Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1985. JÚNIUS 26., SZERDA Diákévek végeztével Avató szertartás a cipőgyárban A beilleszkedés nehéz pillanatai A küszöbön kissé edméláztunk, mert többször is szóba hozták. Persze abban nem kételkedtünk, hogy most . lehetséges jelképi tartalmainak csupán egyikére kell (és illik) gondolnunk. Arra, hogy a küszöb amolyan kicsinyke válaszfal az időben, amit ha átlépsz, más, valami más leszel. Ha akarod. És közben eszükbe sem jutott, hogy a küszöb alacsony gátjában bárki megbotolhat. Ha ünnepi neszekkel teli a levegő, efféle aligha juthat az ember eszébe. Pláne akkor nem, ha üde lánycsokor gyűlik össze, hogy ünnepélyes szakmunkásavató szertartás részese legyen. w A ceglédi ipari iskolában nemrég vizsgázott cipőjelsS- rész-készító, cipőgyártó és szűcs tanulók röpke diákéveit hétfőn a PEMÜ helybeli cipőgyárában rendezett meghitt találka zárta le, amelynek jeles vendégei között ott találtuk Agócs Pált, a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat üzemágvezetőjét, Balázs Jánost, a cipőüzem igazgatóját és Czinege Imrét, a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját is. S persze az ünnepeiteket: a cipő- és szőr- méügyekben immár illetékes ifjú hölgyeket, s két szem újdonsült szakmunkás férfiút. A lábbelivel foglalkozó szakembereknek nem kellett messzi tájakon keresgélniük, hogy munkahelyre leljenek. Jó egy évtizede nem végzett ilyen nagy létszámú (25 fős) cipős osztály a városban. Nőtt az érdeklődés, de megnövekedtek a ceglédi cipőgyár igényei is. A tegnapi diákok valamennyien itt gyakoroltak, s java részük a vasútállomás túlsó fertályán elhelyezkedő modem telepet tudhatja első munkahelyéül m, w Alighanem közülük kerülnek majd ki a holnapi középvezetők. Egyelőre 17—19 forintos kezdő órabért tud ajánlani a gyár, kinek többet, ki nek kevesebbet, a tanulmányi eredmény szerint. A KISZ- szervezet az „idősebb” szakik kai egyetemben pedig azt ígéri, a beilleszkedés gyakorta nehéz pillanatait segítenek átvészelni. Elvégre ez mindkét fél közös érdeke. Többen is szólnak. A ritka és magasztos pillanatot gör getve mondataikban, ami ajtót csuk az egyik életszakaszra, ám kezdetéül kínálkozik egy másiknak. Mi más simulna ehhez az alkalomhoz! Hoznak úgyis elég töprengést ■ a következő napoki-bérről; munkaidőről, teljesítményről, minőségről, fortélyokról, beideg- zett mozdulatokról. S tán vaHáíamon a zsákom Vándortábori ízelítő Hát itt van. Újra elérkezett a nagybetűs vakáció. A szülők, ki hogyan teheti, üdülni viszik, vagy küldik a csemetéket. Felkerestük Sebók Pál városi úttörőelnököt, hogy érdeklődjünk a sokak által kedvelt vándortáborozási lehetőségekről. — Hány úttörő számíthat idén vándortáborozásra? — 1985 nyarán 10 vándortábori csoportot indítunk, ösz- szesen 300 fővel. Egy-egy csoportot két tanár és egy ifi- vezető kísér. A túrák 10—14 naposak. Az úttörőszöveiség személyenként 240—300 forirít támogatást nyújt. Így a tényleges költség 600 és 1400 forint között mozog. Nemcsak Ceglédről. de a környező községekből is indulnak vándor- táborozásra csoportok. — Kik vehetnek részt a táborozáson. és hogyan történik a felkészülés? — Az iskolákban jelentkezhet bárki, aki hajlandó és képes az erős fizikai felkészülési programot végigcsinálni. Iskolánként többnyire 600—700 gyerek közül kerül ki az a 60, amelyik részt vesz a vándortáborozásban. Megemlítem még. hogy az idén 60Ö gyerek érkezik az NDK-ból Balatonszárszóra üdülni, viszonzásul mi is ilyen létszámú úttörőt nyaraltathatunk majd az NDK- ban. A téma figyelemre érdemes, ezért felkerestük a Várkonyi iskolát, hogy közelebbről is érdeklődjünk egy vándortábori program iránt. Dalos Zita, Oszlánczi Ferenc és Molnár Endre tanárok már gyakorlott túravezetők, szervezők, szívesen fogadnak és a tavalyi vándortáborban készült diafilmekkel végigszágutdunk a Nógrádi partizánok útján elnevezésű 12 napos túra szakaszain. A film megörökítette a gyerekek jó hangulatát, alig látott épületeket, ritka élményeket. — Hogyan válogatják ki a túrázókat? — Az úttörők közül bárki jelentkezhet, aki egészséges, jó magaviseletű és elbírja a felkészülést. Milyen felkészülést? — A tavaszi szünetben mi hárman gyaloglásra visszük az érdeklődőket, ahol megszokják a hátizsákos túrázást, s közben elsajátítják a térképolvasást, a térképjelek felismerését, az útvonalmeghatározást és persze a tájoló használatát is. A túrák elindítása előtt levélváltással keresünk minden helyen étkezési, vásárlási lehetőséget. Ehhez még a kis falusi boltoknak is jelezni kell. hogy mikor mennyi tejet, kiflit rendeljenek nekünk. — Most merre indulnak? — A Mátra-Kékes 14 napos útvonalon fogunk haladni. Célunk a Mátra hegység és környéke természeti kincseinek, azok hasznosításának a megismerése. Heves megye történelmi. földrajzi, természeti értékeinek a felderítése, a Kékes ..meghódítása”. — Miben rejlik a vándor- táborozás nagy népszerűségének a titka? — A közösségformáló ereje rendkívüli, mert a fizikai megpróbáltatásokat is kívánó és a természethez kötődő életforma ezekben a napokban összekovácsolja a csoportokat. Aki egyszer részt vett már. az újra szokott jelentkezni. Állításukat a ceglédi úttörőéi nökséff'Al kapott elismeréssel támasztják alá. Szövege: „A 4457 Dózsa György Úttörő- csapat vándortáboros közösségét Kiváló Közösség kitüntetésben részesítem.” K. S. Hej, alkatrész! Haptákban állnak a gépek lamikor majd a hajdani iskoláról. W Horváth Éva képesítése szerint cipőgyártó. — Annak idején nem erre a szakmára készültem, de hát így alakult. Közben megkedveltem, s ha újból kezdeném, már biztosan ezt választanám. Szeretnék leérettségizni, s aztán, ha lehet, főiskolán tovább tanulni. Borka Katalin szűcs. — Távoli rokonom egy szűcs kisiparos, neki nagy szerepe van abban, hogy épp erre a pályára léptem. A természethez, az állatokhoz egyébként is vonzódtam. Egyelőre nem is a pénz a fontos, hanem, hogy szép legyen, amivel dolgozom. Egy szőrmével kimondottan jó bánni. Ceglédi vagyok, de Abonyban helyezkedtem el, a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat ottani üzeméhez köt kétesztendős szerződés. V. s. Hogyan készül a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet a kenyérgabona és az egyéb fontos növények betakarítására ? A kérdésre Kerepesi Ernő, a gépműhely vezetője válaszolt. Elmondta, hogy búzából és rozsból 1100 hektár vár betakarításra. Erre az időszakra esik 190 hektár széna és a kapormag begyűjtése is. Búzából a szakemberek előzetes termésbecslése alapján 6 tonna várható hektáronként, ami nagy termésnek számít ezen a vidéken. Szintén kedvező kilátást mutat a széna és a köménymag is. — Június 28-án tartjuk az aratási gépszemlét. Itt felsorakozik 5 kombájn, 5 tehergépkocsi és 22 erőgép. Átnézzük és ellenőrizzük a szárító- és tisztítóüzem összes kiszolgáló gépeit. Az aratás utáni közvetlen talaj megmunkáló gépek, a tárcsák, a boronák, az ekék szintén a gépszemlére gyülekeznek. Űj NDK-gyártmányú magtisztító gépet vásároltunk. A megtisztított búza így jóval kevesebb idegen magvat tartalmaz, mint régen, s a szigorú malomipari átvételi követelményeknek megfelél. A kombájnok rostafelületeit megnöveltük. így sikerült a szemveszteséget a minimálisra csökkenteni. — Hogyan gondoskodnak a gépeket irányító emberekről ebben az időszakban? — Mindennap meleg étellel látjuk el az aratókat, s üdítőt kortyolhatnak védőitalként. A kombájnok fülkéit fényvisszaverő fóliával vontuk be, s így jóval elviselhetőbb a perzselő nap hősége. — Milyen tényezők befolyásolják az aratási felkészülést? — Jelenleg több mint 90 százalékos előkészületi állapotban vagyunk. Munkánkat az ingadozó, sőt olykor rossz al„Minék itt a i. tér", énekelte egykori sikerében az LGT együttes. Azóta eltelt tíz év. s ■ ez --a sláger sem ! kerülhette el svr.- sát: feldolgozták, szövegét átírták: Az új dal címe: Miénk itt a járda. A felvételt persze nem a hang- lemezgyár, hanem a Kossuth Ferenc utca szabadtéri stúdiójában rögzítik. Ifjú titánok álldogálnak a járdaszigeten. Ráérnek. Megy a link duma, s az elhaladó csinos babák formás alakjának látványán kérődznek. öten vannak. A hatodik egy szörnyeteg, kifulladt motorját kínozza. Kaszkadőr-mutatványokkal szórakoztatja a többieket. Ha cirkuszigazgató volnék... Gyermekkocsiját Kiférek büszkén navigáló anyuka. Gügyög fehérbe öltöztetett -apróságainak. Aztán hirtelen fékez. Van gond. Le kell térnie a fűre. És jönnek sorra: holtomiglan- holtodiglan házaspár, kéz a kézben, görbe botja után botorkáló apó, inkább a túloldalra kecmereg. Áttetsző ruhás tini. Megjegyzés-petárda robban mögötte. Otrombán szellemesek. Röhögés. örgrófék nem mozdulnak. Minek is? Azt a helyet, ahová odakozmál- tak, már megmelegítették, s a világért sem mondanának le róla. Néhány lépéssel arrébb felfáznának. Aki sajnálja a füvet, az kerüljön az úttest felé, elég széles. Imhol, kemény fazon közéig. Hanyag eleganciával bele a díszes gyülekezet sűrűjébe. Semmi mozgolódás. . Beszól az egyiknek: — Egyem meg a jó szived! Mért áll- játók el az utat? Tán bérletet váltottatok ide? — Nem tetszik? — riposztozik a címzett. — Józsikám! Mindjárt a kezedbe adom a fejed, s akkor majd eldöntheted! Világos?! Szétugranak, mint a verebek, amikor sörétes puskával lőnek közéjük. Múlóban a légiveszély. Lassan szállingóznak visz- sza. Hisztérikus hahotázás. És újra mehet a dal: Miénk itt a járda, mert mi foglaltuk el. F. F. Talán kelendő lesz a kő Kőfaragókat keres sírkőüzemébe a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat — olvastuk a közelmúltban a Pest megyei Hiriap hirdetési rovatában. Túri László igazgatót a meglepő közlemény kapcsán kerestük fel. — Talán profilváltásra készülnek? — No, nem egészen! Tény, hogy a vállalat szerteágazó tevékenységéből az egyedül veszteséges építőipari részleg csökkentése mellett új lehetőséget kerestünk. Erre azért volt szükség, mert itt a veszteségünk 2.6-2,7 millió forint volt a múlt évben. További gondként jelentkezett, hogy a szabályozók is szigorodtak. — Mások is jártak így. A kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat műkőmegmunkáló üzeme például szép eredményeket hozott. A tőlük kapott információk és a ceglédi új köztemető terve adták az ötletet, hogy mi is hasonlóval próbálkozzunk. — Cegléden és környékén sok kőfaragó kisiparos működik. Nem félnek a konkurenciától? — Nem. Az egyéb betontermékek gyártása ugyanis bővebb profilt jelent, mintha csak sírkővel foglalkoznánk. Szeretnénk városdíszítő tárgyakat, virágtartókat, járdalapokat készíteni, amiket majd bemutatókertünkben kiállítunk. Széles körű piackutatást végeztünk Budapesten és Cegléden. Eredményként elmondható, hogy még a kisiparosok is szívesen vásárolnának tőlünk csiszolt márványlapot. Már van megrendelésünk. Termékeinket a maszekokénál alacsonyabb áron tudjuk értékesíteni. A műhely műszaki átadása rövidesen megtörténik. Sajnos, a köztemető építése a vártnál lassabban halad, s ezen áll, hogy a kapacitásunkat milyen ütemben tudjuk növeini, mivel nem szeretnénk raktárra termelni. B. K. katrészellátás akadályozza. Főleg az NDK-s gépekhez nehéz az alkatrészeket megvásárolni. Ezen úgy segítünk, hogy házilagos kivitellel pótoljuk a hiányzó darabokat. Persze üzembiztonsági okokból ez a megoldás nem elég megbízható. Mikor megindul az aratás, akkor a műhelykocsi állandóan a területen, a gépek közelében tartózkodik, és bármilyen üzemzavar esetén azonnal hozzálát a javításhoz. CB- rádiós összeköttetésben állnak a gépjavító műhely ügyeletes szakemberei a műhelykocsival. s így ha alkatrész, üzemanyag hiányzik, azonnal indulhat a segítség. — Hová kerül a termés az aratás után? — A kalászos termények többségét saját kombájnszérűre szállítjuk. Ott tisztítjuk, ha kell, szárítjuk, majd a végén a tárolókba visszük. Mivel ebben az évben szép termés ígérkezik, azért nagy felelősség hárul valamennyi gépszerelőre. gépkezelőre és irányító vezetőre. Módjával élünk Hasznosan minden percet A véletlen vezetett el Al- bertirsára, a község egy számomra ismeretlen szegletébe: régi, íalatnyi parasztházak és öreg emberek közé, hogy életformájuk, kimondott gondolataik szem- és fültamúja lehessek. A 76 éves özvegy Nagy Pál- né büszkén és megható szeretettel beszélt két tehénkéjéről a sárfalú istálló fedele alatt. Odakinn bőszen verte az eső a tetőt, a gyümölcsfák lombját, az udvaron tócsa gyülemlett. A kapcsolót hiába kattogtattuk, a csupasz villanykörte sötét maradt. Valahol megint beázott a vezeték. vagy a trafónál ment ki a biztosíték a nagyfeszültségű hálózaton. Nem nagy baj, beszélgetni félhományban is lehet...-t- Januárban múlt egy éve, hogy megvettük a fejősteheneket a hízók árából, meg a gyerekek is segítettek. Jó vásárt csináltunk, mert tavaly 41 hektó tejet adtunk le a két tehénkétől, és most is összejött 900 liter egy hónap alatt. A borjúkat is eladjuk, meg a kismalacokat is. Szegények vagyunk, módjával élünk, de nincs panaszunk — beszél maggkfól,. a ^a^dasszgpj^UJi- közben a kisborjú.Jion^okát cirógatom. Azt is elmondja, hogy eddig egyedül élt, de nagy fia, aki a családfő halálának évében született, vagyis 36 éves, nappal segít a gazdaságban, s este sem megy mindig haza a faluba aludni. Dicsekedni valója is van, bár nem ezzel a szándékkal mondja: hat gyereket nevelt fel egyedül, 36 éves özvegysége óta. A már vele élő fia, Laci négy éve elvált, de neki is, mint a többieknek, van családja, háza, jól élnek, vagyis, hogy — javítja ki önmagát — az egyik gyerek már meghalt. Közben átjön a szomszédból a nyugdíjas Melik Mihály segíteni, mint azt évek óta teszi reggelenként, de ilyenkor délután is ránéz az idős asszonyra. Azután újra özvegy Nagy Pálné meséli tovább életüket. A tejből neki havi másfél ezer forint körüli külön jövedelme van, a 2 ezer 140 forint nyugdíj mellett. Keményen kell ám spórolni, mert a jószág nemcsak hoz, visz is pénzt. Legutóbb 10 ezer 500 forintért vettek abrakot. — Még jó, hogy Turcsek Ferenc, a volt országgyűlési képviselőnk felhívta a figyelmemet, hogy túlteljesítettük a tejleadást, és szólt, hogy vegyük elő a tejkönyvet, számoljunk utána. Aztán egyszer csak hozta a postás a 8 ezer 500 forintos állami támogatást, ami járt a többlet teljleadásért — lelkendezik a gazdasszony. Végezetül fiával, Nagy Lászlóval beszélgettünk a lakóházban. ö tavasztól őszig gazdálkodásból él, s amint beköszönt a hideg, a művelődési házban fűtőként dolgozik. Addig is van a mamánál 3Q0- négyszögöl szőlő, benn a faluban saját. háza. kertje,s külön földet is bérel. Gyakorlatilag a munka tölti' ki egész életét, amibe színt a sajtó, a rádió, s ha működik, a tévé- készülék hoz. Gondozza idős édesanyját, hordja a tejet a csárnokba, s a jószággal mind többet foglalkozik, ö még jó! bírja a kemény munkát, a kemény életet, de szereti . is azt, mert önállóságra hajlamos ember, s ott érzi jól magát, ahol kitöltheti — mégpedig hasznosan — minden szabad óráját, percét. Aszódi László Antal Különvélemény A kiskarairól A vihar úgy keletkezik, hogy felhők gyülekeznek, sűrűsödnek, egyszer csak megdördül az ég, enyhe szellő támad, s szinte már az eső szaga is érződik. E természeti képpel jellemezhető jelen pillanatban a háztáji gazdaságok vegyszer- porciózása. Már az eső szaga is érződik, egyre gyakrabban villámlik ... Elterjedt ugyanis a híre. hogy a kisgazdák terményeinek szermaradványait is vizsgálni fogják — szúrópróbaszerűen. Mert a korai zöldségfélék fogyasztása miatti hasmenésekről, görcsös rosz- szullétekről már nem csak mendemondák szólnak! Helyes-e a nagy szigor? Vagy csak követelmények vannak, s a feltételek pedig nincsenek meg? . Arról van szó, hogy a mai termesztés megkívánja a hatásos vegyszerek alkalmazását nagyüzemben. házikertben egyaránt Akadnak örvendetesen jó szereink, kiskertekbe valók is. nincs értelme „szerezni" másféléket — úgy. finoman szólva . Mégis, az egész dologban egyvalami nem tetszik. Ráírják a dobozokra a szerek alkalmazási módszerét, a töménységét, az érzékeny kártevőket és kórokozókat. Csakhogy nincs mivel kimérni a doboz béltartalmát. Marad a saecolás. ami bizonytalan, vagy kevesebb, vagy több. Egyik sem jó, hisz az előbbi hatástalan és azért gazdaságtalan, az utóbbi töményebb mégsem hat biztosabban, így szintén ráfizetés. Jó lenne odáig eljutni a vegyiparnak, hogy megoldja végre a kereskedelemmel karöltve az adagolás gondját. Sajnos. a felügyeleti szervek sem érezték eddig ennek különösebb jelentőségét. Pedig egyre több a vegyszermérgezés, néha gondatlanságból. sokszor azonban a kellő ismeretek hiányában. Nem kristálycukrot vagy ecetet löttyintünk a puttonyba ! Mert e szerek a lebomlási időn belül, részben azon túl is fizikológiailag aktívak maradnak, s már a kistermelői szféra árukínálata is veszélyforrás. Ha torz formában is. a biológiai kertművelés ez ellen lázadt. Az új, okos mozgalom központi kérdése lehet az adagolókanál, ami sajnálatosan országos üggyé nőtte ki magát... Amikor nem szükséges, ne is használjuk a szereket, s érdemes a pontos adagolást és a kártevők, kórokozók életciklusát megtanulni. Vannak jó könyvek, kertbarátkörök. Elvégre ne tegyük a természetet a szűklátókörű, pragmatikus elveink miatt — több évmilliós önharca után — múlt időbe! Surönyi Dezső ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)
