Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

PEST MEGYEI ÍIRG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ára: I.J50 lórin! 1985. JÚNIUS 12., SZERDA IM: A választások tapasa&ulafaS (3, oldal) Jogi összeállítás (6. oldal) MISI elnökségi ülés (T. oldal) Elfogták a rongálókaff (8. oldal) Az MSZBT országos elnökségének ünnepi ülése Elvi alapokon nyugvó barátság f£agas elismerések a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától Negyven évvel ezelőtt, 1945. június 9-én alakult meg a Magyar- Szovjet Művelődési Társaság, a mai MSZBT elődje. A jubileum al­kalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége ked­den ünnepi ülést tartott a Parlament vadásztermében. Az elnökség­ben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB titkára, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Filipp Jermas, a szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, az ünnepi rendezvényekre hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője. Mihail Gorbacsov gazdaságpolitikai beszéde Intenzívebb fejlődés szükséges A beruházások, a műszaki fejlesztés űj súlypontjairól, az intenzív fejlődési pályára való átállás nehézségeiről szólt Mj, hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a. műszak^ dományos haladás kérdéseivel foglalkozó moszkvai tadáp^sozS- son. Hangsúlyozta a gazdasági mechanizmus alapo^fxsawcve- zésének, a vállalati önelszámolás erősítésének ^jlfisságát is. Az SZKP KB áprilisi ülésén alakította ki a JjupÉaaaTmi-gazda- sági fejlődés meggyorsításának koncepciói; Mint emlékeztetett, az SZKP Politikai Bizottsága úgy dön­tött, hogy még a XVII. kong­resszus előtt megrendezi ezt a tanácskozást, hogy mihama­rabb intézkedések szülessenek a jövőre szóló stratégia való­ra váltása céljából. Fejlődésünk új minőségéről van szó; arról, hogy gyorsan előrelépjünk a stratégiailag fontos irányokban, átalakít­suk a termelés szerkezetét. Át kell térnünk az intenzív fej­lesztésre, a vezetés hatékony formáira, a társadalmi prob­lémák teljesebb megoldására — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. Az SZKP főtitkára szólt a szocializmus és a tervgazdál­kodás vjjfcíhátatlan sikereiről, több eíer vállalat felépítésé­ről, a Városok és falvak arcu­latának változásáról, a lakás- helyzet és az életkörülmények javításáról, majd hangsúlyoz­ta, hogy a hetvenes évek ele­jétől észrevehetővé váltak bi­zonyos nehézségek a gazdasá­gi fejlődésben. Ennek fő oka az, hogy an­Idéjén nem voltunk áll* atatosak a gazdasági szerke­zet, az irányítási formák és módszerek átalakításában. A párt és az egész nép előtt az a feladat áll, hogy leküzdjük a negatív irányzatokat, és gyors javulást érjünk el. Ugyanakkor — mutatott rá — a társadalmi-gazdasági fej­lődés gyorsítását külső felté­telek is diktálják. Meg kell teremteni az ország védelmé­hez szükséges eszközöket. A Szovjetunió a jövőben is ma­ximális erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési hajsza megállí­tására, de az imperializmus agresszív politikája és fényé- (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba látogat Oiof Palme Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára június 12-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Olof Palme, a Svéd Királyság miniszterelnöke. (A vendég életútját a 2. oldalon ismertetjük.) Felmérte az Idegenforgalmi Tanács Népszerű az üdülőszövetkezet Új élet lehetősége Bíró Gyula, a társaság fótit, kára köszöntötte a vendégeket, majd Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszé­det. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy egy hónappal az­után, hogy Európában meg­született a béke, a háborúból ali:g eszmélő Magyarországon néhány messzire látó, kiváló közéleti személyiség kezdemé­nyezésére alakult meg a társa­ság. A kölcsönös megértés és barátság jellemezte a magyar és a szovjet emberek első ta­lálkozásait — hangsúlyozta. Az új élet nagyszerű lehetőségét ismerték fel a társaság alapí­tói, akik elhatározták: min­dent megtesznek azért, hogy a két nép és kultúrája közelebb kerüljön egymáshoz. A szónok a továbbiakban szólt arról, hogy az elmúlt év­tizedekben az élet minden te­rületén bebizonyosodott: a magyar—szovjet barátság le­téteményese az MSZMP inter­nacionalista politikája. Ez a barátság szocialista elveink­ből, meggyőződésünkből táp­lálkozik, fejlesztését népünk nemzeti ügyéneik tekinti. Egy­re többen kapcsolódnak a moz­galomhoz, s vesznek részt ren­dezvényein. A tagcsoportok azért tevékenykednek. hogy programjaik hozzájáruljanak az ifjúság igényes neveléséhez, szakmai felkészüléséhez, se­gítik az aktivistáikat, az ér­deklődő embereket eligazodni korunk főbb politikai és. gaz­dasági kérdéseiben. Az MSZBT a jövőben is fontos kötelessé­gének tekinti, hogy bemutassa a szovjet emberek életét tö­rekvéseit, valamint a Szov­jetunióban számot adjunk sa­ját gazdasági építőmunkánk eredményeiről. É téren tevé­kenységünk középpontjában a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és az SZMBT- vel kialakított közös progra­mok állnak — mondotta vé­gezetül az MSZBT ©lnöke. Nemzeti érdekünk Apró Antal nagy tapssal fo­gadott beszéde után Berecz János emelkedett szólásra Ki­emelte: Nemzeti létünk, biz­tonságunk, gazdasági fejlődé, sünk egyik legfontosabb for­rása a negyven éve gazdagodó együttműködés. Gazdaságunk ez idő alatt számára létfontos­ságú technikát és technológiai tapasztalatokat, nyersanyagot, energiát kapott, termékeinek pedig biztos piacot talált a Szovjetunióban. Enélkül alig­ha őrizhettük volna’meg gaz- daságunk stabilitását a mögöt­tünk levő. a világgazdaság vál­ságától terhes években. Jövőbeni fejlődésünket is arra a hosszú távon biztonsá­got nyújtó műszaki, tudomá­nyos, gazdasági együttműkö­désre építhetjük, amelynek fő irányai az ezredfordulóig jól beláthatok. — A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainknak vannak más meghatározó tényezői is a gaz­dasági érdekek mellett — mondotta Berecz János. — Szövetségünk legerősebb ösz- szetartó ereje, hogy mindkét országban a marxizmus—le- nínizmus eszméi vezérlik a fejlődést, mindkét országban a fejlett szocialista társadal­mat építik, tökéletesítik. A Központi Bizottság titkára rá­mutatott: a magyar—szovjet barátság és együttműködés ki­emelkedően fontos területe a béke megóvása, a szocialista világrendszer biztonságának védelme és a fegyverkezési verseny megállítása. A jövő feladatait körvonalazva ki­emelte, hogy a cél, amelyért dolgozunk, változatlan: a két ország szoros és megbonthatat­lan testvéri együttműködése. Ezért kell még többet tenni, ezt kívánja a szocializmus ügye és nemzetünk jól felfo­gott érdeke. — Ezután átnyúj­totta a társaság elnökének a Béke és Barátság Érdemrendet, amelyet az Elnöki Tanács ado­mányozott az MSZBT-nek. Berecz János ezt követően átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a társa­sághoz intézett levelét, melyet a továbbiakban közlünk. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének kép­viseletében Pilipp Jermas kö­szöntötte a társaságot a jubi­leum alkalmából. Méltatta az MSZBT tevékenységét, az SZMBT-vel és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társasággal meg­valósuló sokoldalú és gyümöl­csöző együttműködés eredmé­nyeit. Kiiüntetések A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége magas kormánykiíüntetésben részesí­tett több MSZBT-tisztségvise- lőt. Apró Antalnak a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, Li­geti Lajos akadémikusnak, a társaság alelnökinek, Hegyes Ferencnek és Rab Zsuzsa köl­tő-műfordítónak, az országos elnökség tagjainak a Népek Barátsága Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetéseket Vlagyimir Bazovszkij nyújtot­ta át. Az MSZBT országos elnöksége a két nép barátságának elmélyí­tése érdekében végzett több évti­zedes, kiemelkedő munkájukért 34 személynek adományozta az MSZBT aranykoszorús jelvényét, negyvenketten emlékplakettet és hatan emléklapot kaptak. A kitün­tetéseket Apró Antal nyújtotta át. Pest megyei kitüntetettek: arany­koszorús jelvényt kapott: Bereez- ki László nyugdíjas és Marton Pál, a Tungsram váci gyárának párt­titkára. Emlékplakett elismerésben részesült Erős László, a Duna Tsz dolgozója, az MSZBT-szakcsoport ügyvezető elnöke, dr. Gyenes Le­vente, a göúi tsz dolgozója, az MSZBT-szakcsoport ügyvezető el­nöke, Marton Pálné nyugdíjas, az MSZBT országos elnökségének tag­ja, Métli Alfréd nyugdíjas, az MSZBT koordinációs és munkabi­zottságának vezetője és Reketye Károlyné nyugdíjas, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke. ★ A nap folyamán az MSZBT koszorúzási ünnepséget rende­zett Budapesten a jubileum alkalmából. A Felszabadulás téri Leniin-szobor talapzatán a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság képviseletében Aoró An­tal, Veres József, a társaság alelnöke és Bíró Gyula helyez­te el a kegyelet koszorúját. Megkoszorúzta a szobrot a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége is, élén Fi­lipp Jenmassal. A Rege Szállóban ülést tar­tott kedden, Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter elnök­letével az Országos Idegenfor­galmi Tanács. A tanács — Imre Istvánnak, a SZÖVOSZ elnökhelyettesé­nek, az Országos Idegenforgal­mi Tanács tagjának előterjesz­tése alapján — az üdülőszövet­kezetek tevékenységéről és ter­veiről tárgyalt. Az 1970-es évek végén, a belső turizmus fellendülésével összhangban kezdődött meg a szövetkezeti tulajdonon és az időleges használati jogon ala­puló üdülőszövetkezetek szer-' vezése. Négy üdülőszövetkezet már megalakult, a büki és a hévízi szövetkezeti üdülők már ven­dégeket is fogadnak. Ez év vé­géig nyolc épületben 550 lak­rész építését fejezik be, s ez­zel a szálláshelyek száma 1300- ra bővüL A VII. ötéves terv­időszakban 20 épületben 1400 lakrészt készítenek, így a terv­ciklus végén várhatóan már 4 és félezer szálláshely lesz az üdülőszövetkezetekben. Az ÓIT megállapította, hogy a lakosság érdeklődése meg­élénkült az üdülőszövetkezetek iránt, mert így viszonylag ol­csón lehet rendszeres üdülési lehetőséghez jutni. Emellett a hazai idegenforgalom számára is hasznos ez az üdültetési for­ma, hiszen szaporodik a szín­vonalas, szállodai elleggel üze­meltethető üdülők száma a gyógyhelyeken. A megvalósu­lás azonban a tervezettnél las­súbb — mutattak rá az ÓIT ülésén. Az okok: kevés a kivi­telező, a megfelelően közmű­vesített telek. Az ülésen rámutattak, hogy vonzóbbak lennének az üdülő- szövetkezetek, ha a szállás mellett étkezési, szórakozási, sportolási lehetőségeket is nyújtanának. Éppen ezért szükség van arra, hogy komplettírozzák a meglevő létesítményeket, s a jövőben ezek figyelembevételével ala­kítsák az új beruházásokat. Az üdülőszövetkezetek, illetve az értékesítési, lehetőségek jobb kihasználása érdekében fonto­lóra kellene venni azt is, hogy külföldi vagy hazai társadal­mi szervezetek is megkaphas­sák az üdülőhasználati jogot — hangoztatták a vitában töb­ben is. A fogyasztók érdeke Szorít a cipigond A Fogyasztók Országos Ta­nácsa kedden — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában — S. Hegedűs László társelnök vezetésével ülést tartott, s ezen áttekintet­te a felsőruházati termékek és a cipők gyártásának, valamint forgalmazásának helyzetét. Az ülésen — statisztikákkal, vizsgálati eredményekkel alá­támasztva — megerősítették a cipőellátásról a kedvezőtlen vásárlói megítélést. A főbb megállapítások szerint, az el­múlt évben jelentősen emel­kedtek a lábbelik árai, és a legjobban keresett árukból —* néhány kivétellel — nem tud­tak zavartalan ellátást terem­teni. Különösen vonatkozik ez a gyermekcipőkre, de nagy a hiány az olcsóbb, hétköznapi használatra szánt termékekből is. Némiképp jobb a helyzet a konfekcióiparban, ahol az árak az elmúlt években nem emel­kedtek jelentősen. Itt elsősor­ban a méretválasztékkal és magával a méretezéssel van­nak gondok. A FŐT javasolta a háttér­ipar fejlesztésének meggyorsí­tását, a monopoihelyzetek megszüntetését, és a mérettáb­lázatok korszerűsítését. Kádár János levele TISZTELT ELVTÁRSAK! BARÁ­TAIM! Negyven évvel ezelőtt bontott zász­lót az a széles körű társadalmi mozga­lom, amely a magyar—szovjet barátság ápolását tűzte ki célul, s amely azóta évtizedeken át, tisztes munkával kima­gasló eredményeket ért el a két nép testvéri kapcsolatának fejlesztésében, elmélyítésében. A magyar—szovjet barátság eszmei és érzelmi. gyökerei a nagy októberi szo­cialista forradalom időszakáig nyúlnak vissza. A magyar proletariátust a szov­jet forradalom példája ihlette, amikor 1919 márciusában kivívta hazánkban a dolgozó nép hatalmát. A Magyar Ta­nácsköztársaság születése pillanatában baráti szövetséget ajánlott szovjet­orosz testvérének. Ezeket a történelmi, érzelmi gyökereket nem tudta kitépni munkásosztályunk, népünk emlékeze­téből és szívéből az ellenforradalmi rendszer huszonöt esztendős uralma és rágalomhadjárata sem. Történelmi sorsfordulónk, felszabadu­lásunk hónapjaiban országszerte alakul­tak szovjetbarát társaságok, egyletek, s e spontán népi mozgalmat foglalta egy­séges szervezeti keretbe a Magyar- Szovjet Művelődési Társaság. Tevékeny­sége átfogta a társadalom széles réte­geit, programja kifejezte népünk mesz- szemutató érdekeit. A mai nevén 1957- ben újjáalakult Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság a tagcsoportok mozgalmi munkájára építve sokat tett azért, hogy népünk mind jobban megismerje a Szovjetunió fejlődését, a szovjet embe­rek életét, segítse a két ország mind több területre kiterjedő együttműködé­sét, a két nemzet kulturális értékeinek cseréjét. Hazánkban a szocialista társadalom építése nemzeti program. Munkánk és küzdelmünk ugyanakkor része' annak a világtörténelmi jelentőségű átalakulás­nak is, amelynek végső célja, hogy meg­szabadítsa az emberiséget a kizsákmá­nyolás és az elnyomás minden formájá­tól és a háború fenyegetésétől. Nemzeti érdekeink csak a társadalmi haladás út­ján érvényesülhetnek. Szocialista cél­jainkat, a szilárd és tartós béke megte­remtését a Szovjetunióval és a szocia­lista országok közösségével összefogva, a nemzetünk és az emberiség ügye irán­ti elkötelezettség, felelősség szellemében cselekedve érhetjük el. A Szovjetunió népünk szocialista épí­tőmunkájának, hazánk függetlenségé­nek legfőbb nemzetközi támasza. A ma­gyar—szovjet barátság és együttműkö­dés minden oldalú fejlesztése alapvető érdekünk, és ezért pártunk és álla­munk politikájának sarkalatos pontja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos küldetést teljesít azzal, hogy a párt politikájának szellemében, együtt­működve más tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, munkáját a magyar— szovjet barátság ügyének szenteli. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság akkor tölti be hi vatását ered mén vesen, ha mozgalmi eszközeivel az együttmű­ködés további területeit kutatja fel, bő­víti a két nép egymásra vonatkozó is­meretéit, s a személyes kapcsolatok ré­vén érzelmileg is közelebb hozza egy­máshoz a magyar és szovjet embereket. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében üdvözlöm a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, a tagcsoportokban tömörülő dolgozókat, a tisztségviselőket, akik odaadó, fáradha­tatlan munkával, meggyőző szóval, személyes példamutatással segítik a magyar—szovjet barátság elmélyítését. Köszöntőm a gazdasági, a tudomá­nyos, a kulturális együttműködés bőví­téséért tevékenykedő társadalmi mun­kásokat, mert e kapcsolatoknak nél­külözhetetlen szerepük van szocialista társadalmunk építésében, országaink műszaki-tudományos haladásának meg­gyorsításában, életünk gazdagabbá téte­lében. Üdvözlöm a mozgalom keretében dolgozó pedagógusokat, ifjúsági vezető­ket és mindazokat, akik e munkájukkal is hozzájárulnak a fiatalok szocialista szellemű, hazafias és internacionalista neveléséhez. A társaság megalakulásának negyve­nedik évfordulóját annak tudatában ün­nepelhetik, hogy fontos, jó ügyet szol­gálnak, és a végzett munkának nagy és szép eredményei vannak. Vigyék és fej­lesszék tovább a négy évtized nemes, értékes örökségét. Még egyszer köszöntőm önöket a 40. évforduló alkalmából és gratulálok a magas kitüntetéshez, a Béke és Barát­ság Érdemrendhez. További eredmé­nyes, jó munkát kívánok a Magyar- Szovjet Baráti Társaság tisztségviselői­nek és minden aktivistájának. Szívélyes üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára

Next

/
Thumbnails
Contents