Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
• Szuperkorai zöldborsó Az elmúlt napok hűvösebb Időjárása ugyan visszavetette a zöldborsó betakarítását, ez azonban a kalászosoknak meg a magborsónak egyelőre kedvező volt. A Gödöllői Tangazdaság helyi kerületében már betakarították az úgynevezett szuperkorai zöldborsófajtákaí, s amint az időjárás engedi, a korai érésűeket is hordják a gödöllői kerület cséplőgépeire. Jobb oldali felvételünkön: Lörik Antal a fejtőgép rostakezelője ellenőrzi a gép munkáját. Alsó képünkön: Szabó András gépkezelő a felliordóra menő még csépeleílen borsót igazítja cl. JHH»' pÉ . » ....|__ Ár pa, búza Vetcsnagnak Az idő egyelőre igen kedvez körzetünkben a kalászos gabonáknak. így valószínűleg sikerrel járhat a Gödöllői Tangazdaság szakembereinek terve, miszerint búzából több mint 10 ezer tonnát, őszi árpából 1160 tonnát értékesítenek. Az még külön figyelmet érdemel, hogy az eladásra szánt búza harmadát, az árpának pedig hatvan százalékát vetőmagként értékesítik. Biztonsági nap A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet gödöllői kirendeltsége, valamint a Gödöllői Autójavító Kisvállalat június 29-én, szombaton közlekedés- biztonsági napot tart. A gép- kocsizókat 6—14 óráig várják az autójavítóban, ahol ingyenes CO-bemérést, fényszóróbeállítást és fékpróbát végeznek. Ha az ügyfél kéri, tüzetesebb vizsgálat után a vizsgadíj helyszíni befizetésével a gépjármű forgalmi engedélyét meghosszabbítják.’ A nap programja Június 29-én: Gödöllő, művelődési központ: Hétvégi diákcentrum. Horus Archívum III: A látás nyelve, kiállítás, megtekinthető 10—13 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Volt egyszer egy fiúotthon, kiállítás, megtekinthető 10—19 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Kicsapongó, Müller video- disco, 20 órától. Június 30-án: Gödöllő, művelődési ház: Horus Archívum III: A látás nyelve, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Volt egyszer egy fiúotthon, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. »a Mozi Június 29-én és 30-án: Csizmás kandúr. Színes, egész estét betöltő japán rajzfilm. Csak 4 órakor! A cápa. Színes, szinkronizált amerikai katasztrófafilm. Csak 16 éven felülieknek. 6 és 8 órakor. rs rá Fi « LUOI i Szombati jegyzet i A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1985. JÚNIUS 29., SZOMBAT Fogynak a sporteszközök A testnevelés a fejnél kezdődik A városi tanács régi végre- \ hajtó bizottságának utolsó ülésén tárgyalta az iskolákban folyó testnevelésről szóló jelentést, különös tekintettel a tagozatos osztályokra. A művelődési és sportosztály összefoglalója szerint a városban kiemelkedően jó a szakemberekkel való ellátottság. Valamennyi iskolában testnevelési főiskolát vagy tanárképzőt végzett nevelők oktatnak, több helyütt még az alsó tagozatban is. A vonzáskörzet iskoláiban már nem ilyen jó a helyzet. Képesítés nélküli pedagógus csak három helyen tanít, nem testnevelő szakos azonban számos helybn irányítja a sportmunkát. ’ A legjobbak a személyi feltételek Galgamácsán, Erdőkertesen, Veresegyházon és Aszódon. A testnevelő tanárokra mindenütt sok tanuló és sok óra jut, a tehetsegekkel való foglalkozásra kevés idejük marad. Egyszerre keltő A város és körzetének harminchárom általános iskolájából kilencben nincs tornaterem. Négyben kis méretű tornaszobába szorulnak a gyerekek, amelyek alig felelnek meg a kívánalmaknak. Az öt középiskolából Pécelen egyáltalán nincs tornaterem. Háromban megfelelő, egyben — Gödöllőn — alig megfelelő a rtestn-evefést szolgáló helyiség. Baj van a méretekkel is. A gödöllői Petőfi iskolában például egy 9x18 méteres terem szolgálja a több mint ezer tanulót. A legtöbb helyen ezért az alsósok nem nagyon jutnak a tornaterembe, a felső tagozatosak is úgy, hogy egyszerre két osztály óráját tartják meg. Olyan hely is akad, ahol a tornaórát a művelődési ház nagytermében tartják. Pályákkal, sportudvarokkal jobban el vannak látva az iskolák. A város minden iskolájában találhatunk belőlük. Zsámbok kivételével a községekben is. Itt és más településeken a helyi sportpályákat is használják oktatási célokra. Az új tantervi utasításoknak megfelelően beszerezték iskoláink a sportszereket. Ezek azonban fogyóeszközök, pótlásuk elég nehéz. Olyan drágák ráadásul, hogy az iskolák keretei ehhez nagyon szültek. A végrehajtó bizottság ülésén Kerepestarcsa és Kartal példáját említették. Az előbbi helyen a 2-es iskola hatszáz tanulójára évente 10 ezer forint jut. Kartalon ugyanennyi 730 tanulóra. Egy focilabda 800, egy kézilabda 600 forint... !3a javulnak A tanuszodákat gyorsan elintézhetjük, sehol sincs. Aszódon és Gödöllőn épül, nem kis erőfeszítések árán. Az összeállítás következő fejezetének címe: A nevelő- oktató munka hatékonysága. Az áll benne, hogy két éve minden évfolyamon bevezették az új tantervét, amely megfelel a legmodernebb követelményeknek. A testnevelők döntő többsége ezt elfogadta. Nagyobb önállóságot kaptak, a terv teljesítése ugyanakkor tudatosabb és lelkiismeretesebb munkát követel tálük. De még ez is kevés, állítja a művelődési és sportosztály. A tanterv akkor teljesíthető igazán, ha javulnak a feltételéül. Szó volt az ötnapos munkahétről is. Negatív következménye, hogy kevesebb a testnevelésóra, s ezeket nehéz el- •helyezai a zsúfolt órarendben. Így több az úgynevezett hulladék és a hatodik, hetedik óra. Mind nehezebb a fe’ső tagozaton a lányokat és fiúkat külön tornáztatni. A legszomorúbb megállapítás ezután következik. Sem az általános, sem a középiskolákban nem tudják mcgkedveltctni, az életmód részévé tenni a rendszeres testedzést, sportolást. Ellentétek Tanulóinknak majdnem öt százaléka igényelné a gyógytornát, veleszületett vagy szerzett rendellenesség miatt. Jelentős részüket egyszerűen felmentik a torna alól, így még az a kis mozgás sem jut nekik, ami társaiknak a testnevelési órákon. Néhány helyen csökkentett terheléssel, de nem igazán szakszerűen foglalkoznak az ilyen gyerekekkel. Tervszerű, alapos, gondos munka folyik a tagozatos iskolákban. Feladatukat azonban csak a bázisegyesületekkel együtt tudják teljesíteni. S itt megint előjönnek az emberi gyengeségből adódó bajok. A szakmai viták az iskolák testnevelői, valamint az egyetem testnevelési tanszéke között odavezetett, hogy mindössze egy tornatanár maradt a bázisnál, a GEAC-nál. A személyi ellentetek elsimítására történt kísérletek kudarcba fulladtak. A tanulók sportered ményeá a vártnál gyengébbek lettek. Csoda? Említettük, az iskoláknak a tornaszerek pótlására sincs elegendő pénzük. Honnan legyen akkor az iskolai sport- versenyek megtartására az a harmincezer, amit a GEAC kér pályahasználati díjként? Előbb-utóbb aztán* Végét ér az iskolai élet, még a tagozatos osztályokban is. Az ifjak mennnek az életbe. Ahol a tagozatos munka magasabb szintű folytatására kevés a lehetőség, állapítja meg a végrehajtó bizottság által jóváhagyott összefoglaló. k. r. Ismét eredményesen szerepeltek a gödöllői fiatal gyaloglók. Ezúttal a felnőttek Bu- dapest-bajnokságán 10 kiloLátni és láttatni Nyári csendélet a téren Tludapesten jártam a na- pókban, s alig tudtam magam átverekedni a Keleti pályaudvar előtti téren. Szédítő volt a sürgés-forgás. Táskák, hátizsákok, nylonszatyrok, kerekeken pihenő hatalmas bőröndök a kőből épített tuskókat elfoglaló turisták mellett. Különös volt ez a hűvös időben is nyári csendéletet idéző látvány a főváros szívében. Űjabb és újabb gyerek- csoportok mentek át a téren. Ez így van nagyon régen. A nyár a gyerekeké. Utaznak a Balatonhoz, utaznak a Mátrába, a Bükkbe. Birtokukba veszik az egész országot. Várják őket a gyereküdülők, az úttörőtáborok, a sátorvárosok. •Ez a nyár. A síkságon élők a hegyek közé iparkodnak, a Tiszántúliak a Dunántúlra, a dunántúliak a Tiszántúlra, az egriek Ceglédre, a ceglédiek Egerbe. Szentendre főterén az idegenvezetők nemcsak külföldieknek, de egyre több belföldi csoportnak is magyaráznak. A nagy népvándorlás jelzi, hogy elkezdtük fölfedezni Magyarországot, s ha a látványnak meg a tapasztalataimnak hihetek, akkor nyugodtan leírhatom: divatba jött az üdülés, a pihenés, a kikapcsolódás. Rászoktunk, akár a kávéra. Gólya József termelőszövetkezeti traktoros vasárnap délutáni szabad ideiében a háza előtti árok partján termő füvet kaszálja. Üdvözlés után lerakja a szerszámot és beterel a házába. Szőlőlugas. Virágok. Százötven rántani való csirke és öt eladásra váró hízó. — Semmi különös — mondja dicsérő szavamra —, a nyolcvanas évek Magyar- országának falusi udvara. . A kert végén kislánya és barátai játszanak. Hol nyaraltok — kérdezem, miközben összekoccintjuk poharainkat. — Hajdúszoboszlón, a szövetkezet üdülőjében töltünk tíz napot. Augusztus közepén egy hétig szétnézünk Erdélyben. Vanó Károly, a Volán autóbuszának vezetője ilyenkor igazán be van fogva. Zsúfoltak a napjai, és hét vegén rendszerint még különjáratra ültetik. Szombat, vasárnap a hévízgyörki asszonykórussal volt Harkányban, szerdán a galgahévízi gyerekeket vitte Esztergomba, vasárnap hévízgyörki nyugdíjasokat szállít Ráckevére. Azt mondja, nem újság o nyári csúcs. A hét végét vele együtt csaknem kétezer Volánbuszvezető tölti távol a családjától, mert nyáron egy-égy szombaton, vasárnap ennyi Volán kirándulóbusz járja az országot. — Szívesen tesszük. Nemcsak mi látunk, de láttatunk is. Legkedvesebb élményeim közé tartozik, amikor a hátam mögött vidám nót iszó csendül. Jól érzik magukat a kirándulók. Bcreczki Jánosnak az idei nyár kevés pihenőt ad. Családi házukat építi, elsősorban saját kezével. Sokan vannak az építkezők, akik nyári szabadságuk minden percét erre használják. Már-már azt véli az ember, hogy nem a kapától, hanem az alapozástól, a. falazástól, a vakolástól kérges a Galga menti ember tenyere. A városiaké is kérges. A hobbikertben dolgozik a család. Falumban a szövetkezet parcelláztatta fel a nagyüzemi művelésre alkalmatlan gyümölcsösét. Kora tavasztól jönnek az autók, s aztán túrják, művelik a földet az egész héten íróasztal mellett görnye- dők. Sátrat vernek a birtok végen, vagy faházat építenek. — Nincs víz — mondom Sü- kösd Istvánnénak. — De van jó levegő, van madárdal s homok a gyerekeknek. Ha párat lépünk, már az erdőben sétálhatunk. Mert az lett a nyár legtermészetesebb velejárója. Az országjárás, a séta, az ismerkedés, a szabad levegőn való pi henés, a ktertészkedés. Kaputa Bandi bátyám, a falu egykori pásztora, legyirjt szavaimra. — Valamikor arra járt a csorda. Most tele van emberrel. Magához veszi a félliteres üvegét, s indul a szomszéd szőlősgazdához, hogy megtöltse, s az árnyékban egész nap elszopogassg. Ennyi a napi adagja. Telik rá a nyugdíjból. El nem hagyná a világért sem. Mert aki egyszer a csillogó kadarkára rákapott, az s;rig tartó szerelembe esett az erőt adó nedűyel. lil’z is hozzátartozik a nyár•*-' hoz, akár azok az ezrek, akik fóliasátrakban termelik a zöldséget, piacoznak az áru val, a kombájn fülkéjében izzadva nyelik a föld porát, a kohó mellett csapolják az izzó vasat, esetleg a strandon sört szolgálnak fel számunkra. Fér esik Mihály méteren Benedek Krisztina első lett, Kerti Eszter a harmadik helyen végzett. Szabó Ist- vánnóval együtt állhatták a dobogó legmagasabb fokára, mivel a csapatversenyt is megnyerték. Az ifjúsági korú Poí- dán Ferenc a felnőttek között 20 kilométeren harmadik lett. A korábban megrendezett, egyéni országos bajnokságon először vetélkedtek a bajnoki címért serdülő B-s lányok is. A 13 évesek közt Kuklay Réka második, a 11 éveseknél Poi- dán Erika a harmadik helyen végzett. Az országos bajnokságon elért eredmények: Leány ifjúsági, 5 km, bajnok: Benedek Krisztina 20—13 (edző: Kirchhof er József), 2. Kerti Eszter. Serdülő A 5 km 3. Bakos Nóra, 7. Ákoshegyi Zsuzsa. Serdülő B, 3 km: (14 éves) 3. Poldán Erika, 0. Kiss Györgyi (13 éves), 2. Kuklav Réka. Fiú ifjúsági, 10 km: 2. Pol- dán Ferenc. Serdülő A 10 km, 2. Fekete Zsolt, 5. Vér István. A tangazdaságból Napozószék ■ Üjfajta pihenő- és napozószékek gyártását kezdték még a Gödöllői Tangazdaság ipari részlegében. A poliészter alapanyagú alkalmatosságok nyaralókban. strandokon, hétvégi házak kertjében használhatók. A Szivárvány Áruház Vállalat több tucatot rendelt belőle, s megtalálható már a termék a gödöllői áruház kempingcikk választékában is. Aszód Azok az ismerőseim, akiknek még volt kapcsolatuk a múlt századdal — közülük néhányan még ma is élnek —, gyakran meséltek egy Aszódról, amelyre ma már a legjobb képzelettel sem tudok emlékezni. Arról az Aszódról a veresegyházi honismereti kör egyik összejövetelén is sző esett, a Petrovics család Galga menti történelműnek bemutatása közben. A múlt században, amikor Aszód mezőváros volt, a lakosság közt — most már Galgó- czy Károly monográfiáját idézem — mindenféle számos iparos, azután fűszer-, vásáros, vegyes, rőfös, ki- sebb-nagyobb kereskedő van. S ugye, mészárosból is több akadt. Ez ma már nincs így. Akik e szép múltról nem tájékozottak, azok nem gondolnak erre, amikor az egykori járási székhely üzleteiben gyakran sikertelenül próbálnak vásárolni. Mégis bosszankodnak. Hiszen sokan élnek itt, s még mindig sokan jönnek Aszódra beszerezni Czt-azt, ha a Galga mente más településein nem járnak szerencsével. Gyakran a nyitva tartási idő is rákértysze- ríti az embert arra, hogy ide utazzon, mert a kisebb községben minden második hétfőn csak egy bolt tart nyitva, délután két óráig. Ám sajnos, hétfőn Aszódon is sietve zárnak vagy egyáltalán ki sem nyitnak. Az aszódiak minden lehetséges fórumon előadják kívánságukat, hallottam már falugyűlésen, elhangzott már országgyűlési képviselőjelölt választási gyűlésén, hogy a falu kapja vissza régi üzlethálózatát! Az is gyakori beszédtéma az aszódi lokálpatrióták körében, hogy jó volna, ha Aszód mégiscsak várossá fejlődne valahogy. Gyarapodik is sokat a település, az oktatási hálózat bővítése, teljessé tétele elsőbbséget élvez, az élet más területein is érézhetö a jó változás. A kenyér esete is példa-' zatszerű. Itt régi, ott csúnya, a pékség üzletéből pedig éppen az orrom elöl viszik el az utolsó veknit. Pedig szó nem érheti az üzemet. A vállalt mennyiséget kiszállították, tdjé~ koztattak, s felhívták a figyelmemet arra, mi minden befolyásolja azt, menynyi kenyér fogy el egy- egy nap. Sok autóbusz megáll a pékség üzlete mellett, nógrádiak, hevesiek szerzik be olt a kalászok süteményét. Ha esős napok után kisüt a csillagunk, akkor többen indulnak a határba, dolgozni vagy kirándulni, s megint csak kevés a kenyér. Talán a célokat kellene pontosabban meghatározni, végül is hová szeretne Aszód jutni? A környék lakosságának elpártolása Petőfi falujától, már régi folyamat, ma a rendelőintézet és a gimnázium je- Icnt még vonzerőt, s egykét üzlet. A Galga másik oldalára fűzött településekről két irányba is indulnak az emberek. Beimsá- rnlni Gödöllőre, sőt Budapestre már-már olcsóbb utazni, mint Aszódra, Komoly vetélytárssá vált Hatvan. Aszódról is felkeresik szombatonként Heves megye nyugati kapuját. Ttfindig találkozom ismerősökkel az úgynevezett édarsó-féle ABC-árv.házban. Marsó Zoltán üzletvezető már nyugdíjba ment, de Utódia sem kevésbé népszerű a vevők körében. Abban a boltban ugyanis nagyon sok mindent meg lehel találni, s mondhatni, a dolgozókat nem engedi csellengem Braun úr, az új vezető sem. Kérdés, mire mennek ezzel a szemlélettel Aszódon? Partnerek is kellenek: jó *'0atdonos, szállítók és a többi. Balázs Gusztáv I ISSN 0133—1857 (Gödöllői Hírlap) Gyefóglás Eredményes gödöllőiek
