Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM 1985. JÜNIUS 17., HÉTFŐ Széles körű emberismeret Igényt tartanak a bölcsességre fagyot köszönt az utcán az alperes Először azt hittem, valami komoly hangvételű, kimért beszélgetés lesz a riport előz­ménye, de végül kedélyes eszmecsere lett belőle. Pedig ami azt illeti, elég nehéz faj­súlyú gondolatok kerültek szó­ba, az ilyeneket általában ne­héz hangulatos, színes monda­tokba formálni. Egy népi ül­nök munkájáról hogyan is le­het úgy társalogni, hogy az ember ne érezné a komor hát­teret. a bíróság feszült légkö­rét, s ez felrémlik akkor is, ha az illető életében csak egyszer járt tárgyalóteremben. IcMiük énünk Kádár Zoltán közvetlen, ter­mészetes beszéde, mondhat­nám, vidám modora azonban egykettőre feloldotta bennem ezt a kicsit talán mestersége­sen szított hangulatot, anélkül, hogy elfeledkeztünk volna a téma komolyságáról. Azért rá­jöttem, nála dem csak szub­jektív megítélés függvénye, hogyan fog a dolgokhoz. Előbb az életben, aztán ülnöki tevékenysége során megta­nulta. a problémákhoz min­dig a jó oldaluk felől érdemes közelíteni, mert bármilyen gyarlók is- vagyunk, mi, em­berek, lényegében , jobbik énünk dominál, noha olykor keresni kell azt. — Az ülnöki munkával kapcsolatos első dilemmám ép­pen az ellenkezőjét . igazolja, mert amikor javaslatot tettek rám, először az jutott eszem­be, aki csak meglát az emel­vényen, mind haragosom lesz majd. Kell ez nekem? — Ahogy telt az idő, egyre jobban meggyőződtem róla, még csak ferde szemmel sem néznek rám az emberek, mi több, olykor csak kis idő múl­va jövök rá, hogy aki az utcán nagyot köszönt, valamelyik tárgyalásról ismer, ráadásul éppen ő volt az alperes. Szó­val ez csak a tisztelet jele le­het. — Mi a véleménye, a tör­vény képviselőjének vagy ma­gánembernek szól ez a tiszte­let? — Ügy gondolom, a kettőt soha nem lehet elválasztani, mert aki mondjuk, a hivatal­ban. a jó erkölcsről prédikál, az nem teheti az ellenkezőiét „civilben” sem. Rögtön oda­lenne a tekintély, amit pedig sok időbe telik megalapozni. Nagy dolognak tartjuk, hogy hallgatnak ránk a jogászok, adnak szavunkra. He niem ta­gadják, nekik is nagy segítsé­get jelent a megfontolt ülnöki vélemény, ami néha számotte­vően, máskor csak árnyalatnyi finomítással segít a reális íté­letet megalkotni. — Ahány tárgyalás, annyifé­le peres ügy. Hogyan tud az ülnök mindegyikben otthono­san mozogni? {— Azt bizonyára monda­nom sem kellene, az egyes pe­rek anyagáról alaposan tájé­koztatnak bennünket. De a jó emberismeret nélkül nem sok hasznát Vennénk tudomá­nyunknak. Ha mondjuk, egy válóperben arról döntünk, ma­radhatnak-e közös tető alatt a felek, minden megnyilvánulá­sukra, szavukra ügyelünk. Ha látjuk, úgy kezelik egymást, mint a kutya meg a macska, akkor jobb, ha egyikőjük a közös portának végleg búcsút mond. Ahol meg kisgyerek is van, mindent megteszünk a békülés érdekében, ami nem­egyszer sikerrel is jár, hiszen, ha egy mód van rá. ne apa vagy anya nélkül nőjön’fel a kicsi. Visszatartó erő •— Azt mondják,- a nők könnyedén veszik manapság a válást, olykor anyagi részre­hajlással is vádolják őket. Mi az igazság? — Tény, hogy döntő több­ségben a feleség adja be a válókeresetet, de csaknem mind az italozó, durva embert vádolja férjében. Ez a bünte­tőperben is gyakori motívum. Aztán vannak, akik 10—20 éviig gürcölnek, mire családi házhoz, kocsihoz jutnak, s egy napon mégis elválik útjuk. Ne­héz magyarázatot találni rá, hacsak nem azt, hogy amíg az értelmes munka kötötte le őket, nem értek rá egymás valódi vagy vélt hibáival fog­lalkozni. — A fiatalokra is sok a pa­nasz. A bíróságon ezt hogyan látják? — Velük lényegesen keve­sebb a gond, mint hiszik, ap­róbb lopás, garázdaság persze előfordul, de mivel egy pofo­nért is nagy árat kell fizetni, az elmarasztalás visszatartó erő. — Arany János Füle mile cí­mű verséből a mai körösi ál­lampolgár magára ismer-e? — Hoav is mondjam: a tar­talmat illetően sok a hasonla­tosság. Rengeteg pitiáner ügy lllPíACI JELENTÉS EHB Sok őstermelő árult kerül a bíróságra. Gyakran a „csakazértis megmutatom, ne-| kém van igazam” jelszóval marakodnak tisztességben megőszült emberek. Aztán szidják a világot, ha mégsem úgy sül el a puska, ahogy sze­rették volna. Némelyek már notórius bíróságra járók let­tek. Oklevélül Akadna még kérdés bőség­gel, igencsak hosszúra nyúlna mondandónk, ha mindet sor­ra vennénk. A célunk külön­ben is az volt, hogy valame­lyest érzékeltessük a népi ül­nökök felelősségteljes, meg­fontoltságot, széles körű em­berismeretet igénylő munká­ját. Persze ne higgye senki, hogy kiforrott személyiségek ülnek a-bírói emelvényre, a tárgyalóteremben e funkcióban eltöltött évek jelentik a legko­molyabb iskolát. Kádár Zoltán ülnöki megbí­zatásának első 5 éves ciklusa alatt már rengeteg tapasztala­tot szerzett,, de ez a folyamat korántsem zárult le, mint hallom, a Gépgyártó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet íor- .gácsolómühelye .meósának bö.L csességére jovábbra is számít a bíróság, s ez szerinte min­den köszönetnél többet ér. De hogy az elmúlt évek se vonul­janak csak úgy a feledés ho­mályába, érdemét oklevéllel ismerték el. — Amíg szükség lesz rám, szeretném becsülettel ellátni e megbízatást, ahogy édesapám is tette valamikor, örömmel tölt el, hogy ilyen fontos he­lyen is igényt tartanak rám, de főleg az, hogy a család lel­kében is hasonló érzést keit ez a tudat. Miklay Jenő Eipsrtiüfeőságíi jerke Kedvezően alakult a szaporulat az Arany János Termelőszö­vetkezet juhászati ágazatában. Az úgynevezett Béjané-féle nyájban a mértéke 1,33 százalék volt. Az itt született kisbárá- nyok jellemzője, hogy nagy részüket exportminőségűként ad­ják majd el. A többiekkel pedig a törzsállományt fejlesztik. Képünkön: Szőke Ambrus juhász szép jerkebáránnyal. Hancsovszki János felvétele Új tanfolyam Július 1-től a Petőfi Sándor Általános Iskolában számító­gép-kezelő tanfolyamot indít az Arany János Művelődési Központ. A csoportok a jelent­kezés sorrendjében alakulnak ki, s hétfőn, szerdán, pénteken lehet majd az okos masinák billentyűzete elé ülni. Délelőtt 9—12 között gyerekek, délután 16—19. között középiskolások és felnőttek tanulhatják a BASIC-nyelv meg a PRIMO rejtelmeit. A tanfolyam Ideje 24 óra, je­lentkezni a művelődési köz­pont emeleti irodájában lehet. Áramszünet Keddtől csütörtökig, azaz jú­nius 18—20-ig, a Brassói, Ka­tona, Aradi, Hangácsi, a Te­mesvári úttól végig, naponta 7—16 óráig áramszünet lesz. Moh A nagyteremben Halál egyenes adásban. Szí­nes, szinkronizált francia film. Főszerepben: Romy Schneider. Előadás: 6 és 8 órakor. Stúdióteremben Georgia barátai. Színes, szinkronizált amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Fél 6-kor. Kertmoziban Lady Chatterley szeretője. Színes, szinkronizált francia— angol film. Kiemelt helyár. Eloadáskezdés: 9 órakor. Tll-évad után a tapasztalatokról Előadók, előadások, szemléltetés A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat legutób­bi ülésén több napirendi pontot tárgyaltak. Jellem­zőjük közös:. mindegyik a még színvonalasabb isme­retterjesztő munkával áll ? szoros. kapcsolatban, Az idény befejeztével ^ bizo­nyos számok sokatmondóak az eddigi munkáról. Lényegesen emelkedtek az előadások meg az ezeken részt vevők számai is. Összességében 391 előadást 15 267-en hallgattak meg, vagyis jó egyharmaddal többen, mint 1984-ben. Ezeken felül még két tanfolyam és két baráti kör is működött. Naprakészen A munka értékelésénél to­vábbi szempont, hol, milyen közegben hangzanak azok el. örvendetes, hogy az üzemek­Muskátli kéri a parkba A hét végén nagy piac volt. Sok volt a zöldségféle és a gyümölcs, a baromfipiacon az előnevelt csirke, és kacsa. Az újburgonyát már 10 fo­rintért mérték a termelők, az aprajának kilóját pedig 4 forintért adták. A háztáji őstermelőpiacon a szokottnál többen árultak kukoricát, literjét már 6 fo­rintért is adták. A búza 5,50 —6, az árpa 6, a napraforgó­mag 12 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con alma már n emigen volt, s 10—12 forintért árul­ták. a cseresznye 12—25, a meggy 20—25, a héjas dió 35 —40, a piszke literje 10 fo­rint volt. A paradicsomot 44, az uborkát 25—30, a szamó­cát 15—40, a karfiolt 40, a zöldbabot 65, a zöldborsót 16 —20, a kelkáposztát 25, a fe­hér káposztát 26, a retek cso­móját 5—6, a hagymát 6, a vegyes zöldséget 8—10, a zöldpaprika darabját 1—6 fo­rintért adták. A baromfipiacon a tyúk párja 250—280, a vágócsirke 120—180 — kilóra 50, a kacsa párja 200—220, a japán ka­csa 190—230, az egyhetes csirke darabja 22, a három­hetes csirke 28, napos kacsa 30, a kisliba 70, a tyúktojás darabja 1,80 forint vtílt, a pesti kereskedő 1,50-ért vet­te. A vágottbaromfistadon a házityúk kilóját 65, a Barne- vál-csirkét 55 forintért árul­tak. K. L. A Városgazdálkodási Vállalat dolgozűi több ezer palántát ül­tetnek ki évente a város parkjaiba. Ezen kívül rendszeresen díszítik muskátlikkal is a tereket. Képünkön: Dobi Mária földbe rakja a töveket. Hancsovszki János felvétele ben növekvő számok mutatják az érdeklődést, bár figyelmez­tető jel, hogy néhány előadás ennek ellenére elmarad. A szinttartás csakis új munkahe­lyek belépésével érhető el. A tanácsi térítésű előadások íszámát .az iskolában megtar­tottak emelik.' Érdékéi viszont, hogy a községekben kevés a rendezvény, Kocséron, illetve Nyársapáton csak egy klub­ban, illetve az iskolában volt rendezvény. Üj partnerként lépett be a KISZ városi bizottsága és a Nagykőrösi Hírlap szerkesztő­sége. A további elemzés során az is kiderül, sok a tanfolyam jel­legű előadássorozat, ami min­denképp örvendetes, hiszen alaposabb, elmélyültebb, átfo­góbb ismeretterjesztést bizto­sít. A szülők iskolája, kertba­rátok köre, könyvbarátok klub­ja előadásai ezzel tulajdonkép­pen több cált is megvalósítot­tak egyszerre. Az elnökség azt is megálla­pította. hogy a TIT tagjai sok előadást társadalmi munkában tartanak. Elhangzott a javas­lat is — melyet elfogadtak —, hogy az előadások szervezésé­vel megbízott munkahelyi dol­gozót a TIT is részesítse elis­merésben. hiszen nem kevés múlik rajta. Nem kevésbé fontos napi­rendnek bizonyult a munka- módszer elemzését célként ki­tűző napirendi pont tárgya­lása is. Dr. Böőr László tit­kár rendkívül részletes elem­zésében az egyetértést emelte ki. Ez az előadók, előadások kiválasztásánál, az időpont ki­tűzésénél egyaránt fontos, hi­szen szinte személy szerinti lista alapján, a legjobban fel­készült szakemberek mondhat­ják el naprakész ismereteiket. Fele reüííszeresen Ez megint csak többszörö­sen hasznos; egyrészt marad a bizalom a TIT iránt, másrészt segíti a folyamatos önképzést is. S a siker ellenére a feladat itt is adott: néhány tudomány­ág meg mindig elhanyagoltabb a kelleténél, ami más területek előtérbe kerülésével jár együtt. De ez már az előadók fog­lalkoztatottságának probléma­köre. Ez nem egyenletes — kü­lönböző okokból. Egyfelől az igény is eleve behatároló, hi­szen a társadalomtudományok kiemelkednek, ezek előadói te­hát gyakrabban jutnak „ka­tedrához”, másfelől az üze­mek előadókhoz is ragaszkod­nak. A számok meggyőzőek: a tagság fele rendszeresen tart előadást, tíz százalék körüli azoknak a száma, akik éven­te egy-két előadást prezentál­nak, s nagyjából ennyire te­hető azoké is, akik nem kí­vánnak ebben a tevékenység­ben részt venni. Érdekesség, hogy olyanok is akadnak, akik nem tagok, előadást viszont tartanak. Eszközök Az előadások szemléltetése harmadsoron került tárgyalás­ra. A fejlődés itt is nyomon követhető, bár néhány negatí­vum zavarja a munkát. Alap­vetőnek számít például a táb­la meg a kréta, mégis, sokszor éppen ez hiányzik. A gyakori­sági sorrendben a dia vezeti a mezőnyt, minden utazási elő­adást ezzel szemléltetnek. A magnó-lemezjátszó a zenei té­máknál kerül elő. Irodalmi * rendezvényeknél bevált a mini előadói csoport. például gimnazisták szere­peltetése. Történelmi eszme- futtatásokat meg szemelvé­nyekkel, képekkel illusztrál­nak leggyakrabban. Az átlag­szám szerint minden ötödik előadáson előkerül valami esz­köz. ami jónak tartható a hall. gatóság köréhez viszonyítva. Az egyik részvevő azonnal hozzáfűzte, a művelődési ház eszközöket tud az előadó ren­delkezésére bocsátani. B. O. Szakközépiskola A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet az 1985/86. tanévben ismét in­dítja a szakmunkások szak­középiskolája esti és levelező tagozatának I—II—III. osztá­lyát. A tanulók a III. osztály si­keres befejezése után érettsé­gi vizsgát tehetnék. Ez a vizs­ga felsőfokú továbbtanulásra jogosít. Felvételre jelentkezhetnek azok a 17. évet betöltött dol­gozók, akik bármilyen szak- munkásbizonyítvánnyal, egész­ségügyi szakiskolai oklevéllel, gyors- és gépíró bizonyítvány­nyal, vagy hivatásos gépko­csivezetői jogosítvánnyal ren­delkeznek. Jelentkezési lap a Toldi tit­kárságán, illetve a főportán kapható, augusztus 31-ig. ISSN 0133-2708 (Nagykörösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents