Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
6 1085. IÜNIUS 26.. SZERDA Jogi tanácsok Ä megoldás: öröklési szerződést kell kötni Äz építési tilalom csökkenti! a telek értékét Fekete Péter és betörőtársai Többször keresték Rendkívül nagy értékeket és sok pénzt harácsoló tolvajbanda került a közelmúltban rendőrkézre. Fekete Péter — akit egyébként Vörös Péter néven is nyilvántartanak — bűntársaival együtt több mint kétmillió forintot lopott össze néhány kiruccanása alkalmával. Korántsem véletlen, hogy ilyen nagy anyagi „sikerrel” jártak a kirándulásaik. Több alkalommal ugyanis régi ismerősökhöz mentek, akikről tudták, hogy érdemes alaposan átkutatni a lakásukat és a ví-* kendházukat. S itt álljunk meg egy szóra. Ugyanis az a két magán- kereskedő, akik a büntetett előéletű társaság egy részét bedolgozóként varrással foglalkoztatta, jobban is megválaszthatta volna alkalmazottait. Öt évre ítélték Nyakon szárfa áldozatát A vádlott, akit emberölés bűntettének kísérlete miatt vont felelősségre a bíróság, jól kereső kisiparos volt. Átlagos havi jövedelme meghaladta a tizenötezer forintot, de ennek tekintélyes részét elitta. Tomka János naponta rendszeresen llehajtott nyolc-tíz üveg sört, de a tömény szeszt sem vetette meg. A Veresegyházon élő férfi sokat veszekedett élettársával. Egyik alkalommal együtt indultak dolgozni az építkezésre, de útközben két-két deci pálinkát megittak, majd elhatároztak, hogy hazatérnek. A lakásban azután vallatóra fogta az asszonyt, hogy mit keresett előző nap az Öreghegyen? Szó szót követett, majd a brutális ember többször megütötte, megszúrta élettársát. Végül pedig, amikor már a nő eszméletlenül feküdt, nyakon szúrta egy konyhakéssel. Ezt követően átöltözött, és elment a kocsmába, ahol elmondta egy ismerősének, hogy mit művelt. Az illető először hinni sem akarta a történteket. de végül mégis a helyszínre ment, és értesítette a mentőket, Az asszonyt koponyaalapi töréssel, valamint szúrt és zúzott sérülésekkel szállították kórházba. A Pest megyei Bíróság Tomka Jánost emberölés bűntettének kísérletéért öt év szabadságvesztésre ítélte, továbbá a közügyek gyakorlásától négy évre eltiltotta, és elrendelte alkoholelvonó kényszergyógykezelését. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. TÍZ NAP RENDELETÉI Az országgyűlési képviselők, tanácstagok összesített választási eredményeit az Országos választási Elnökség a Magyar Közlöny 84. számában tette közzé. Az energia-felhasználással, racionalizálással kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építésügyi Közlöny 13. számában 7001/1985. ÉVM. szám alatt irányelveket adott ki a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségét érintően. A szövetkezeti érdekképviseleti szervek fenntartási költségeinek elszámolásáról az OKlSZ Értesitó 10. számában jelent meg' a pénzügyminiszter 16 1985. (V. 11.) PM számú rendelete. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA további szélesítése, a dolgozók közvetlen bevonása az állami életbe, a tömegkapcsolatok fejlesztése olyan állandó és folyamatos feladat, amelynek megvalósítására a pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat ismételten ráirányította a figyelmet. Ennek egyik megnyilvánulási formája a népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban. Az ülnökbíráskodás több évtizedes múltra tekint vissza hazánkban. A büntető ítélkezésben 1949 óta, a polgári igazságszolgáltatásban pedig 1952- től vesznek részt a nép képviselői. A szocialista igazságszolgáltatás alapelve az ülnökbíráskodás, amelynek jelentősege nem csökkent, sőt egyre erősödik napjainkban is. Á hatályos eljárásjogi rendelkezések szerint az első fokú bíróságok szakbíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. E rendelkezés általános érvényét és jelentőségét nem csökkenti, hogy az egyszerű vétségi büntetőügyekben, úgyszintén a kizárólag szakkérdést tartalmazó, illetve számszerű elszámolási tárgyú polgári perekben egyesbíró jár el. Megyénk területén majdnem • Az érvényes végrendeletet újabb végrendelet vagy az öröklési szerződés is megsemmisíti. K. I. ceglédi olvasónk 1970- ben végrendeletet készített, amely szerint halála után ingatlanát felesége öccsének a fia örökli. A fiatalok időközben elváltak, olvasónk több mint három éve nem tud róluk semmit. Most akadt egy lehetőség, hogy őt és feleségét a közös ingatlanukért felnőtt férjezett keresztlányuk tartásra elvállalja. Egyébként ők már oda is költöztek, a tartás szolgáltatását is elkezdték. Olvosönk szeretné tudni, köthet-e eltartást az ingatlanra, amikor már erről végrendelkezett? Z. G.-né ácsai olvasónknak hasonló a problémája, nála azonban van egy érvényes öröklési szerződés és ehelyett akar ingatlanára tartási szerződést kötni, ha ez nem lehetséges, akkor a korábbival szemben, másképp rendelkezni. K. I. olvasónknak, aki nem akar újabb végrendeletet készíteni, hanem tartás formájában szeretné gondját megoldani, azt tanácsoljuk, hogy kössön öröklési szerződést. Az öröklési szerződés ugyanis olyan végintézkedés, amelyben az örökhagyó szerződéses kötelezettséggel jelenti ki a végakaratát. Ha tehát olvasónk a keresztlányával és annak férjével öröklési szerződést köt, azt úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet készített volna. Márpedig a korábbi végrendeletét a végrendelkező új végrendelet alkotásával hatálytalaníthatja. Tehát nem kell külön érvénytelenítenie korábbi intézkedését, hanem egyszerűen megkötik az öröklési szerződést. Az öröklési szerződés megkötésére a végrendelkezés szabályait kell alkalmazni, tehát az írásbeliséget, alakszerűséget szigorúan meg kell tartani és hatósági jóváhagyásra a tanácsnak be kell mutatni. Másik olvasónknak viszont nem tudunk egyértelműen kedvező választ adni. A törvény ugyanis biztosítani akarja az örökös jogait, aki tulajdonképpen várományosa a lekötött vagyonnak. Neki tartást vagy életjáradékot kell biztosítania és ennek fejében örökezer népi ülnök választása kezdődött el. E fontos politikai esemény során az ipari, mezőgazdasági üzemekből, szövetkezetekből, különböző intézményekből a munkahelyi kollektívák, illetve a lakóterületek azon jelöltjei kerülnék megválasztásra az illetékes tanácsok elé. akikben az emberek megbíztak. Vállalták azt a feladatot, hogy a szakbírák mellett, teljesen azonos jogok és kötelezettségek gyakorlásával ténylegesen bekapcsolódjanak az ítélkezési munkába. A jelöltek egy je’entős részét újraválasztással erősítik meg eddigi működésükben, ami annak bizonysága, hogy választóik az eddigi munkájukkal egyetértettek, az újra- jelölt pedig továbbra is részt kíván venni a sokszor igen bonyolult polgári, munkaügyi jogviták eldöntésében, úgyszintén a bűncselekményt elkövetők bírósági felelősségre vonásában, a jogkövetkezmény, a büntetéskiszabás eljárásában. Azokat az ülnököket, akik valamilyen ok folytán már nem folytatják működésüket, újak váltják fel a választások során. A bírósági apparátusból ily módon kivált népi ülnökök valamennyien helytálltak. hosszú évek. sokszor évtizedek eredményes munkáját li meg a jogosult halála esetén a szerződésben lekötött vagyont, illetve hagyatékot. A Polgári Törvénykönyv kimondja ezért, hogy az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Jogi lehetősége olvasónknak, hogy a tanácsi szervek jóváhagyása mellett a szerződést módosíthatják, átváltoztathatják eltartási, életjáradéki szerződéssé, vagy akár meg is szüntethetik. Ha nincs megegyezés, bírósághoz kell fordulni. O A kisajátítási érték megállapításánál figyelembe kell venni a hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket, S. L.-né dabasi olvasónk panaszolja, hogy az idős nagyszülők nem tudják telekingatlanukat értékesíteni, mert építési tilalom van rajta, a tanács forgalmi értéken alul kívánja megvásárolni, amely összegért nem hajlandók eladni. E hosz- szadalmas intézkedési eljárások után most pedig — és ezt sérelmezi — a tanács kisajátítást kezdeményez, ami nem kis idő. Mit lehet itt tenni kérdezi olvasónk? A kisajátítási eljárás valóban hosszadalmas, még akkor is, ha „soron kívül” történnének az intézkedések. Olvasónk leveléből látjuk, hogy a tanácsi értékeléssel — amely a telekingatlan árát 270 ezer forintban állapította meg — nem értenek egyet, kevesellik az összeget. Ehhez természetesen joguk van, ha igaz, amit írnak, hogy kb. ezer forintért megy a telek négyszögöle Da- bason, az értékelés szerint pedig csak ötszáz forintot ér a telkük négyzetmétere. Sajnos úgy tűnik, a. kisajátítási kártalanítás összege perben nyerhet tisztázódást. Bár igaz, hogy az építési tilalmat értékcsökkentőként kell figyelembe venni, de az sem közömbös, hogy mikor, milyen okból, kinek az érdekében és milyen megvalósítandó cél érdekében rendelték el. Ha a kisajátítási cél érdekében rendelték el az építési tilalmat, akkor azt értékcsökkentőként nem lehet figyelembe venni, ezért próbáljanak másik szakértőt kérni és talán sikerül megegyezni a hatósággal. Nyilvánvaló, hogy eredményes lesz az isméval bizonyították, hogy érdemessé váltak a bizalomra. Élettapasztalatukkal, gyakorlatiasságukkal teljessé tették a szakbírók munkáját, és számtalan kollektív döntés felelős részeseiként hozzájárultak az ítélkezés színvonalának emeléséhez. őszinte elismerés és köszönet az eddigi ítélkezési munkáért mind az újraválasztásra javasolt ülnököknek, mind pedig azoknak, akik a következő 5 éves ciklusban ilyen megbízatást már nem teljesítenek. Az általuk megkezdett munka folytatói, egyben megújító! lesznek azok az új jelöltek. akik a különböző társadalmi osztályok, rétegek képviselőiként először foglalják el helyüket a bíróság tanácsaiban AZ ÜJRAVÁLASZTOTTAK tapasztalatai és az új ülnökök friss lendülete egymást kiegészítve jó összhangban fogja segíteni a bíróságok munkáját abban, hogy a jelenlegi bonyolult gazdasági és társadalmi viszonyok között is minden egyes határozattal tovább szilárduljon a törvényesség, a hozott döntésekben fokozottabban érvényesüljön az állami akarat, erősödjön az állampolgári fegyelem, az állami, társadalmi és gazdasági rendünk minden irányú védelme. Dr. Kerekes Györgyi, a Pest megyei Bíróság elnökhelyettese telt eljárásuk, hiszen az öregek nevében eljáró olvasónk azt írja, hogy amikor a nagyszülők évekkel korábban az ingatlant megörökölték, 300 ezer forint után kellett az illetéket fizetni, azóta pedig az ingatlanárak nagyon megemelkedtek Dabason is. Természetesen . az ingatlanárak konjunkturális emelkedését figyelmen kívül kell hagyni, csak a hosszabb távon, például 5 év alatt bekövetkezett átlagos emelkedést lehet számon tartani. A társadalmi és egyéni érdekeknek közelíteni kell egymáshoz, azzal összhangban kell a reális értéket megállapítani, ezért nem lenne hiábavaló, ha a szakértő véleményének kiegészítését, illetve újabb szakértő kirendelését kérnék. • A társadalombiztosítási Járulékról. Két héttel ezelőtti írásunkban kételkedtünk a Tókörnyéke Tsz Petőfi Ipari Szolgáltató Szakcsoport járulék levonási eljárásában. A szakcsoport válaszlevele szerint a társadalombiztosítás szabályai egy éven belül hoznak létre olyan látszólagos ellentmondást, amire olvasóink panaszukban hivatkoznak. Ha ugyanis a tag az évfordulót megelőzően már részesedésben, tehát jövedelemben részesült, az évforduló után a 900.— Ft előleggel szemben a tényleges társadalombiztosítási kategória szerint számolják el a járulékot. A 900 forint tehát a társadalombiztosítási szabályok szerint azt a célt szolgálja, hogy a ki nem alakult jövedelem- viszonyok ismerete nélkül is levonható legyen bizonyos ösz- szegű, utóbb tényleges jövedelemre kialakult társadalom- biztosítási kategória összeg. Ha nem teljes hónapban lépett be az új tag, akkor kategória-kialakulás hiányában napi 30 forint számolható el. A kifogásolt 6500 forint — 16 napos jövedelem után napi 30 forint a tb-járulék, vagyis 480.— Ft — helyes összeg volt. Ugyanez a magyarázat a kétezer forint utáni ezerhat- száz forintos járuléknál is, ahol a másik olvasónk kilépésének hónapja tört hónap és a végelszámoláskor vissza kellett „nyúlni” az előző hónapokra és az itt elért jövedelmet is figyelembe kellett venni. A szakcsoport bizonyította, hogy a jogsegélyszolgálat részére peren kívül időben megadta a felvilágosítást. Ez a cikkünk megírásáig hozzánk azonban nem érkezett meg, csak most utóbb. Most már a teljes anyag birtokában és ismeretében úgy látjuk olvasóinknak nem volt igazuk. Ha továbbra is vitatják a járulék levonásának a helyességét, forduljanak az illetékes társadalombiztosítási szervekhez, illetve a bírósághoz. Biztosra mentek Ám oka van annak is, hogy éppen őket választották. A törvénytisztelőnek éppen nem nevezhető embereket ugyanis bejelentés nélkül dolgoztatták, s így kevesebb rezsivel járt a munkájuk. De ez végül nagyon sok pénzbe került a károsultaknak. Fekete Péter már négy alkalommal volt büntetve csalás, lopás, sikkasztás és közokirathamisítás miatt. Két bűntársát; Deák Sándort és XJrbán Gyulát is a börtönben ismerte meg. Velük és Simon Józsefnével együtt határozta el, hogy megszabadítják magánkereskedő munkaadóikat a vagyonuktól. Az első közös bűncselekményt úgy készítették elő, hogy egyik fővárosi nyilvános telefonfülkében elhelyezett telefonkönyvből kitépték azt a lapot, melyen az illető lakástelefonszáma szerepelt és rendszeresen hívogatták, hogy megállapítsák: milyen időpontokban nem tartózkodik otthon. így hát biztosra mentek, amikor a fővárosi, I. kerületi lakás közelében leállították a gépkocsijukat. Ketten az autóban maradtak, hogy figyeljék, nem érkezik-e más látogató, Fekete Péter és Deák Sándor pedig kifeszítette a kiszemelt lakás ajtaját. Rövidesen kiderült, hogy kitűnően választották meg a helyszínt, ugyanis nem kevesebb, mint 931 ezer forint értékű arany- ékszert, 160 ezer forint készpénzt és egy filmvetítőgépet vittek magukkal. Kéf nagy fogás Ezek után pedig elhatározták, hogy a magánkereskedő szentendrei hétvégi házát is feltörik, mert várhatóan ott is nagyobb értékeket tárol. Nem csalódtak, mert ez a látogatásuk is eredményesnek bizonyult. A víkendházat átkutatva 188 ezer forint értékű ékszereket, szte- reomagnót, 50 ezer forint, készpénzt, és még néhány holmit vittek magukkal. Két látogatásukkal ismerősüknek több mint egymillió 300 ezer forint kárt okoztak, amiből végül 123 ezer forint érték (néhány ékszer és műszaki cikk a házkutatásnál előkerült) térült meg. Egy másik magánkereskedő ismerősüknek, akiről tudták, hogy külföldre utazott, a pi- lisborosjenői hétvégi házába törtek be. Itt sem dolgoztak hiába, mert találtak 300 ezer forintot, továbbá 66 ezer fo- mnt értékű ékszert, és több, összesen 490 ezer forintot érő takarékbetétkönyvet. A két nagy fogáson kívül néhány kisebb alkalmi próbálkozásuk is volt. Több Pest környéki víkendházba betörtek, ezeken a helyeken azonban jóval kisebb értékeket találtak. Ám ha már ott voltak, kevesebbel is beérték, összeszedték a hordozható tévékészülékek és a fényképezőgépek mellett az elemlámpákat, akkumulátor-töltőket, és egyéb holmikat is. Előfordult, hogy va’ahonnan öt tábla csokoládét loptak. Kávés Katica A gyakorlott bűnözőknek nem jelentett nehézséget a lopott ékszerek értékesítése. Alig egy hónappal az első sikeres akció után. Fekete Péter elsétált a fővárosi Kávés Katica presszóba, ahol Kovács Imre felszolgálóval tárgyalt. Gyorsan meg is egyeztek, olyanformán, hogy a felszolgáló kiválasztott néhány brosstűt, gyűrűt és medált, melyekért némi alkudozás után kifizetett 12 ezer forintot. Nem volt rossz üzlet, ugyanis a Kígyó utcai felvásárlóhelyen éppen a dupláját kapta érte. A felszolgáló főnöke, Nagy Gábor üzletvezető-helyettes is beszállt a buliba, ötven százalék erejéig. (Ö egyébként külföldi fizető eszközöket is vásárolt ismeretlen személyektől. A lakásán tartott házkutatásnál találtak nála USA- dollárt, szovjet rubelt, NDK márkát, olasz lírát, belga frankot, görög drachmát, cseh koronát és bolgár levát.) A továbbiakban ez a két férfiú több értékes ékszert vett át, melyeket Kovács Imre továbbadott, most már nem az állami felvásárlóhelyen, hanem a Lehel piacon. Nagy Gábor egy ismerősének, Tavas Andrásnak is adott el briliánsköves fehérarany gyűrűket további értékesítésre. A vádlottak padjára került még Görög László, aki egy több mint 30 ezer forint értékű gyűrűt vásárolt (persze jóval olcsóbban) a díszes társaságtól, továbbá Simon Józsefné férje, aki tudott a betörésekről, hallotta az előkészítő megbeszéléseket, és jelenlétében történt az osztozkodás is. A Pest megyei Főügyészség vádat emelt Fekete Péter, Deák Sándor, Urbán Gyula és Simon Józsefné (bűnsegédként) ellen, különösen nagy értékre bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, valamint devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt. A lopás elkövetésében bűnsegédként vádolják Simon Józsefet. Devizagazdálkodás jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett megsértésének bűntettével vádolják Kovács Imrét és Nagy Gábort, deviza- gazdálkodás megsértésének bűntettével Görög Lászlót és Tavas Andrást. A Pest megyei bíróság rövidesen megkezdi a bűnügy tárgyalását. Gál Judit Dr. M. J. Jó minőségű takarmányburgonya nagy mennyiségben ' kapható a külső kerületi piacokon és a Budapesti Zöldért Vállalat burgonyaraktárházában, (telefon: 143-017). Ára: kg-onként 1,50-2,50 Ft. Nagy tétel esetén házhoz szállítás. Népi ülnökök választása Szerepük a bíróság munkájában A bíróságok működésében mindig kiemelkedő esemény a népi ülnökök időszakonkénti választása, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 15/1985. számú határozatában feladatul tűzte az ülnököknek az idén Július 31-ig történő megválasztását.
