Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-11 / 135. szám
1985. JÜNIUS 11., KEDD mT .IW.ft »■& SAS segít értékesíteni Nemzetközi hotellánc A budapesti Atrium Hyatt Szálló bekapcsolódott a SAS skandináv légitársaság nemzetközi szállodaláncába — jelentette be hétfőn sajtótájékoztatóján Kovács István, a szálloda igazgatója. A skandináv légitársaság és a budapesti szálloda között májusban megkötött és június elsejétől érvényes megállapodás értelmében ezentúl az Atrium elsőbbséget élvez a SAS helyfoglalási rendszerében, részesül a társ- szállodák közötti kölcsönös értékesítés előnyeiben, s szerepel a SAS nemzetközi kiadványaiban és menetrendjében. A skandináv légitársaság saját szállodái mellett ez év elején alakította meg az úgynevezett társult hotelek láncát, ezek sorába kapcsolódott most be a budapesti Atrium. A SAS minden városban, ahol leszáll- nak gépei, fel szándékozik venni a kapcsolatot egy-egy szállodával, amelyeket a SAS- járatokon utazó üzletembereknek, illetve turistáknak ajánlhatnak. Eddig csaknem 30 szálloda társult e hotelláncba, s még további hússzal kötnek majd megállapodást. A budapesti Atrium szállóra azért esett a választás, mert itt igen magas a kiszolgálás színvonala, és sokrétű az igénybe vehető szolgáltatások köre. Magyar vállalatok A kölni vásáron Magyarország hagyományos résztvevője a kölni szakkiállításoknak. évente .30—40 magyar külkereskedelmi és termelő vállalat mutatkozik be. Az idén összesen 32 nemzetközi szakvásárt és kiállítást rendeznek a vásárvárosban, közülük iS-on a magyar cégek is kiállítanak. A legtöbb magyar vállalat a Phntokina fotó-optikai világvásáron, a Spoga sport- és kempingkiállításon, a nemzetközi bútorvásáron és az októberi Anuga élellmiszerioari és gasztronómiai világkiállításon mutatja be exportáruajánlatát. Ez utóbbin 30-féle kiemelt élelmiszeripari termék különbemu'tatóját is megszervezik. Eperszüret kérdőjelekkel Amikor a termelő sem fizette Zöldellnek Tahitótfalu határában az epertáblák, ameddig a szem ellát. A földút mentén alkalmi kalyibák sora, kézikocsik, autók, házilag eszkábált kistraktorok, pihenő lovak. Serény munka színhelye az epres, emberek sokasága szedi a piros gyümölcsöt. Háromszáz ölt művelnek — Nemcsak az ember dereka, de a mája meg a gyomra is kikészül a sok hajolga- tástól — mondja Cserekje Sándorné, miközben ládába rakosgatja a szamócát. — Egyébként-, ÍS. sqJí. ii.. baj vele — folytatja —, csaic bekapálni hatszor-hétszer kell. — Nézd a, Máris! — kiabálja szomszédasszonya. Hozzák a csöveket. Csak nem most akarnak locsolni?! Akkor vége a szedésnek. A múlt héten kellett volna, most csak feltartanak — fordul felém Csörgő Andrásné. Az öntözéssel más bajuk is van, úgy hírlik, felemelik idén a díját. Tavaly 2.60-at kértek négyszögölenként, most 5 forintról beszélnek, odébb egy fiatalasszony úgy hallotta, 3-ra megy fel az ára. Azt pedig mind fölpanaszolták, hogy ebben az évben fizetni kellett a palántáért. — Jó pár éve csinálom már, de jövőre nem íratok. Nem éri meg — állítja az előbb említett asszonyka, aki a nevét sem árulja el, férje így is rosszalló pillantásokat vet felénk. Ezt csak én látom, a feleség háttal van, hát beszélgetünk tovább. — Háromszáz ölt művelünk, eltettünk vagy 1200— 1300 palántát, hetven fillér volt szála. A napszámos meg ... Eenne van napi négyszáz forintba is és akad, aki meg sem szed annyit, hogy kiteljen a bére. Ezért aztán mi nem szerződtünk a konzervgyárral. Csak több a Zöldért 26, vagy a kiskereskedő 30 forintja, mint a tizennyolc, amit a gyár ad egy kilóért. Igaz, ők az iparit viszik, de elmennek azok a kisebbek is a többi között... A dánszentmiklósi 6s az albertirsal Micsurin Tsz-ben lengyel diáklányok a hétvégén is segítettek a szamóca szedésében sek körül sincs olyan gond, mint tavaly volt. A Dunakeszi Konzervgyár húsz vagon- nyi termést kötött le, helyben felvásárolva, kilónként 18 forintért. Kétszázötven termelővel állapodtak meg (köztük van Bese János is), de a szerződött mennyiségen felüli epret is készek fogadni. A kiskereskedők kocsijai persze most is rendre megjelennek, legtöbben törzsvevők, de úgy néz ki, nem marad alapanyag nélkül a konzervgyár sem — a tavalyinál magasabb és biztos ár, valamint a borsosabb kötbér feltehetően garancia erre — és a Kecskeméti Zöldértnek is jut a szamócából. De valami azért most is hibázott, ahogyan Csörgő Andrásnétól megtudtam: — Nem azt a palántát kaptuk, amilyet akartunk és amilyet mondtak. Ez a pattogó fajtájú nem szapora, nemtudunk róla csak kétszer szedni... Dotáció nélkül szerűbb nevén pattogó is kéé veredett, bizony mulasztás következménye. Ügyelnünk kell rá, hogy ilyen a jövőben ne fordulhasson elő. összegezve azonban azt mondhatom, hogy idén sokkal jobb hangulatú a szüret és általánosságban az árral sem elégedetlenek az emberek, hisz a Zöldért is megadja a 22—26 forintot. Hát ez a lényeg. Hogy a termelő ne fizessen rá, mert az ugyan szépen hangzik, de nem igaz, hogy itt a szigeten csupán hagyománytiszteletből termelnének szamócát... Szigetid Teréz A legfontosabb politikai tapasztalatokról Hétköznapok lelkesítő programja Beszélgetés Nagy Sándornéval, a Pest megyei Választási Elnökség elnökével Június 8-án mintegy C64 ezer Pest megyében lakó állampolgár járult a szavazóurnákhoz, hogy megválassza képviselőit az országgyűlésbe, illetve a helyi tanácstestületekbe. Mint ismeretes, a választások a törvényességnek megfelelően, jó politikai légkörben zajlottak. Amint a hétfői lapunkban közölt eredmények is tükrözik, a lakosság élt a választás jogával, azokra adta voksát, akiktől a legjobb képviseletet reméli. E nagy jelentőségű közéleti esemény tapasztalatairól beszélgettünk Nagy Sándornéval, a megyei pártbizottság titkárával, a Pest megyei választási elnökség elnökével. '/ 9 Mik voltak a mostani vá í lasztások sajátos vonásai Pest í megyében, a korábbiakhoz ké- v pest, amelyek különös figycl- í met érdemelnek! — A választások lényege nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a lejárt megbízatású testületek helyébe újak álljanak. A képviselők és a tanácstagok személyében megtestesülő politikára szavaztak az emberek, arra a programra, melynek tartalmát az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai, illetve a Hazafias Népfront célkitűzései adják. E politika megvalósításának mikéntjéről, az elkövetkezendő időszak feladatairól az elmúlt hetekben, hónapokban eleven, széles körű vita folyt. Ennek során természetesen a szocialista fejlődés nagy kérdései mellett szó esett a szűkebb környezet gondjairól is, leginkább az ellátás tartós feszültségeiről, a lakás, az ivóvíz, az oktatás és az egészségügy jellemzően Pest megyei problémáiról. Ügy értékelhetjük, hogy a választásokat megelőző őszinte véleménycserék során az itt élők többségével sikerült megismertetnünk politikánk, törekvéseink lényegét, elfogadtatni cselekvési;jprog-rar' mukat. Ezt támasztja alá a szavazatok száma és megoszlása. g © Melyek az előkészítő mun- z ka, illetve a választások meg- 7 szívlelendő, a jelen és a jövő g tennivalóit meghatározó tolija tosabb tanulságai? — Pest megyében — az ország . más területeihez viszonyítva — nagy számú jelölő gyűlés volt. Az új választási törvény nyújtotta lehetőségek, különösen a többes jelölés iránt felfokozott érdeklődés mutatkozott meg. Az ország- gyűlési képviselők esetében 21, a tanácstagok vonatkozásában 404 spontán javaslat hangzott el, s a megbízást elfogadók többsége fel is került a listákra. Az a tény, hogy a népfront jelöltjei a legtöbb helyen élvezték a választók bizalmát, a kiválasztás demokratizmusát, megalapozottságát húzza alá. — Az is fontos tapasztalat, hogy — a várakozásunknak megfelelően — a választás maga politikai visszajelzés is, egyfajta társadalmi hőmérő, mely az állampolgárok szemszögéből napi politikai döntés, mégis szűkebb és tágabb környezetünkben egyaránt megalapozza a távlatokat. A szavazás eredményei a választók érettségét bizonyítják, egyúttal tükrözik egy-egy terület sajátos viszonyait, érdekközösségét. Azt is aláhúzzák, hogy az emberek meggyőződése: a pdlitika aktív formálásában számítanak rájuk, érdemes ebben felelősen részt vállalniuk. p 9 Mint köztudott, négy par- p lamenti képviselői és 65 ta- £ nácstagi választókerületben 4 lesznek pótválasztások. A sza- y vazáskor több jelölt nem kap- V. ta meg még a pótképviselói, p illetve a póttanácstagi megbí- ^ zatáshoz szükséges szavazato- ^ kát sem. Több helyen a jelen- p légi tanácselnök sem került p be az új testületbe. Ezekből p a jelenségekből milyen követ- ^ keztetéseket lehet levonni? — Nem volt váratlan számunkra, hogy többes jelölés esetén megoszlanak, majd a szavazatok,-J5 így egyik jelölt sem szerzi meg a törvényben előírt többséget. Az újabb jelölő gyűlések alapján bízunk abban, hogy június 22-én megszületik majd az egyértelmű döntés. Ami a meg nem választottakat 'Illeti: azt hiszem, nem foghatjuk fel úgy, hogy méltatlanná váltak a közéleti funkció betöltésére. Mint már a jelölések idején is leszögeztük, a továbbiakban is számítunk valamennyiük közösségért végzett munkájára. Hiszen azért kerültek egyáltalán szóba, mert már bizonyították elkötelezettségüket, tenmiakarásukat. S kipróbált társadalmi aktivistákra az élet számtalan területén nagy szükség van. Az említett tanácselnökök esete kapcsán az is megfontolandó, hogy egy ilyen fontos megbízatás betöltőjére nem az egész településnek kellene-e szavaznia. Bgy szőkébb körzetben ugyanis az indokoltnál nagyobb szerepet kaphat a véletlen. Ráadásul köztudott, hogy manapság nem tartozik a legkönnyebbek közé a tanácsi munka. Sokszor kell nemet mondani, s ez Is befolyásolhatja az egyének pillanatnyi döntését. Az elv persze változatlan: olyanok töltsenek be közéleti funkciót, akikben a lakosság többsége föl tétlen megbízik. — Végezetül: a szavazással az állampolgárok hitet tettek a Hazafias Népfront programja mellett. Most a munkán a sor, hogy meg is valósuljanak ezek, a közösség és az egyén boldogulását egyaránt szolgáló elképzelések. Tág tere van a tetteknek itt Pest megyében is a gazdaság értékteremtő képességeinek növelésében, a településfejlesztésben, s az azt segítő társadalmi muhkában. az emberi-közösségi kapcsolatok erősítésében. S ez a hétköznapokon is mindenki számára la’kesítő program lehet. M. J. Elismerés a közreműködőknek Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása június 8-án, a törvényes előírások megtartásával, a szavazásra jogosult állampolgárok nagyfokú aktivitásával, kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, példás rendben folyt le. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elismerését fejezi ki és köszönetét mond a választási elnökségekben, és a szavazatszedő bizottságokban közreműködő valamennyi párttag és pár- tonkíviili aktivistának, a párt szerveinek és szervezeteinek, a népfrontbizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek, a tanácsok és más állami szervek dolgozóinak, a képviselő- és a tanácstagválasztások zavartalan lebonyolításáért, sikeres és eredményes megszervezéséért. Számos törzsvevő Bese János szerint nem véletlen, hogy megcsappant az utóbbi években a termőterület. — A fiataloknak nemigen fűlik a foguk ehhez a munkás portékához. De a fő baj az árral volt. Tavaly például a sok verejték árán megtermelt eperért mi kaptunk tizenhét forintot, a boltban elkérték a dupláját is, ha nem többet. Persze, hogy elment sok embernek a kedve. Szerencsére azért nem ilyen sötét a kép, végig kell csak nézni a határon. A .szerződéMi a véleménye a hallottakról Csörgő Mihálynak, a Kék Duna Szakszövetkezet párttitkárának, aki mint termelő is érdekelt a dologban? — Menjünk sorjában! Ami az öntözést illeti, kétségtelen, hogy az érés idején van, akit hátráltat, de az ütemet tartanunk kell, nem tehetünk kivételt. Az árral kapcsolatban azt tudom mondani, hogy bár a locsolás önköltsége megemelkedett, de ha csak lehet nem emeljük az összeget. A palántákért pedig azért kellett fizetni, mert. megszánt az állami dotáció, amely korábban lehetővé tette, hogy ingyen adjuk. S most a palántafajtákról. Jogos azok háborgása. akik a cseréről panaszkodtak, aminek egyébként magam is a szenvedő ala nya vagyok, Az, hogy a jól bevált Gorella palánták közé egy adag Poca Hondas, egyMűvezetők. Sorsukról, közérzetükről még ma is időszerű beszélni. Időszerű, mert bár az elmúlt esztendőkben a fel-fel lángoló viták hatására valamelyest javult a helyzetük, a tények viszont azt bizonyítják, lassúbb a változás, mint arra szükség lenne. Sikereik és kudarcaik pedig — éppen a gazdasági szervezetben betöltött egyedülálló szerepük miatt — hatnak másokra is. Ezt felismerve az elmúlt időszakban számos fórumon vitatták meg. hogyan lehetne gyorsabban előrelépni. A döntések tükrözik a valós helyzetet. A vasasszakszervezet például tavaly októberben foglalkozott a művezetők helyzetével. A teljesség igénye nélkül íme néhány megállapítás az előterjesztésből: ... a művezetők munkaidejük nagy részét nem a konkrét termelés. Irányításra, hanem a napi problémák megoldására fordítják ... a művezetők többsége még ma sem részese a gyári, vállalati döntéselőkészítésnek .., a szakszervezet megállapítása szerint a művezetők bére, keresete nem függ eléggé az általuk irányított dolgozók teljesítményétől, s nincs arányban a velük szemben támasztott követelményekkel ... A művezetők helyzetének javítása tervszerű folyamatos munkát igényel, elsősorban a vállalatok vezetőitől — összegezi a vasasszakszervezet jelentése. De vajon mindenütt, mindenkor meghallgatásra talált-e az intő szó? Vajon csak a vasasok körében érvényesek az előbbi megállapítások, vagy az ipar más területein is? — E kérdések megválaszolása hosszabb tanulmányt érdemelne, ám egy lap keretei behatároltak. így mi most arra vállalkozunk, hogv négy művezető sorsán, egyéni gondjain keresztül próbáljunk valamelyest átfogó és valós képet kapni e réteg közérzetéről. Hollósi József, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának főművezetője 41 éves, két gyermek apja. 1902-től dolgozik a vállalatnál, Géplakatosként kezdte, majd a technikum elvégzése után minősítő vizsgát tett. Jelenleg a t.mk- műhely munkáját irányítja, főművezetői kinevezését 1980. december 1-én kapta kézhez. — A körülményekhez képest előnyösebb helyzetben vagyok — kezdi beszélgetésünket. — Itt nőttem fel, így jól Ismerem az embereket és azokat a gépeket is. amelyeken dolgozunk. Ennek sokszor nagy hasznát veszem: ha a többiek nem boldogulnak valamelyik meghibásodott masinával, besegítek én is a javításba. Igaz. ezt nap közben nem tudom megtenni, ezért gyakran délutánonként maradok itt a többiekkel együtt. Csak az a baj, hogy amíg a beosztottaim ezért, túlórapénzt kapnak, én többnyire egy kö- szönömöt, vagy ha a termeié. Si főmérnök úgy ítéli, néhány száz forintot. — Milyen tekintélye van itt a gyárban a művezetőknek? — Embere válogatja Csak azt ismerik el a munkások vezetőjükként, aki szakmailag és emberileg is képes egy kicsit a többiek fölé emelkedni. Van itt. olvan művezető, akinek ez nem sikerült, a többségnek azonban igen. S ez mindjárt felvet egy nagyon fontos kérdést: ki, mennyire törődik azzal, hogy folyamatosan felfrissítse és kibővítse ismereteit? Én a főnökeimmel egyetértésben rendszeresen részt veszek a szakmai továbbképzéseken, ám emellett szabad időmben is olvasgatom a szakirodalmat. Talán ennek is köszönhető, hogy nemrég egy átszervezéskor az üzemfenntartási osztály vezetőiének helyettesévé is kineveztek. Rendszeresen meghívnak az üzemvezetői megbeszélésekre. s ott kikérik minden fontosabb kérdésben a véleményemet. — Ezek szerint megbecsülik a munkáját... — Erkölcsilég mindenképpen, De anyagilag! Egy két csoportvezetőm, ha túlórázik, ■jóval többet visz haza a borítékban, mint én. Igaz, végül is a havi jövedelmem magasabb, h'lszen az egyik gazdasági munkaközösség tagja vagyok. A több pénzt azonban több munkával keresem, s ez nem mindegy. — Prémiumot kap? — A főművezetői munkakör nem premizált terület, ezért csak a havi mozgóbérből kaphatok. Ez legfeljebb hatszáz forint lehet. Ezt csak akkor kapom meg, ha valamennyi üzem teljesíti a tervét Ha bármelyik terület elmarad ettől — mondjuk, anyaghiány miatt, s nem a gépek rossz karbantartása miatt, a javítás ugyanis a mi feladatunk —. akkor már vagy nem kapok egy for.ntot sem. vagy nem a teljes összeget. — Könnyű művezetőt találni a megüresedett helyekre? — Nem nagyon. Nemrég nyugdíjba vonult az egyik kollégám. Hosszan kerestük, itt a gyáron belül, ki legven az utódja, de aki szóba került. nem vállalta. Végül kívülről kellett felvenni valakit. Ennek sok oka van. ám a legfontosabb bizonyára az, hogv a HAGY-bon a művezetők átlagosan hatezer forintot keresnek havonta, s a jó szakmunkások is annyit. Csakhát ne felejtsük el: kinek nagyobb a felelősséae? Furucz Zoltán (Folytatjuk) Művezetők I. A többség fölé emelkedni
