Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

1085. JŰNIUS 12., SZERDA Elektromosok kontra csirkések Mát mutat at árammérő ? í Tyúkpernek szokás nevezni ama figyecskékct, melyek- ^ nél a vita tárgya egy állítólag elhangzott becsmérlő ki- ^ fejezés, netán filléres érték, aminek a megszerzéséért hó- í napokon, éveken keresztül folyik jogi eszközökkel a harc. í Az a csirkeper azonban, amiről most szó lesz, nem kis i horderejű dolog. A Budapesti Elektromos Művek fclje- j lentést tett egy fogyasztó ellen, szabálytalan áramvétclc- ^ íés miatt, és 418 ezer forint tartozás megfizetését kövc- ^ teli. A fogyasztó tagad, vádol; csalásról, összejátszásról ^ beszél. • Ha a három gyermek bét családban él, a tartásdíjakat arányosítani kell. A durva, iszákos férj máso­dik házassága is megromlott. Első házasságából egy, a má­sodikból két gyermek szárma­zott. Az utóbbi feleség fordult hozzánk tanácsért. Ügy tájé­koztatták, hogy tartásdíj ese­tén a kötelezett szülő kerese­tének legfeljebb 50 százaléka erejéig vonható le. Férje első házasságából született gyer­meke után vonják tőle a tör­vényes 20 százalékot, kérdése, az utóbbi házasságból szüle­tett két gyerfnek után ő csak 30 százalékra lesz jogosult? Hogyan alakulhat a közös la­kás használata, ha a tulajdon­jog közös? Ehhez a kérdéscsoporthoz kapcsolódik egy másik anya panasza is, aki a férje élet- veszélyes fenyegetései miatt szüleihez menekült kislányá­val együtt. Ö megkaphatja-e a közös családi ház kizárólagos használatát? Az a tájékoztatás helyes, hogy az érvényesíthető tartási igény a kötelezettel szemben a munkabér és a juttatások 50 százalékát nem haladhatja meg. Olvasónk férjének havi 6 ezer forint a keresete. Ebből legfeljebb a két házasságból született 3 gyermek után 3 ezer forint vonható el tartásdíj címén. Ha az első házasságból született gyermek után húsz százalékot fizet a férj, akkor az első feleség perbevonásával a tartásdíjakat arányosítani kell. A jogszabály ugyanis ki­mondja, hogy a gyermektar­tásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyer­mekenként a kötelezett szülő átlagos munkabérének és egyéb juttatásoknak 20 száza­lékát érje el. Több gyermek tartásánál, különösen ha azok nincsenek egy helyen, a tartás­díjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerül­jön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, de a kereset 50 szá­zalékát így sem haladhatja meg a levonandó összeg. A másik olvasónk problé­májához elöljáróban annyit, hogy arra kell törekedni bírói eljárás esetén, hogy a kérdés lehetőleg a közös iakás kere­A statisztikai adatok riasz­tóak. A nyilvántartás szerint 1982-ben a veszélyeztetett hely­zetű fiatalbk száma 121 ezer volt. Ez a 18 évesnél fiatalabb népességnek csaknem 4,5 szá­zaléka. A tényleges szám azon­ban ennél nagyobb, egyes becslések szerint megköze’íti a 300 ezret. Továbbra is nö­vekvő a fiatalkorúak részvé­tele a bűnözésben, így 1984- ben 10 százalékkal több fia­tal követett el bűncselekményt, mint az előző évben. Most 17 százalékos a halmozott hátrá­nyos helyzetben élő fiatalkorú bűnelkövetők aránya. VégEstsk Nem jobb a helyzet Pest megyében sem, az 1984-ben is­mertté vált 13 ezernél több bűncselekményt hétezer 912 ember követte el, s közülük 832 a fiatalkorú, az 1982. évi 751-gyel és az 1983. évi 789-cel szemben. Mindezek a hatáso­sabb bűnmegelőzés szükséges­ségére hívják fel a figyelmet. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a fővárosban és a környező Pest megyei telepü­léseken a bűnözés visszaszorí­tása. Ezen a területen a. töb­bes, illetőleg a csoportos elkö­vetés a jellemző. Bonyolult köl­csönhatások érvényesülnek a megye és a főváros között. Az agglomerációs övezetben a nagy népességmozgás, ebből eredően a szociális feszültsé­gek halmozódása egyesek szé­fében oldódjék meg. Ez annyit jelent, hogy ha a házastársak zavartalan lakáshasználata el­különítetten megoldható, ak­kor elsősorban ezt kell válasz­tani. ellenkező esetben a há- zastárs a lakás elhagyására is kötelezhető, tekintet nélkül ar­ra, hogy esetleg közös tulaj­donú a lakás. Az sem kizárt azonban, hogy a közös vagyon megosztásánál egyikük a má­sik tulajdoni illetőségét magá­hoz váltsa, ha ehhez a szüksé­ges anyagiakkal rendelkezik. • A lakás-használatbavételi díj megállapításánál több kö­rülményt. így a lakás alapte­rületét Is figyelembe veszik. A lakás-használatbavételi dí­jakról, kedvezményekről a 2/1971. (II. 8.) korm. számú rendelet és a végrehajtására kiadott 2/1971. (II. 2.) ÉVM— PM számú együttes rendeletek intézkednek. Ezekből megálla­pítható, hogy nemcsak a lakás szobáinak a száma szerint — mint ahogy olvasónk gondolja — állapítják meg a lakás­használatbavételi díj összegét, hanem figyelembe veszik a la­kás településen belüli fekvé­sét — ennek megfelelően 25 százalékkal növelhető, illetve csökkenthető a díj —, komfort­fokozatát és területi nagyságát. Olvasónk megyei városban kapott lakást. A lakás kétszo­bás, komfortos, 63 négyzetmé­ter alapterületű. Megyei vá­rosban 2 szobás 53 négyzetmé­ter átlagos lakás-alapterület után az egyszeres lakás-hasz­nálatbavételi díj összege 44 ezer forint. Olvasónknál 10 négyzetméterrel nagyobb a la­kás alapterülete, mint a jog­szabályban megállapított átla­gos terület, ezért így a hasz­nálatbavételi alapdíj mértéke annyiszor 1 százalékkal növel­hető, ahány négyzetméter az eltérés. Tehát olvasónknál, fi­gyelembe véve a 10 négyzet- méter többletet, az egyszeres használatbavételi díja 48 ezer 440 forint lesz, ha csökkentő vagy növelő tényező nincs. Ha csökkentő, illetve növelő té­nyezők vannak, akkor a kom­fortos lakásnál legfeljebb az alapösszeg 20 százaléka lehet a csökkentés, illetve a növelés. Figyelembe kell venni a jog­szabálynak azokat a rendelke­mára szinte fölkínálja a lehe­tőséget a munkakerülésre, csa­vargásra. Megfigyelhető, hogy a bűnelkövetők között hely­beliek és távol lakók egyaránt akadnak. Gyakori, hogy a bűn­cselekmény-sorozat a főváros­ban kezdődik, de kiterjed a szomszédos községekbe vagy fordítva. Sokfélék és változatosak az okok és körülmények, amelyek a bűnözés útjára sodorhatják a 15—16—17 éves fiatalokat. Ilyen ok lehet például a ká­ros baráti környezet. Nemegy­szer hallani a szülőt, amikor ráförmed a gyerekére: nem mehetsz játszani, itthon a he­lyed! Ezen álláspont szerint biztosabb, ha a gyerek otthon van, mert az utca rosszra ne­vel. A másik éppen az ellenté­te, amikor a gyerek teljesen szabadon, ellenőrizhetetlenül köt barátságot. Mind a két véglet káros lehet. Erőszakosai ás Helytelen az a törekvés, hogy a gyerek életét, fejlődését a különböző hatásoktól elszi­geteljük, hiszen konfliktus- mentes fejlődés nincs. Az vi­szont követelmény, hogy a konfliktusok során a fiatalok ne ütközzenek erkölcsi normák­ba és a törvényekbe. A szülői nemtörődömség, a gyermek magára hagyatottsága pedig könnyen káros viselkedési for­mák, rossz szokások kialaku­lásához vezethet. zéseit is, amelyek a többszörös használatbavételi díj megálla­pítását lehetővé teszik. Az em­lített rendelet 2/A paragrafusa sorolja fel ezeket. Ö Válaszok olvasóink jogse­gélyt kérő leveleire. N. M.-né újhartyáni olva­sónk leveléből örömmel álla­pítottuk meg, hogy korábbi ta­nácsunkat is figyelembe véve. bíróság előtt van a házastársi vagyonközösség megosztásának ügye. Nem vagyunk a minden­áron való pereskedésnek híve. de férjének első házasságából származó vagyonjogi vitája már több mint tíz éve húzó­dott, maguk között nem tud­ták rendezni. Talán most, mi­vel a volt feleség elköltözött az ingatlanból, és az ingatlan tulajdonjogát is közben ren­dezték, útmutatásaink szerint. remény van arra, hogy férje az elvált feleség ingatlanille­tőségét magához váltsa a hi­vatalos felértékelés szerint. Az pedig természetes, hogy ön eb­ben a perben nem vehet részt félként, tehát nem kifogásol­hatja, hogy a bíróság „kivonta a tárgyalásból”, mert hiszen ez a férje és a volt felesége va­gyoni ügye. A bíróság körülte­kintő döntésében megbízhat­nak, ha mégsem lesz kielégítő az ítélet, férjének joga a fel­lebbezés. N. Elek és három társa, gom­bai lakosok a Tókörnyéke Mgtsz „Petőfi” Ipari Szolgál­tató Szakcsoporthoz intéztek jogsegélyszolgálatunk útján kérelmet, hogy adjanak táié- koztatást, miért fizet 4500 fo­rint után 900 forint társada­lombiztosítási járulékot az egyik-éolgozó.-amikor-a-másik 6500 forint kereset után is csak 480 forintot, illetve az ez év április hónap után elért 2000 forintos kereset után 1600 fo­rint ún. SZTK-járulékot. A szakcsoport nem éppen helyes válasza a tájékoztatás kérésé­re az volt: pereljenek! Nem fe­lesleges ez? — kérdezzük, ta­lán helyesebb lenne, ha a fő­városi (Madách u. 2—6.) telep­hellyel rendelkező szakcsoport peren kívül adna választ. Így talán egyszerűbb lenne, mivel szerintünk sincs itt valami rendben. Dr. M. J. Nem kell tiltani a gyerme­ket társaságtól, a barátoktól, mivel körükben sajátítja el a későbbi felnőtt kori társasélet legelemibb szokásait, készsé­geit. De nem lehet közömbös, hogy a fiatal milyen társas környezethez kötődik. A me­leg családi légkör, szeretet nélkül nevelődött fiatalok kö­rében a bűn nemegyszer kí­sérlet az elviselhetetlen hely­zetből való menekülésre. Saj­nos előfordul, hogy rossz tár­saságba keveredik. Ez az ese­tek kétharmadában szerepel a gyermek vagy a fiatalkorú bűnözővé válásában, és bűn- szövetségek alakulására is ve­zethet. S ezekben a fiatalkorú nem akar kevesebbnek látsza­ni, mint társai; káros befolyá­sukra bűncselekmény által igyekszik túlszárnyalni őket, olyan tettet követ el, amilyet magányosan nem lett volna módjában, még gondolata sem vetődött volna fel. A gyenge jellemű, befolyá­solható fiatal rossz társaságba kerülve, a környezet hatásától nemigen tud szabadulni. Kö­tődik a többiekhez, és a hang­adókat követi. Egyik bűnügy fiatalkorú részvevője ígv val­lott: „Amit elhatároztak, én is csináltam, nem akartam ma­gamat kihúzni a társaságból.” Arra is van példa, hogy a fia­tal hiába próbál visszalépni, a banda nem engedi, akár erő­szakot is alkalmaz. A felmérések tapasztalata szerint a szülők munkahelyi Nem egyedi eset És hogy jönnek ide az emlí­tett baromfiak? Ügy, hogy az ügyfél nagybani csirketartó, aki évente húsz-huszonötezer jószágot szállít az egyik Pest megyei termelőszövetkezetnek. Név nélkül bocsátjuk közre az ügyet, melyben a Pest megyei Rendőr-főkapitányság még folytatja a nyomozást. Tény, hogy ez az eset, bár sajátosnak tűnik, mégsem egyedi. Több ilyen vagy ha­sonló per volt már, ami annál inkább figyelemre méltó, mert az energiamérleg alakulása napjaink egyik kulcskérdése. Lássuk ezek után a fordula­tokban bővelkedő történetet. A Budapesti Elektromos Mű­vek múlt év november 19-én hálózatellenőrzést tartott. En­nek során két villanyszerelő kopogtatott be a több mint tíz esztendeje csirketartással fog. lalkozó fogyasztó lakására. A kora délelőtti időpontban csak egy idős asszony — az ügyfél anyósa — volt otthon, aki mutatta, hogy a kamrá­ban van a fogyasztás-mérő, de nem kísérte oda a látogatókat. Ennek a körülménynek a ké­sőbbiekben még jelentősége lesz. A szerelők megállapították, hogy a fogyasztás-mérő söntje egy fázisban le van engedve, és így a berendezés az áram felvételének csak egy részét mérte. Időközben a gazda felesége is hazaérkezett, aki aláírta a szerelők észrevételét tartalma, zó iratot. A Budapesti Elekt­romos Művek pedig -rövidesen elküldte a felszólítást, mely szerint az 1981. január és 1984 november 19-e közötti időszak, ban szabálytalan áramvétele­zés történt, és a fogyasztó fi­zesse meg az pkozott 418 ezer forint kárt. Második felvonás Ekkor következett a második felvonás. A fogyasztó is írt egy leve­let, mely szerint fondorlatos rosszindulat műve, ami az ő lakásán, a távcllétében történt. „Ez az egész nagyon jól meg elfoglaltsága miatt felügyelet nélkül hagyott gyerekek egy ré­sze is veszélyeztetté válhat, könnyen kerülhet kétes bará­tok közé. Az agglomerációból naponta Budapestre bejáró, gyakran három műszakban dolgozó szülők távolléte alatt a gyerekek elhelyezése pél­dául nem mindig megoldott. Sok esetben a felügyelet, a hasznos program hiánya is elősegíti a fiatalkorúak bűnel­követését. Az a tapasztalat, hogy növekszik a folyamatos munkaviszonyban nem állók, a szülők által eltartott vagy munkakerülő életmódot foly­tató, csavargó fiatalok ará­nya. Eksawcsrgsk A teljességhez tartozik, hogy a felügyelet nélküli fiatalok számát tovább növeli az isko­lából elcsavargók, valamint az iskolai látogatás alól túlkoros­ságuk miatt felmentettek cso­portja, azután a nevelőottho­nokból szökötteké, valamint a csökkent szellemi képessé- gűeké. Ezek tábora kialakul, s amennyiben akad közöttük (rendszerint náluk idősebb) bűnözési, netán börtöni ta­pasztalatokkal rendelkező, az már rossz irányba terelheti időtöltésüket. S a csoportos formában elkövetett első bűn- cselekmény után a már meg­szerzett tapasztalat, biztonság és bátorság megkönnyíti az önállósulást és az egyszemélyi elkövetést. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze Magyar Kriminológiai Társaság tagja (Folytatjuk.) van szervezve, de egy hibát mégis elkövettek. Azt gondol­ták, hogy bennem paprikajan­csira akadtak, de ez nem így van!” És vádol is, ilyképpen: anyó­sának az elmondása szerint a hivatalos emberek tizenöt­húsz percig voltak a kamrá­ban, ezalatt bőven lehetett ide­jük arra, hogy leengedjék a fogyasztásmérő söntjét. A sze- szerelők viszont határozottan állítják, hogy legfeljebb há­rom-négy percig tartózkodtak a kérdéses helyen, majd mi­után befejezték az ellenőrzést, távoztok. Egyébként sem lett volna rá okuk. hogy bárkit is gyanúba keverjenek, megká­rosítsanak. A gazda azonban nem hagy­ta annyiban a dolgot. Szerin­te a hivatalos embereket 'meg­vesztegette az egyik rokona, aki szintén baromfitartó, s mint ilyen, konkurrencia i- egyúttal. S végül a felesége, aki aláírta a szabálytalan áramvételezésről szóló iratot, arra hivatkozik, hogy ő csep­pet sem ért ezekhez a műsza­ki dolgokhoz. „Nem tudtam én, mit jelent, hogy az első va­lami le van engedve. Fogal­mam sem volt róla, hogy mit írok alá.” Az eddig rögzítettek megle­hetősen indulatos, szélsőséges észrevételek. Ám az ügyben konkrétumok is vannak, me. lyek kivizsgálására a Pest me. gyei Rendőr-főkapitányság a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről kért baromfite­nyésztési szakértői vizsgálatot. Visszamenőleg * Nevezetesen arról van szó, hogy az adott feltételek mel­lett évi húsz-huszonötezer da­rab csirke nevelése mennyi áramfogyasztással jár. A har­minc méter hosszú, tizenegy méter széles helyiségben meg­lehetősen sok elektromos be­rendezés található; öt ventillá­tor, továbbá etetőlánc, a szel­lőzést és az etetést szabályozó automatika, elektromos dará­ló és természetesen égők. A gazda havonta kettő-négvezer forintot fizetett az áramért, s ehhez jön még. ha helytálló a követelés, négy évre vissza­menőleg 418 ezer forint. Itt tort most a csirkeper. mely önmagában is figyelem­re méltó, de mint írtuk, nem egyedülálló. Érdemes lenne megoldást találni az ilyen és hasonló ügyek megelőzésére. Gál Judit TÍZ nap REN DELETE! A Magyar Tudományos Akadémia elnökének e tiszt­ségben való megerősítéséről a 16/1985. NET számú határo­zat rendelkezik. (Magyar Közlöny 23. szám.) Az MTA főtitkárának és helyetteseinek kinevezéséről ugyanitt jelent meg az 1035/1985. (VI. 6.) Mt.h. szá­mú határozat. A személyi tulajdonú laká­sok szervezett forgalmának és pénzügyi feltételeinek szabá­lyozásáról intézkedik az 1038/1985. (VI. 6.) Mt. számú határozat. (Magyar Közlöny 23. szám). A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzők díjazásáról a mű­velődési miniszter a 9/1985. (VI. 6.) MM számú rendeleté­ben módosította az 5/1970. (VI. 12.) MM számú rende­letét, amely jogszabályt az ér­dekeltek szintén a Magyar Közlöny 23. számában ismer­hetnek meg. A saját személygépkocsi használatáról is itt jelent meg a 6/1985. (VI. 6.) ÁBMH szá­mú államtitkári rendelkezés. Két sorozat Hasznos tudnivalók Folytatja két közérdekű so­rozatát a Házi Jogtanácsadó most megjelent 5. száma, amely a Polgári Törvény- könyv és az új társadalom- biztosítási rendelkezések tud­nivalóival foglalkozik. A PTK — ismertető máso­dik részében ezúttal a tulaj­don —, a személyi és a közös tulajdon —, valamint a hasz­nálati jogok, a birtok és a birtokvédelem, n fő Jtéra4»^Qk minden megtudható például a tulajdonjogról, annak formái­ról és korlátozásairól. Kide­rül az ismertetőből, hogy mi a túlépítés és a ráépítés. Ha­sonlóan sok kérdésre ad vá­laszt a közös tulajdonnal foglalkozó fejezet. Részletesen ismerteti egyebek között a földhasználat — például a használatbavételi díj, a ha­szonélvezeti jog stb. — tud­nivalóit. Az új társadalombiztosítási rendelkezések harmadik ré­szében a gyermekgondozási díj bevezetésével, a gyes mó­dosításával, a vállalati gaz­dasági munkaközösségi tagok társadalombiztosításával kap­csolatos tudnivalókat ismer­teti a házi jogtanácsadó leg­újabb száma. Ittas vezstés Fekete sarok szerdán Á közelmúltban a következők vezetői engedélyének yisz- szavonására került sor ittas vezetés miatt: Kindl Miklós 37 éves üzletvezető, Őrbottyán, Radnóti u. 6. alatti lakos, 2 hó­napra; Kis Dénes 40 éves vontatóvezető, Váchartyán, Vörös­marty u. 1., a hónapra; Heincz Tamás 33 éves műszerész, Nagymaros, József Attila u. 59., 3 hónapra; Czinege Pál 37 éves segédmunkás, Vác, Radnóti u. 32., 3 hónapra; Kovács élyörgy motoros fűrészes, Örkény, Rudas L. u. 4., 4 évre; Strupka József bedolgozó, Dabas, Tanácsköztársaság u. 98., 2 év 3 hónapra; Szabó Ervin építésvezető, Táborfalva, Ady E. u. 3., 1 évre; Boda József segédmunkás, Tápiógyörgye. Dózsa Gy. u. 85., 1 évre; Halasi Sándor lakatos, Szentmártonkáta, Bacsó B. u. 15.. 1 évre; Molnár József gázkészülék-karbantar­tó, Nagykáta, Temető u. 2/b., 1 év 10 hónapra; Kádár György toz-tag, Szentendre, Házi Árpád u. 12., 3 év 6 hónapra; Szlo- vicsák Zoltán fakitermelő, Hernád. Gyóni G. u. 59., 1 év 6 hónapra; Erdős Sándor gépszerelő, Nagykőrös, Jázmin u. 2/b., 3 évre; Szabó László asztalos. Nagykőrös, Bárány u. 9/a., 1 évre; Mészáros János előrajzoló, Farmos, öregszőlő 71., „A” kategóriát 3 évre; Fülöp Mihály 33 éves felszolgáló. Szód, Bé­lke u. 6., 2 évre; Ivanics Sándor 31 éves lakatos, Sződ, Ma­lom köz 1., 1 év 6 hónapra; Fazekas József 63 éves kőműves, Vác, Sövény u. 14., 3 hónapra; Liknius Zoltán 29 éves MÁV- idolgozó, Szob, Radnóti u. 3., 3 hónapra; Szabó József 31 éves géplakatos, Sződliget. Bem u. 5., 2 hónapra; Mészáros János 24 éves kertész, Sződ. Mártírok u. 78., 3 hónapra; Zsiga Lajos ikocsikísérő. Cegléd, Belloiannisz u. 19. IV/13., 7 hónapra; Bá­rány László vendéglátóipari eladó, Albertirsa, Vörös Hadse­reg u. 36., 1 év 8 hónapra, Licszkovszki János géplakatos, Ceglédbercel, Hunyadi u. 41., 1 évre: Vigh Tibor esztergályos, Cegléd, Hajnal u. 17.. 1 év 6 hónapra; Hörömpő János ko­csikísérő, Cegléd, Kozma S. u. 1., 1 évre; Árpád Mihály sze­relő, Abony, Dobó u. 5., 1 évre; Hárshegyi Tibor géplakatos, Cegléd, Vécsei u. 13., 1 évre; Janik Pál Zoltán állategészség- őr, Cegléd, Irtvany'u. 342., 1 évre; Szalai Imre fakitermelő munkás, Csemő, Oncsa D. u. 7„ 2 évre; Juhász Tibor köny­velő, Cegléd, Ságvári E. u. 14., 1 évre; IFSssfssIkoyií bunösés (1.) Baráti környezet káres hatása • Tartasd íjigény három gyermekért • Lakás-használatbavéí éli díjról • Válaszok jogsegélyt kérő levelekre Jogi tanácsoks

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents