Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
1983. JtJNIUS 12., SZERDA Kiállítóterme kb őt, Mezőgazdaság rajzokban Slnyl Lajos (11 éves) díjazott pályamunkája 5> A Magyar Mezőgazdasági Mú- j ceumban megnyílt tárlat 19SS. í december végéig várja látoga* mit. Gyáli díjazottak Ez immár a tizenötödik, jubileumi seregszemle, amelynek keretében az ország általános iskolásai rajzokat mutatnak be, a középiskolások írásos dolgozatokkal vesznek részt a pályázaton. Ahogy megnyitó szavaiban Szabó Loránd főigazgató említette; ez a közművelődési forma él, elevenen érzékelteti a múzeum tárgyőrző és embernevelő szerepét, fontosságát. A pályairányításon túl hozzájárul a környezetvédelemhez és ahhoz, hogy a felnőtté váló diákok egykor, hamarosan, a kiskertekben kamatoztassák a növényápolás ismereteit, korszerű lehetőségeit. Régebben is, most is rendkívül sikeres a Pest megyei részvétel. Igaz, hogy a rajzokban kissé visszaestünk, hiányoznak a túrái, szoko- lyai iskolások, de megőrizte vezető helyét Gyál. Az innen érkező rajzok közül Jurászik Mónika és Kreisz Gábor kapott díjat, de a kerámiában is jeleskedtek a gyáliak, Dóka Péter és Ritter Anita szintén díjazott, ezért kapta meg a gyáli Ady Endre úti általános iskola a csoportos rajzdíjat, mely Fegyó János Béla rajztanár, festőművész céltudatos, sikeres munkáját dicséri, örvendetes, hogy a tápiógyörgyei Németh Csaba, a gödöllői László Claudia, is elismerésben részesült, de szép munkát küldött be a gyáli Windberg Zsolt, Benkö Károly, Tintér Péter, Kristóf Zoltán, Szianyó Andrea, Fazekas Zsuzsanna, Takács Eszter, a tápiógyörgyei Tordai István, Rékasi Gergő és a százhalombattai Deák Sva, aki szép batikkal szerepel. A tehetségápolásnak ezt az országos eszközét és lehetőségét a gyáliakhoz hasonlóan több iskolánknak is meg kellene ragadnia — Jenei Dénes jutalmat kapott dolgozatáért Szentendre környezetvédelmi gondjait tárta fel. Bizonyára segítene a pályamunkák sokszorozódásában a Pest megyei Tanács művelődési osztályának fokozott irányító szerepe, hiszen az idén a beérkezett, több mini háromézer rajz, érem, batik, kerámia közül megyénkből alig Volt ötven munka. Ez -az országos átlag alatt van még akkor is, ha a gyáliak szereplése felette örvendetes, még akkor is, ha a középiskolai dolgozatok közül egyetlen fővárosi tanuló munkáját sem üdvözölhette Mezei Gyula főosztályvezető megnyitó szavaiban, s ezt a tényt önkritikusan hangoztatta is. van előrehaladás. Vass János. a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója első díjat kapott A kertészeti növények termesztésének története Vác környékén című témából. Kisju- hász Edit ceglédi szakközép' iskolás a magyar lóversenyzés állomásait vizsgálta dolgoza' tában, erre kapott jutalmat Hörömpő Rozáliához hasonlóan, aki Cegléd agrártörténetét elemezte. A nagykőrösi Farkas Krisztina, az Arany János gimnázium tanulójaként a város mezőgazdaságának híres múltját vizsgálta kiemelkedő tárgyi tudással — ezért részesült II. díjban. Nemzetközi méretek Agrártörténet Ami a középiskolás pályamunkákat illeti — a ^esl megyei részvételt figyelve —, Mindez, különösen, ha egész megyénkben eltérjed a mező- gazdasági szemléletű iskolai rajzok, dolgozatok készítése általános és középfokú intézményeinkben, az agrár-helytörténet ápolását és a mező- gazdaságunk külkereskedelmi térnyerését is jelentheti. így válik a köznevelés hatékony fejlesztése társadalmi érdekké, népgazdasági tényezővé. Természetesen a Mezőgazda- sági Múzeum is fejlesztheti ezt a közművelődési programját azzal, hogy nemzetközi méretűvé dúsítja az évi diákrajz-kiállítást. Mindez annál inkább természetes, mivel több szocialista és nyugati országgal épített ki kapcsolatokat. Ennek egyik1 új mozzanata lehetne a külföldi gyermekrajzok meghívása —- mezőgazdasági témából. Losonci Miklós Megyei pedagógus tanácskozás Dunakeszin ^ Lehetséges több megoldás is Immár hagyomány, hogy a megye pedagógusa*, kétévente találkoznak, megvitatják az elmúlt időszak tapasztalatait és meghatározzák a közeljövő fontosabb feladatait. Ez alkalommal is közel ötszázan vettek részt Dunakeszin azon a plenáris ülésen, amelyen dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője tartott Vitaindító előadást. Az egyes intézménytípusok helyzetét áttekintve megállapította, hogy legjelentősebb mértékben az óvodai hálózatot sikerült fejleszteni: 2754-gyel növekedett a férőhelyek száma. Az agglomeráció néhány településén még így is nagy a zsúfoltság, de általában javultak a nevelés feltételed. Nagyon fontos lenne az óvodában csakúgy, mint a különböző iskolatípusokban a gyerekekkel egyénenként és dif. ferenci álltán foglalkozni, ám e tekintetben mindenütt a kezdeti lépéseknél tartunk. Kézről kézre Az óvoda-iskola váltás zökkenőmentesebbé tételét segítheti, ha a tanítók ismerik az óvoda'! követelményeket, nevelési módszereket és az óvónők továbbra is figyelemmel kísérik a gyerekék fejlődését az iskolában, a problémák megoldásához tanácsot adnak. Az lenne az ideális, ha ez a kapcsolatrendszer egészen a középiskolákig kialakulna, a gyerekeket mintegy kézről kézre adnák a pedagógusok. így eredményesebben lehetne foglalkozni a hátrányos helyzetűekkel. Az általános iskolai tanárok már jóval kedvezőtlenebb körülmények között dolgoznak, Íriszen az iskolák több mint felében váltakozó tanítás folyik, 700 tanulócsoportnak nincs saját tanterme. A zsúfoltság nő, csakúgy, mint a 35-os létszámot meghaladó csoportok száma. A jelenlegi feltételek ismeretében elengedhetetlenül szükséges arra törekedni, hogy minden tanulócsoportnak önálló terme legyen és igyekezzünk — az oktatás színvonalának megőrzése érdekében — a váltakozó tanítást, ahol csak lehet, visszaszorítani, A megyei tanács kiemelt feladatként igyekszik ezeket a kérdéseket' kezelni és a problémákat lehetősége szerint orvosolni. Egyénre szabottan Az új tantervek komoly követelményeket támasztanak a gyerekekkel szemben is. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyes tantárgyak anyagának feldolgozása megreked az ismeretátadás szintjén, nincs elegendő idő arra, hogy a jártasságokat és készségeket elmélyítsék. Itt egy pillanatra érdemes megállnuhk, hiszen alapvető kérdésről van szó Csak úgy lehet megoldást találná erre a nyugtalanító tényre, ha a pedagógusok minden nehézség dacára kidolgozzák az egyes osztályok és gyerekek differenciált foglalkoztatását és egyénre szabott köve- vetelményeket támasztanak. A probléma új vonásait inkább abban látom, hogy — sajnos — a pedagógusok min den igyekezete ellenére az érzékelhető műveltségbeli kü lönbségek egyre növekszenek a gyerekek között. Gondol junk csak arra, hogy néhá nyan kiválóan beszélnek ide gén nyelveket, mások alig, vagy hogy minden osztályban csak pár gyerek van, aki rendszeresen olvas, hangversenyre, színházba jár. Így van ahol lehet mire építeni, másutt mindent az alapoknál kell kezdeni és ez szinte lehetetlen feladatokat hárít a pedagógusra. A felzárkóztatásra nem elég az iskolai óra A társadalomnak jelentős anyagi áldozatokat kellene vállalnia, hogy a műveltség- szüntbeii különbségek a hátrányos helyzetűek esetében csökkenjenek. Tehetséggondozás Az egész napos iskola majd jó lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek gyakrabban jussanak el színházba, kiállításra, nyelveket tanuljanak dél után, szakkörökben, de csak akkor, ha átgondoljuk' á kérdés fontosságát és megteremtjük az ehhez szükséges feltételeket, önmagában az órán való felzárkóztatás hadd mondjam ki — nem sok reménnyel kecsegtető sziszifuszi munka. Jobb híján a pedagógusokra hárul az a feladat, hogy ahol kell, meggyőzzék a szülőket: a gyerek fejlődéséhez nélkülözhetetlen a műveltség. A gyermek- és ifjúságvédelem, illetve a tehetséggondozás egyazon dolog két pólusa. Dr. Novák István részletesen elemezte az e téren elért eredményeket és tennivalókat. Elmondta, hogy egyre több iskolában működik a szülői munkaközösségeken belül ÉPÍTÉSZETI kultúránk- Meglehetősen tágan értelmezett fogalom a mindennapi kultúra. Az, ahogyan élünk, amilyen körben mozgunk, ahogyan a szabad időnket töltjük mind elárulja érdeklődésünket. Csakhogy sok minden van, ami nem attól függ, mit szeretnénk. Bizonyos adottságok meghatározzák mindennapjainkat Valami baj van, ha körbenézünk környezetünkben. Mintha a közvetlen emberi kapcsolatokat a huszadik században mesterséges alapokkal szeretnénk helyettesiteni. Egyáltalán emberszabású-o az a környezetkultúra, amelyet akatrva-akaratlanul kialakítunk magunk körül? Számtalan kérdés vár megválaszolásra ebben a témában. A Kossuth rádió hullámhosszán ezúttal a szociológusok jelzései alapján, egy területről, az építészet gondjai felől közelítették meg a kérdéskört. Visy László mikrofonja előtt dr. Vámossy Ferenc minden köntörfalazás nélkül fogalmazott. Az építészet felelősségéről szólott a késő esti órákban — kár, hogy nem a fő műsoridőben. Azért is volt figyelemre méltó a fejtegetés, mert nem vészharangokat kongatott a nyilatkozó, sokkal inkább a megoldás alternatíváit sorakoztatta fel. Sokat beszélünk arról, hogy az énekoktatásban milyen eredményeket lehet elérni a Kodály-módszerrel. Arról viszont vajmi keveset, hogy létezik egy úgynevezett Moholy—Nagy módszer is. Ez utóbbi a téri látásmód kultúráját foglalja magába. Arra tanít, miként lehet esztétikus környezetet teremteni magunk körül. Jelentősége: az építészeken kivül mindannyiunknak szólna, ha többet hallanánk róla, ha netán beépülne az iskolai tananyagba. A spontán építészeti kultúra kialakulásé egyszersmind a társadalom kultúrájának tükörképe. Ezért olyan fontos egy-egy településfejlesztési terv kigondolása, egy község vagy város képének megtervezése. A mindennapi ember örül, ha végre valahára nagy nehézségek árán lakáshoz jut. Ilyen körülmények közepette egyáltalán eszébe juthat-c, hogy beleszóljon környezete alakulásába. A tervezőké, az építtetőké a felelősség az új megoldások bevezetésében. A beszélgetés kapcsán mégiscsak megfogalmazódik a hallgatóban; jó lenne, ha mindannyiunk ügyéért minél több szak- i ember és nem szakember emelné fel a szavát. Hiszen mindez az élet minőségét befolyásolja. ÉDES ANYANYELVŰNK. Egy beszélgetés alkalmával bepillanthattam Lőrince Lajos műhelytitkába. Mindig foglalkoztatott, hogyan lehet ilyen szívósan évtizedek óta fáradhatatlanul foglalkozni az anyanyelvi gondokkal az étéi hullámain? A titok egészen egyszerű: szeretni kell választott szakmánkat, s akkor annak művelése élvezet. Még a kötelező heti rádiós penzum is szinte magától íródik. (A képlet persze nem pontos mert rengeteg munkát igényel egy ilyen állandó műsor.) Mostanában különös figyelem mel hallgathatjuk, hiszen az új helyesírási szabályzat megjelenése számos kérdést vet fel Lőrince tanár úr műsorai megtanítanak a türelemre. Legutóbb arra intett, hogy a szép beszéd érdekében mi mindent tehetünk. A rosszul kiejtett szavakat miképpen lehet korrigálni úgy. hogy társunk no vegye észre, hogy kijavítottuk. Az új helyesírási szabályzat megjelenése ürü gyén alkalom nyílik tehát a nyelvművelő tevékenység ha tékonyabba tételére is. Er. K. gyermekvédelmi aktívahálózat. Valóban, ez tűnik a legjárhatóbb útnak — a közös törődés —, mind a veszélyeztetett, mind a tehetséges gyermekekkel. Elgon d olkod ta tó v i - szont,- hogy a veszélyeztetett gyerekek arányához képest mennyire szűkös — személyi és tárgyi feltételek tekintetében egyaránt — az intézményhálózat. Vonatkozik ez az épp hogy bontakozó tehetséggondozásra is. Pedig a me. gyében élő egymillió embernek jövőbeli életszínvonala többok között e kérdések megnyugtató megoldásától is függ. A megyei tanács a középiskolai hálózat bővítésével és kiemelt fejlesztésével arra törekszik, hogy fokozatosan növelje a továbbtanulás lehetőségeit, javítsa feltételeit. A tanácskozást a Pedagógiai Intézet munkatársai igen körültekintően szervezték meg, egy észrevételt mégis hadd tegyek: talán nem ártott volna meghívni a döntést hozó gazdasági szakembereket. Bizonyára számukra is értékes lett volna a közvetlen eszmecsere a gondokat legjobban ismerő pedagógusokkal. Nagy Emőke Cegléd Új szerzemények Űi szerzeményekkel gyarapodott a közelmúltban a ceg- lédi Kossuth Múzeum. Egy helybeli kisiskolás 300 darab jelvényt ajándékozott^ o múzeum numizmatikai gyűjteményének. Ebben a gyűjteményben őrzik és dolgozzák föl az összes Pest megyei vonatkozású érmeket pénzeket, kitüntetéseket. Bábosok, zenészek fesztiválok Zánkán rendezik meg június 1G. és 22. között az országos úttörő i bábfesztivált. A találkozón 32 bábcsoport mutatja be műsorát. Pest megyét az isaszegi Füles és a ceglédi Csipkerózsika bábcsoport kép. viseli. A résztvevő csoportok a szakmai napjukat 20-án tartják. A fesztivál után június 22. és 26. között ugyancsak Zánkán, az úttörővárosban kerül sor az úttörő fúvószenekarok országos fesztiváljára, amelyen szűkebb pátriánkból az abonyi zeneiskola fúvós- és vonószenekara, valamint a szentendrei zeneiskola fúvósegyüttese lép fel. A találkozón 51 együt. tes tart bemutatót, s mintegy 2000 gyermek veszt részt a különféle programokban. MOZIMŰSOR JÜNIUS 13-TÖL 19-IG ABONY 13—14: Az Ezüsttő kincse 15: Piedone Egyiptomban (du.) 15—16: öld meg a sogunt!** (este) 17—18: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?« BUDAÖRS 13—16: Flashdance 17—18: Hét merész kaszkadőr CEGLÉD, Kamaraterem 13—1«: Georgina barátai* 15—16: A szállást kérő róka (du.) 17—19: Suttogások és sikolyok*** CEGLÉD, Szabadság 13—16: Kölyökbanda (du.) Halál egyenes adásban« (este) 17—19: Az örökség bajjal jár (du.) Dutyi-dili (este) DABAS 13—14: Csendestárs** 15— 16: A város hercege I—II.* 17: A 3. számú űrbázis*« DABAS, Autós kertmozi 13— 19: Ádáz hajsza*** DUNAKESZI, Vörös Csillag 13: Halál a felszálló ágon 14— ifi: Fekete herceg (du.) Í4—17: Flashdance (este) DUNAKESZI, József Attila 13: A szerelem csapdája« 16— 17: A domb** 19: A nosténvfarkas kísérteié** DUNAHARASZTI 13—14: A sáska napja I—II.** 15— 16: Az Ezüst-tó kincse (du.) A biztosan ölő sárkány Lady** (este) 17— 18: Donald kacsa és a többiek (du.) Csendestárs** (este) ÉRD 13—15: Vera és a férfilátogatók* 16: A vadon szava 17—18: Fekefcszakáll szelleme 19: Szaffi (du.) FŐT 11—14: A fcicsl kocsi újra száguld 15— 17: Túl nasry rizikó* 18: Halál a felszálló ágon GOMBA, Autós kertmozi 13—15: A házibuli folytatódik*. 16— 17: Örii’t római vakáció GÖDÖLLŐ 13—16: Feketeszakáll szelleme (du.) Uramisten (este) 17— 19: A sólyom nyomában (du.) öt láda aranyrög (este) GYAL 13—14: A 3. számú űrbázis** 15—17: E. T. (du.) 15—16: Hárman a slamasztikában (este) 17: Macbeth** (este) 18: A szultán fogságában KERFPE5TARCSA 13—14: Kincs, ami nincs 15—16: Szamurájok és banditák** (este) 17—18: A vadon szava LEÁNYFALU, Kertmozt 13: Ki ö!i meg Európa nagv kon vhaf önökéit?* 17—18: iHashdance MONOR 13— 14: Bombajó bokszoló* 14— 16: A szultán fogságában (du.) 15— 16: Tudom hogy tudod, hogy tudom -'este) 17—18: öld nv»g a sogunt!** 19 r Uramisten NAGYKATA 13—14: Tudom, hogy tudod, hogy tudom 15—17: A korona elrablása (du.) Erotikus képregény*** (este) 15: Csendestárs** (éjjel) 18: Hárman a slamasztikában NAGYKŐRÖS, Arany János 13—16: Rocco és fivérei 1—II.® 17—19 : Halál egyenes adásban* NAGYKOROS, Stúdiómoxí 13—16: Suttogások és sikolyok*** 15— 16: Hatan hetedhét országon át (du.) 17—19: Georgina barátai* NAGYKŐRÖS. Cifrakert 13—16: Sandokan 17—19: Lady Chatterly szeretője*** PILISVÖRÖ5VÁR 13— 14: King Kong« 14— 15: Kína szindróma«* (éjszaka) 16: A tizedes meg a többiek (du.) 16— 17: A kék laguna* (este) POMAZ 13—14: A biztosan ölő sárkány Lady** 15— 16: A kicsi kocsi újra száguld 17: Esztcrlánc RÁCKEVE 13—14: Eszterlánc 15—16: Kincs, ami nincs' 17— 18: A kicsi kocsi újra száguld SZENTENDRE 13—14: A sólyom nyomában (du.) A profi*« (este) 15—16: Gyanútlan gyakornok 17—19: Sandokan SZENTENDRE, Autós kertmozi 13—19: A házibuli folytatódik*« SZIGETSZENTMIKLÓS 13— 16: Segítség, felszarvaztak!* (este) 14— 16: A fej nélküli lovas (du.) 17—18: Az Ezüst-tó kincse TÁPIÓSZELE 13—14: Erotikus képregény**« 15— 16: A szerelem csapdója« 17: A matróz, a kozák és a hamiskártyás VÁC, Kertmozi 13—16: Bombajó bokszoló« 17—19: Kincs, ami nincs VÁC, Kultúr 13—14: Hurrikán« (du.) Lebegés* (este) 15—16: Ovanútlan gyakornok (du.) Sok pénznél jobb a több** (este) 17—19: Kölyökbanda ídu ) Rocco és fivérei I—II.* (este) VECSÉS 13—14: Szamurájok és banditák** 15—16: Seriff az égből (du.) A vadon szava (este) 17—18: A sáska napja I—II.** • 14 éven ahuliaknak nem ajánlott. •• Csak Ifi éven felülieknek. •••.Csak 18 éven felülieknek.
