Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
V «KVT Muer Ki 1985. MAJCS 8. SZFKDA Csak a meleg hiányzik i Főnyeremény: egy sátor Aggódva kémleljük az eget, hallgatjuk a meteorológiai előrejelzéseket — hol késik a várva várt napsütés? Nálunk erősebben már csak azok várják a jobb napokat, akik anyagilag is érdekeltek a dologban. Például a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, amelynek üzleteiben 40 millió forinttal nagyobb az árukészlet, mint tavaly ilyenkor, amikor már megindult a vásárlás. Sokféle divatos holmi várja megyeszerte a vevőket. így például bőséggel van gyermekszandál, amint különféle fazonú női szandál, nyári és sport-' cipő is, köztük textillábelik, tornacipők. A konfekcióosztályok ellátása is jő: a nyári öltönyök és ruhák választékát a nagykereskedelemtől átvettek mellett termelőtől beszerzett cikkek is bővítik. A tavaszi napokra vehetünk ballon- és átmeneti kabátokat. import farmerből van csupán a kelleténél kevesebb. Dé annál több a póló — Tajvanból, Indiából és persze hazai gyártóktól is. A gyermekeket blúzok, napozók várják és ott vannak a pultokon a nyári táskák, az import- és hazai fürdőruhák, strandcikkek is. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ebben a hónapban több településen is kempingvásárt rendez; Dunakeszin a barátságtalan idő miatt egyelőre az áruházban, hét végén azonban várhatóan az eredeti terv szerint már szabadtéren, a benzinkútnál. Vácott e napokban, a szentendrei Papszigeten 10—19-én, Ráckevén pedig a hó végén tartják a kempingcikkek vásárát. Az akció keretében a dunakesziek és a szentendrei vevők minden 500 forint feletti vásárlás után sorsjegyet kapnak: a nyeremény l—1 négyszemélyes sátor. Kempingfelszerelésből nincs hiány; a tavaly sokszor hiába keresett székek is kaphatók, ellenben a közkedvelt hintaágyból koránt sincs elegendő. A PIK boltjaiban megtalálható a 80 literes bojler, hűtőszekrényből viszont a választék hiányos — a Lehel márkájú termék kevés — és kevés az autógumi. Az építkezéshez szükséges szerelési anyagok közül több kellene a különféle csövekből, van viszont többfajta radiátor. A vállalat ez évtől először, a váci házépítők boltjában művi téglára vesz fel megrendelést. Igazi vakációkellékek a játékok, napszemüvegek, fotófilmek — mindezek akadnak bőven, sőt megszűnni látszik a krónikus úszósapkahiány is. Sz. T. Árván maradt nagyapa A tragédia túlélő áldozatai Annak idején rövid hír látott napvilágot egy családi tragédiáról. Egy ember vasdoronggal megölte a feleségét, majd a zajra felébredő mostohalányát is agyonütötte, azután fölakasztotta magát. Tehetetlenül A tragédia túlélő áldozatai: a 10 éves János, a 4 éves Zsolti, valamint a 62 éves, majdnem magatehetelen nagypapa, akik a szomszéd szobában aludtak. Hogy mi lett velük — az árvákkal —. miképpen alakult életük, sorsuk a végzetes esemény után ... ? A gyerekek gondozását, nevelését a nagypapa sógornője s annak férje vállalta, ők lettek a gyámszülők. A házaspárnak egyébként szép családi háza van ugyanabban a községben, s odavették magukhoz a kisfiúkat. Am mi lett az idős árvával, K. Pállal, aki szintén gondoskodásra szorul? Még 1978-ban egyik lábát amputálták, ezenkívül cukorbeteg s szilikózisa is van. Feleségét 17 évvel ezelőtt elvesztette, így egyetlen lánya és veje gondozására szorult. Mini mondja, rendesek voltak/vele a gyerekek — A kettő nem mond ellent egymásnak Tisztázni a szennyvízkérdést Vezetékes ivóvízhez jutott a hétezres lélekszámú Tököl. Csakhogy: szaknyeiven szólva, megnövekszik a háztartások vízfogyasztása, méghozzá, tapasztalatok szerint, többszörösére. Aggódik is Szusics Péter tanácselnök, de nem a vízszámla miatt: — A tiszta vízből, mint tudjuk, ugye, szennyvíz lesz — mondja —, mégpedig ugyanannyi. Csatorna nincsen Tökölön. A Köjál pedig leállította a szennyvízszikkasztást. Nemcsak nálunk, hanem az egész Csepel-szigeten ilyen súlyos a helyzet... — Megrendeltük egy szennyvízelvezetési rendszer tanulmánytervét — folytatja —, amely- szerint önálló tisztítóülepítővel rendelkeznénk. Létezik azonban egy másik elképzelés, amelyet a Pest megyei Tanács szorgalmaz érthető módon: a közép-csepeli szennyvízrendszer. — Ellentmond a kettő egymásnak? — Nem. mert a tökölit rá lehetne kapcsolni a később elkészülő közép-csepelire, amire jelenleg nincs pénz. — És a tököiire? — Valahogy megoldanánk házon belül, ha kapnánk segítséget ... Kcrnyezetvédcs Szaszovszky Ferenc, a Pest megyei Tanács építési és vízügyi osztályának főelőadóia az előtte fekvő dossziéra mutat: — Most készült el a középcsepeli tanulmányterve, amely hat települést érint — magyarázza. S már sorolja is: — Halásztelek. Szigetszentmiklós, Szigethalom Taksony. Duna- haraszti és Tököl. — Nem lehetne legalább a tökölieken segíteni, hiszen ők közel vannak a Nagy-Dunához? — Ha lenne pénz, akkor igen ... Nekünk két dolgot kell figyelembe vennünk: a Sorok- sári-Duna-ág vízvédelmét és a Nagy-Duna mellett működő vízbázist. E két ok miatt inkább a közép-csepeli rendszerre kell koncentrálnunk. Szeretnénk a VII. ötéves tervben megvalósítani, azonban még nem kaptunk irányszámot. Egyébként mi itt csak javaslattevők vagyunk, a vb dönt mindenről. — Mikorra készülnek el a kiviteli tervek? — Még arra sincs meg a pénz — mondja, s látszik: őszintén sajnálja. Marad tehát a szennyvízszikkasztás ? A Pest megyei Köjálnál ár. Kőhalmi Margit igazgatóhelyettes jóleső érzéssel nyugtázza, hogy a tököllek ennyire szem előtt tartják az előírásokat. — Miért ilyen szigorúak? — Gyakorlatilag az egész Csepel-sziget a főváros hidrogeológiai védőterülete — feleli —, ahol is a Fővárosa Vízművek víznyerő telepei találhatók. Nagyon kell vigyázni a szennyvízzel és a hulladékkal, mert eljuthatnak ezekbe a ku- takba! A rendelkezéseket egyébként nem mi hozzuk: ezek közösek az OVH-val, az Egészségügyi, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztériummal. Mi csak érvényt szerzünk azoknak. — Tulajdonképpen a környezetvédelem követelményeinek teszünk eleget — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Végh Erzsébet állami közegészség- ügyi, járványügyi felügyelő, a ráckevei felügyelőség megbízott vezetője. — Védjük itt a talajt és a vizet a szennyeződésektől. — Évente vizsgáljuk például az ásott kutak vízminőségét — veszi vissza a szót dr. Kőhalmi Margit. — Amikor látjuk, hogy elszennyeződik, akkor helyszíni szemlét tartunk: mi lehet az oka. Legtöbbször a földben találjuk meg, s ez nem más, mint a szennyvízszikkasztás. — Tökölön tartottunk tavaly egy értekezletet — emlékszik vissza dr. Végh Erzsébet —. amelyen minden helybéli intézmény részt vett. Ügy ítéltük meg ugyanis, hogy a nagyközségben kell elvégezni a biológiai tisztítást, és az így megtisztított szennyvizet be kell vezetni a Duna sodorvonalába. — Még valamit! — szól hirtelen az igazgatóhelyettes — Nehogy a szennyvizet az ásott kutakba vezessék! A talajvíz- rendszerek. amikre az ásott kutak települnek. egének egymással, a föld alatt. És nár év múlva ez az elszennve- 7őHött víz elszennyezi azt, amit vádeni akarunk! Ö^lléan Amikor elismétlem Kőhalmi doktornő szavait a Fővárosi Vízművek műszaki igazgatóhelyettesének, Frommer Miklósnak, csak bólogat: — így van — mondja —, és sajnos, van ilyen. Egyébként a Duna már szennyezetten érkezik hozzánk északról, és ehhez még nálunk is hozzátesznek az üzemek. Veszélyt jelent a különböző települések civüizálódása, a nem megfelelően tisztított és elvezetett szennyvizekkel. Megfelelő meggyőzéssel el lehetné érni, hogy döntően a lakók fizessék meg a csatornázást, hiszen ez az érdekük ! — Mi annyival tudunk hozzájárulni — kapcsolódik a beszélgetésbe Horváth Gábor műszaki-fejlesztési osztályvezető —, hogy szorgalmazzuk a csatornázást, véleményezzük a tervet. Tököl esetében azért, mert kiugró mértékben jelentkezik a nitrát, ráadásul a szippantott vizet szeméttelepen ürítik ki. Tudomásunk szerint a majdani közép-csepeli szennyvízrendszert összekapcsolják a dél-budai szennyvíz- tisztítóval. De ez már a fővárosi tanács témája ... A fővárosi tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának vízügyi osztályvezetője Buzinkay Pál udvariasan tájékoztat: — A dél-budai szennyvíz- tisztító építése távlati terveinkben szerepel csupán, s egy korábbi tervpályázat alapján úgy találtuk, hogy a két rendszer összevonása számunkra egyelőre nem gazdaságos. Megterhelés Ügy igazságos, hogy a másik nagyon nehéz helyzetben lévő húszezres nagyközség is szóhoz jusson: — Öt év óta nincs olyan falugyűlés — mondja Németh Jánosné, a dunaharaszti tanács elnöke —, hogy szóba ne kerülne a csatornázás. Már magunk kezdtünk el valamiféle megoldáson gondolkozni. A múlt évben készítettünk is egy tanulmánytervet a csatornázáshoz. Viszont egy lakosnak legalább harmincöt-negyven ezer forinttal kellene hozzájárulnia ... ★ Előre (és utólag) elnézést kérek azoktól, akiket nem szólaltattam meg, bár e témában érintettek. Attól tartottam ugyanis, hogy olyan kígyó te- kerőzne belőle, amelyik nem „ér” a farkáig. Egy dolgot szerettem volna elérni: tisztán látni és láttatni egy szennyvíztémát. Ez talán sikerült ■ valamelyest. Vennes Aranka bár ők egymás között sokat veszekedtek. Azután jött a tragédia, s ott maradt egyedül. Átmenetileg egy férfirokona gondoskodott róla, de mégis ... hiányzott az asszonykéz a házból. S ekkor jött az ötlet, költözzenek hozzá a gyámszülők a gyerekekkel együtt. Valamennyien akarták. Száműzötten Az öregnek kellett a törődés, R.-éknek pedig a pénz a gyerekek eltartásához. (Bár szépen kapnak árvajáradékot és családi pótlékot is.) Megkíséreltek hát az együttlakást. Az anyagiakban előre megállapodtak. K. Pál odaadja nekik majdnem az egész nyugdíját, ók pedig ezért gondozzák, főznek rá, s a lakásért nem fizetnek semmit. Sőt még a tanácstól is kapnak ezer forintot a szociális ellátásért. Saját családi házukat pedig bérbe adták, hogy hozzon az is a konyhára. A békesség azonban csak hónapokig tartott. A nagypapa előbb az élelmezését (cukor- betegsége miatt nem ehetett akármit) kifogásolta, majd a mostoha bánásmódot. Kezdetét vette a veszekedés, ami tettlegességig fajult. Nem fogadhatott vendéget, nem állhatott szóba senkivel, eltartói az unokáit is eltiltották tőle. Egy napon, ameddig az öreg a borbélynál ült, holmiját kipakolták az udvar hátsó részében levő kamrába, melynek még kéménye sincs. Kiverték a falat, s a lyukon kidugták a füstcsövet. A fürdőszobát és a konyhát sem használhatta már ezentúl. Miért űzték ki, mit csinált tulajdonképpen K. Pál? Éjszakánként köhécselt, szösz- 'miftölt, gyógyszert vett be. Szóval úgy élt, mozgott, létezett, mint más beteg ember. A rokonainak ez nem tetszett, pedig annak idején is tudhatták, mire vállalkoznak. Az együttélés tehát egyre elviselhetetlenebb lett. A beteg ember a helyi tanácsnál kérte, hogy segítsenek megszüntetni ezt az állapotot. A szociálpolitikával foglalkozó ügyintéző szerint az öreg az, aki összeférhetetlen. Egyébként is ő akarta, hogy a házaspár hozzá költözzön. teszi a dolgát, emberségből. Most is ő futkos, intézi Pali bécsi ügyes-bajos dolgait. K. Pál pillanatnyilag száműzött a saját házában. Nem akar pedig sokat: csupán szeretne visszakerülni régi, megszokott szobájába, esetleg később — megfelelő gondozóval — majd megállapodást kötni. Most azonban ül a kis kamrában, ahová kényszerítették. s bíróság útján próbálja meg kiperelni gonosz mostoháit tönkretett életéből. A faluban azt mondják, rossz a természete... Antal Piroska Bölcsőde helyett Iskolabővítés Kiskunlacházán az 1950-es években építették fel a Vörös, marty úti általános iskolát. A hetvenes évek második felében azonban ugrásszerűen megnőtt a beíratott gyerekek száma, a hat nagyobb és két kisebb tanterem már nem bizonyult elegendőnek. Az épület is elmaradt a kor követelményeitől. A legnagyobb gondot azonban az ebédlő hiánya okozta. Az egyre elmaradottabb állapot felmérése után tavaly kezdtek meg az iskola korszerűsítését, bővítését Központi fűtést vezettek be, s a napokban adták át az iskola önálló, melegítőkonyhás ebédlőjét, a korszerű vizesblokkot és az új tornatermet. Visszatérni! Egy asszony a. faluból — háromgyermekes családanya — a tilalom ellenére is meglátogatja az idős embert. Meleg ételt visz neki, beszélget vele, egyszóval gondját viseli. A segítés miatt pedig sokszor kell elszenvednie a háziak becsmérlő megjegyzéseit, de ő Zöld orvostudomány AHOL megszűnik az orvostudomány hatása, és már nem hatnak a gyógyszerek —, mindent megpróbálunk a gyógyítás érdekében, és az utóbbi években kissé háttérbe szorultak a „vegytiszta” gyógysizerek. Így alakult, hogy a gyógynövények reneszánszát éljük. Világszerte fokozódik az érdeklődés azoknak a hagyományoknak kutatása iránt, amelyekkel minden nép rendelkezik a betegségek gyógyítása terén. Hiszen az emberiség egész történelme folyamán a növények képezték a kezelés alapját. Csak a XIX. század közepén kezdtek a gyógyászatban olyan vegyületeket alkalmazni, melyek a természetben nem léteznek. A magyar népi orvoslás is rendkívül gazdag Ismerettel és tapasztalatokkal rendelkezik a gyógynövényekkel való gyógyítás (a fito- terápia) terén. A gyógynövények a természet kiapadhatatlan, forrásai. Amikor a szintetikus gyógyszerek betörtek, az orvosok azt hitték: ezek most már minden bajt orvosolnak. A gyógyszertárak dugig teltek vegytiszta, mesterséges készítményekkel, de lassacskán bebizonyosodott, hogy mennyire értékesek a gyógynövények, sőt bizonyos területeken kifejezetten jobbak a szintetikus szereiméi, melyeknek egyre több, többé- kevésbé súlyos mellékhatása derült ki. Napjainkban például sok a krónikus, elhúzódó betegség, mely éveken át tartó gyógyszersze- désit igényel. Ez pedig ritkán jár mellékhatások nélkül. A gyógynövényeknél viszont nincs mellékhatás. Nem elhanyagolható az sem, hogy sok embernél e.eyre gyakoribb a bizonyosfajta kémiai szerekkel szembeni érzékenység, az úgynevezett allergia. A' gyógynövényekkel való gyógyítás gyakran kétségbe nem vonható előnyt jelent a modern gyógyszerekkel szemben. A növények biológiailag aktív anyagai ugyanis egy élő szervezet termékei, ezek nagy részét tehát az emberi szervezet természetesebben olvaszthatja magába, illeszti anyagcseréjébe, mint a szintetikus, gyári szereket, melyek végső soron számára idegen, anyagok. A jövő fejlődési iránya, hogy minden területen előtérbe lép a természethez való visszafordulás. És enek jegyében egy sokbai természetesebb orvostudomány alakul ki. A zöld orvostudomány korszaka már el is kezdődött. Félreértés azon,ban ne essék. A természetes — naturista és a klasszikus gyógymód azonos cél felé tart. Együttműködésük szükséges az egészség megőrzése, illetve visszanyerése — a gyógyítás érdekében. A szintetikus (gyári) és a természetes (növényi) gyógyszer nem kizárja, hanem hasznosain kiegészíti egymást. Mennyivel kedvezőbb lenne, ha például egy-egy meghűlés esetén a már bevált gyógy- teával (kamilla, hárs, bodzavirág, csipkebogyó) kúrálnánk magunkat, és feleslegesen nem terhelnénk szervezetünket gyógyszerekkel. FÖLDÜNK növényfajainak száma több százezres nagyságrendű, ugyanakkor a növényekből eddig előállított anyagok száma csupán néhányszor tízezer, de még ezek közül is csak pár száznak ismerjük kellőképpen a biológiai értékét és gyógyhatásút. A növényvilág tehát még óriási tartalékokat rejt magában a gyógyítás, az ember számára. E. É. i: s| ♦v. , & f ; * ^ * w ma * * > Szilvásöntözők. a szilvásban az öntözést. A csapadékszegény időjárás szükségessé teszi, almi lehetséges, mesterségesen juttassák el a növényeknek az éltető vizet. A kiskunUcházi Petőfi Tsz-ben 111 hektáron önjáró gépek segítik
