Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

7v A parlament megválasztotta tisztségviselőit Az Alkotmányjogi Tanácsot, az Elnöki Tanácsot és a kormányt AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 151. S7ÄM Ara: 2,20 forint 1985. JÜNIUS 29., SZOMBAT Pénteken az Országházban — pontban tíz órakor — megkezdődött az új ország- gyűlés alakuló ülése. A Parlament székso­rait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső ál­lamhatalmi és népképviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisz­tertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Élénk érdeklődéssel kí­sérték a cikluskezdő parlamenti munka eseményeit a nemzetközi sajtó Budapes­ten akkreditált tudósítóin kívül az alaku­ló ülésre érkezett külföldi tudósítók, köz­tük a szocialista országok újságírói, nyu­gati lapok riporterei, tévés forgatócsopor­tok. LOSONCZI PÁL/ Népünk elkötelezett szolgálatában Az ülést Losonczi Pál nyitot­ta meg. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének alakuló ülé­se alkalmából köszöntőm kép­viselőtársaimat, külön is azo­kat, akik először képviselik választóikat ebben a testület­ben — mondotta bevezetőül. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelősségteljes döntését, vala­mint a választások során megnyilvánult, személyünk­nek szóló bizalmat. Valameny- nyiünk nevében kijelenthe­tem: tudjuk, hogy a mai Ma­gyarországon a népszuvereni­tást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népűnk el­kötelezett szolgálatát jelenti, és ennek tudatában dolgoznak. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi akti­vitás jellemezte az elmúlt he­teket. hónapokat. Az az ese­ménysor, amely pártunk mun­kakongresszusával kezdődött, és hazánk jelszabadulása 40. évfordulójának megünneplé­sén át a választásig vezetett el: a magyar nép' egészének a közügyek iránti érdeklődé­sét, felelősségtudatát és poli­tikai érettségét is tükrözte. Igazolódott, hogy a fejlett szo­cialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a vá­lasztások demokratizmusának és népfront jellegének erősíté­se társadalmunk valós igénye, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. Az általános és a pótválasz­tások során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet leg­különbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyei­nek szolgálatára. Nekünk viszont — akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kö­telességével — azzal is tisztá­ban kell lennünk, hogy a min­den korábbit felülmúló tár­sadalmi érdeklődés, a velünk szemben támasztott követel­mények szintjét is megemel­te. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb fele­lősséggel, a közösségek véle­ményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tenniva­lóinkat. A magyar nép által elfoga­dott és támogatott program a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmá­nyokra támaszkodva — meg­követeli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illet­ve hasznosítását, népgazdasá­gunk teljesítőképességének növelését, valamint az élet­színvonal érzékelhető emelé­sét. A most megalakuló or­szággyűlésünkre az eddigie­ken túlmenő új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meg­határozásában és ellenőrzésé­ben, azaz alkotmányos funk­ciói következetes érvényesülé­sében is kifejezést nyer. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoz­nak előttünk, és nekünk a szocialista Magyarország fel­virágoztatásán kell dolgoz­nunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok kép­viselőtársaimnak sok sikert a köz érdekében végzett mun­kájukhoz. Dr. Papp Lajos beszámolója Az országos választási el- ) kség nevében tisztelettel kö­szöntőm a most megalakuló or­szággyűlést, az újonnan és el­ső alkalommal megválasztott, képviselőket — mondta beve­zetésül. Jelentem az országgyűlés­nek, hogy a választások a tör­vényes elírásoknak megfelelő­en, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társa­dalmi aktivitás tovább szilár­dította a nemzeti egységet, fokozta a választások nép­front-jellegét, szélesítette vá­lasztási rendszerünk demok­ratizmusát. A választások politikai je­lentőségét, az állampolgárok nagyobb személyes érdeklődé­sét az is bizonyítja, hogy a választási előkészítő munkát, a választási eseménysorozatot és az erdmónyek megállapítá­sát a korábbinál nagyobb fi­gyelemmel kísérte az ország lakossága. Társadalmi méretű vita, véleménycsere folyt a választások egy-egy esemé­nyéről. Az országos választási lis­tán induló 35 jelöltre leadott (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Pest megyei Bizottságának ülése l/ Nemcsak a jövő: a jelen is! Intézkedési terv az ifjúság helyzetének javítására Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott székházában az MSZMP Pest megyei Bizottsága. A tanácskozáson a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a fegyelmi bi­zottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesei. Részt vett és felszólalt a vitá­ban dr. Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pártélet felelős szerkesztője, valamint Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az ülésen Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titká­ra elnökölt. A testület elöljáróban meg­hallgatta Krasznai Lajosnak, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága első titkárának tájé­koztatóját a párt Központi Bi­zottságának június 26-i ülésé­ről. Ezt követően beszámolt az általa vezetett pártmunkás­küldöttség ötnapos, Omszk tcstvérmegyénkben tett láto­gatásának tapasztalatairól (er­ről olvasóinkat már korábban részletesen tájékoztattuk). A tájékoztatót és a beszámolót a pártbizottság tagjai tudomásul vették. A második napirenden a testület megtárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság elő­terjesztését: Intézkedési terv a Központi Bizottság 1984. ok­tóber 9-i ifjúságpolitikai állás- foglalásából adódó feladatokra — címmel. A kiküldött írásos előterjesztéshez dr. Arató András fűzött szóbeli kiegé­szítést. A napirendhez tizen­egyen szóltak hozzá: (A fel­szólalás sorrendjében) Lontai- né Németh Erzsébet, a párt- bizottság tagja, a szentendrei központi általános iskola igaz­gatója; Maczkó József, a rác­kevei városi jogú pártbizott­ság első titkára; Karácsony Mária, a pártbizottság tagja, a Csepel Autógyár üzemfenn­tartó gyáregységének laborán­sa; Balázs Gézáné, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese; Halasi Márton, a pártbizottság tagja, a KISZ Pest megyei Bi­zottságának első titkára; Czer- ván Márton, a Rákosvölgye Tsz elnöke; Jámbor Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, az SZMT vezető tit­kára; Weisz György, a váci városi tanács elnöke; Szandt­ner Iván; Jónás Zoltán, a me­gyei pártbizottság tagja, a TIT Pest megyei szervezetének tit­kára és dr. Lakos Sándor. A testület ezután elfogadta az írásbeli előterjesztést, a szóbeli kiegészítést, a vita alapján elhangzott összefogla­lót és határozattá emelte ez Intézkedési tervet, amely hosszú távra jelölte ki a kü­lönböző testületben dolgozó kommunisták számára a köve­tendő utat. Végül a pártbizottság tagjai meghallgatták dr. Arató And­rás tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusa határozata alap­ján megváltozott szervezeti szabályzatról, illetve a fegyel­mi bizottság új működési rendjéről. A fegyelmi bizott­ság utóbbi időben végzett munkáját Lányi Pál, a megyei fegyelmi bizottság elnöke is­mertette. (Az ülésről részletesen a 7. oldalon tudósítunk.) Kádár—Kreisky találkozó Kádár János, az MSZMP] főtitkára pénteken délután ba­ráti beszélgetést folytatott a nemzetközi! orvoskongresz- szuson hazánkban tartózkodó Bruno Kreiskyvel, Ausztria volt kancellárjával a nemzet­közi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Aratás helyett próbavágás Péter-PáEíor Szükséges a szárítás A gépek pedig készen állnak Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György az ünnepélyes eskütétel után. . ■ ■ 'wAünéi.. Bár az ország déli megyéi­ben, helyenként már aratnak a kombájnok, az ősziárpa be­takarítása a többi megyében még nem kezdhető meg, mert az áhított napos, száraz idő még Péter-Pálra sem jött meg. Ezen a héten is jelentős meny- nyiségű csapadék hullott vi­szont a megyében is. Egyedül Cegléd körzetében volt mind­össze 10 mm eső, de a megye többi részén — szinte kivétel nélkül — 30-40 mm, sőt afölöt­ti csapadék esett. Több megyei üzem mélyebb fekvésű, kötött talajú gabona­tábláján áll a talajvíz, tehát nemcsak az ősziárpa érési állapota miatt nem kezdhető meg az aratás, hanem az át­ázott talajokra sem mehetnek rá a gépek. Ezért mindössze néhány üzemben kezdtek pró- bavágásokat a homokosabb talajú gazdaságok érettebb ősziárpa tábláin. A megye szá- rítőkapacitása 10 órás üzem­időt számítva, mintegy 8600 tonna naponta. Az eddigi jelek szerint erre szükség is lesz. A megyei üzemek kombájnállo­mánya 614 darabra tehető, de ezeknek csak a fele már na­gyobb teljesítményű, korsze­rűbb gép. Megyei szinten több mint 8000 hektár napi vágási teljesítménnyel lehet számolni. Ha teljes erővel megkezdőd­het az aratás, a megye 9600 hektáron álló ősziárpa termése — még az érési idő széthúzó- dás.a ellenére is — egy héten belül magtárba kerülhet. Ü K ÖTÉ LETH Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Halfdan Mahlert, az Egészségügyi Vi­lágszervezet vezérigazgatóját. A megbeszélésen részt vett Medve László egészségügyi miniszter. Várkonyl Péter külügymi­niszter a szovjet kormány meghívására ez év július ele­jén baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. Közzétették a KGST varsái tanácskozásának dokumentum ait (4. oldal) Megalakult az új országgyűlés A köreinek expozéja 40 évvel ezelőtt együtt kezd­ték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az országgyű­lés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.) és Danka Márta (Bács- Kiskun m. 2. vk.) személyé­ben kijelölték a körjegyzőket, akik az országgyűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit lát­ják el. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően dr. Papp Lajos, az országos választási elnökség elnöke tartotta meg beszámolóját. Ezután Losonczi Pál beje­lentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a korelnök vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újonnan és újra választott tagjait, a régi és az új képviselőket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Ká­dár Jánost, Kállai Gyulát. Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót, — akikkel

Next

/
Thumbnails
Contents