Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1985. JÜNIUS 20., CSÜTÖRTÖK .. 7 Harc magányosan Ki segítene a kisegítésükön? légy egyikük se kallódjon et j! Feldúlt fiatalasszony keresett meg bennünket a közel' ^ múltban kifogásaival. Panaszait — amelyek egyik ke- | reskedelmi egységünkkel voltak kapcsolatosak — jogosít nak ítéltük, de szó mi szó, nem lényegbevágónak. Meg- y, ígértük, hogy utánanézünk a dolgoknak. Akkor kibújt ^ a szög a zsákból... . ^ * 4 — Hát csak nézzenek is utána, s tegyék ki az újságba. J Ne mindig csak minket, volánosokat pellengérezzenek í ki... A monorl kisegítő kis iskolába a ballagás napján korábban érkeztem a meghívón feltüntetett időpontnál. A volt vásártéri óvoda előszobájában még ott dédelgették a kicsik a zsákbamacskán szerzett. bőrből készített díszeket, apró babákat és üveggolyókat — tanévbúcsúztató „bulit” rendeztek számukra a nevelők ezen a napon, s valahogy nem akarózott hazamenniük, hiszen a nap fénypontja, a nyolcadikosok ballagása még csak ezután következett. Hátrányos helyzetben A középső teremben már szépen sorba voltak állítva a székek, egyiken-máslkon ott üldögéltek a szülők, nagymamák. rokonok, ölükben a celofánba burkolt virágcsokor. A táblát szarkalábokkal és futórózsával tűzdelték körül, a hat nyolcadikos fehérben, sötétkékben ballagott be a tanterembe. Eleinte úgy gondoltam, pusztán amiatt szorul jobban a torkom az egyébként elengedhetetlen, ballagáskor szokásos meghatottságnál, mert ez az ünnep az apró helyiségek és a szűkebb kör miatt emberközelibb. Aztán — egész halkan — felzendült a dal egy magnóról: „... hosszú út porából köpönyeget veszek, búval és bánattal kizsinóroztatom. sűrű könnyeimmel ki- gomboztattatom” — s akkor már tudtam, hogy miért érzek így. Azoknak a gyerekeknek, akik a kisegítő iskolába járnak, a sűrű könnyeikből köpönyeg nélküli korukban is bőven kijut, többségük hátrányos helyzetű, jó részük veszélyeztetett. Nekik az iskola jelenti elsősorban a fészekmeleget, a valahová biztonságosan tartozás érzését. Ha kilépnek az életbe — amelyet más iskolákban nagybetűkkel szokás emlegetni és fényes tervekkel —. az nekik valóban sorsdöntő lépés. Mert hová is mennek...? — Eddig azért minden évben sikerült elhelyeznünk a végzőseinket — mondta Tóth Jánosné tagozatvezető, még az ünnepség előtti kérdezősködé- semre. — Lányainkkal nem jár rosszul a monori Könyv1 kötő Szövetkezet, s hosszabb szaladgálás után a fiúknak is jutott munkahely. Most úgv néz ki. sikerült a TRANSZ- VILL monorl részlegében elhelyeznünk négy gyereket.,egy fiú lovásznak megy Üllőre, egy kislány a könyvkötőbe. Akkor vagyok nyugodt, ha tudom, ho! folytatják, amikor tőlünk elmennek . •. A búcsúzáé hangulatában ez megnyugtatóan hangzott, hiszen a kisegítő iskola nevelői végig, minden esztendőben azzal a gonddal küzdenek: nincs üzem, ahol a gyakorlati órákén fogadnák őket. s szakmákat is egy'helyen — Csepelen — sajátíthatnak el a „gyerekeik”, ahol nincs kollégium. Talán nem kell külön magyarázni, mit jelent 14—15 éves kiskamaszoknak az ingázás a hajnalban ébresztés, sötéttel hazaérés. De mint később kiderült, a tagozatvezető és a hat ballagó öröme korainak bizonyult, a TIÍANSZVILL úgy döntött nem foglalkoztat 18 éven aluliakat. A Könyvkötő Szövetkezet is azt mondta: neki egyelőre elég a gyerekkorú lányokból. — Pedig úgy tudnak dolgoz, ni! — mondta Tóth Jánosné a szerkesztőségben, ahová azért kopogott be, hogy ha már megírtam, módosítsam az írást: dehogyis lesz helye az ő hat végzett nyolcadikosának. S hozzátette még, talán mert meg kellett szoknia, hogy győzködjön, hogy bizonygasson: — ... a gyakorlati próbaidő alatt álltam én már fél napokat a munkapadjaik mellett, és látnom kellett, hogy a teljesítményük felülmúlja a nem kisegítőből felvett munkásokét... Blaskó Mihály iskolaigazgató is ilyesmit mondott búcsúztató, ünnepi beszédében. Tudnak dolgozni — „Ti nagyon tudtok dolgozni. Hiszen nálunk, a Munkásőr utcai iskolában is voltatok, s egy iskolában mindig van mit arrébb vinni, átrendezni, megmozgatni, költöztetni — és ti mindig ott voltatok, kérés nélkül is, ha segíteni kellett.” És ez különösebb bizonyga- tás nélkül is így igaz. Ezek a gyerekek a Thálész-tétellel so. Az 2 kis zománcos bögre ’a közelmúltban meglátogattam az első tanítómat, akitől a betűvetést tanultam. 1933- ban kerültem az iskolapadba, Barta Erzsébet tanító néni keze alá, a volt katolikus iskolába. Szigorú tekintetű volt, de a gyermekekbe mélyen belevéste a tudományt, ha olykor nehezen ment is. Az akkori szegény világban ő volt az, aki kiharcolta, hogy a gyermekek az iskolában ingyen tejet kapjanak. Jól emlékszem még a kis zománcos bögrére, amelyben megkaptuk a tízórait. Negyvenkét évig volt a pedagóguspályán. 25 évig vöröskeresztes aktívaként is dolgozott. Monoron elmondása szerint az ő osztályából kerültek ki az első kisdobosok. Most 87 éves, de szellemileg teljesen friss, jól emlékszik még sok tanítványára. A Munkásőr úti úttörők évente ellátogatnak hozzá pedagógusnapon. Jólesik neki. hogy nem feledkeznek meg róla. Csák az a bánata, hogy nem tud eljárni jóformán sehová sem. Elmondta, kik voltak a felettesei, akikre most is szívesen gondol. Sok a hivatását szerető pedagógus, akik évtizedeken keresztül fáradoztak azon, hogy a gyermeket felkészítsék az életre. Magócsi Károly 42 évig. Ha- ness László 40, Nemes Erzsébet 39, Marton János 40, Marton Jánosné 35, Pólyák Mária 35, Mészáros Győző 25, Mészáros Győzőné 25, Vedres Lászióné 25, Fehér Imréné 25, Sipos Istvánná 25, Varga Ferencié 25, Léber János 25 évig volt a kollégája. A tanév végén a nyugdíjasoknak jó pisern fognak ugyan közelebbi ismeretségbe kerülni, de dolgozni, igenis tudnak. S különösen jó érzékük van a kézügyességet igénylő munkák iránt. Csak éppen helyük nincs. ideg maradtak Az ünneplő sereg és virág- özön kivonult az iskolából, a pedagógusok még maradtak, s mesélgették a soha el nem felejthető sztorikat. A kis Vidák művészi képességeit, Tóthné esetét a zöldalma légfrissítővel. amikor egy tanítvány, azt gondolva, hogy az illatot a tanárnő titkon rejtegetett gyümölccsel idézi elő, kijelentette: nagy zsivány maga, tanár néni! Egy szülőpár még elkapta Tóthnét. hogy az udvari .pihenőpadon lefényképezze csemetéje társaságában — aztán véget ért az ünnep. S folytatódik a küzdelem — még mindig az iskola küzdelme — azért, hogy akiket féltett, nevelt, jó irányba terelgetett, ne kallódjanak el. Ezt a küzdelmét — úgy tűnik — most még magányosan harcolja. Pedig nem engedhetjük meg ma. gunknak, hogy így legyen. K. Zs. henést, az aktív dolgozóknak további jó munkát kíván a volt tanulók nevében is: Olasz Józsefné Monor Furcsa bajnokság az idei. Négy csapat — Tököl, Gyomra, Iklad és a Csepel Autó az első három helyezést egymás között fogja eldönteni, ugyanis • apnyi ponttal elhúztak a másik héttől, hogy másnak már nincs esélye a dobogóra. Hogy mennyivel húztak el. nem tudni — talán még a szövetség sem tudja —, mert négy őszi fordulót előrehoztak őszről, s úgy megkeveredett a helyzet, hogy legfeljebb csak sejteni lehet a helyezéseket. Harmadiknál semmivel sem lehet rosszabb vonzáskörzetünk férfiegyüttese, a gyömrői. A bajnokság meglepetés- csapata Tököl. Három vesztett pontjuk van, s úgy tűnik, bajnokok akarnak lenni. Annál dicséretesebb Gyömrő teljesítménye, mert mindhárom pontot ők vették el a baj- nokjelölttőt. Gyömrői szempontból nem indult jól az idény. A gyengécske Budakalász otthonában szenvedtek vereséget biztos vezetés után — egy góllal. A harmadik forduló sem hozott pontot, miután a Csepel Autó ellen — durva pofozkodós mérkőzés után — négy góllal alulmaradtak Azóta azonban nem találtok legyőzőre, s mig valamennyi bajnokaspiráns pontot, pontokat vesztett otthonában, Gyomrot még döntetlenre sem tudták szorítani A győzelmeken kívül három döntetlen — idegenben. GöBár az igazságszolgáltatás ilyenfajta igénye nem túlságosan szimpatikus, panaszosunk hamarosan olvashatta lapunkban a kérdéseire adott válaszokat. Időközben pedig befutott néhány újabb utasvélemény a Volán munkájával kapcsolatban, s nagy felfordulás kezdődött a monori pályaudvarukon. A kívülálló legalábbis csak ennyit lát... Korszerű, kulturált — .Mi a célja ennek a rontásnak. bontásnak? — kérdeztük Tusák Mártont, a Volán 20. számú Vállalat monori üzemi ga z ga tó ját. — Csak annyiban rontás, bontás, hogy az átalakítást, korszerűsítést' (szolgálja. A most elkezdődött felújítás többlépcsős terv szerint folytatódik majd. Az első ütem — a jelenlegi — a fűtési idény kezdetéig tart, addig kérjük utasaink megértő türelmét, s azt, hogy ügyeljenek a pályaudvaron a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére. — Az emberek akkor megértőbbek, ha tudják, hogy az időleges kényelmetlenség az ő érdekeiket is szolgálja. — Ebben az esetben ez egyértelmű! — mondta határozót, tan az igazgató. — Nem csupán szebbé tesszük a pályaudvart, hanem ide összpontosítjuk és korszerűsítjük a teljes forgalmi apparátusunkat, az irányítási, információs rendszerünket. Ennek az utas úgy látja hasznát, hogy ~a vasúti pályaudvarok tájékoztató táb- láihóz hasonlóan majd nálunk is azonnal leolvashatja, az adott időpontban épp hová indulnak járatok, vagy várhatóan melyik, mennyit késik; Később, az anyagi lehetőségektől függően, az indítási rendszerünket egy számítógép vezérli majd, a forgalmi szolgálattevő szinte puszta szemlélővé válik, tehát kiszűrjük azokat a bizonyos szubjektív tényezőket. .. — Kellemes lesz-e a várakozás? — Az lesz, mert szebb lesz a váró. áttérünk a gázfűtésére, jobb lesz a tájékoztatás. Őszintén meg kell mondanom azonban, én nem vagyok híve döllőn .időn túli hetessel egyenlítettek a hazaiak, Nagymaroson — becsületsértegető, ökölvívómeccset követően — Kiss Zsolt, Nagy József .és Novak István nélkül, és nagy harcban Tökölöm Az egyéni teljesítményekről. Szabó István talán csak Bu- dakalászon gyengélkedett, egyébként jól. egyenletesen védett. Kár, hogy néha elkapja a hév és elszórja az indításokat. Hevesi G. keveset védett, jelenléte azonban igen fontos csapatszempontból. Szabó Imrének voltak nagy mérkőzései, amikor feltartóztathatatlan volt, máskor halványabb teljesítményt nyújtott, de csak önmagához képest. Vajda R. nagy nyeresége lett a csapatnak. A gyakran távol levő Novák Istvánt jóf helyettesítette. Támadásban ugyan nem érezte úgy csaríattársait, mint Novák I., ám védekezésben hatalmas termetével nagy területet átfogott. Érsek Tiborról sok jót el lehet mondani. Villámgyors csukló, nagy fizikai erő Olykor azonban — mint a vadnyugaton — töltés nélkül, kissé meggondolatlanul is lő, s ez nem mindig jött be. Nagy J. ezt az idényt annak, hogy tartós „vendéglátásra” rendezkedjünk be, vagyis órákig ücsörögjön a pályaudvaron valaki. — S mikor utazhatunk kultúráltabban? — Kettőn áll a vásár. Mi lehetőségeinkhez képest és bizonyos gazdálkodási szempontok figyelembevételével igyekszünk az utazást is kellemesebbé, kulturáltabbá tenni. Azt hiszem bátran állíthatom, hogy a buszaink most már tiszták, az elővárosi forgalomban gépkocsivezetőink hangszórókon keresztül tájékoztatják az utasokat. Épp ezekben a napokban tisztítjuk, illetve cseréljük ki a függönyöket. Havonta egyszer ellenőrizzük és pótoljuk a megállókban elhelyezett információs táblákat. Mindezzel szemben gyakran fedezünk fel töíkmaghéjkupa- cokat a padlón, felhasított üléseket, letépett, bekoszolt függönyöket. Minden utas mellé nem ültethetünk ellenőrt ... — Vagy nem állíthatnak... A kulturált utazás feltétele a zsúfoltság enyhítése is. A Gomba—Bénye—Káva—Pánd felé közlekedő délutáni munkásjáratok utasai legalábbis így gondolják. — Tudom, tapasztaltam magam is, hogy olyankor gyakran sűrűsödnek a gondok. Ettől függetlenül az a véleményem, hogy a mi menetrendünk arra az időszakra is megfelelő. Vannak azonban dolgok, bizonytalansági tényezője,, amiről nem mi tehetünk, Mert mitől van a zsúfoltság, megfigyelte-e már valaki? Ott áll a vasútállomáson a mi buszunk, de a vonat késik. Amikor viszont megérkezik, s mire az utasok felszállnak, befut utána a másik szerelvény, amihez a következő buszunk csatlakozik. Az emberek azonban — érthetően — azzal a járattal akarnak hazajutni, amelyik azonnal indul. Ezért aztán sok a huza-vona, a késés halmozódik. Ázva várva — Az utasok többsége úgy tudja, az autóbusz tíz percet köteles várni a vonatra. — Ilyen szabály nem létezik. Van viszont — minden sem úszta meg törés nélkül. Most az orrcsontját törték el, s ezért kénytelen volt kihagyni. Ha jó formában van, nem tudnak vele mit kezdeni. Harmincnégy évesen is egyike a legjobbaknak. Horváth Lajos félelmetesen gyors, remek tempóban indul, egyre eredményesebb, s ami rendkívüli' erénye — a hallatlan fegyelmezettség. Szél Sz. hallatlan érzékkel kerül helyzetbe. s ha megy neki, nincs jobb beálló a megyében. Ha viszont nem megy a játék, .elbizonytalanodásra hajlamos. Veres G. akkor tud nagyon hasznos lenni, ha Novák I. is a pályán van. Rendkívül kemény, megbízható játékos. Sainálatos, hogy éppen Novák István játszott a vártnál kevesebbet, de hát építi családi házát, s távolmaradásai érthetőek. Talán majd ősszel már gyakrabban látjuk a pályán. Kiss Zoltán egy ideig erőnléti gondokkal küszködött. Kár, hogy csak bal oldali lövőként tudja „hozni magát”. Nagy Józseffel nehéz felvenni a versenyt. Mindenesetre övé a jövő 23 évesen. Kiss Zsoltról utoljára, de nem utolsósorban szólunk. Hallatlan gyors, mint irányigépkocsivezetőnknél — egy úgynevezett várakozási jegyzék. Ennek részleteibe ne menjünk bele, de a lényege az: a gépkocsivezető csak annyit köteles várni, hogy a visszaindulás pontosságát ne veszélyeztesse. Hiszen a Pán- dig közlekedő busz visszafelé is utasokat szállít, azok is el akarják érni a vonatot.., — Maradjunk ennél a vonalnál. A monori vasútállomáson az autóbuszra várakozók választhatnak esős időben: vagy bemennek a két sarki kocsma, illetve presszó közül valamelyikbe, vagy áznak. — Valóban áldatlan a helyzet, de vállalva, hogy másokra mutogatónak tartanak majd, azt kell mondanom: megállóhely létesítése a tanács joga, nekünk a jelzőoszíop és az információs tábla kihelyezése a kötelességünk. A vasútállomás, a Marx tér környéke, tanácsi terület, ott csak ő létesíthet fedett várót. Sokáig hasonló gondunk volt Nagyká- tán is, most megoldódott... Döntéshelyzetben — A Volán dolgozói is megérdemelnek néhány szót. — Kevesen vagyunk. Hiányoznak érettségizett adminisztrátorok, ügyintézők és persze gépkocsivezetők... — sorolta Tusák Márton üzemigazgató. — De az' itt lévőkről beszélve, úgy gondolom, joggal mondhatom: kialakult egy fegyelmezett, szorgalmas közösség. A bérezési rendszerünk a teljesítményekhez igazodik, s dolgozóink — óvatosan fogalmazva — nem keresnek rosszul. Persze nagy is egy autóbuszvolán mögött ülő ember felelőssége. Naponta számtalanszor kerül •döntés- helyzetbe, és egyedül van Esetenként az utasok biztonsága, élete függ tőle. Ez hatalmas idegi megterhelés. Ezért is kérjük, mindenki legalább annyi megbecsülést tanúsítson a gépkocsivezetőinkkel szemben, mint amennyit magának elvár. Az ilyen jellegű kapcsolatban ml igyekeztünk minél jobb partnerek lenni. A Volán is akarja, az utas is akarja, talán előbb-utóbb valóban elérjük, hogy a kétféle akarat — karambol nélkül — találkozik. Reméljük persze, hogy addig nem sok kilométer fut át a számlálókon, s egyik fél sem kési le a csatlakozást... tó, mint szélső, mindenütt kiemelkedőre képes. Sajnos megsérült, makacs húzódást kapott,, s több mérkőzésen nem játszhatott. Szeptemberig talán meggyógyul. Néhány szót az MNK-ról Tavasszal úgy meneteli Gyömrő, mintha az a legtermészetesebb dolog lenne. Pedig a GEAC, majd Csömör, Vác, Hőgyész NB II-es . csapatai próbálkoztak megállítani őket, s mindennek tetejébe Balatonfilred itt a „kertek alatt” 160 kilométernyire sem tudta megállítani a Pest megyei csapatot. Kíváncsian várjuk a következő ellenfelet... A siker mindig vonzza p közönséget. Így volt ez most is. A gyömrői sikercsapatot egyre többen elkísérik vidékre is. Csodálatos volt hallani Balatonfüreden, hogy „Hajrá, Gyömrő!” Így volt ez Tökölön, Nagymaroson is. Ősszel se legyen másként! Hisszük, hogy így lesz. Az ííicsapatról külön kell szólnunk. Egv rövid értékelést ők is megérdemelnek. Egyelőre annyit — 1984-ben összesen 9 pontot szereztek, napjainkban már 11 pontjuk van, s még mindig 2—3 év múlva nőnek ki az ifi korosztályból A többit máskor! Gulyás Lászlú (IS3N 0133—2351 (Monorí Hírlap) Levelesládánkból Az első tanítók emléke Vereszkl János Kézilabda, 1SS5 tavasz, ősz Ismét esélyesek a dobogóra Nem mind Volán, ami rossz Ha találkozna a két akarat... A kívülálló csak ennyit lát
