Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1985. JÚNIUS 19., SZERDA Az információtól a döntésig Továbbképzés értelmiségieknek Vezetik a tanteremben - Kérdeznek, vitatkoznak A diploma megszerzése utá­ni években is tanulniuk kell az értelmiségi szakemberek­nek. Ezt a célt szolgálja töb­bek között szervezett tovább­képzésük is. Az MSZMP Vác Városi Bizottsága tavaly év ele­jei felmérése szerint a felső­fokú végzettségűek számára fontosakká váltak a vezetés- tudomány ismeretei. Ezért döntöttek úgy, hogy az 1984/85-ös oktatási évben eb­ből a témakörből is rendeznek speciális kollégiumot. fiai A javaslat találkozott az üzemi pártbizottságok igényei­vel is. Közreműködésük alap­ján üzemvezetőket, személyzeti vezetőket, az üzemi szervezet más vezetőit javasolták az egyéves tagozatra. A speciális kollégiumok váci történetében eddig legnagyobb érdeklődést keltő tanfolyamra 26-an irat­koztak be. Tanáruk Sár László, az MSZMP KB Politi­kai Főiskolájának tanára. —- Nem káderelőképzőnek szántuk ezt a tagozatot — mondta Subáné Mohos Éva, a pártbizottság politikai munka­társa —, hanem célirányos, po­litikai és vezetési Ismereteket adó lehetőségnek, a vezetés tudatossá tételére. A hallgatók megismerik és megtanulják az információtól a döntéselőké­szítésig, az elhatározásig mind. azt, amit a vezetőnek tudnia kell. nns (MSI Ügy véljük, jelentős segít­séget adunk ezzel a gazdasági szervezeteknek, hiszen a köz- gazdasági egyetemen kívül, máshol nem tanítanak vezetés- tudományt. A résztvevők elé­gedettek, aktíván kérdeznek, vitatkoznak a foglalkozáso­kon, s az eredménnyel nem kevésbé elégedettek a szerve- j kai munkások részére indíta- zők is. nak pártépítés-tanfolyamot. A jövő évben főként politi- I K. T. I. Kutatják Vác történetét A Híradástechnikai Anya­gok Gyára Zrínyi utcai sa­roképületének emeletére kacs- karingós lépcső vezet. Csen­des sarokhelyiségben kapott helyet a szakszervezeti bizott­ság Darvas Józsefről elneve­zett üzemi könyvtára. Nyolc­ezer kötet sorakozik a polco­kon, a vállalat dolgozóinak egyharmada rendszeres olva­sója, kölcsönzője az itt talál­ható szépirodalmi, szakmai könyveknek. Petővári Gyula könyvtáros szervező munkája, hivatássze- retete eredményre vezetett. Az egyéni olvasók beszervezése mellett brigádokat, munka- csoportokat is megnyert a ne­mes szórakozásnak. Egy-egy író több művének elolvasását javasolja, utána baráti beszél­getés során meghallgatja vé­leményüket a szerzőről, mun­kájáról, kiegészíti saját érté­kelésével. A Híradástechnikai Anya­gok Gyára könyvtárának híre túljutott a város határán, nemegyszer országosan ma­gára vonta a figyelmet az ismert munkásművelési tö­rekvésekkel. A Veres Péter- emlékest. a Sarkadi Imre-em­lékest, Nagy László szerzői estje, Féja Géza és Juhász Ferenc találkozása HAGY-be- li munkásokkal — bizonyítot­ta a fizikai, szellemi dolgo­zók nemes művelődési törek­vését és egy könyvtáros el­szánt fáradságot nem ismerő igyekezetét. A vállalat vezetősége, köz­művelődési bizottsága támo­gatta ezeket a kezdeményezé­seket. Értékes kis kötetek — az ő fáradozásuk is nagy Munkálkodó emberek wiap mint nap elnézem az embereket. Szorgalmasan . mennek dolgozni, végzik mindennapi feladataikat. Némelyiket látva csodálkozom és elgondolkozom. Sok életerős munkás ímmel-ámmai megy munkába. Ha már ott van, igyekszik úgy tenni, mintha dolgozna. Érdekes hogy ezeken nem akad meg a szemem, ezek csak bosz- szantanak. Azért drukkolok, hogy minél kevesebb gye­rek lássa meg őket munka közben. Ne tanulják el mun­kastílusukat ! Megakad a szemem azon az idős emberen, aki 60. évén is túl van, mégis korán, késő este kerékpárra ül és tekeri a pedált négy kilométeren át, hogy pontos idő­re beérjen munkahelyére. Elnézem friss arcát, vidám­ságát, életkedvét. Csodálom azért is, amit mond: — Szí­vesen megyek dolgozni. Jót tesz nekem a közösség. Nem megyek busszal! örülök, hogy még kerékpározhatok. Aztán mókásan nevet a szemével: — Tudod, gyak­ran elalszom. Ha már elment a busz. jó tudni, hogy ott a két kerék, tartaléknak. Hogy miért teszem? Talán a megszokás miatt. Mi mindig dolgoztunk. Aztán jólesik látni unokáim örömét, amikor névnapra, ünnepekre azt az ajándékot kapják tőlem, amiről tudom, hogy régóta fáj érte a szívük. Jólesik érezni, hogy van rá pénzem. Szeretek kirándulni, utazni. Megnyugtat, hogy még nem szorultam másokra. Örömmel nézek arra a férfira is. aki műlábbal ugyan, de rendesen gondozza szőlőjét, kertjét. Sokat van friss levegőn, nem hagyja magát! Dolgozik pirkadattól alkonyatig. Sőt, néha éjjeliőrként is láttam. Abban a családban is sok az unoka. Elkél a pénz is, de maga a munka öröme lelkesít. — Addig érzem jól magam, amíg dolgozhatok — mondja felszabadultan. — Büszke va­gyok a szőlőmre, és főleg arra, hogy még mindig tevé­kenykedhetek. Olyan ajándék ez az én 70 éves fejem­nek, amit hálásan veszek tudomásul. Reggel ismét látom a kerékpárt elsuhanni az abla­kom 'alatt, délután a pótkocsis kismotor ismét elzúg a házunk előtt, és örömmel nézem őket. Drukkolok nekik és mindazoknak, akik ilyenek, hogy sok boldog évet dol­gozhassanak végig a maguk és mások örömére. F. Nagy Piroska részben benne van —, a Munkásművelődés 1970—1975, a Vox Humana története, a váci KISZ-kórus krónikája. Az idei könyvhéten megjelent a Németh László élete képek­ben című kötet: Petővári Gyula válogatott hozzá váci vonatkozású képanyagot, s helyet is kapott az emlékeze­tes HAGY-beli látogatás. A Híradástechnika könyv­tárosa fiatal kora óta iroda­lombarát. A két háború kö­zött a progresszív irodalmi alkotások érdekelték, szemé­lyesen megismerkedett sok íróval, könyvkiadóval. Kö­zépiskolás diákként a tíz­óraira szánt pénzen vett he­tilapokat, folyóiratokat. A gyárban 1969 óta fejti ki nép­művelő és -nevelő tevékeny­ségét. Egy-egy könyvnap al­kalmával Sánta Ferenc, Fejes Endre, Féja Géza és Juhász Ferenc író—olvasó találkozóit, újkötetes bemutatkozását szer­vezte, mindig sikerrel. A Darvas József Üzemi Könyvtár egyik feladatának tekinti Vác helytörténetének a további kutatását. Sok mun­kában szó esik a város négy textilüzemének szakszervezeti múltjáról, ök a vas- és fém­üzemek (Lemezgyár, Bóden- lósz Vasöntöde) szervezkedé­seit, az illegális kommunista párttal való kapcsolatait sze­retnék felszínre hozni, meg­örökíteni. Lelkesen beszél arról, hógy a veterán Szikora Pállal és a városi pártbizottság hely- történeti kutatócsoportjával elkezdték egy váci munkás- mozgalmi gyűjtemény össze­állítását. Helyet kaphatna vagy az új múzeumban, vagy másutt, önálló épületben, ősz- szegyűjtik a lakosság által felajánlott dokumentumokat. Újságokat, iratokat, s hang­szalagon megörökítik a nagy idők tanúinak emlékezéseit. Munkájának folytatója leá­nya: Ágnes, aki irodalomtör­ténész és a Magyar Élet Könyvkiadó történetét írta meg bölcsészdoktori érteke­zésében. Papp Rezső A helyettesítés új termája Közellátás hat keréken Igazi nyári meleg, vakító napfény, határtalan nyuga­lom, mély csend. Ez Penc, nem sokkal déli tizenkettő után. A kis falu kihaltnak látszik. Közel s távol szinte semmi nyoma az életnek. Csupán a fő­utca mentén, a bezárt kis bolttal szemben nyitott ajtók­kal álló autóbusz zúgatja mo­torját hosszú órákon át. Hát hogyne keltené föl a helybe­liek kíváncsiságát. Jönnek is az emberek, akik még nem látták a veszteglő járművet. A kíváncsiskodás látványa újab­bakat vonz. Aztán valaki bátortalanul fellép a busz lépcsőjén, beku­kucskál, s döbbenten csak annyit mond, hogy jé, hát ilyen is van? De bentről ked­ves szóval invitálják, s a lát­vány is olyan, hogy azt mu­száj közvetlen közelről meg­szemlélni, megfogni,- megtapo­gatni. Ugyanis nem kettes üléssorok, hanem mindenféle élelmiszerrel megrakott pol­cok fogadják a kíváncsiskodó­kat. S jó szóval, Kosdi Ferenc a sofőr, és Harmati István az üzletvezető. Pápai Sándorné már rutinos vásárlónak tartja magát a két napja letelepült buszban. Tet­szik neki a választék, és fő­leg az, hogy míg helyben nincs hűtője a boltoknak, a busz­ban az kitűnően szuperál. S elmondja még, Pencen meg­kap mindent, az élelmiszertől az ágyneműig, éppen ezért nem jár Vácra vásárolni. Krvcsik Györgyné, aki má­sodszor kereste fel akkor a guruló boltot, szintén örült a hűtőpultnak. S azért is tart­ja fontosnak a megfelelő ke­reskedelmi ellátást lakóhelyén, mert ő bedolgozó, nem tud otthonról elmozdulni a munka, s két — 4 éves és 12 éves — gyereke mellől. Az ellátást ál­talában jónak tartja Pencen, személy szerint a belsőségeket hiányolja a húsboltban. Tamási Pál pedig azt kér­dezte, hogy miért a buszban helyettesítik a bezárt helybeli boltot, miért nem benn az épületben, a kis üzletben? — Azért nem az üzletben helyettesítünk, mert átvétel­kor és leadáskor a boltot lel­tározni kellene. így 2—2 nap­pal hosszabb ideig lenne zár­va a kis bolt — válaszolta a vásárló kérdésére Harmati István, az Áfész üzletvezetője, majd arról beszélt, hogy mi­lyen céllal, mikor indították be a helyettesítéseknek ezt a formáját. — Május 1-én múlt egy éve, hogy a buszbolt útnak indult első alkalommal, hogy a Vác és Környéke Áfész szabadsá­golás miatt ideiglenesen be­zárt üzleteit helyettesítsük. Ezzel a busszal CselŐte, Kösd, Rád, Penc, Csővár, Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk, Váchartyán, Püspökszilágy, Kisnémedi, Vácrátót, Őrboty- tyán, Vácduka, Főt, Dunake­szi, Göd, Szód, Csornád és Csörög településeken helyette­sítünk a bezárt boltok teljes nyitva tartási idejében. De ki­járunk búcsúkra, vásárolóra is kisegíteni, néha hétvégeken is dolgozunk — magyarázza szolgáltatásuk lényegét Har­mati István üzletvezető. Aszódi László Antal Az alkotókedv nem csökkent t Városunk művészeti éle­tének hagyományos esemé­nyét, a váci tárlatot az idén tavasszal nem rendez­ték meg. Már a tavalyi ki­állítás is jelezte, hogy szük­sége van egy olyan -meg­újulási lehetőségre, mely­nek révén biztosabban megtalálja helyét a város életében. A Magyar Képző­éi Iparművészek Pest me­gyei Területi Szervezete, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, a váci Vak Bottyán Múzeum és a Vác Városi Tanács a szervezés területén tett néhány lé­pést, de ezek nem bizonyul­tak elegendőnek ahhoz, hogy egy színvonalas kiál­lításhoz megfelelő mennyi­ségű anyag gyűljön össze. Nem segítette ezt a kiadvá­nyokra, propagandaanyagra szánt összeg csekély növe­kedése és a meghívottak körének bővítése sem. m w A rendező szervek 28 mű­vészt kértek fel a részvételre. Ám a 14 alkotótól beérkezett mű nem bizonyult elegendő­nek ahhoz, hogy belőlük a ha­gyományokhoz híven, színvo­nalas kiállítást lehetett volna rendezni. A kevés mű beér­kezésének nem az az egysze­rű oka, hogy művészeink nem alkotnak. Hiszen ha nyomon Kóstoló és bemutató ÄsLV5'-" Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árubemutátót rende­zett kóstolóval egybekötve a Tungsram Rt váci gyárának ebéd­lőjében. A bemutatón részt vett a váci Tejipari Vállalat, a Du­nakeszi Hűíőház és megismerkedhettek az érdeklődők az ..Etűd” üdítőcsalád termékeivel. A nagyszámú érdeklődő meg is ízlelhette a bemutatott termékeket, amelyeket a vállalatok kínáltak. Papp László (elvétele követjük, hogy a városban és környékén élő festőművészek, grafikusok és szobrászok mi­lyen más kiállításokon vettek részt az elmúlt évben és mi lyen díjakat kaptak, akkor egyértelműén bebizonyosodik, hogy a tárlatra meghívott művészek színvonalas alkotó munkát folytatnak. A teljesség igénye nélkül, a külföldi kiállításokat figyel­men kívül hagyva, a váci tár­lat részvevői az alábbi kiállí­tásokon szerepeltek műveik­kel: A VI. budapesti nemzetkö­zi kisplasztikái biennálén Ba­kos Ildikó szobrászművész megosztott nagydíjat kapott. A város művészeinek több­sége szerepelt az 1984 őszén megnyílt Pest megyei tárla­ton. Nagy B. István és Sáros András Miklós műveit a zsű­ri a Pest megyei Tanács díjai­val jutalmazta. A Műcsarnokban megrende­zett 40 alkotó év című kiállí­táson Sáros András Miklós Erdő című grafikájáért a KISZ különdíját kapta, a Művelő­dési Minisztérium Nívódíjjal jutalmazta Nagy B. István Rögzítések című festményét. A salgótarjáni rajzbien- nálén Sáros András Miklós a SZOT Nógréd megyei díját kapta, művét a Művelődési Minisztérium megvásárolta. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállításán Molnár László József grafikusművész is a díjazottak között szere­pelt. öt művét mutatta be az Ernst Múzeumban a Derko- vits-ösztöndíjasok kiállításán. Az országos jelentőségű ren­dezvények mellett több egyé­ni kiállításról is kaptunk hírt. A Könyvtár Galéria a város sok művészének adott vagy ad kiállítási lehetőséget. Már lát­hattuk itt Dániel Kornél, Kos- nás Roland és Takács József műveit, még ez év folyamán mutatják be alkotásaikat Blas- kó János, Bakos Ildikó, Mar­kó Erzsébet és Mizser Pál. m w Markó Erzsébet tavaly nyá­ron nagy sikerrel szerepelt Szentendrén, a Művésztelepi Galériában. Idén három ma­gyarországi nagyvárosban volt kiállítása. Blaskó János Nád­udvaron mutatta be műveit. Mizser Pál grafikáit a Hincz Gyula állandó gyűjtemény kamaratermében láthatja a közönség. Monos József a Vá­ci Fényforrás- és Alkatrósz­Az akácok adománya Az elmúlt napok, hetek idő­járása kedvezett a természet­nek. Elégedettek voltak a mé­hészek is, hiszen nagyon sok és szép akácvirág volt a fá­kon, ami munkát adott a me­lleknek. Eredményekről még nem tudunk, mert titokzatos emberek a méhészek — de azt mondják, hogy az első forduló jól sikerült. Most remélik, hogy a mustár és a napraforgó virágzása idején is jó lesz az idő, hogy ismét tudjanak mé­zelni a méhek. Iványi Károly felvétele — Kiállítás. Holnap délután 5 órakor 'dr. Varga Zoltán, a Zala megyei Tanács szakfel­ügyelője nyitja meg Németh János keramikusművész kiál­lítását a Madách Imre Műve­lődési Központban. Közremű­ködik Péter Pál versmondó és Szathmári Ferenc zenetanár, gitáron. gyárban állította ki festmé­nyeit. Szabó Gyula ötvösmun­káinak tavaly nyáron a szobi Börzsöny Múzeum adott ott­hont. Uhrig Zsigmond a pen- ci falumúzeumban és a váci 'Madách Imre Művelődési Köz­pontban is bemutatta alkotá­sait. Olyan művészeink Is van­nak, akik az országos kiállítá­sokon való szerepléssel egy- időben, egyéni bemutatkozás­ra nem készülve hozták mű­veiket a váci tárlatra: Gaál Imre, Cs. Nagy András, Orvos András, Havas Eszter és a gö­döllői Gál Katalin. Ilyen színvonalasan alkotó művészek munkáiból értékes kiállítást lehetett volna ren­dezni, ha elegendő festményt, szobrot és grafikát küldtek volna be. Távolmaradásuknak azon­ban a fent említettek szerint nem a lecsökkent alkotókedv az oka, hanem a váci tárlat szervezésében, lebonyolításá­ban jelentkező problémák, ne. hézségek. Ezek megoldása pe­dig a rendező szervek közös feladata, melynek sikere lehe­tővé teszi, hogy ismét közö­sen állítsák ki műveiket a vá­rosban és környékén élő alko­tók. Bakonyvári M. Ágnes Képesére Szombaton az Egy igaz sportem­ber cmiü írásunkban sajnálatos képcsere miatt nem Pálíi Károly, hanem Tóth Dezső arcképe je­lent meg. Tóth Dezső munkássá­gát keddi számunkban ismertet­tük. Mindkettejüktől és olvasóink­tól is elnézést kérve, itt közöljük Pál fi Károly arcképét. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents