Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM Ára: 1,80 forint 1985. JÜNIUS 26., SZERDA MA: A háztáji érzékenyen reagál (3. oldal) Újraálmodta nagyszülei meséit (4. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Telekre várakozó fiatalok (8. oldal) Megkezdődött a KGST negyvenedik ülésszaka Használjuk ki a szocialista integrációban rejlő erőt Lázár György varsói beszéde Kedden délelőtt Varsóban megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának negyvenedik ülésszaka. A Hotel Victóriában megtartandó háromnapos tanácsko­zásra hétfőn érkeztek meg a résztvevők, a tíz tagállam, Jugoszlávia és a megfigyelői minőségben részt vevő hét ország küldöttségei. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését június 26-ra összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — megvitatják az időszerű nemzetközi kérdések­ről, valamint az 1985. évi országos képviselő- és tanácstagválasztások tapasztalatairól szóló előter­jesztést. Hans-Dietrish Genscher elutazott hazánkból Kádár János és Losonczi Pál fogadta az NSZK-kiiüigyminisztert Kádár János és Hans-Dietrich Genscher A magyar delegációt Lázár György, a Minisztertanács el­nöke vezeti. A küldöttség tag­jai Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Marjai Józsej miniszterel­nök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos, miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke, Horn Gyula külügyi államtitkár és Szigeti István, hazánk állandó KGST-képvi- selőjének helyettese. Az ülésszakon részt vevő bolgár küldöttséget Grisa Fi- iipotí miniszterelnök, a cseh­szlovákot Lubomir Strougal miniszterelnök, a kubait Car­los Rajael Rodriguez, az ál­lamtanács és a miniszterta­nács elnökhelyettese, Kuba állandó KGST-képviselője, a lengyelt Wojciech Jaruzelski miniszterelnök, a mongolt Du­magin Szodnom miniszterel­nök, az NDK-ét Willi Stoph miniszterelnök, a románt Constantin Dascalescu minisz­terelnök, a szovjetet Nyikolaj Tyihonov a Minisztertanács elnöke, a vietnamit Tran Quynh miniszterelnök-helyet­tes, Vietnam állandó KGST- képviselője vezeti. A delegációk tagjai között helyet kaptak a tagállamok kommunista- és munkáspárt­jainak illetékes KB-titkárai, az állandó KGST-képviselők, a tervhivatalok vezetői és más gazdasági vezetők. A KGST és Jugoszlávia kö­zötti megállapodás alapján az ülésszakon jugoszláv küldött­ség vesz részt Boriszav Szreb- rics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke ve­zetésével. Megfigyelői minőségben, meghívottként jelen van a ta­nácskozáson Afganisztán, An­gola, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság, Laosz, Mo- zambik, Nicaragua és a szo­cialista Etiópia delegációja. Vjacseszlav Szicsovval, a KGST titkárával az élen részt vesznek az ülésszak munkájá­ban a KGST szerveinek veze­tő munkatársai. A varsói ülésszak napirend­jén szerepel a végrehajtó bi­zottság beszámolója a tanács múlt évi, havannai ülésszaka óta végzett munkáról és az 1986—1990 közötti tervkoordi­náció eredményeit ismertető jelentés. Megvitatják annak a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Flans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A nyílt, szívélyes légkörű ta­lálkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, különös tekintettel a fegyverkezési verseny megállításának, az enyhülési folyamat továbbvite­lének lehetőségeire. Áttekin­tették a sokoldalú magyar— NSZK kapcsolatok alakulását, és továbbfejlesztésük perspek­tíváit. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak délelőtt- parlamenti dolgozószobájában fogadta az NS^K diplomáciá­jának vezetőjét. A megbeszéléseken jelen volt Várkonyi Péter külügyminisz­ter, valamint Horváth István, hazánk bonni és Ernst-Fried­rich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Hans-Dietrich Genscher el­utazása előtj rövid sajtóérte­kezleten találkozott az újság­írókkal. Bevezető nyilatkoza­tában utalt is szűkre szabott idejére, mondván, hogy Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárá­val tartott találkozója a ter­vezettnél hosszabb (másfél órás) volt. (A sajtóértekezletet a 2. oldalontismertctjük.) A sajtókonferenciát köve­tben — hivatalos tárgyalásait befejezve — Hans-Dietrich Genscher elutazott 'Budapest­ről. Az NSZK diplomáciájá­nak vezetőjét a Ferihegyi re­pülőtéren vendéglátója, Vár­konyi Péter búcsúztatta. Nemzetközi kukorica-vető- magtermesztési tanácskozás kezdődött kedden Martonvá- sáron, az MTA mezőgazdasági kutatóintézetében . Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió szakemberei­nek részvételével. A kétnapos tudományos eszmecsere rész­vevőit Bállá László, a kutató- intézet tudományos igazgató- helyettese köszöntötte. A ta­nácskozáson áttekintették az elmúlt két év kukoricá-vető- magtermesztési eredményeit, s megvitatták az együttműkö­dés továbbfejlesztésének lehe­tőségeit. A négy. éve létrehozott ku- koridansmesítési és 'vetőmag- termesztési együttműködés — amelynek munkájába a mos­tani tanácskozáson küldöttel képviselt országokon kívül az NDK és Románia is bekap­csolódott —, célul tűzte ki, hogy közösen olyan kukorica­hibrideket nemesítenek ki és szaporítanak el, amelyek eredményesebbé teszik a ta­karmánynövény termesztését, bőtermőek, s megfelelnek az adott ország klimatikus és ta­lajviszonyainak. A közös mun­ka eredményeként máris szá­mos új fajta' születeti, ezek­ből az együttműködésen részt Biztonság a lakóknak Védő gátrendszer Egy 1970-ben készített fel­mérés szerint a Csepel-sziget nagydunai oldalán húzódó ár- vízvédelmi . töltések körülbelül ötvenmilliárd forintnyi értéket védenek, sőt kedvezőtlen kö­rülmények összejátszása ese­tén egy itteni vízbetörés a szi­geten a Ráckevei-Dunán ke­resztül akár Bajáig is elönt­hetné az Alföldet. Ilyen közvetlen veszély sze­rencsére nincs, hiszen a szá­zadfordulón a Csepeli Ármen­tesítő Társulat — igaz, az ak­kori kor technikai színvona­lán — megépítette a gátrend­szert. Csakhogy a töltéseknek akad néhány fogyatékossága. Több helyen nem megfelelő az altalaj, máshol a magassá­guk nem megfelelő. Ezért kö­rülbelül 175 millió forintos be­ruházással 1981-tő-l a Buda­pesti Vízügyi Igazgatóság; hoz­zálátott a töltések rekonstruk­ciójához. A munka azóta fo­lyamatos, idén például mint­egy 25 -millió forint értékű lesz. A terveknek megfelelően feltöltik a régi kubikgödröket, erdőket telepítenek, kővel és földdel erősítik a töltéseket. Ehhez a beruházáshoz tarto­zik a legveszélyesebb szaka­szon, Makádon elkészült őr­ház, s egy ötven kilométeres telefonos-telexes hírközlő rendszer. A beruházás 1988- ban fejeződik be. Ugyancsak , a Csepel-szige- ten, pontosabban az azt hatá­roló Ráckevei-Dunán 1983 óta tart a meder és partszabályo­zás. A 116 millió forint érté­kű kotrásra elsősorban azért Van szükség, hogy biztosítsák a hajózó utakat, s lehetővé tegyék a mezőgazdaság és az ipar vízellátását. A Duna ugyanis ezen az ágon lelas­sul, s évente körülbelül 30— 40 ezer köbméter iszapot rak le. Különösen veszélyes ez a Kvassai-zsilipet követő öt-tíz- kiiométeres szakaszon, ahol az eliszaposodás megakadályozá­sa érdekében gyakorlatilag fo­lyamatosan tisztítani kell a medret. Csupán erre — az előbbi beruházástól függetle­nül — évente hat-nyolc mil­lió forintot költenek. Cs. A. vevők évente 43—44 ezer ton­na vetőmagot állítanak elő. A legeredményesebbnek a ma­gyar—NDK kukoricaneme- sítési és vetőmagtermesztési együttműködés bizonyult. A közösen előállított, s az NDK klimatikus és talajviszonyai között jó eredménnyel ter­meszthető, bő hozamokkal fi­zető fajtákból évente 30—32 ezer tonna vetőmagot állíta­nak elő Magyarországon. A mennyiség felét, az NDK me­zőgazdasága használja fel, ott ugyanis a kukorica-vetésterü- let felén a közös nemesitésű kukoricákat termesztik. A ku­tatók már dolgoznak a sze­mes terményt adó korai fajták közös előállításán is. A ma­gyar—NDK nemesítésű ku­koricákat Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Szovjet­unióban és a hazai nagyüze­mi gazdaságokban is termesz­tik. A martonvásári tanácskozá­son részt vevő szakemberek szerdán megtekintik a kutató- intézet vetőmagtermesztési kí­sérleteit és vetőmagüzemét, el­látogatnak néhány vetőmag- termesztő gazdaságba. A két­napos' tudömghyos fórum szer­dán jegyzőkönyv aláírásával és a határozatok'felfogadásával fejezi be munkáját. IDEVALÓSI E lőször hallva értetlen­kedik az ember, mi­végre az ilyesmi?! Másodszorra ízlelgetve a történteket közlő mondato­kat. már csak némi fur­csaságot gyanítunk benne. Amikor azután — harmad­szor — végigfuttatjuk a gondolatpályákon az ese­ményeket, belátjuk, nin­csen bennük semmi külö­nös. Sőt, inkább természetes az, ami történt. Történt pe­dig, hogy egyezséget kötött a nagyközségi közös tanács irányította két település po­litikai, áHami, gazdasági ve­zetése, igazodva a lakosság véleményéhez, hangulatá­hoz. Az egyezség persze nem került papírra, mert az ilyesmi nem való oda, ám attól még vannak, lé­teznek ilyen megállapodá­sok. A megállapodás arról szólt, hogyha a két képvise­lőjelölt közül a székhely köz­ségben élő kapja meg a kel­lő számú voksot, akkor a megyei tanácstag a társ­község tanácstagjai közül választódjék, s fordítva, amennyiben a társközség — szintén köztiszteletnek örvendő — polgára kapja meg az országgyűlési kép­viselői tisztet, akkor a me­gyei tanácstag a székhely település testületének vala­melyik tagja lesz. így igaz­ságos — bólogatott min­denki. S valaki megtoldot­ta még, meglehet, a legfon­tosabb érvvel, mondván, így azután bárhogyan is lesz, mindenképpen ideva­lósira testálódik a bizalom. Idevalósi... Furcsa foga­lom. Hiszen mi állhat mö­götte? Bizalmatlanság az idegennel szemben? ki az idegen? S ki az idevalósi? Aki ott, a településen szü­letett, nevelkedett fel? Le­zajlott a választás, a szo­ros eredmény szerint az or­szággyűlési választókerület képviselője a társközségben élő je'ölt lett, azaz — így diktálta az előzetes egyez­ség — a megyei tanács tag­jának a székhely települé­sen megválasztott tanácsta­gok egyikét ‘ javasolták az alakuló ülésen a tanácsi testületnek. Ellenszavazat nélkül kapta meg a tisztet, hiszen akinek csak sejtése volt a csendes megállapo­dásról,' az is így gondolta helyesnek, nem hogy még azok, akik beavatottaknak tudhatták ■ magukat, A történtekben gyanítsuk a demokrácia sérelmét? Miért tennénk, hiszen az állampolgárok szavazata döntött a képviselőről, a tanácstagokról, pótválasz­tásra sem vo’t szükség, mindenütt az első menet­ben eldőlt, kié a több. kié a kevesebb voks. S ami ér­zékelteti, valóban jól sike­rülhetett a jelölés, vala­v__ ___________________________ me nnyi tanácstagi választó­kerületben póttanácstag is lett, azaz mindenki, aki szavazólapra került, érde­mesnek bizonyult a biza­lomra. Akkor mi a baj? Nincsen baj, csupán töp­rengésre ad okot ez az ide­valósi megjelölés. Valójá­ban ugyanis sem a képvi­selő, sem a megyei tanács­tag nem odavalósi. Egyikü­két hivatalból helyezték a községbe — tizenegy esz­tendeje —, másikukat pe>- dig a férje hozta ide eskü­vőkor, igaz, tizenhat éve annak már. A jelek szerint az idevalósi mögött valójá­ban a megismertség áll, an­nak tudata, hogv az illető azonosult az itt élőkkel, be­illeszkedett, átvette az írott és íratlan erkölcsi törvé­nyeket, hagyományokat, az­az a bőrén érzi, mi simo­gat, mi csíp. Nem vaskala­pos emberek élnek itt, ra­gaszkodásuk az idevalósi­hoz korántsem konzervati­vizmusuk hatása, hanem korábbi, rossz tapasztalato­ké. Azoké a tapasztalatoké, amikor rámondták az igent a nem itt élőre, az itt soha nem lakottra, s ne szépít­sük, bajba kerültek ve.ük. Amiből nem az követke­zik, hogy legyen szó bár­milyen képviseletről is, döntővé lépjen elő a hová való, ide való mérlegelése, az azonban következik az idevalósiból, hogy a vokso- kat adókkal egészen más együtt élni és egészen más meglátogatni őket... M egszokások, korábban érvényesülni nem en­gedett elképzeléseit, hagyományok, rossz tapasz­talatok, óvatoskodások egy­aránt jelen vannak egy-egy ilyén csendes elhatározás­ban, amikor úgy szól a kö­zösen hozott verdikt, hogy legyen csak idevalósi... Másutt meg éppen ennek a fordítottját hozták a jú­niusi választások — ponto­sabban a jelölések, hiszen volt a megyének olyan or­szággyűlési választókerüle­té, ahol az ^érintett állam­polgárok égy csoportja ki­fejezetten azt'kérte, jelölni szeretnének olyan valakit, akinek gazdag országos ta­pasztalatai vannak —, az­az akkor most hol bújik meg az igazság? Kérdéssel kell folytatnunk: miféle igazság? Miféle, azaz kik­nek az igazsága? Csakis azok igazsága — igazságér­zete — lehet a fontos, akik joga a döntés. Azaz legyen úgy, ahogyan ők gondol­ják, ők akarják. Ennyi a keresett igazság. Csupán ennyi ? Igen, de ezt az igaz­ságot nem is olyan könnyű megszokni azoknak, akik valami mást szoktak meg... Mészáros Ottó A csuklóshoz csukló Nemzetközi együttműködés Bőhozamú vetőmagfajták Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár maglódi gyáregységében ké­szülnek. a csuklós autóbuszok futóművei. Képünkön: Sziráki Ferenc állítja be a nytfmtávrudakat, melyek a kész autóbuszon a fordülékortyságot és az üzembiztonságot szolgálják Veress Jenő felvétel«

Next

/
Thumbnails
Contents