Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám

Vissz-stérüins a beruházás leg lehel szüntetni Nagyüzemi konyhák részére készítenek hőtárolós ételter­moszokat a Lakatos- és Szol­gáltatóipart Szövetkezet gyüm- ről üzemében. Képünkön: if,5. Sági László összeállítja a rozsdamentes aráiból készült ételmelegítőket. Hancsovszki János felvétele Monoron ^ Több peres ügy Monoron a bírósághoz 1980- ban 553 büntetőügy érkezett, ami havonta átlagosan 46 ügyet jelent. Ezzel szemben tavaly már 666 volt a bünte­tőügyek száma, egy-egy hó­napra átlagban 56 jutott. A számok azt mutatják, hogy a vonzáskörzet területén elköve­tett és felderített bűncselek­mények száma enyhén emel­kedik. Ugyanez a helyzet a polgári peres ügyekkel is, melyekből 1980-ban még 116 esett átlag­ban egy hónapra, tavaly ..vi­szont már 127. Megyeik Monoron, az Ady Endre úton a járdán, ahol a közelmúltban kábeleket fek­tettek le. A járdát azóta újra- betónozták, de nehogy azt gon­dolja valaki, hogy olyan lett, mint volt. Korántsem. Itt-ott íel'kopott, elporiadt belőle a kötőarvag, szándékosan nem mondom, hogy cement, mert ábhól keveset kaphatott a massza! Annál több benne a sóder, a kavics. Kisebb gödrö­ket, kátyúkat vájt ki az idő­járás, vagy inkább az állandó használat, igénybevétel. Bukdácsolnak rajta a gye­rekek, idősek, tócsákban áll eső után a víz, több helyen a házak felé lejt a járdaszint, odafolyik a víz, áztatja az ala­pot, rongálja a magán- és köz­tulajdont. Jó lenne tudni, ki, vagy kik spórolták e] és hová a cementet? Megyek Monoron a sport­pályára, az öregfiúk futball­mérkőzésére. Borongós, esőre hajló az idő. Melankolikus hangulat kerít hatalmába, az­tán hamar vigasztalódom, s arra gondolok, hogy 1980-ban is tetemes leltárhiányt muta­tott a hőmérséklet-mérleg. Ak­kor a. Szent Ilona vulkán ki­törésével magyarázták a szak­emberek a szokatlan hűvös és esős időjárást. De kissé eltértem a tárgy­tól ... A sportpálya előtt, mint­ha kiderült volna az é'gbolt? Csalóka álom ez vagy káprá- zat? Hamar megnyugodtam. Jól látók, nincs semmi baj, azaz valami mégsem stimmel. Fénycsőarmatúrák világítanak a volt strand melletti, ideigle­nesen kijelölt építőanyag-tá­roló telepen. Egyszerre nagy A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalat gyömrői vegyi üzeme meglehetősen gyenge félévet zár. Beszű­kültek az értékesítési lehető­ségeik. különösen érzékenyen érintette őket az exportvissza­esés. A szinterező üzemben bizalom és nyugalom kerített hatalmába. Itt garantált a tár­sadalmi tulajdon védelme, itt nincs mese, vigyáznak minden malteroskanálra. Nappal is tel­jes az őrzés, a védelem, teljes a kivilágítás. A takarékosság, ugye, nem ehhez a témakör­höz tartozik. Megyek Monoron a vasútál­lomásra. A presszónál járok, amikor a monori helyi vonat­ról özönlenek az utasok, irány a buszmegálló. A Petőfi utca sarkan 40 kilométeres sebes­ségkorlátozó közlekedési táb­la figyelmeztet a járműforga­lom indokolt lassítására. (Saj­nos az erre járók nemigen tartják be a KRESZ előírá­sait!) A presszó, illetve a tér előtt azonban sehol semmi; gyalogátkelőhely, Lassító táb­la sincs! A gépjárművezetők ahelyett, hogy kisebb gázt ad­nának, versenypályának tekin­tik ezt a vészé.yes és forgal­mas útszakaszt. A Petőfi ut­cai „tűkanyar” meg csábos könnyelmúsegre hajlamosít. Szóvá tettem magam is nem­egyszer: zebra kell ide, leg­alább tízmeteres szélesssegú, és sebességkorlátozó tábla, de kimondottan üdvös lenne egy álcázott trafipax. Biztos va­gyok benne, hogy rövid időn belül visszatérülne „a beruhá­zás”, sőt, a büntetésekből, még egy új URH gépkocsira is tel­ne! S ami a lényeg: csökken­ne a balesetveszély! Iiörömpő Jenő MEGJEGYZÉSÜNK: a szer­ző nem minden ironikus mon­datával értünk egyet, de azzal feltétlenül, hogy a példákban említett gondokat rneg lehet­ne és meg is kellene előzni. szerencsére bőven akadt munka az év első hat hónap­jában, több mint kétszáz cég­gel állnak kapcsolatban, s vé­geznek részükre bérmunkát. A műgyantagyártó üzemben már közel sem ilyen jó a hely­zet, sokszor álltak a gépek és az emberek. A második fél­évben kezdődő rekonstrukció­tól jelentős javulást várnak. Több nagy teljesítményű autóklávot szerelnek be, ame­lyekkel megduplázhatják a termelést, ezáltal olcsóbban tudják kínálni beföldön és külföldön egyaránt termékei­ket. A korszerűsítést kizáró­lag saját erőből oldják meg, s annak várható befejezési határideje a jövő év vége. A gyömrőiek önállósulási törekvéseit a felsőbb szervek nem támogatták, a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén mondták ki a végső szót, amely szerint nem szakadhat­nak el az anyavállalatól. — ér Ki ne emlékezne arra az or­szágosan is nagy port kavart botrányra, amely éppen a sülysápiakkal történt meg jó néhány évvel ezelőtt. Két fő­városi csapattal egyetemben osztályozol játszottak az NB III-ba jutásért — a megye­bajnok jogán. Ki tudja miért, a döntetlennél többet ért a ve­reség (a versenykiírás anomá­liája), s a végén már ezért ..küzdöttek” a sülysápiak. ön­gólt lőttek — igen, méghozzá szándékosan, nagy erővel — az ellenfél is akart egyet, de a bírói síp közbeszólt, mert le­fújta a találkozót. Nem tudom miért, de nekem ez a meccs jutott eszembe, amikor hoz­záfogtam eme értékelés meg­írásához. Lehet, hogy innen •számítjuk a Sülysáp vesszőfu­tását? Pedig milyen szépen indult. Bajnoki cím a régi járási, majd a területi bajnokságban. S most évtizednél több, sok­sok öröm után búcsú a me­gyei I. osztálytól. így végez­tek a tabellán az 1984—85-ös bajnokságban: 15. Sülysáp . 50 6 6 18 33-73 18 Az eredménysor önmagáért beszél. Egy évvel ezelőtt 21 pontot szereztek, akkor ez a 13. helyhez volt elég. Most az a bennmaradáshoz kevés lett volna, mivel az előttük vég­zett Tápiószentmárton is bú­csúra kényszerült, a mostani 13. VOSE viszont 22 pontot kasszírozott. XÄ nehéz igazság ILI egkezdődött a nyári szabadságolások idő­szaka. Sokan már külföl­dön vagy valamelyik meleg vizű fürdőhelyen töltik — bizonyára kellemesen — a napokat, mások még csak tervezgetik, hová, merre mennek a nyáron. Termé­szetesen nem mehet min­denki egyszerre szabadság­ra, hiszen akkor megállna az élet a műhelyekben, a határban, a gépek mellett, az irodákban. Nem könnyű az igazságot „szétosztani”, mármint azt, hogy ki me­het ilyenkor szabadságra. Egy szövetkezeti elnöktől hallottam, hogy ők bizony nagyon szigorúan veszik a szabadságok kiadását. Mi­vel meglehetősen nagy a lemaradásuk az első félév­ben, ezért elsősorban csak azok mehetnek el, akiknek beutalójuk van. Máshol is szervezeti intézkedéseket tesznek a túlzott és töme­ges szabadságok kiadásá­nak megakadályozásáért. A vezetők óvatossága érthető, hiszen az idei célok, 'ter­vek teljesítése mindenkitől egyformán nagy erőfeszíté­seket igényel. Idős gyömrői nyugdíjas asszony keresett fel felhá­borodottan, hogy . ilyen még nem történt vele. Min­den nyugdíjkézbesítés előtt meghatalmazást ad a szom­szédoknak, akik felveszik számára a szerény össze­get. Azért szorul erre a se­gítségre, mert ö bizony dol­gozik most is, ha csak te­heti, utazik az autóbusszal, amely a munkahelyre vi­szi asszonytársaival együtt. A terület postása szabad­ságra ment, a helyettesítő személy azonban semmibe se vette a meghatalma­zást, s ■ egyszerűen nem adta át a meghatalmazott­nak a pénzt. Történetünk szereplője meglehetősen idegesen sie­tett a gyömrői postára, ahol először nem találták a nyugdíjszelvényt, aztán ránéztek az órára, fél négy elmúlt, következésképpen nem tudták kifizetni a jú­niusi nyugdíjat. Egy postai dolgozó — jól látta — még a kezével is integetett kol­léganőjének, hogy semmi­képpen sem tudnak fizet­ni... Azt tanácsolták neki, menjen vissza másnap, ak­kor majd felveheti a pénzt. Igen ám, de őt várják a munkahelyén, s különben is 180 forinttól esik el tá­volmaradásával. Ezzel senki sem törő­dik? — zárta mondandó­ját, elköszönt és megkese­redve távozott. Az látha­tóan jólesett neki, hogy valakinek elmondhatta a panaszát. A fentiekhez csak annyit tehetünk hozzá: nem árt, ha az újonnan beállított postást megfelelően kiok­tatják, mielőtt munkába áll. Akkor bizonyára tisz­tában lett volna azzal, hogy mi a kötelessége, ha ke­zébe nyomják a meghatal­mazást. S itt már elérkeztünk mondanivalónk lényegéhez: a nyári szabadságolások alatt jó volna tapasztal­nunk mindenütt, hogy az élet nem áll meg. Bár azokra, akik ilyenkor is dolgoznak, sokkal nagyobb teher hárul, ezzel együtt ők felvállalják ezt a fela­datot. Ha pedig vállalják, akkor egyben kötelessé­gük, hogy legjobb tudásuk szerint dolgozzanak, ne okozzanak csalódást sem a munkahelyi vezetők­nek. sem másoknak. A rra kell gondolnunk, ők is mennek még az idén szabadságra. S akkor helyettük dolgoznak má­sok, akik most még rege­nerálódnak, pihennek. Ké­szülnek a munkába való visszatérésre. Bármennyire is rosszul esik nekik. Gér József 7 XXVII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1985. JliNIUS 28., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ♦ A hentesek és a szobrászművészet lem kaphat miiideaki oldalast Változnak az idők. Tizenöt esztendeje vaiódi gondok vol­tak a húsellátásban — ma mennyiségi hiány nincs, sőt, a különböző statisztikák szerint maholnap többet fogyasztunk, mint amennyi egészséges len­ne. Mégsem vagyunk elégedet­tek. Ha bemegyünk a boltba, s nem kapunk kedvünkreva- lót: elfogyott a tarja, nincs oldalas, velőt keresünk, hiá­nyoljuk a téliszalámit s ha nem kapunk, emlegetjük a húsipart... Pest megye déli részén — í j y Cegléden, Nagykőrösön, Monoron, Gyomron és Vecsé- sen is — a PENOMAH ceglédi. gyára látja e!"az üzleteket. Ki- szely István igazgatóval a TTúsellátás kérdéseiről beszél­gettünk. Például... — Hosszú és bonyolult az a folyamat, amelynek a végén a boltban sokszor egyetlen mon­dattal minősítik a húsipar munkáját. Abból kell kiindul­nunk, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni, biztonsággal megmondható, mennyi fogy el. A fogyasztói szokások szóró­dást okozhatnak, de a földraj­zi fekvés is fontos tényező, s nem hagyható figyelmen kívül az évszakok hatása sem. Konkrét példa alapján mind­ez. érzékeíheijőbb: Áböny főút­vonal mellett fekszik. Ha megindul az autóáradat, szin­te semmi sem elég, mindent megvesznek az átutazók. De most tegyük fel, hogy sok monori jár Kiskörére, s meg­szokják, hogy út közben vehe­tik meg ott a hétvégi kirándu­láshoz húskészítmény-adag­jukat. S ml van, ha esik az eső? A víkend elmarad, s helyben szeretnének vásárolni, ahol vi­szont eddig nem jelentkeztek fogyasztóként. Példánk szerint Abonyban tehát túlkínálat lesz, míg Monoron hiány. A termelésszervezésnek eze­ket figyelembe kell vennie, s ennek alapján kell intézkedé­seket tenni, vagyis felvásárol­nunk, feldolgoznunk. De menjünk be egy képze­letbeli boltba, s nézzük az ot­tani ‘ választékon keresztül munkánkat. A tőkehúst hasított félsertés formájában szállítjuk ki. En­nek letisztítottságát szabvány írja elő, tehát a borítást a húsipar dolgozza ki. Három­öt milliméteres lehet egyenle­tes elosztásban a zsír — de a hentes nem szobrászművész, nem annyira finom a keze; így van, ahol színhús találha­tó — ez is baj, másutt meg valamivel vastagabb a szalon­na, az is. De ha a fogyasztó otthon felvágja a tarját, s a zsírbeszövődéseket reklamálja, az már más eredetű probléma. Hazánkban: igeh vegyes, ke­resztezett állomány van, en­nek leváltására országos' prog­ramot készítenek eiő, de befo­lyásolja még a tartási körül­mény, a takarmány összetéte­le is a hús tömőttségét. A bolt a rendelését megkap­ja — bár ez így csak a .lénye­get fejezi ki. A rendelés ugyanis először a kiskereske­delmi vállalat vagy az Áfész központjába fut be, anól ösz- szesítik. Anatómiai korlátok A leszállított félsertések anatómiailag meghatározott mennyiségű tarját, dagadót, karajt, körmöt tartalmaznak. A bolt szedi szét ezt ezekre az árufajtákra. Majdnem biztos, hogy először is az olcsóbbak kelnek el, de a korlát nyilván­való: mindenki nem kaphat oldalast. Az elmozdulás lehetséges irányát a csomagolt húsáruk megjelenése mutatja a na­gyobb városokban. De ennek képzett munkaerő, feldolgozó- hely kell, tehát beruházásbeli meg hűtőláncbeli vonzata van, s ezek mindegyike pénzbe ke­rül. Belsőség viszonylag kis mennyiségben kerül ki. A már említett „anatómiai korlátok” mellett rá kell mutatni arra is, hogy erősen romlandó áru­féleségekről van szó, amelyek különböző olcsó húskészítmé­nyek alapanyagául is szolgál­hat. A húskészítmények közül a PENOMAH ceglédi gyára 35— 40-félét gyárt többé-kevesbé állandóan, s átlagban. A vá­lasztékot szerződésben rögzít­jük a kereskedelmi partnerek­kel, s itt bizonyos alternatív termékcsoportokat is találha­tunk, az olasz helyett adhat­juk a sopronit, a nyári turista helyett a paprikásat. Árban, jellegben hasonló termékekről van szó. A bolt ismeri az igényt, de meg kell mondani, a fizetőképes keresletet ponto­san meghatározni nagyon ne­héz, igazi kereskedői munkát kíván. Pénz, pénz... Két alapvető probléma van: ezek a termékek drágák és el­tarthatóságuk is korlátozott. Világos a dilemma: a pult mindig tele legyen, választék is legyen, de mi van, ha nem jön a vásárló? A gyártás is kockázat megrendelés nélkül, ugyanezen okok miatt. Ahogy az előbb a tőkehús­nál, így itt is volna lehetőség továbblépni, hiszen létezik olyan csomagolóanyag, amiben a jelenlegi 3—8 nap helyett 10—12 napos szavatosságot vál­lalhatnánk az árukra. De ezek — meg a szükséges hűtőpul­tok beszerzései — újra csak pénzbe kerülnek, s nem is kevésbe. Lényegében tehát bi­zonyos óvatosság van gyártás­nál, eladásnál egyaránt. Jó elébb már említettem a rendelési procedúrát. Nyilván előrelépést jelentene a közvet­len rendelés is, de ezer fölöt­ti az általunk ellátott boltok száma. Olyan adathalom ke­letkezne, amit manuálisan szinte lehetetlen kezelni. A megoldást a , számítógépes rendszer jelenthetné — ami megint pénzkérdés. összességében azért minden boltra igaz: az ellátási problé­ma pontos okát vissza lehet keresni minden esetben — fe­jezte be a tájékoztatást a PE­NOMAH ceglédi gyárának igazgatója. B. O. ősszel még élt némi remény a sülysápiakban, hiszen eb­ben az időszakban két győze­lem, hat döntetlen és hét ve­reség szerepelt a mérlegükön, s ez a 13. helyhez volt elegen­dő. Tavasszal — a jobb sor­solástól — azt várták, hogy elsősorban hazai környezetben megszerzik majd a hiányzó pontokat. Mindez nem sikerült, mert a márciustól júniusig tartó sorozaton csupán négy győzelem és tizenegy vereség szerepelt a mérkőzéskönyvek­ben. Sülysápon sokan abban lát­ják a visszaesés okát, hogy a patrónusok visszafogottabban támogatják a labdarúgókat a korábbi évekhez képest. Két­ségtelen van ebben igazság, de azért, ha jól meggondoljuk, másról is van szó. Például ar­ról, kinek volt az jó, amikor öt-hat idegen (elsősorban fő­városi). kivénhedt NB-s játé­kos rúgta a pettyest sülysápi zöld-fehér színekben. A he­lyieknek sokszor még a kis- padon sem jutott hely, mert az edző is Budapestről járt ki. Hiába szerepelt jól évekig az ifjúsági együttes, a fiatalok kö­zül nem tudott bekerülni egy játékos sem. Amikor pedig csatasorba akarták állítani őket, továbbálltak, vagy ab­bahagyták. A most véget ért bajnokság­ban már bedobták őket, de a generációs váltás nem megy máról holnapra, idő (sokszor évek) kell a formálódásra. A régiek közül így dicséretesen küzdöttek az öregek, rájuk mindig lehetett számítani. Tóth Sándor a maga 37 évé­vel az egyik legegyenletesebb teljesítményt produkálta, akár­csak Motolai József, aki szin­tén túl van a harmadik ik- szen. Kétségtelen, Béres — ideiglenes — távolléte (a Mo- nort erősíti, ott tölti katona­idejét) erősen befolyásolta a csatársor eredményességét. Eb­ben a sorban csak Merczel igyekezete és gólképessége di­csérhető — Motolai teljesít­ményén kívül. Ha egy csapat a kiesés ellen harcol, a bentmaradáshoz szükséges pontokat elsősorban hazai környezetben kell meg­szereznie. Néhány éve még amolyan oroszlánbarlangnak számított a kies környezetben fekvő sülysápi pálya. Ebben a bajnokságban már nem túlsá­gosan kellett félni az ellenfe­leknek, s bizony be-becsúszott többgólos hazai fiaskó is. Ter­mészetesen idegenben sem úgy ment, ahogy szerették volna. Különösen fájó volt a bajnoki címet szerzett Dunai Kőolaj otthonában elszenvedett 11-2-es vereiég. amelyen a játékosok jóformán semmi ellenállást nem tanúsítottak s a lelkese­dés is hiányzott belőlük. Hogyan tovább? Ez az iz­galmas kérdés foglalkoztatja Sülysápon a szurkolókat, akik közül bizony sokan elpártol­tak az egykor dédelgetett ked­vencektől. A megyei II. osz­tály A-csoportjában fognak szerepelni ősztől, de koránt­sem lesz könnyű a helytállás. Ott is vannak olyan együtte­sek, amelyek egyenrangú partnerek lehetnek, s ame­lyeknek a feljutás a céljuk. Mert abban biztosak vagyunk, hogy. Sülysápon is vissza sze­retnének kerülni az I. osztály­ba. Ha nem jövőre, maid az­után. A mércének ennél ala­csonyabbra állítása minden­képpen ballépés lenne. G. J. (Legközelebb a Vecsés csa­patának teljesítményét érté­keljük.) Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagymamánk, dédnagy­mamánk özv. Bokros Károlyné Valaszkat Erzsébet temetésén Mo­noron megjelentek, sírjára koszo­rút. virágot helyeztek, osztoztak gyászunkban. Megköszönjük dr. Burzuk Valéria áldozatos segítsé­gét. A gyászoló család, (ISSN 0133 2651 (Monori Hírlap) Olcsóbban termeinek majd Labdarúgás 1S84-35. Csapataink a mérlegen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents