Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

Pttttir * .w: ti ret 1985. JÚIVIUS 19., SZERDA Adémorál Emlékezetes vitát váltott ki az új általános jövedelemadó­zási rendszer. Az alkotó pénz­ügyi szakembereken kívül alig fogta valaki pártját, pedig az illetékesek számtalan fórumon elmondták, hogy elsősorban az adócsökkentés volt a céljuk. Mérsékelték az adókulcsokat, s emelkedett a legmagasabb elvonási kategória alsó határa is. Mégis mindenki csak a ne­gatívumokat hangsúlyozta, miért is hátránj'os számára az új rendszer. Az egész vita furcsasága, hogy még azok is az ellentáborba állnak, akik minden valószínűség szerint a korábbinál kevesebbet fizetnek majd: a kisebb keresetű szel­lemi foglalkozásúak. Ez a jelenség már nemcsak arra utal, hogy sokan nem igazodnak ki a jogszabályok bonyolult kifejezései között, hanem szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az ál­lampolgári kötelességek kö­zött a mai napig az adózás, mint szükséges rossz, és lehe­tőleg a minimálisra csökken­tendő kötelezettség szerepel. Az adó — finoman fogalmazva — elbliccelését a közvélemény hallgatólagos jóváhagyása teszi legálissá. Amíg az adómorál megre­ked ezen a színvonalon, addig a legkedvezőbb rendelkezések sem válthatnak ki elismerést vagy kedvező fogadtatást. Ta­lán segíthetne e helyzeten, ha egy-cgy módosítás előtt sokkal szélesebb fórumon tájékoztat­nák az illetékesek az érintet­teket; s az érdekek egyezteté­séből szülessen meg a minden­képpen kompromisszumot tük­röző új rendelet. Az adót, ha jól belegondolunk, önmagunk­nak, közös kiadásaink fedeze­teként fizetjük. Tehát a min­denáron való csökkentéséhez — végeredményben — nem fű­ződik érdek, mert akkor nem jut elég pénz kórházra és óvo­dára, a gázvezetékre vagy ép­pen a csatorna építésére. Egy túlságosan szigorú adórendszer viszont a költségvetés számá­ra is hátrányos, hiszen a szigo­rú szabályok miatt szinte min­denki megpróbálna a jövedel­ménél kevesebbet bevallani, és így kisebb adót fizetni. Vagy rosszabb esetben fölhagy a társadalmilag hasznos tevé­kenységével. E két szélsőség mellett kell tehát megtalálni a helyes utat, L. M. mJoeIf ANÁCSOK A keresőképtelenség idejének beszámításáról • Tanúk is igazolhatják a szolgálati éveket O Mikor lehet a keresőkép­telenség vagy szülés miatt munkában nem töltött időt a nyugdíj szempontjából figye­lembe venni? Egyik olvasónk hosszabb Időt töltött táppénzes beteg- állományban, a másik pedig amiatt aggódik, hogy a szü­lési szabadság, a gyes, illetve a gyed ideje nem számít szol­gálati időnek. Egyiküknek sincs félnivaló­ja. Ugyanis a keresőképtelen állományban töltött időt ak­kor lehet a szolgálati idő szá­mításánál figyelembe venni, ha ezalatt a dolgozó táppénz­ben, baleseti táppénzben, gyógykezelési járadékban, idő­leges rokkantsági járadékban, illetve nyugdíjban részesült. Tekintet nélkül arra, hogy ez­alatt a dolgozó munkaviszo­nya (biztosítása) fennállott-e vagy sem. A gyógykezelési járadék, az időleges rokkantsági járadék és az ideiglenes rokkantsági nyugdíj lényegileg táppénz he­lyett volt rendszeresítve. A gyógykezelési járadék 1952 előtt, az időleges rokkantsági járadék és az ideiglenes rok­kantsági nyugdíj pedig 1952 és 1958 közötti időben. Ezek betegségi ellátások voltak, te­hát nem téveszthetők össze a rokkantsági nyugdíjjal, ame­lyek nyugellátások. A munkaviszony (szolgálati Idő) ©latt vagy ennek megszű­nését követő 30 napon belül Szeptembertől lép életbe Gyermekápolási táppénz Ebben az évben sok új társadalombiztosítási rendel­kezés lépett életbe. Ezek ked­vezően befolyásolják a csalá­dok életét. Mivel az államnak nagyon sok pénzre is van szüksége ahhoz, hogy ezeket a rendelkezéseket meg is tudja valósítani, a jogszabá­lyok nem mind egyszerre léptek életbe. A gyermekgon­dozási díj bevezetésére csak március elsején került sor. És feleslegesen kardoskodtak pél­dául azok is, akik az év ele­jén jelentkeztek a magasabb összegű anyasági segélyért, hosszabb gyermekápolási táp­pénzért. Ez utóbbi kedvezmé­nyekre szeptember 1-től tart­hatnak majd csak igényt a jogosultak. Jelenleg még az anyasági segély összege 2500 forint. Ez az összeg az idén az augusz­tus 31 után született gyer­mekekre (tehát szeptember 1-től) 4000 forintra emelkedik Az anyasági segély feltétele egyébként változatlan marad Szeptember 1-től a terhes­ségi-gyermekágyi segély fo­lyósításának az ideje is meghosszabbodik, tehát hosz- szabb lesz a szülési szabad­ság. Húsz hétről huszonnégy hétre emelkedik. Szigorú elő­írás, hogy ebből négy hetet a szülés előtt kell igénybe venni. Kedvezően alakul a gyer­mekápolási táppénz is. Ré­szint a napok számát tekintve is meghosszabbodik, továbbá a jogosultságot kiterjesztették a gyermek tízéves koráig. A gyermek egyéves koráig to­vábbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táp­pénz. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi hatvan nap — gyer­mekenként és évenként — nyolcvannégy napra emelke­dik. (Az évet nem naptári évben kell számolni, hanem a gyermek egyik születésnap­jától a másikig.) A három­évesnél idősebb, de hatéves­nél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szem­ben negyvenkét napra, egye­dülállók esetében pedig nyolc­vannégy napra emelkedik. Arra a korosztályra pedig, amely után eddig egyáltalán nem járt gyermekápolási táp­pénz — a hat-tíz év közöt- tiekre — évenként és gyer­mekenként tizennégy nap jár. Egyedülálló szülőt őutánuk is magasabb, huszonnyolc nap­tári napra járó táppénz illeti meg. Kedvező rendelkezés az is, hogy a fel nem használt táppénzes napokat a követke­ző évben is igénybe lehet venni. A jövőben minden külön eljárás nélkül veheti igénybe ezt bármelyik szülő. Az egy évnél fiatalabb gyermekre csak az anya kérheti ezt a kedvezményt. Változatlan ma­rad a szabály, amely szerint, ha nem egyedülálló apa je­lenti be a jogosultságát, ak­kor az anya munkahelyéhez kell fordulni, mert a gyer­mekápolási táppénzt ott szám­fejtik, fizetik ki akkor is, ha az apa akarja igénybe ven­ni. Dr. K. fi. Ittas vezetők Fekete sarok szerdán Perlaki György raktáros. Törtei, Felszabadulás u. 36 a., 1 év 4 hónapra; Major Zoltán alkalmi munkás, Cegléd, Kinizsi u. 19., 1 év 6 hónapra; Pintér Ferenc András felszolgáló, Abony, Petőfi u. 7., 1 év 2 hónapra; Locska István gépkocsivezető, Tör­tei, Déri u. 1., 1 évre, Papp Sándor alkalmi munkás, Cegléd, Kozma S. u. 4., 1. év 6 hónapra; Seres János kocsivizsgáló, Túra, Vörösmarty u. 48., 1 év 2 hónapra; Újvári Imre gépkocsiveze­tő, Veresegyház, Fő u. 118., 1 év 8 hónapra; Szmolka Sándor traktoros, Pécel, Zoltán u. 36., 1 év 6 hónapra; Faragó Károly segédmunkás, Pécel, Baross u. 27., 1 év 2 hónapra. Péli József traktoros, Hévizgyörk, Kossuth u. 98., 1 év 4 hónapra; Nagy Istvár vadász, Gödöllő, Illés I. u. 50., 1 év 4 hónapra; Molnár István telepvezető, Veresegyház, Mogyoródi u. 9., 1 év 5 hó­napra; Hajdú László műszerész. Túra, Tövis u. 1., 1 év 4 hó­napra; Kovácsik István művezető, Isaszeg, Szent László u. 3., 1 év 4 hónapra; Gróf Tibor nyomdamúszerész, Kerepestarcsa, Szabadság u. 130., 1 év 5 hónapra; Ballai Sándor traktoros, Csömör, Bajcsy-Zs. u. 7., 5 hónapra. kezdődő kórházi ápolás ideje akkor is szolgálati időnek szá­mít, ha ezalatt a dolgozó táp­pénzben, baleseti táppénzben nem részesült. A munkavi­szony (szolgálati idő) megszű­nését követő kórházi ápolás alapján azonban összesen egy évet — gümökórcs megbete­gedés esetén két évet — lehet szolgálati időként figyelembe venni. A szülési szabadság ideje akkor is szolgálati időnek szá­mít, ha ezalatt a dolgozó el­látásban (terhességi-gyermek­ágyi segélyben, táppénzben, stb.) nem részesült. A terhes­ségi-gyermekágyi segélyezés idejét pedig akkor is szolgá­lati időként kell figyelembe venni, ha ezalatt a munkavi­szony már nem állt fenn. Ugyanígy szolgálati időnek számít a gyes, illetőleg a gyed folyósításának az ideje is. • Mivel igazolhatók a szol­gálati Idők? Ezt kérdezi A. J. váci olva­sónk, aki a munkakönyvi be­jegyzéseken kívül egyéb mun­kában töltött idővel is rendel­kezik. A szolgálati idő elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján álla­pítható meg. Azok az idők, amelyek a társadalombiztosí­tási szervek nyilvántartásaiból nem állapíthatók meg, abban az esetben vehetők szolgálati időként figyelembe, ha azokat az igénylő munkakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéseivel, egy­korú okirattal, a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiál­lított okirattal, hitelt érdemlő egvéb módon — például ta­núkkal — igazolja, szükség esetén bíróság előtt bizonyítja. Olvasónk tehát jelölje meg hol, mikor, milyen természetű munkát végzett, szerezze be a korabeli tanúk igazolását, esetleg kérje a társadalom- biztosítási szervek helyszíni vizsgálatát. Az ígv feltárt ada­tok és bizonyítékok alapján megállapított idő is szolgálati időnek minősül. • Ki kaphat özvegyi nyug­dijat? Élettársi viszonyban élt K. J.-ná olvasónk. Élettársa 5 évi együttélés után meghalt. Kap­hat-e most ő özvegyi nyug­díjat? özvegyi nyugdíjat a férfi halála esetén a feleség, a kü­lönélő és az elvált feleség, va­lamint az élettárs, a nő halála esetén a munkaképtelen férj kaphat, ha az elhunytnál az általános feltételek (nyugdíjra jogosító korhatár és a szolgá­lati idő) megvoltak a halál időpontjában. Az özvegyi nyugdíj, ismeretes, kétféle le­het: ideiglenes és állandó. Ideiglenes özvegyi nyugdíj csak a férfi halála esetén jár, mégpedig az elhalálozás hó­napjának első napjától számí­tott egy éven át, az állandó özvegyi nyugdíj az elhalálozást követő egy éven túl is meg­illeti a jogosultat. K. Z.-né gödöllői olvasónk azt írja, hogy nála az állandó özvegyi nyugdíjhoz szükséges feltételek nincsenek meg. mert férje halálakor nem töltötte be az 55. életévét, egészséges, vagyis nem rokkant és árva­ellátásra szoruló gyermeke sincs. Mi lesz az ő helyzete? A törvény szerint, ha az öz­vegynél férje halálakor a fel­tételek egyike sem áll fenn, özvegyi nyugdíjra akkor lesz jogosult, ha férjének halálától számított 15 éven belül meg­rokkan, vagy az özvegyi nyug­díjra jogosító életkort eléri. Akkor minősül rokkantnak az özvegy nő, ha egészségrom­lása következtében munkaké­pessége legalább kétharmad részben csökkent. Dr, M. J. A tárgyalóteremből Kettős gyilkosság Megdöbbentő bűncselek­mény tárgyalását fejezte be tegnap a Pest megyei Bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa A vádlott a harminchárom éves Nagy Miklós, akit több ember ellen elkövetett ember­ölés bűntette miatt ítéltek el. A férfi 1978-tól a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozott, végzetes tettét ott követte el. Letartóztatása, és beismerő vallomása után — az érvényes rendelkezéseknek megfelelően — kiadták a ma­gyar hatóságoknak, és ezt kö­vetően került sor az eljárás lefolytatására. Féltékenység! í&lenet A tragikusan végződött tör­ténet előzményeihez tartozik hogy Nagy Miklós az NDK- ban megnősült, de házassága megromlott és elvált. Ezt kö­vetően. 1983-ban élettársi kap­csolatba lépett egy kisgyer­mekes. magányos anyával. Rövidesen ez a kapcsolata is végzetesen tönkrement. Állítása szerint az asszony sorozatos féltékenysége ron­totta meg az életüket. így ju­tottak arra az elhatározásra, hogy Nagy Miklós elköltözik a lakásból és hazatér Magyar- országra. A vádlott a bíróság előtt azt vallotta, hogy azon a napon, amikor tettét elkövet­te. váltott műszakos munká­ból este tárt haza. Élettársa és annak ötéves kislánya ek­kor már aludt. Nagy Miklós a hazatéréshez szükséges űr­lapot akarta kitölteni. és a televíziót is bekapcsolta. Köz­ben megivott kétszer négy deci snapszot. A férfi elmondása szerint élettársa felébredt a tévére és féltékenységi jelenetet fen. dezett. Veszekedésük hevében felkapta és a tűzbe dobta Nagy Miklós útlevelét sze­Tll NAP RENDELETEB A terület- és településfej­lesztés hosszú távú feladatai­ról a 12/1980—1985. számú országgyűlési határozat intéz­kedik. (Tanácsok Közlönye 8. szám.) A termésbecslésről itt jelent meg a 7/1985. (IV. 20.) MÉM számú rendelet és egyes kis­kereskedelmi és vendéglátó­ipari üzletek szerződéses üze­meltetésével összefüggő egyes kérdésekről kiadott 2., 3., 4./ 1985. számú belkereskedelmi miniszteri rendeletek. Az Egészségügyi Miniszté­rium 10. számú hivatalos lap­jában tájékoztatót adott ki a vb. egészségügyi osztályok ré­szére kiadott körlevelekről. Diétás-, illetve gyógyélkez- tetés céljára is alkalmas kon- zervkészítmények gyártásáról az 51 106/1985. EüM. számú közlemény is ebben a lapban jelent meg. mélyi Igazolványát, vasúti je­gyét és egyéb okmányait is. Ezt követően elmentek lefe­küdni. de tovább folytatták a Vitatkozást. Végül az asszony kiküldte élettársát, hogy alud­jon a másik szobában. Nagy Miklós állítása sze­rint fázott, és azért ment vissza, hogy egy takarót vi­gyen magának, de újra vad veszekedésbe kezdtek. Elva­kult dühében végül megra­gadta élettársának a nyakát és addig szorította, míg a kis lámpa fényénél látta, hogy az arca elszíneződik. Az asszony ekkor már nem élt. Az előadottak szerint ekkor felébredt a szomszéd szobá­ban alvó kislány, aki irtni kért, és kapott is egy pohár limonádét. Nagy Miklós, mint mondotta, jó viszonyban volt a gyerekkel, többször ő kísért« el az óvodába. A gyermek azt kérte tőle, hogy engedje a közös nagy ágyban aludni. Amikor pedig kérését elutasította, a kislány hangosan sírni kezdett. Az el­vetemült férfi ekkor addig szorította a fekvő kislány nyakát, amíg az megfulladt. Ráébredve borzalmas tetté­re és annak várható követ­kezményeire, újabb italozás után ■ öngyilkossággal próbái- bálkozott. Előbb a csillár kampójára akarta felakasztani magát, majd megkísérelte pengével felvágni az ereit. Vé­gül félelmében abbahagyta öngyilkossági kísérleteit és je­lentkezett a rendőrségen. A szókéntől vélemény A 'tárgyaláson kihallgatott igazságügyi szakértő vélemé­nye azonban nem mindenben támasztotta alá a vádlott val­lomását. A szakértői véle­mény szerint az elvetemült férfi álmukban fojtotta meg teljesen védtelen áldozatait. Nagy Miklós továbbra is ra­gaszkodott vallomásához, mely szerint a veszekedés hevében, erősen felindultan követte el tettét. A Pest megyei Bíróság Nagy Miklóst több ember el­len elkövetett emberölés bűn­tettéért életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélte. A vádlott, és védője enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Fiatalkori bűnözés (2) Káros baráti környezet Sajnos a prognózis nem megnyugtató: várhatóan a nyolcvanas évek közepéig, vé­géig tovább fog emelkedni a fiatalkori bűnözés intenzitá­sa. A népesedési hullám csú­csa lassan eléri ezt a korosz­tályt, 4—5 év múlvt sokkal több lesz a 10—18 éves. mint ma. A társadalom felelőssége óriási. Szükség van a sokolda­lú intézményi felkészülésre is, hogy a fiatalok erkölcsi, szel­lemi fejlődése, illetve beil­leszkedése minél sikeresebb legyen. Vagyis, hogy keveseb­ben kallódjanak el, kevesebben szoruljanak a perifériára, ke­vesebben csavarogjanak, s ke­vesebben kövessenek el jog­sértő cselekedeteket. Kalandra vágynak A szülők, az iskolák, a ta­nácsok, az úttörő- és KISZ- szervezetek, továbbá a helyi sport- és művelődésügyi szer­vek együttműködve sokat te­hetnek azért, hogy a gyerekek szabad idejüket ne az utcán, csavargással, rossz baráti tár­saságban töltsék, hanem jól szervezett, hasznos programot nyújtó közösségekben, kultu­ráltan. A Pest megyei Főügyészség kezdeményezésére. Budakeszi ifjúkori bűnü-ésének megelő­zésére ajánlás készült, mivel a községben jelentős a fiatal­korú bűnelkövetők aránya, s ráadásul itt a többes, illetve a csoportos bűnözés a jellemző. ros szakosztály lesz, • ehhez kismotorkerékpárokat bocsát rendelkezésre, ezenkívül a nagyközségi szervezet a bar­kácsoló kisműhely létesítésé­ben működik közre. Emellett részt vállalnak az elméleti és gyakorlati képzések szervezé­sében, versenyek és túrák ren­dezésében. A szervezeten be­lül a fiataloknak lehetőségük lesz — ha érdeklődnek — az MHSZ más szakosztályainak (lövészeti, rádiós, ejtőernyős) munkájába is bekapcsolódni. A fiatalok invitálásában a gyámhatóságon kívül a műve­lődési és oktatási intézmények, az ifjúsági szövetség és a párt­fogók is részt vesznek. A község kisiparosai szak­mailag, az üzemek szocialista brigádjai anyagilag támogat­ják a klubot, s erre már a ter­vezett kisműhely kialakításá­nál szükség is lesz. A KISZ helyi szervezete a klub felet­ti védnökséget látja el. Eredményt ígér A tanács a részletekre vonat­kozóan rövidesen intézkedési tervet dolgoz ki, és a partner szervekkel együttműködési megállapodást köt, miután már a közeljövőben várható a klub megnyitása. Ennek pedig nagy szerepe lehet az ifjúkori bűnözés csök­kenésében. Tény, hogy hason­ló klub másutt már mérhetően pozitív eredményt hozott. S talán hasznos lenne, ha a budakeszi példa a megyében egyebütt is követésre találna. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja Figyelmet érdemlők a kül­földi kísérletek, amikor klubo­kat szerveztek, elsősorban az autó és a motor iránt szenve­délyesen érdeklődő ifjaknak. Azt tapasztalták, hogy a huli­gán tempók, sőt egyeseknél az autólopások is abbamarad­tak, a motorok iránti érdek­lődés ily módon szocializált, az aktivitásnak teret adó le­hetőségek kielégítésével. Ki mit adhat? Budakeszin, a klubot ajánló kerekasztal-beszélgetésen a hu­szonhárom meghívott között volt az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára, a tanács elnöke, vb-titkára, gyámügyi előadója, a KISZ helyi titkára, a KISZ megyei bizottságának képviselője, a HNF titkára, az MHSZ megyei titkárhelyette­se és községi titkára, az álta­lános iskolai igazgató, a mű­velődési ház vezetője, a mun­kahelyek vezetői. a KIOSZ tit­kára. és a hivatásos pártfogó, tehát mindazok, akiknek fon­tos szerep jut a megelőzésben. S a tizennégy hozzászólás után állásfoglalás született a klub létesítésére, és konkrét feladatokat is vállaltak indí­tásához és működtetéséhez. A KISZ Pest megyei Bizottsága például 100 ezer forintot jut­tat, valamint — tizenegy hó­napig — tiszteletdíjat biztosít a klubvezetőknek. Az MHSZ szakmai segítséget nyújt, köz­reműködésével a klub moto­A községből 1982-ben 16, ta­valy már 27 fiatalkorú bűnöző került ki, ezenkívül figyelem­be véve a 18—24 év közötti 17 fiatal felnőttet is, elmondha­tó, hogy a bűnözők 41 száza­léka itt az ifjúság köréből va­ló. A nagyközség bűnügyeinek tapasztalatai alapján krimino- gén tényezőnek tekinthető a káros baráti környezet, vala­mint a szabad idő értelmes el­töltésének hiánya. Megfigyel­hető: ha a szabad időt nem töltik ki kulturáltan, az egyén és társadalom számára hasz­nos tevékenységgel, akkor el­kerülhetetlenül teret kap a — gyakran bűnözés formájában is megnyilvánuló — deviáns magatartás. A fiatalok érdeklődése sok­irányú. kit ez, kit az köt le, így közülük sokan szeretnének hozzájutni motorhoz, kocsiba ülni, de nem tehetik. Kaland­ra vágynak, ám nem gondolják végig sem a jogi helyzetet, sem tettük várható következ­ményeit. S a vágy nem ment­ség! Az iméntiekből következik, hogy foglalkozni kell a sebes­ség bűvöletében élő fiatalok­kal. Motorosklubot kell szer­vezni részükre, kisműhelyt, ahol például öreg autókon s egyéb járműveken tanulhatná­nak, szétszerelhetnék, bütyköl­hetnék, kipróbálhatnák eze­ket. Az ilyen lehetőség lefé­kezhetne rengeteg kontroll nél­küli, féktelen vágyat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents