Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvii. évfolyam, 15^ szAAi 1985. JÚNIUS 29., SZOMBAT A diákok többsége már vígan élvezi a vakáció örö­meit, lassan-lassan a pedagógusok tennivalói is meg­csappannak, csupán az időjárás nem akar kedvezni a nyári szünidőt elvezni kívánóknak. Az elmúlt tanév­ről iskolatípustól, oktatási formától függően, sokféle ér­tékelés készült és készül A közelmúltban az MSZMP monori városi jogú nagyközségi végrehajtó bizottsága is meghallgatva és megvitatta a pártoktatás szervezeti, tartalmi tapasztalatairól szóló jelentést. Már bevezető­ként leszögezhető: a felnőttoktatás ilyen formája is fon­tos, hasznos volt, de természetesen nem nélkülözheti az állandó megújulási. A testület elé került jelen­tés megállapította, hogy az emberek érdeklődése általában nőtt mind a külpolitikai, mind a belpolitikai témák iránt. Á pártoktatásban részt vevőket élénken foglalkoztatta a nem­zetközi erőviszonyok alakulá­sa, a béke megőrzésének le­hetősége. A korábbinál több szó esett katonapolitikai kérdésekről, érezhető volt a részvevők ag­godalma egy esetleges hábo­rú kirobbanása miatt. A hoz­zászólásokból, vitákból a szo­cialista országok békepoliti­kájával való azonosulás tük­röződött. Az észrevételek egy részében megfogalmazódtak a különböző országok nemzeti­ségi politikájának eltérő vo­násai, s a lengyelországi kon­szolidáció folyamatának támo­gatása. Amikor belpolitikai kérdé­sek kerültek szóba, természe­tesnek tűnt, hogy a XIII. párt- kongresszusra történő fölké­szülés, a felszabadulás 40. év­fordulójának közelsége for­málta a véleményeket. E tan­évben felfokozott érzékenység, érdemi viták, nyíltabb állás- foglalások jellemezték a tan­folyamok foglalkozásait. Akár­csak a mindennapi beszélge­tésekben. a pártoktatás külön­böző formáiban is a társadal­mi fejlődés problémái, a gaz­daságirányítás továbbfejlesz­tése, az életszínvonal alakulá­sa, a várható, illetve szüksé­ges szociálpolitikai intézkedé­sek kerültek az érdeklődés elő­terébe. Szenvedélyes viták ala­kultak ki az ár- és bérszabá­lyozásról, a jövedelmi viszo­nyok alakulásáról, a vállala­tok gazdálkodásáról, a kisvál­lalkozási formák hatásairól. A korábbi szervezeti tapasz­talatoknak megfelelően a kö­zépfokú káderképzésben az ál­talános tagozaton sikerült az előző évekhez hasonló létszá­mot beiskolázni. Huszonnyol­cán jelentkeztek a kihelyezett gazdaságpolitikai szakosítóra, s közülük csak nagyon keve­sen hagytak fel évközben a ta­nulással. Csökkent viszont az ML esti középiskolai csopor­tok száma. A tömegpropaganda-tanfo- lyamok közül az időszerű ideo­lógiai és politikai kérdésekkel foglalkozó volt a legnépsze­rűbb. Sajnos a tervszerűséget a segédanyagok késedelmes megjelenése akadályozta. A politikai vitakörök száma ke­vesebb völt, mint a korábbi években, s általában a hallga­tói létszám is csökkent vala­melyest. Ez nagyobbrészt an­nak tulajdonítható, hogy a ko­rábbi esztendőkben is tervsze­rű, tudatos és széles körű pártoktatást szerveztek Mo- noron és a vonzáskörzet többi településén is. A propagandisták minden dicséretet megérdemelnek a felkészülésért és a felkészíté­sért. A legjobbakat a hagyo­mányos propagandistanapon különböző elismerésekben ré­szesítették, a vonzáskörzet ve­zető propagandistája megkap­ta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Az MSZMP Monori Végre­hajtó Bizottsága testületileg megállapította, hogy az alap- szervezoíok pártoktatásai meg­felelő köretek között, a politi­kai élet eseményeit figyelem­mel kísérve segítették a párt­tagok és a pártonkívüllek is­mereteinek bővítését. Nagy tö­megeket vontak be a párt- kongresszust megelőző társa­dalmi vitába, a véleménynyil­vánítások hozzájárultak a párt politikájának alakításához. A testület foglalkozott az új tanévben feldolgozandó tar­talmi kérdésekkel is. Egyértel­mű, hogy az irányító és a szer­vezőmunkában is a XIII. kong­resszus határozatainak feldol­gozására kell a legnagyobb fi­gyelmet forditani. Az ebből adódó tennivalókat részletesen is meghatározta a végrehajtó bizottság. A célkitűzések mi­nél színvonalasabb megvalósí­tása elsősorban természetesen továbbra is a propagandistá­kon, illetve a tanfolyamokon részt vevők aktivitásán múlik. V. J. Olvasónk tette szóvá x Közélteire nélkül is isiiét Ki ne emlékezne, a hosszan kígyózó sorokra a Tüzép-tele- peken, a téli hónapokban. Az egész országban akadozott a szénellátás. így a monor.i tele­pen is. Néhány héttel ezelőtt lapunkban is szóvátetíük. hogy itt a nyár. a tüzelő beszerzé­sének időszaka, az emberek mégsem keresik fel kellő számban a Tüzébet. Személyesen hozta be pana­szát tartalmazó levelét Sárkö­zi Ferenc Mcnor, Wesselényi utca 12. szám alatti lakes, amelyben többek között eze­ket írja: „Eddig minden évben má­jusban, júniusban szereztem be a téli tüzelőmet. Nem volt más dolgom, mint hogy szól­tam az ismerős fuvarosnak, aki házhoz hozta a 30 mázsa to­jás-brikettet. Most is így tet­tem. Szóltam neki, s vártam, hogy majd csak hozza. Amikor találkoztunk közölte velem, hogy nekem kell sorba állni, de csak 20 mázsát adnak egy­szerre, legyek ott, már a kora reggeli órákban. Kérdésem ezek után: miért nem lehat most a nyár elején az egész téli szükségletet megkapni? Fe­leségem súlyos beteg, nem hagyhatom magára egy pilla­natig sem, én nem tudok sor­ba állni.” — Az a cikk. akkoriban va­lóban jókor jött, hiszen azóta rengetegen jönnek hozzánk vásárolni —mondta Fűzfa Gó­Gombán, Bónyén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány utca 62., telefon: 70), Monoron, Monori- erúőn, Csévliaraszion, Vasadon és Péteriben: központi ügye­let (Monoron, a rendelőinté­zetben), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pi­lisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilia Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mondón: dr. Tiba Marianna (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelő­intézetben, Bajcsy-Zs. u. 08.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 14 óráig Monoron, a rendelőintézetben, egyéb időpontban, tehát szom­baton délután és vasárnap egész nap Budapesten, a VIII. kerülőiben, a Szentkirályi ut­cai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Var­ga Dénes (Pilis, Kossuth u. 49., telefon: Pilis, 0-as). Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógy­szertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címé­re, vagy telefonszámán. záné telepvezető. — Volt olyan nap mostanában, hogy százöt­venen. kétszázan is várakoz­tak a hajnali órákban. Most képzelje el, az első harminc, negyvennek kiadunk 50—G0 mázsát, mennyi jut a sor vé­gén állóknak? Ezt nem tehet­jük, ezért korlátoztuk az egy személynek adható szénmeny- nyiséget. így fordulhatott elő, hogy a panaszos is csak 20 má­zsát vóhetett haza. Igyekszünk a jövőben körültekintően ki­szolgálni a vásárlókat, s ha legközelebb idős nyugdíjas jön hozzánk, részükre természete­sen kiadjuk a kért mennyisé­get. A fentiekhez csak annyit te­szünk hozzá, hogy a vásárlók joggal várják el a Tüzáp-telep- íől. hogy ezekben a hetekben megkapják a szükséges szén- mennyisfget. Ha így történik a jövőben is, akkor nem lesznek veszekedések, közelharcok a téli hónapokban a telepeken. Az idősek megérdemlik, hogy nekik egyszerre szolgálják ki a kért. mennyiséget, hiszen ezzel jelentős fuvarköltségtől men­tesülhetnek. Tavalyi gazdálkodása eredményeként a közelmúltban kiváló címmel tüntették ki a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat pilisi malom­üzemét. Természetesen a díjat' odaítélok figyelembe vették — a múlt éven kívül — a régebbi idők követ­kezetes erőfeszítéseit, eredményeit is. A 4-es számú fő közlekedési út melletti pilisi malomban megiehetósen nagy a csend, készülnek az újbúza fogadá­sára. ^Bezzeg nagy lesz itt a tülekedés, ha megérkeznek a gabonát szállító rakományok. Déíkuti Pálné üzemvezető több mint húsz esztendeje dolgozik a malomban. Végig­járta a ranglétrát. — A szomszédomban lakott a régi minőségellenőr, az ő hívó szavára jöttem ide dol­gozni. Most, két évtizeddel a hátam mögött elmondhatom, nem bántam meg a válasz­tást. Jó kollektíva dolgozik nálunk, az emberekre számít­hatunk mindig, szinte kivétel nélkül valamennyien nagy fe­lelősséggel látják el felada­tukat. Egyébként valóban nagy felelősség nyugszik a váltunkon, hiszen tízezrek ke­nyérellátása múlik rajtunk. Bizony, amikor leülök ebé­delni, mindig eszembe jut, hogy az a kenyér, amit fo­gyasztok, a mi lisztünkből ké­szült. — Nem furcsa ennyi férfi főnökének lenni? — Nézze, hozzá lehet ehhez is szokni. Úgy érzem, húsz év elég nagy idő ahhoz, hogy az ember elfogadtassa magat a munkatársakkal. Szorgal­mas, becsületes emberek dol­goznak nálunk, pedig nem könnyű ez a munka — fo­lyamatos üzemről lévén szó —, a három műszak hátrá­nyairól nem is beszélve. Jó kapcsolatokat alakítottunk ki a környező mezőgazdasási üzemekkel. — Hogy állnak az utánpót­lással? — Az utóbbi néhány évben két tehetséges fiatalunk vé­gezte el a szakmunkásképzőt. Hiába akartuk népszerűsíteni a környék általános iskolái­ban a szakmát, csak a helyi 1. számú oktatási intézmény­be hívtak meg'bennünket. Pe­dig a vállalat még Székesfe­hérvárra is elvitte volna a gyerekeket, az ottani isko­lába, ahol a mi fiataljaink végeztek. Fehér hajú főntdnir Nemcsak a liszttől fehé­redül a haja Tóth Mihálynak, aki a malomban főmolnár. Három évtizede dolgozik itt, igazán régi szakember a szak. mában. — Itt tanultam meg ezt a mesterséget, végigjártam a szamárlétrát. Voltam minőségi ellenőr, raktáros, másfél év­tizede pedig főmolnár vagyok. Feladatom az őrlés irányí­tása, a műszakok ellenőrzése. — Miben különbözik a mai őrlés a régitől? — Abban az időben -külön búza-, külön rozsmalom volt Pilisen. S bár a kapacitásunk nem sokkal volt kisebb a mostaninál, naponta mégis 5-6 mázsa gabonát őröltünk csak a magángazdálkodók megrendelésére. Mennyivel más a, helyzet, amióta meg­alakuljak a termelőszövetke­zetek! Egy szezonban 890-900 tonna búzát szállítanak be hozzánk. — Megtalálja a számítását? — Sohasem szerettem volna ingázni a fővárosba. Hat-hat és fél ezer forintom megvan átlagosan. Sokan ennél jóval kevesebbért is eljárnak dol­gozni. li/tagtára utalva Két évvel ezelőtt végzett a szakmunkásképző iskölában Rákosfalvi Róbert, a malom legfiatalabb dolgozója, aki mindössze 19 éves. Most is tanul, a szakközépiskolát vég­zi levelező tagozaton. Aztán szeretné a technikusi minő­sítőt is megszerezni. — Édesanyám, apám és a bátyám is a malomban dol­gozott, most már csak édes­anyám és én. Az iskolában — Székesfehérvárott — meg­szoktam az önállóságot, hi­szen arra neveltek bennün­ket. Olyan iskola az, amely jól felkészíti az embert az életre. Saját magunkra vol­tunk utalva. Az a vélemé­nyem. aki nem jár ilyen hely­re iskolába, az nehezebben tud majd elszakadni a szülői háztól. Jól berendezett kollé­gium, magas szintű oktatás jellemzi az intézményt. Én voltam két éven keresztül az iskolai díáktanács titkára, ön­álló programokat szerveztünk, így eljutottunk az ország hí­res malmaiba. Láttam — működés közben — 2 mis­kolci, a nyíregyházi nagyüze­met, akárcsak a nagybörzsö­nyt vízimalmot. — Hogyan fogadták az idő­sebb kollégák? — A legtöbbel jó a kap­csolatom, bár akadnak olya­nok, akik nehezen viselik el, hogy én többet tudok, mint ők. De azért harag nincs kö­zöttünk. Krizsán János mű­szakvezetőtől és Markó Pál hengerőrtől tanultam a leg­többet, őket tartom példa­képeimnek. Elégedett vagyok a keresetemmel is, havonta átlagban 4 és fél ezer forint kerül a borítékomba, ami ugye nem kevés. Siioíiyilani akarnsk A pilisi malomban mosta­nában már az újbúzára vár­nak. Megfelelően felkészültek a gabona fogadására. Az idén is szeretnének bizonyítani, ez­zel is igazolva, hogy a Kiváló üzem címre rászolgáltak. Gér József Labdarúgás 1334-85. Csapataink a mérlegen Húsz éve történt, de máig emlékszem arra az örömün­nepre, amely akkor a vecsési spörttelcpcn lejátszódott. A hazai labdarúgók — az NB III-ban szerepeltek akkor — az NB I-es Salgótarjáni BTC:t fogadták Magyar Népköztársa­sági Kupa-mérkőzésen, ötezer néző állta körül a zöld gye­pet, végig űzték, hajtották a hazai kedvenceket, akik remek játékkal hálálták meg a szur­kolók támogatását. 2-1 arány­ban legyőzték a bányászokat Akkoriban, és még később is nagyon szaladt a szekér Ve­csésen, hiszen játszottak az NB II-ben, NB III-ban is. Igaz nemcsak helyi, hanem fővárosi labdarúgók is szere­peltek a csapatban, sokba ke­rült, a csapat fenntartása. Aztán — hosszú évek múl­tán — egyre kevesebb támo­gatást kaptak, s a 70-es évek közepére már csak a járási bajnokságban szerepelhettek. Minden esztendőben zuhantak egy osztályt. A krízis ebben a bajnokságban környékezte meg a csapatot. így végeztek a megyei I. osztályban a tabellán. IC. Vecsés 39 1 1 28 10-136 3 Az eredménysor önmagáért beszél. Egyetlen „győzelmü­ket” a zöld asztalnál szerezték meg, mivel a pályán kikaptak ugyan a VOSE-től, de jogosu­latlan játékos szerepeltetése miatt megóvták a találkozót, s a szövetség fegyelmi bizott­sága a javukra írta a két pon­tot. A döntetlent — 1-1-et — a Sülysáp eilen hazai környe­zetben vívták ki. Tavaly a bajnokság meg­kezdése előtt valamennyi ide­gen játékos eltávozott a csa­’v . Ä- ...... . 4, Rövidesen befeje­ződik a Ferihegyi repülőtér bővíté­sénél; II. üteme. Ezzel tulajdonkép­pen egy új repülő­tér, a Ferihegy 2. cpitcse ér veget. | Az utasforgalmi épület az osztrák ARGE társulás fő- vállalkozásában és i kivitelezésében, a repülőgépes előtér, I megközelítő úthá­lózat, a parksió, I a közműhálózat kiépítése síb. pe­dig a Betonútépí­tő Vállalat fővál­lalkozásában ké­szül. A képen: repü­lőgép az új irá­nyítótorony előtt, íí Fehér József felvétele pattól, a helyiek közül is Jó néhányan abbahagyták. Ilyen körülmények között indultak a bajnokságban, a balsikert előre meg lehetett jósolni. Azért ilyen bizalmas szereplés­re mégsemj számított senki. Egy-egy vasarnap csak azt le- hetett találgatni. hányszor zör. getik majd meg az ellenfelek a vecsési kapus hálóját. Szegény Bajkó kapus, az örökös tartalék, ebben a baj­nokságban főszerephez futott. Bizony, ha nem véd olyan jól egyes mérkőzéseken, akkor akár 200 gólt is kaptak volna. A 156 kapott gól így is több mint 5 gól mérkőzésenkénti átlagban. Ősszel az idény végén már arról beszéltek, hogy a vc- csésiek visszalépnek a bajnok­ságtól Szerencsére, ez nem következett be, becsülettel vé­gigjátszottak minden meccset. Hogyan tovább, merre ve­zet a vecsésiek útja? — sokon kérdezik mostanában. A II. osztályban is nagyon nehéz lesz a megkapaszkodás. A jö­vőben azonban csak a helyi erőkre támaszkodhatnak. Erő­síteni kel] az utánpótlás neve­lését. olyanokra szükséges bíz­ni az új generációt, akikre felnéznek a gyerekek, akiktől tanulni tudnak. A szakosztályi életben is változások szüksé­gesek. javítani kell az edzé­sek látogatottságán. Csak így maradhatnak ta'- pon a vecsési labdarúgók. A múlt kötelezi őket arra. hegy megkezdjék a felzárkózást, a jövőben ne a pofozógép — ké­nyes — szerepére kényszerül­jenek. G. J. (Legközelebb a megyei II. osztályban szereplő Pilisi KSK labdarúgóinak teljesítményét értél:jük.) Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik férjem rs édesapám, Virányi István teme­tésén Monoroh részt vettek, sírjá­ra virágot, koszorút helyeztek, osztoztak fájdalmunkban. Ä gyá­szoló család. A VBKM Tronszvill Gyóra monori üzemébe felvesz: — betanított szerelőket — tekercselőket — betanított vszérlőícftla- szereLkeí. A betanítást vállaljuk. Jelentkezés: Manor, Kisfaludy u. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 4 i A pásMMás tapasztalatai / £gy kitüntetés háttere A malomban leőrölt munkásévek • • —----—-----------­ÜG YELET

Next

/
Thumbnails
Contents