Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

(W 1985, JŰNIÜS 3., HÉTFŐ PEST MEGYEI XXIX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM fy ' v \ : \ , VILRG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA:-----------------------------------------------------­A fespsssxlsslesl érléke (3. oldest) Szórakozás és kteliúra (&. oldal) Sgsorlosszefo&f&ló (6—7. elérni) feléhez vágta a esetsemöt (8. oldal) Csak a kereset meg a szorgalom Vasárnap sem pihent a kéz Megválasztották a IVIOOSZ tisztségviselőit íz újságírók tanácskozása Hazánk több mint ötezer új­ságírójának képviseletében csaknem 400 küldött részvéte­lével szombaton, a Budapest kongresszusi központban meg­kezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének köz­gyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Csehák Judita Miniszterta­nács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának ve­zetője és Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. A kétnapos tanácskozást Pálfy József, a MUOSZ elnö­ke nyitotta meg. Pethő Tibor nyugalmazott főszerkesztő emlékbeszédében a felszabadulás jubileumáról és a MUOSZ megalakulásának 40. évfordulójáról szólt. Ezután Megyeri Károly, a MUOSZ fő­titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést az 1980 óta végzett mun­kát elemző írásos beszámoló­hoz. Szólt az újságírók társadal­mi presztízséről, valamint a szakma általános közérzetét befolyásoló jelenségekről. Rá­mutatott: az újságírás min­dig is a közéleti küzdőtér egyik területe lesz. A közéleti igazságokért folytatott küzde­lem sokszor bátor kiállást kí­ván, amelyhez elengedhetetlen az újságíró megfelelő felké­szültsége, a jobbítani akarás szándéka és a konstruktív ma­gatartás egyaránt. Gyakran gátja az eredményes újságírói munkának a bürokrácia, a kis- szerűség. Ugyanakkor az ese­Megyar aranyérem az ökölvívó E3 n Somodi a dobogó tetején Tegnap rendezték meg a VIT-vágta országos vetélkedő televíziós döntőjét. Négy csa­pat négy helyszínen’ 7- Gödöl­lőn, Egerben, Békéscsabán és Zalaegerszegen — vetélkedett a moszkvai utazásért. (A ké­pen: kamerapróba adás előtt.) A televízió két részletben sugározta a döntő vágtát, amelynek első részéről lapunk 4. oldalán számolunk be. Az este kilenc órakor kez­dődő adásra újult erővel sora­koztak föl a csapatok mind a négy helyszínen. Létszámuk is jelentősen megnövekedett: megérkeztek ugyanis mind­azok, akik valámelyik év áp­rilisának negyedik napján születtek. Közülük a Pest me­gyeieknek sikerült a legtöb­bet toborozni, szám szerint 69-en jöttek el. Egy lelkes fiatal lány még egy NDK-beli turistáról is kiderítette, hogy ezen a napon látta meg a napvilágot, mi több, még ar­ra is rávette, hogy. elmenjen vele Gödöllőre. Sajnos, a zsűri közben úgy döntött, hogy nem veszi figyelembe, ki hány április 4-én születettet hívott össze. Annál többet nyomott a latban, hogy ugyanők mi­lyen rövid idő alatt képesek fölragasztáni egy 32 darabra vágott VIT-emblémát egy négyszer öt méteres falra négy ecset, két vödör és két létra segítségével. Burleszkfilmbe illő jelenetek következtek. Az eredmény: elsőként a Zala­egerszeg végzett, májd a gö­döllőiek, őket holtversenyben követte Békéscsaba és Eger. Megyénk válogatottja ezzel 99-re növelte, pontszámát, de a harmadik helynél nem sike­rült följebb kerülniük a rangsorban. A versenyben to­vábbra is Zala megye vezetett immár 120 egyre értékesebb­nek tűnő ponttal. A következőkben ravaszul maszkírozott híres embereket kellett a játékosoknak fölis­merniük. Ez csöppet sem bi­zonyult könnyű feladatnak. Például a kopaszságáról is­mert Bergendy István dús hajjal, álszakállal jelent meg á képernyőn. Ennek a fordulónak az eredményét a lapzárta miatt már nem várhattuk meg. A verseny végső sorrendjéről következő lapszámunkban adunk hírt. Beteljesült az ökölvívás ba­rátainak nagy vágya: az utol­só mérkőzésen mégis csak ösz_ szejött az annyira várt ma­gyar aranyérem. A 28. ökölvíi vó Európai-bajnokság több, mint egy héten át tartó küz- delemsorozata tehát igazi csattanóval ért véget. Ráadá­sul a tatabányai sportoló, So­modi Ferenc aranyérmét meg­előzően három másik magyar legénynek is ezüstérem jutott. Papp László, Csötönyi Sán­dor és Badari Tibor tanítvá­nyai közül először a kisváltó- súlyú (63,5 kg) Bácskái Imre lépett szorítóba, mégpedig az NDK-beli Mehnert ellen. Bácskái szemmel láthatóan nagy ütésre koncentrált, mi­közben a hosszabb kezű NDK. beli rendre megelőzte Bács­káit. Különösen a 3. menet­ben volt szembetűnő, hogy mennyire elfáradt a magyar fiú. feltehetően a kemény elő- csatározások során. Így végül jogosan hozták ki nagy fö­lénnyel a bírók- Mehnert-et. Három súlycsoporttal feljebb ez igazi vívóstílust képviselő Füzesi Zoltán következett. A technikás 75 kilós magyarnak szintén NDK-beli ellenfél ju­tott, ráadásul fordított alap­állású boxoló, Maske. Füzesi technikai repertoárja ezúttal is hatásosnak bizonyult, Mas­ke alig jutott szóhoz a mindig jól ellépkedő Füzesivel szem­ben. így minden bizonnyal az osztrák vezető bíró két szigo­rú intése billentette el a mér­leg nyelvét Maske javára. Űjabb ezüstérem! A felső két kategóriában a nehézsúlyú (91 kg) Alvics Gyulát majd mindenki a leg­esélyesebb magyarként tartot­ta számon, annak ellenére is, hogy két évvel ezelőtt, a vár­nai EB-rl mostani ellenfele, a szovjet Jagubkin nyert. Alvics előzőleg magabiztosan nyilat­kozott, a szorítóban viszont szinte semmi nem alkart neki bejönni. Két meneten át Ja­gubkin oktatta, a magyar re­ménység, csak az utolsó há­rom percben villant né- (Folytatás a 7. oldalon.) Alvics Gyula Papp Lászlóval Sokan kémlelték az eget, de azért dolgoztak a földe- (Folytatás a 3. oldalon) Zökfre-feiiérre Esőcsöpp kappan a noteszla­pon is, amikor Monori-erdőn Babitz Tibor és Burán István nevét feljegyezzük az iskola előtti sportpályán. A futballka- pukat zöld-fehérre mázolják, puszta szívességből, hogy hadd játsszanak a gyerekek. Más a kapukat csinálta meg így, s ezért aztán a felnőttek is rúgják itt a bőrt, például vasárnap délután. Bekukkantottunk a helybe­liek strandjára is, akik java­solták, hogy a hátsó oldalon lépjünk be. Elkeserítsen el­hanyagolt állapotban talál­tuk. Ezért az Idén nem is nyílik meg. Fürdőkulitúránk- nak két kritikus pontja van — mondják erről illetékes ■ helyeken. Egyik a közönség higiéniás szabályok iránti kö­Nagykáta határában a Szabó és a Bálint házaspár Is munkával töl­tötte a vasárnapot Veress Jenő felvétele zönye, másik a feltételek sok­féle hiánya. Monori-erdőn hat­van év után az idén szünet lesz. Hogy meddig? Azt sen­ki sem tudta megmondani» A kétcsillagos kempingben ugyan nem voült az átvonuló' vei Négy helyszínen és a képernyőn telt ház, de égek, neme­Vágta a moszkvai átért tek, magyarok, jól érezték magukat. így az egyik győri középiskola diákjai is. Az akácerdő júniusi szép­sége, harsány madárfütty, a jó levegő és a csend a nagy érték itt Koferkó Ernő és Bertus Attila szériáit is, akik a monori Vörösketeszit-szer- vezet által tavaly társadalmi összefogással Létesített moz­gássérültek faházábaö pihen­nék. Bertus Attilát a hon­védség tápiószecsői Ady bri­gádja segítette ehhez, vállal­va a költségeit. Vásár után Budapest felől Cegléd irá- w -i- nyába tartva először a sík vi­dék szépsége bontakozik ki. Pirosió pipacs foltozza az árokpartokat, távoli fasorok' közt kimagasló nyárfák raj­za tűnik át a fátyolos kéksé­gen. Június első vasárnapja esősnek ígérkezik. Balról Jobbra: Bányász Rezső, Megyeri Károly, Berecz János 6s Pálfy József lenként napvilágot látó felüle­tes, sértő vagy etikátlan pub­likációk nagymértékben ront­ják az egész szakma hitelét, alkalmat adva a hamis álta­lánosításokra. Kiemelte: az újságírótársa- dálom számára alapkövetel­mény az a párt kongresszusán megfogalmazódott igény, hogy hatékonyan segítse a társada­lom politikai tudatának for­málását, a politikai és gazda­sági feladatok megoldását, a gyors, mozgósító erejű és reá­lis szellemű tájékoztatás és fel- világosító munka eszközeivel. Mindedhez olyan program kimunkálása szükséges, amely­nek révén a szövetség a ma­gyar újságírótársadalom poli­tikai, szellemi életének átfogó szervezetévé, egyik legfonto­sabb színhelyévé fejlődhet. BERECZ JÁNOS: A sajté társadalmi hatása Felszólalt a közgyűlésen Be­recz János, az MSZMP KB titkára. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét, köszöntötte a közgyű­lést, a magyar újságírók kö­zösségét. A közfigyelem előte­rében áll a szövetség legfelső fórumának munkája — mon­dotta —, ebben része van an­nak is, hogy ez az első szak­mai, politikai szervezet, amely a párt kongresszusa után mér­leget von az elmúlt öt évben végzett munkájáról, s körvo­nalazza feladatait; mit kíván­nak tenni a sajtó munkásai a pártkongresszus határozatai­nak, országépítő céljainknak a valóra váltásáért. Ezt a társadalmi érdeklő­dést, benne a párt figyelmét, várakozását a közgyűlés iránt, jelezte Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a közel­múltban a Magyar Sajtó Há­zában tett látogatása, a szövet­ség elnökségével folytatott esz­mecseréje is. Pártunk azért is érdekelt ab­ban, hogy ez a közgyűlés ered­ményes legyen — hangsúlyoz­ta —, mert tudatában van an­nak: az újságírók tájékoztató munkájukkal semmi máshoz nem hasonlítható hatást gyako­rolnak a társadalomra, mond­hatni, minden állampolgárra. — ' A Magyar Szocialista Munkáspárt tehát mint a tu­datformálás, a mozgósítás nél­külözhetetlen eszközére tekint a sajtóra és támogatja abban, hogy feladatait mind maga­sabb színvonalon végezhesse el. Melyek ezek a tennivalók? Elsőként a hiteles és gyors tá­jékoztatás, hiszen minden ma­gyar állampolgár jogos igé­nye, hogy informálódjék azok­ról a hazai és nemzetközi kö­rülményekről, amelyek a tár­sadalom, s az ő személyes sor­sának alakulását is befolyá­solják. Nemcsak ismerni akar. ja ezeket, hanem igényli — s ehhez a tájékoztatás segíti hozzá —, hogy eligazodjon ben­nük, hogy fogódzókat találjon a. helyes cselekvéshez. S ez egyben a sajtó, a felvilágosító munka másik fontos funkció­ja: tettekre mozgósítani, hi­szen társadalmunkban tudato­san alakítjuk olyanná körülmé­nyeinket, hogy megteremtsük a jobb élet feltételeit, és te­szünk meg mindent a béke megőrzése érdekében. E min­dennapos, állásfoglalásra ösz­tönző, cselekvésre serkentő munkában a társadalmat irá­nyító párt és az újságírók ál­landó, alkotó együttműködésé­re van szükség. S nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy a tájékoztató, a felvilágosító és meggyőző munka napjaink­ban az imperializmus erőivel folytatott kiélezett ideológiai küzdelem közepette folyik. A társadalmi közmegegye­zésen alapuló politikánk meg­valósítása során felszínre ke­rülő hasznos tapasztalatok gazdagítják a szocialista de­mokráciát, ezért kötelessé­günk feltárni, terjeszteni eze­ket — hangoztatta Berecz Já­nos, s kitért arra, hogy a termelési tevékenység aktív támogatása, megújuló gazda­ságunk előremutató folyama­tainak segítése ma különösen időszerű és fontos feladatta a sajtónak. — A magyar újságírók el­kötelezettsége, cselekvőkész­sége és felkészültsége összes­ségében megfelel az e felada­tok támasztotta magas köve­telményeknek. A sajtó mun­kásai felelősen politizálva, értékes hozzájárulást nyújta­nak szocialista céljaink el­éréséhez. E munka, benne az egyéni teljesítmény, megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsü­lést érdemel. S amikor az újságírók felelősségteljes te­vékenységét nagyra értékeli a párt — éppen, mert figyel arra —, észreveszi és szóvá teszi a sajtó hasábjain vagy egyes műsorokban fel-feLbuk- kanó, szocialista eszméinktől és gyakorlatunktól idegen megnyilatkozásokat is. Azt, hogy találkozhatunk a szen­zációk hajszolásával, a meg­alapozott bírálat helyett vag- dalfcozással, a mindenáron való hibakereséssel, vagy egy­fajta semlegességgel ott, ahol határozott állásfoglalásra lenr ne szükség. A párt támogatja abban a Magyar Újságírók. Országos Szövetségét, hogy az eddigiek­nél magasabb színvonalon tölthesse be politikai, szakmai és érdekképviseleti feladaitait, s számít arra, hogy az újság­írók a továbbiakban is hoz­zájárulnak az MSZMP he­lyes, a gyakorlati tapasztala­tok által mindig korrigált, folyamatosan megújuló poli­tikájának valóra váltásához (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents