Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-27 / 149. szám
Kstíila A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM 1985. JÜNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Modellkísérlet két megyében Egészségnevelés - rács Mennyit őriznek meg életmódjukból? mögött I A helyszín: Tököl, a fiatalkorúak börtönének és fogházának egyik terme. Az elítéltek sötétkék uniformisban, rövidre nyírt hajjal. Az előadó fehér köpenyben. Magyarázza, miként kell kezet mosni, körmöt ápolni, fogat tisztítani, hányszor ajánlatos fehérneműt, ágyneműt cserélni. A hallgatóság — harminckét fiú — figyel, azután nézi a pergő filmkockákat. Szokások és igények, ez a film címe, amelyben három eltérő életmódú család egészségi szokásait hasonlítják össze. S a rács mögötti büntetésre ítéltek szemében tükröződik a vágy: ha szabadultunk, valahogy így kellene, így lenne jó élni... Mire való a villa? Leier György, az intézeti rendelő főápolója még némi magyarázatot fűz a hallottakat illusztráló újabb diaképekhez, azután a kék egyenruhások egyikével beszélgetünk. R. K.-t garázdaság miatt ítélték el, másfél évre. — Bolond voltam, hogy ilyesmit csináltam, pedig arra tanítottak, hogy rendes ember legyek. Még egy évem van hátra, de novemberben feltételesen szabadulhatok. Hatéves koromig voltam otthon, négy testvéremmel. Anyám otthagyta apámat, utána állami gondozott lettem. Addig jó, ha naponta egyszer kezet mostam, akkor láttam először fogkefét, fogkrémet, sampont. Az otthonban is ugyanazt tanították, amit itt. Van értelme a tisztaságnak. A társaság kiközösíti azt, aki koszos. R. K. a faluvégi cigánytelepen cseperedett fel. A börtönben naponta rendszeresen tisztálkodik, a fésű, a szappan, a" fogápoló szerek, a borotva- felszerelés mindennapi életének kellékei. Fehérneműjét hetente, ágyneműjét kéthetente cserélik. Akár a többi elítéltnél, ezek is a mederbe terelt- cselekvéssor megszokott — a talán a kényszerűség okán nem is éppen kedvelt — darabjai. Kérdés, hogy szabadulása után mennyit őriz meg itteni életmódjából. Hídvégi Imre őrnagy, az intézet nevelési szolgálatvezetője így vélekedik: — Börtönviszo- nyok között is megfelel a nevelés célia az általánosnak, csak az elzártság, s emiatt a konkrét pedagógiai helyzet más. — Nem közhely az, hogy a börtön nevel. Például munkára. Szakmát tanulnak nálunk a képzetlenként bekerült fiatalok, és sokan itt fejezik be az általános iskola 8. osztályát. S vannak analfabéták, akik itt tabuinak írni, olvasni. Az ismeretek, megfelelő szokások hiányáról nem is mindig a bűn útjára tévedt fiatalok tehetnek, hiszen többnyire az ezek megszerzéséhez szükséges feltételeik sem voltak meg korábban. — Nevel a börtön, s nevel közben az ismeretterjesztő, aki előadást tart, a vállalat, amelynél dolgozik az elítélt, itt is több tényező hat. S most bővült a sor: ez évtől — egyelőre kísérletképpen — a Vöröskereszt kezdett egészségnevelő sorozatot náiunk. Még az elején tartunk, korai lenne eredményt, várni. Abban azonban okkal bízhatunk, hogy ha a szabaduló nem kerül vissza az őt korábban sem épp a helyes útra vezető környezetbe, akkor lesz hatása ennek a programnak is... — Amikor hitetlenkedő ismerősömnek megemlítettem, hogy egészségnevelő kurzus kezdődött önöknél, azt kérdezte: Miért? Hogy egészségesebbek legyenek a bűnözők? Hiszen á börtön az ő egyetemük ... A többséget érdemes — Én azt hiszem, a kérdés avítt előítéleten alapul — mondja Vincze Tamás ezredes, a fiatalkorúak börtöne és fogháza parancsnoka. — Nézzük csak a tényeket! A fiatalkorúnknak több mint kétharmada a büntetés letöltése előtt, feltételesen szabadul, s a feltételes időben visszaesők aránya nem éri el még az 5 százalékot sem.-Tehát a túlnyomó többséget igenis érdemes nevelni, nekik megvan az esélyük arra, hogy hasznos emberré váljanak. S szükségük is van az ilyen segítségre. A szabadságvesztés büntetését töltő több mint ezer fiatal fele nem végezte el az általános iskolát, 95 százalékuknak nincs szakképzettsége, 85 százalékuk nem állt munka- viszonyban. Ötvenöt százalék a cigányfiatalok aránya,- magas — most 15 százalék — azo- ké, akik értelmi fogyatékosak, alkoholisták, s a kriminalitáson túl, egyéb személyiségzavarral is küszködnek. Minden negyedik elítélt csonka családból került ki. — Ezek ismeretében nyilvánvaló — mondja a parancsnok —, hogy a börtön egyik fő feladata folytatni azt a szocializációs folyamatot, melynek az elítéltek az átlagosnál alacsonyabb szintjéig jutottak el. Téves az a felfogás, mely szerint a börtön azért van, hogy megnevelje a fiatal bűnözőt. Illúzió lenne azt várni, hogy tőlünk mór elegendő akarattal felvértezett, s minden tekintetben előnyükre változott emberek kerüljenek ki. Ha az illető később nem tud beilleszkedni, az nern csak a börtön kudarca. Mindenesetre szögezzük le: nem egészség gesebb bűnözők, hanem a társadalmi normákhoz — igy az egészséggel kapcsolatosakhoz is — jobban közelítő emberek nevelése a célunk S ennek hatásos módja lehet az idén kezdett vöröskeresztes program. S hogy ez a Bács-Kiskun és Pest megyében kezdett modellkísérlet miből áll, azt BabolMoziHan Kultúr Filmszínház (Lenin u. 38.). június 27-től 30-ig fél 4 és fel 8 órakor III. heiyáron vetítik a Seriff az égből című olasz kalandfilmet Főszerepben: Búd Spencer és Carey Guífrey. — Este fél 8 órakor a Halál egyenes adásban című francia bűnügyi filmet játsz- szik. Rendezte: Bertrand Tavernier. Főbb szerepeit Romy Schneider, Harvey Keitel és Bernhard Wicki alakítja. Városi Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): június 27-től 30-ig este 9 órától a Sandokan című olasz—francia—NSZK film a szabadtéri filmszínház műsora. Rendezte: Sefgio Salima. Címszereplője a tavalyi váci búcsúban itt járt Kabir Bedi. csay Sándornétól, a Vöröskereszt szigetszentmiklósi vezetőségének titkárától tudakoltuk. Ezt válaszolta: a legalapvetőbb tisztasági szabályok is- inertetésével kezdtük. Eddig 16 előadást tartottunk erről a témáról Tökölön, 600 hallgató előtt. A továbbiakban már orvosok — a szigetszentmiklósi szakrendelő és a börtönnél levő egészségügyi intézmény gyógyítói — s pszichológusok szólnak a káros szenvedélyek elleni küzdelemről, a lelki egészségvédelemről — ugyancsak alkalmankint két-két órás foglalkozásokon. — Ezt követi egy 16 órás elsősegélynyújtó tanfolyam a zárkafelelősöknek, majd elkezdődik a harmadik felvonás. A családi életre nevelés lesz a három, egyenkint 2 órás előadás témája, s szó esik majd a nemibetegségekről, a párválasztásról, a gyermekvállalás felelősségéről is. A börtön sajátos helyzetéből adódóan, olyan kényes témáról is, mint á homoszexualitás, s ennek kapcsán az újonnan felismert veszély, az AIDS. Az eredményről menet közben tesztekkel, a Szigetszentmiklóson élők körében pedig utófelmé- réssel győződünk majd meg. Talán más életvitel — Végül mint vöröskeresz- tes hadd mondjam: azt remélem ettől a kísérlettől, hogy fiatalokról lévén szó, legalább egy részüknek megváltozik az életvitele... Vasvári G. Pál .ispírontkrönika Nyári szünet a nőklubhan A Hazafias Népfront Vác városi Bizottságának nőiklubja szeptembertől júniusig rendszeresen megtartja kedd esti összejöveteleit. A legutóbbi, záró klubfoglalkozás után beszélgettünk Fischer Istvánná klubvezetővel az elmúlt évad eseményeiről. — Az 1984—85-ös esztendő bővelkedett' fontos belpolitikái eseményekben — mondta. — A nők klubja igyekezett figyelemmel kísérni ezeket a jelentős állomásokat, s munkájával segíteni a megemlékezések, tanácskozások sikerét. Klubnapunkon ismertettük a XIII. pártkongresszus határozatait, méltó módon megemlékeztünk hazánk és városunk felszabadulásának 40. évfordulójáról. Aktíváink segítették az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások munkáját. — Sokoldalú volt a program ... — Vácott mindig aktívak voltak a lányok, asszonyok. A városi pártbizottságon rendezett ünnepségen is hangsúlyozták,' hogy az MNDSZ, s az azt követő nőmozgalmak országos célkitűzései nálunk is mindig jó visszhangra találtak. Siliga Ferencné, Starecz Lajosné, Woduska Miklósné, Szabó Sán- dómé és én is beszéltünk különböző alkalmakkor a négy évtized hősi erőfeszítéseiről. Nem szabad ennek a 40 évnek a munkáját elfelejteni, — Kérem, beszéljen még munkájukról. — Munkatervünk gerincét a TIT-előadások alkották. Mint minden évben, most is kötöttünk szerződést a művelődési központtal, amelynek vezetőitől sok segítséget kaptunk. Rendezvényeink három, csoportját az ünnepi megemlékezések, a szórakoztató műsorok és az ismeretterjesztő előadások adták. Ha az előadó nem tudott jönni, alkkor is volt előadás, mert . például egy meghívott előadó megbetegedése alkalmával Vári Marig, kisegített bennünket, s egyórás, színes élménybeszámolót tartott indiai útjáról. ’ Szórakozásra is tipli lehetőség? — Emlékezetes volt a Mikulás-esti összejövetel, ahol Ma- kay Istvgn honvédtiszt elvtárs hegedűjátéka fokozta a jó hangulatot. A bátyus találkozó régi hagyomány, most is jóízű süteményekkel, , üdítő italokkal kínálták egymást a megjelentek. Tombolaestünk bevétele fedezetet nyújtott kiadásaink egy részéhez. Ide sorolhatnám még a budapesti kirándulást, amelynek szervezésén Papp Jánosné fáradozott; a részvevők kérték: ismételjük meg máskor is. — Milyen előadást hallgattak szívesen? — A környezetvédelmi bizottság elnökének előadását csakúgy, mint a Vörösmarty- emlékestet, amelyhez az Árpád utcai iskola igazgatója adott segítséget. Szó esett a város kereskedelméről, máskor időszerű külpolitikai kérdésekről. P. R. Végső bácsú Tótb Istvántól Hatvanegy éves korában elhunyt Tóth István okleveles erdőmérnök, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Napi munkája után szaklapokba írt cikkeket, tisztséget vállalt az Országos Erdészeti Egyesületben, s a közelmúltban fejezte be egy, a Börzsöny szépségeit ismertető útikalauz kéziratát. A Börzsöny Baráti Kör egykori főtitkárát vesztette el. Tóth Istvánt, az Erdészet Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetés birtokosát ma, csütörtökön délután három órakor búcsúztatják a váci alsóvárosi temetőben. NEB-ülés a lakásépítésről A népi ellenőrzési bizottság soron következő ülését június 28-án, pénteken tartja. A testület tagjai azt az összefoglaló jelentést vitatják meg, amelyet korábban a magánlakásépítés helyzetéről készített a bizottság. Az ellenőrzés során elsősorban azt vizsgálták, hogy a lakossági erőforrásokból megvalósuló lakásépítés helyi feltételei, eszközei menynyiben szolgálják a központi határozatok végrehajtását; miként valósulnak meg a lakáshoz jutás feltételeinek javítására elfogadott programok; mekkora az építőszervezetek kapacitása, hogyan alkalmazzák az iparosított technológiát a lakossági lakásépítéseknél. Hétnapos versenysorozat A IX. Tungsram sportnapot az idén Vácott rendezték meg. A kétnapos versenysorozatra tizenkét „izzós” gyárból több mint hatszáz sportoló érkezett számos kísérővel. A városi stadionon kívül több helyszínen versenyeztek. A csapatok különböző sportágakban mérték össze tudásukat: asztalitenisz, atlétika, kispályás labdarúgás, kézilabda, röplabda. sakk, teke, horgászat, tenisz és úszás között választhattak a versenyzők. A jól sikerült rendezvénysorozat vendégei megismerkedhettek Vác nevezetes-’ sógeivel és a Dunakanyar szépségével, hiszen a sportolók az ország minden részéről ér-' keztek. ■ ' Kép és szöveg: Papp László A sakkozók mérik össze tudásukat Egy vérbeli kutató Mb a komponálás, mint a zene Valódi kis kutatófészek, benne egy mesebeli apóka, hegyes, hófehér kecskeszakál- lal. Rotyógó lombikok, gőzölgő edények között találtam dr. Evva Ferencet, aki tökéletes ura ennek a kis birodalomnak, a Forte gyár egyik emeleti helyiségében. Fiziko- kémiai kutatásokkal foglalkozik. Ezek eredményeiről több könyvet írt és rendszeresen publikált különböző szaklapokban, Ez év februárjától nyugdíjas, de azért tovább dolgozik régi helyén. — Született pesti vagyok — meséli. — A diploma megszerzése után először az egyetemen kezdtem dolgozni, s; csak később kerültem Vácra. Azóta 36 év telt el. Váci lettem, de nemcsgk a munkahelyem miatt jöttem, bár az volt a fő indítéka leköltözé- semnek. Családi vonatkozású emlékeket találtam itt, ezek is vonzottak, de gyermekkoromból is sok minden megmaradt., Mindez fontos ahhoz, hogy jól érezze magát az ember egy városban. Elsősorban mégis a kutatás lehetőségéért jöttem. Alapkutatást végzek, a fotozselatin- nal foglalkozom, de emellett nemrég elvállaltam rutinfeladatokat is. Ebben a laboratóriumban minden másodpercre szükség van. Nem lehet lazítani. Előfordul, hogy1 egyszerre két-három helyen is zgjlik egy folyamat, amit meg kell figyelni, a jelzőóra csör- renésére ugrani kell és leolvasni a mért értékeket. — Az életét tette ezekre a kutatásokra, mérésekre. Látja-e az eredmények hasznosítását? — Ilyen távolra, a hasznosításig nem láthatok, főleg nem ilyen kutatási intenzitás mellett. Még a nagy gyárak se képesek erre. Ennek ellenére szükség van erre a munkára. Általában az egyetemi tanszékek szórják szét a kutatási feladatokat, de nálunk az egyetemen nem foglalkoznak ilyesmivel, amit a Fortéban csinálunk. Ott még kevesebb kilátás van. a realizálásra, tehát mégis a gyárban maradunk. Az iparnak sok gondja van, ezeket a kutatók csak tetézik, de nem így lenne, h^ az alapkutatásokat irányító szervek és az ipar közötti elszigeteltség feloldódna. — Mi vonzotta erre a területre? Talán hobbija a fotózás? — Nem fotóztam, amikor ide kerültem, de azóta ez elkerülhetetlen. Igaz, nagyon keveset van fényképezőgép a kezemben Sztravinszkij nyilatkozta egyszer, hogy őt szinte jobban érdekli már a komponálást forma, mint maga a zene. Én is így vagyok vele, jobban érdekel a folyamat, ami az emulzióban játszódik, mint maga a kész kép. Innen visszanézve a harminchat évre, úgy érzem, testhezállóbb munkát nem is találhattam volna, mint ez. Bár nagyon igénybe vesz testileg, szellemileg egyaránt. — Ha ez ilyen nehéz munka, miiért vállalja nyugdíjasként is? — Nem a nyugdíj-kiegészítés miatt, hanem, mert nem lehet csak úgy abbahagyni. Továbbra is kutatómunkát szeretnék végezni, amíg csak bírom. A szerződésből pedig, amit kötöttek velem, arra következtetek, hogy a gyárnak még szüksége van a munkámra, ezért maradtam. — Tapasztalatai alapján miben látja ön a mai magyar kutatók feladatát? — A kutatók tudják, mit kell csinálni, de alkalmazkodniuk kell ahhoz, amit lehet. A gyakorlati lehetőségek megkötik a kezüket. Idejében kellene megismerni a távlati perspektívát és felzárkózni az előttünk levőkhöz. Ehhez az kell, hogy legyen valaki, aki jelzéseket ad arról, ami várható. Fontos a napi problémákra vonatkozó kutatás is. Az ilyen gyárakban ez utóbbira van igény és mód. Elmondanék illusztrációként egy példát. Egy tudós kutatónak sikerült szintetikus úton létrehoznia a klorofilt. Nagy szenzációt keltett annak idején a hír, újságírók tucatjai ostromolták a tudóst. Egyikük megkérdezte, mikor kezdik gyártani. Mire a válasz: amíg fák,, növények vannak, fölösleges volna, hiszen néhány falevélből kioldhatunk annyit, amennyit csak akarunk. Művi úton az megfizethetetlen. Ilyen jellegű kutatásokra egy kis országnak nincs ereje,, a gyakorlatiasabb eredményekre, újdonságokra is köny- nyebben szert tehetnek, ha megvásárolják. Csakhogy amíg megtanulnak bánni az újdonságokkal, amíg minden lehetőségére rájönnek, megint csak sok idő telik, és így többe kerül a hasznosítása, mint a szabadalom vételára. Talán valamivel többe kerül, ha magunk találjuk meg, amit keresünk, de akkor ízig-vérig ismerjük is, tehát jobban ki tudjuk használni. Véleményem az, hogy áldozni kell a kutatásokra, megtérül a befektetés. Lehet, hogy nem gyorsan, látványosan, de biztosan. Hiszek ebben és ez is erőt ad a további munkához. Dudás Zoltán A Diinaszolg Gf. szerelőipari főépítés-vezetősége felvesz kezdő villanyszerelőt, valamint gyakorlott fűtés* és gázszerelő szakmunkásokat Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet személyesen a főépítés-vezetőségen, cím: Vác, Rádi út 38. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
