban az egres feldolgozásával megkezdődött a tartósítási sze­zon. Ebből 400 tonnát szándé­koznak eltenni, szamócából 300 tonnát. Június 7-e körül kez­dődik a zöldborsószezon, mint­egy 3 ezer hektár termését, 12 ezer tonna zöldborsószemet kíván tartósítani a konzerv­gyár. Ebben az időben kezdik a zöldkapor szárítását is. A gyár partnerei az egyeztetett tervek alapján, szakaszosan vetik a borsót, a babot, az uborkát. Ezzel elkerülhetik a nyersanyag torlódását, a 8—10 KGST Energiagazdálkodás 2000-ig A KGST Végrehajtó Bizott­sága moszkvai ülésén egyebek között határozatot hozott „A KGST-tagországok egyesített energiarendszerei távlati fej­lesztésének 2000-ig szóló kon­cepciójáról.” E közös doku­mentum középpontjában a KGST-országok villamosener- gia-szükségletének fedezése, illetve az energia ésszerű és takarékos felhasználása áll. Az összes KGST-ország teljes viilamosenergia-szükséglete 2000-ig, 1980-hoz viszonyítva, várhatóan csaknem 100 száza­lékkal növekszik. Amíg jelenleg a villamos energia nagy részét hőerőmű­vek állítják elő, a jövőben az atomenergia arányának növekedése várható. Az atom­erőművek 2000-ig elsősorban a kapacitások bővülését biztosít­ják, csaknem 75 százalékban. Végső fokon az atomerőművek villamoSenergia-termeiésének részaránya az össztermelésen beiül egyes országokban több mint 50 százalékot fog kitenni. Bulgária már most azon öt állam közé tartozik — Fran­ciaország, Finnország, Svéd­ország és Svájc mellett amelyek a villamos energia több mint 25 százalékát atom­erőművekből nyerik. A KGST-országok közül je­lenleg Bulgáriában, Magyar- országon, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlová­kiában működnek atomerő­művek. Kubában, Vietnamban és Romániában folyik építé­sük. 1990-ben az atomerőmű­vek összteljesítménye mintegy 100 ezer megawatt lesz. Az atomerőművek arányá­nak megnövekedése az ener­giatermelésben szükségessé te­szi manőverezhető kapacitá­sok létesítését, minthogy ezek az erőművek 24 órán keresz­tül azonos terheléssel üzemel­nek. E feladat megoldása és a KGST-országok Egyesített Energiarendszerei megbízható munkájának biztosítása érde­kében máris létesültek szi­vattyús tárolóművek. napos időeltolódásra Beállított érés nyomán folyamatosan fogadhatják a termést. Jó termés várható piros ri- bizliből, cseresznyéből, meggy­ből, viszont a lavaszi fagyok, de főleg a májusi jégeső nagy kárt okozott a kajszi és őszi­barack ültetvényekben. Ez utóbbi két gyümölcsfajtából mintegy 20—:40 százalékos ter­méskiesés várható. Szerencsé­re a feldolgozó nagyüzem még a szerződéskötések idején szá­mítva az esetleges, terméski­esésekre, többletszerződést kö­tött a kajszi- és őszibarackra. Ha további károly nem érik az ültetvényeket, akkor valószí­nű, sikerül teljésíteni tervei­ket. A Dunakeszi Konzervgyár­ban a cseresznyével és megy­gyel, illetve a szamócával in­dítják a szezont, június 10-e körül. Az eddigi felmérések szerint a gyárnak pillanatnyi­lag nincsenek nyersanyagellá­tási gondjai. Biztosíték erre, hogy közvetlenül a termelők­kel kötöttek szerződést. Mivel a nagyüzemek a zöldségtermő területek, a gyümölcsültetvé­nyek csökkentése miatt egyre kevesebb árut kínálnak fel, a kistermelőktől nagyobb meny- nyiségű zöldséget-gyümölcsöt vesznek át. A tervek szerint még júniusban 100 vagon meggyet szeretnének feldol­gozni. összességében 1200 va- gonnyi különféle gyümölcsöt, 200 vagonnyi salátaparadicso­mot, 180—190 vagonnyi ubor­kát tartósítanak az Idén. B. Z. Az fílSZBT 49 éves Barátsági nagygyűlés A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának kö­zelgő 40. évfordulóját válto­zatos programokkal ünneplik meg országszerte. A jubileum alkalmából ünnepi ülést tart az MSZBT országos elnöksé­ge, s díszelőadást, barátsági nagygyűlést, koszorúzási ün­nepségeket rendeznek a fővá­rosban, és megyeszerte is mél­tóképpen emlékeznek meg a társaság négy évtizedes tevé­kenységéről. Az évfordulóval kapcsolatban sajtótájékoztatót tartottak hétfőn az MSZBT székházában. Biró Gyula, az MSZBT fő­titkára elmondta: az ünnepség­sorozat kapcsolódik hazánk felszabadulásának és a fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulójának megünneplésé­hez. A június 10-től 17-ig tar­tó programok nem előzmény nélküliek, hiszen a társaság tavasszal több' versenyt ren­dezett, vagy részt vett az ak­kori események szervezésében. Emlékeztetett például a kö­zépiskolásoknak és a szak­munkástanulóknak meghirde­tett, Ki tud többet a Szovjet­unióról? című vetélkedőre, amelybe mintegy hetvenezer diák kapcsolódott be. A kell a jó könyv pályázatra 35 ezer helyes megfejtés érkezett. A kisebbeket mozgatta meg az őrizd a lángot staféta, amelyet az úttörőszövetséggel közösen szervezett az MSZBT. Természet* és környezetvédelmi napok Vácott Hamar felfalják a tájat A természet- és környezetvé­delmi napok hétfői programja Váco.t a művelődési központ­ban a megye néhány telepü­lésének bemutatkozásával kez­dődött, majd délután kettőtől az MTESZ-székházban folyta­tódott. A Duna hajlatában cí­mű film levetítése után elő­adások következtek. Mitől üdülőtáj a Dunaka­nyar? — tette fel a kérdést a Közép-Duna-vidéki Intéző Bi­zottság főmérnöke, Juhász 1st­Ikersejt sorozatban korszerű gépsorokon szervezték meg, hogy a nak. A képen Szabó Imre ellenőrzi az automata Az Épületkerámia Ipari Vállalat őrboty- tyáni téglagyárában a napokban égették ki a 34 milliomodik téglát. A gyár ez évi terve 64 millió falazó tégla. A gyártást magánerős építőanyag-hiányon enyhíteni tmlja- téglagyártá gépsor működését. Barcza Zsolt felvétele ván. Némi történelmi vissza­tekintést- adva a terület üdülő­övezetté válásáról igyekezett rög.ön válaszolni is. Mint el­mondta, manapság éppen azt az értéket semmisítjük meg, ami vonzó volt a Dunakanyar­ban: az érintetlen, ősi szépségű tájat. Még mindig van negy­ven—ötven százalék beépíthető terület, s ha ezt mind ki is használjuk, gyors ütemben fel­falják a zártkertek a tájat. A Dunakanyar építészetéről beszélt Szabó Levcnténé, Szentendre főépítésze. Monda­nivalóját vetíteHképes illuszt­rációkkal támasztotta alá. Megvizsgálta, milyen látvány fogadja a turistákat, ha hajó­val vagy autóval érkeznek. Egy-egy kép valóban meggyő­ző erejű volt. s csak támogat­ni lehetett elképzelését, amely szerint szükség lenne egy, a környék épületeit tervező mér­nököket ellenőrző bizottság lét­rehozására. Ennek a bizottság­nak —i- mint mondta — vétó­joggal is rendelkeznie kell a Dunakanyar külső építészeti formájának helyes irányba te­relése miatt. A következő félóra Csórt ha­jósé volt. Vác város főmérnö­ke előadása végén szintén diákat vetített zömében Vác utcáiról, környezetéről. Ezután kötetlen beszélgetésre hívták a hallgatókat a KDIB munka­társai. Ma is délelőtt 10-kor kezdő­dik á program. A vadon élő nö­vényekkel ismerkedhetünk, majd délután egykor autóbusz­ra szállhatnak az érdeklődők. A művelődési központtól in­dul a csoport, egy nagybörzsö­nyi kirándulásra. Azok pedig, akik Itthon maradtak, kettőtől a védett állatokról hallhatnak. D. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents