Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
Az olcsóbb is értékes Könyvek a kirakatban M indig szívesen nézegetem a könyvesboltok kirakaA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM. 105. SZÁM 1985. MÁJUS 7., KEDD Székely Bertafan-emlékünnepség Távol a kormos fővárostó Kiáltás nyílt a festő műtermében B. G. Röplabda Visszavágott a Hunyadi Műszaki Intézet Új eljárás Új eljárást próbáltak ki a MÉM Műszaki Intézet munkatársai a lucernabálák szellőz- tetéses szárítására. Az úgynevezett napcsapdás módszerrel a 34—36 százalékos nedvességtartalmú lucernából na-pi ti- zenkét-ti zenöt órás szellőztetéssel érhető el a tárolási minőség 2—3 nap alatt. A fóliasátor alatt egyszerre 116 hengeres bála fér el, tehát naponta húsz tonnánál több lucerna szárítható intenzíven. Eszperantssták kkibja Ma, kedden délután fél hattól 8-ig tartja összejövetelét az eszperantisták klubja a gödöllői művelődési központban. Várják a város és a vonzáskörzetből mindazokat, akik érdeklődnek az eszperantó iránt. h nap programja Gödöllő, művelődési ház: Az országos agrárfilm- és vi- deoszemle ünnepélyes megnyitó, 11 órakor, utána filmvetítés 17 óráig. Kapcsolódó programok: Számítógép a mezőgazdaságban — bemutató és börze számítástechnikai intézetek és vállalatok részvételével. Mezőgazdasági szakkönyvek vására — azÁKVésa Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat újdonságaiból, A paraszti élet régi fényképeken — kiállítás a Gödöllő és környéke fotótörténeti feldolgozás válogatott anyagából. Iskolaotthonos foglalkozás, 14.3Ü órakor a Karikás iskolának. Federico Fellini eredeti rajzai, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. sen tartalékosán összeroppant a GSC. Szót érdemel, hogy az induláskor Hegyit nem találtuk otthon, a katonáskodó Balogh P. pedig csak a GSC-pá- lyára, társadalmi munkára kapott kimenőt... Balogh L. kapus sokáig remekül helytállt, Szlifka, Urbán és Szabó M. játéka emelhető még ki. GSC ifi—Tököl ii'i 13-7 (7-2) GSC ifi: Imre — Szabó (2), Bátori (1), Hajdú (2), Meggyes (1), Szekeres (5), Rusai. Csere: Morvái — Surányi, Hevér, Papp. A szálfa termetű tököllek - nek egy pillanatra sem adtak nyerési esélyt fiataljaink. Végig irányítva a játékot, magabiztosan, jó védekezéssel kényszerííették két vállra a hazai pályán a tavaly még nálunk jobb helyen végzett Csepel-szigetieket. A különlegesen jól védekező munkáért valamennyi ifista elismerő dicséretet érdemel. Közülük is kiemelhető Imre és Szekeres. M. G. tat. Igaz, be már ritkábban térek, hiszen ha nem vásárolok, fölösleges egy-egy vonzó kötet fölfedezésével a lemondás keserűségét ízlelgetnem. Annál inkább örültem a hírnek, hogy mintegy 150 millió forint értékű könyvet árusítanak feláron. Végre néhány kötettel megajándékozhatom magam! Talán hallgatnom kellene róla, esetleg szégyenkeznem, hogy mint hivatásból könyv- szeretetre nevelő ember legtöbbször kívülről látom a szobáin forgó boltokat. Utoljára karácsony előtt léptem át a gödöllői könyvesbolt küszöbét, s amiket vettem, ajándék gyanánt vettem, s hogy magamat is meglepjem, nem engedhettem meg ezt a luxust, elvégre csak addig nyújtózkodhattam, ameddig a takaróm ért. Diákkoromban, különösen pályám első éveiben nagyon sok kötettel gyarapodott a kis házi könyvtáram. Egy-egy lexikonsorozatra, szótárra, enciklopédiára olykor többet költöttem, mint amennyit egy hónapban kerestem'.’''"’Most a többszörösét veszem fel. a havi , fizetéskor az egykori keresetemnek, és csak egy kicsiny töredékét fordíthatom, pontosabban fordítom eme jóbarátokra. Szégyenkeznem kellene? Aligha. Nem én vagyak az egyedüli. Egykori diáktársaimmal beszélgetve, hasonló korú pályatársaimtól érdeklődve azt tapasztalom, hogy ez a jelenség meglehetősen 'széles réteget érint. S ha mindez még csak a könyvekre szorítkozna! Hiszen léteznek könyvtárak, méghozzá a legkisebb településeken is, Agronómusok, népművelők, mérnökök, tanárok, akikkel jó tíz évvel ezelőtt hetente jártam moziba, havonta színházba, s évente egyszer-kétszer operába, most szinte kivétel nélkül egyhangúlag állapítják meg, koncerttermet diákkorukban láttak utoljára, operá- batSL.k.iŐ* ha egyszer megfordultak,-a színházi estek is alaposan megritkultak, a mozi szerepét pedig átvette a televízió. Több diáktársamból lett tanító, tanár. Az egyik — tanítónő — jól kereső férje jóvoltából bejárta Nyugat- és Déi- Európa országait, a másik — háromgyerekes tanár — viszont még nem mutathatta meg gyermekeinek a magyar tengert. Igénytelenebbek lettünk? Addig nem szerelek le, amíg az unokámnak át nem adhatom a fegyveremet — mondogatta eddig Krizsán Zoltán, a Bu- davideki Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői telepének brigádvezetője. A családban mindenki úgy vélte, hogy ha a most húszéves István unoka esküt tesz a munkásőrségben, akkor az öreg elköszön a szakaszától. Most azonban, hogy ifjú Krizsán István előkéo- zősjelölt lett, a nagyapa azt mondja: hohó, ö nem erre az unokára gondolt. Arra a kérdésre, viszont, hogy akkot hát melyikre vonatkozik kijelentése a tizenhét unoka közül, úgy sodorint a szó fonalán, hogy jól bírja ő magát, még csak hatvannégy éves, honnan tudhatná hát, hogy mikor érzi majd elérkezettnek az időt a fegyverátadásra. Krizsán Zoltán olyan ember, akinek a szava mindig hatással volt a környezetére. Többnyire derűs arccal beszél, de a súlyos dolgokban nem isme- iá a tréfát. — Apám kommunista volt, sokszor verték a csendőrök — emlékezik elkomorodva — és én mar akkor megfogadtam: megái Íjatok, az anyátok istenit. lesz még puska az én kezemben is. Az ötvenhatos ellenforradalom idején attól féltem, hogy azt a régi kutya világot akarják ránk erőltetni, Homoki Gáborral és Jéghegyi Jánossal ezért jelentkeztünk már 1957 februárjában a fegyveres szolgálatra. Meg vagyok róla győződve, hogy akkor fogalmazok pontosan, ha azt állítom, hogy le kellett faragni — mégpedig nem is keveset — az igényeinkből. Le kellett faragni, mert néhány alapvető dologra — főként a saját otthon megteremtésére, berendezésére — kellett és kell még a következő években is anyagi erőinket fordítanunk. S mert a könyv, a színház és még sok egyéb nagyon is nélkülözhető, így mindezeknek a peremére sodródunk. E réteg kiszorul számos olyan helyről, ahol mintaként szolgálhatna, s helyükbe olyanok lépnek, akiknek megvan a tehetősségük, s azt nem is átallják fitogtatni. Mintha Mikszáth fordított dzsentrivilága villanna meg, merthogy azoknak nem volt pénzük, viselkedni azonban tudtak. Mindezt természetesen nem a saját tapasztalatomból tudom, mert nem áilt. s belátható időn belül nem is áll módomban a zsebem mélyét érintő helyre — nemhogy helyekre — látogatnom. Mindez tehát nem pusztán csak pénz dolga, nem is csupán egy rétegé, mivel az élet számos terén olyan magatartási minták kerültek a figyelem homlokterébe, s formálódtak vonzóvá, amelyek józan megítélés szerint ailigha minősíthetők követendőknek. A kedvezményes könyvvásárral kezdtem, s hogy énnek ürügyén kissé mélyebbre is igyekeztem pillantani, még ha futólag is, úgy érzem nem alaptalanul, hiszen nem csupán könyvekből rendeznek időközönként engedményes árusítást, hanem számos más cikkből, olyanokból is, amik létünkhöz nélkülözhetetlenebbek a néma mestereknél. Az pedig már megint más kérdés, hogy akinek ’ nagyon-nagyon szüksége lenne például egy télikabátra, tud-e éppen arra áldozni akkor, amikor csökkentett áron juthat hozzá. Bizonyára elérjük azt is majd^’ hogy; ilyen akciókra ne a szezon végén, hanem szezon előtt kerüljön sor.. A könyvek e szempontból kivételes helyet foglalnak el: az értékes könyvek akkor sem veszítenek értékükből, ha évekig állnak a raktárban, míg , sok minden más cikk elavul, korszerűtlenné válik, kimegy a divatból. S ha maradandó értékű dologhoz juthatunk kedvezményesen, az minden könyvbarát számára öröm. Azóta sok víz lefolyt a közeli Gálgán, sok minden változott, Krizsán Zoltán hűsége a fegyveres testülethez azonban változatlan maradt. ' Meséli, hogy az első évek voltak a legnehezebbek, mert nagyon sokat kellett szolgálatban lenni. Otthon is nagy szükség volt rá, hiszen hat gyereket neveltek, mégis minden héten azt mondta a feleségének: készítsd a kaját és a ruhát, mennem kell, mart vállaltam. Mondja is, hogy a Kiváló Munkásőr, a Haza Szolgálatáért Érdemérem 25 éves fokozatát és a többi kitüntetéseket ő kapta ugyan, de azok fele igazság szerint a feleségét illetné. István fia, a Gödöllői AgSzadának szerencséjére Székely Bertalan a Pesthez közeli dombság települései közül éppen ezt választotta nyári szabadsága színhelyéül. Mint Ly- ka Károly festőtársa írta, sok év nyarán itt barátkozott meg először a szabad természettel, ennek ihlető szépségeivel, távol a füstös, kormos fővárostól, évenként néhány hónapon át a maga kedve szerint szabadon élve. Történt ez pedig a múlt században, de vallhatna a jelenre is. Szakmai műhely Tartós törekvés Szadán Székely Bertalan emlékének kiaknázása a ma számára. Próbálják ezt úgy, hogy a Halász- bástya tervezője, Schulek Frigyes építette műterem parkjában táborokat szerveznek. A képzőművészek, vagy a képzőművészet iránt érdeklődőkön kívül a kultúra más területeit kedvelők is ihlető környezetre találnak a festői Szadán. Próbálják a minden évben megrendezett emlékünnepséggel, amelyen a község ápraja-nagyja, kisembere, öregasszonya részt vesz, s érez abból valamit, miért is festői ez a tájék kétszeresen is. Végül próbálják a pályázatokkal. a szakmai műheiv megteremtésével az előzőektől is közvetlenebbül szolgálni Székely Bertálan emlékét. Az idei ünnepség első eseménye a Székely Bertalan- emlékülés volt a szadai általános iskolában. Dr. Bakó Zsuzsa művészettörténész, a Ma- giiar Nemzeti 'Galéria munkatársa tartott diavetítéses előadást a festőről. Helyesebben a festőről és koráról. A múlt századról, a nagy események rártudományi Egyetem tangazdaságának traktorosa, hat évvel ezelőtt egyszerre lett párttag és munkásőr. — Apám addig beszélt a munkásőréletről, amíg magam is kedvet kaptam hozzá — emlékezik a középső nemzedék képviselője. — Azután határoztam el véglegesen, hogy kérem a felvételemet a testületbe, amikor megtudtam, hogy apámék miként segítik az egyik váratlanul elhunyt munkásőrtársuk, Győrfi Sanyi bácsi családját. Mindaddig, amíg az elhunyt gyermekei tel nem nőttek, megművelték a család kertjét és pénzt is gyűjtöttek az özvegynek. Akkor mondtam magamban: ilyen emberek között van a koráról. Vázolta, miként kapcsolódott egymáshoz az irodalom, a zene, a képzőművészet reformkori magyar alapjainak lerakásaAjándékok Bizonyította, hogy a kolozsvári születésű fiatal festő müncheni tanulmányait már viszonylag határozott elképzelésekkel kezdte. Ifjúkori rajzai — a gyerek a Kolozsváron átvonuló honvédseregek táborába is bejutott — arról tanúskodnak, hogy történelmi témájú festményei nem csupán külföldi tanulmányaiból fakadnak. Az előadás után megkoszorúzták a festő síremlékét a helyi református temetőben. Több országos szervezet, intézmény is lerótta ezen a módon kegyeletét, például a Művelődési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Galéria. A múzeummá öregedett műteremben Székely Bertalan képeiből nyílt kiállítás, melyet május 18-ig lehet megtekinteni e sajátos környezetben. A festményeket a Magyar Nemzeti Galéria bocsátotta rendelkezésre, s láthatóak a Baitz Józsefné tulajdonában lévő tanulmányok, grafikák is. Szirmayné Bayer Erzsébet hat saját’ festményét ajánlotta fel a Székely Bertalan Baráti Körnek. Az ezek eladásából befolyt összegből a múzeum anyagát kívánják gyarapítani. Székely Bertalan hét darab vázlatát ajándékozta a baráti körnek prof. dr. Kós Rudolf. Az érdeklődő közönség a Székely-kertből a kiállítás megtekintése után újból az általános iskolába sietett, ahol a tornateremben folytatódott a helyem. Nem vagyok valami bőbeszédű, ezért, ha megkérdezik tőlem, hogy mit csinálok a munkásőrségben, csak ennyit szoktam válaszolni: fegyverrel vigyázok rátok, meg arra, amit munkátokkal létrehoztatok. S végül szóhoz jut az eddig illedelmesen hallgató ifjabb Krizsán István is. Állatgondozóként dolgozik az egyetem tangazdaságában, s a szakközépiskolában folytatja tanulmányait a napi munka mellett. — Még katona sem voltam, sőt még puska sem volt a kezemben, mégis szeretnék munkásőr lenni. Sok munkásőrt ismerek, vannak köztük barátaim is. Mind nagyon rendes emberek, nagyapámról nem is beszélve, akire nagyon büszke vagyok. Tényleg felemelő érzés lett volna, ha az eskütétel alkalmával ő adta volna át nekem a fegyverét. De annak még jobban örülök, hogy ha a lába teljesen meggyógyul, újra vállalhatja a szolgálatot, mert úgy érzem, nagyon sokat tanulhatok tőle. A gödi hol Kobzi János munkásőregységben jó csengése van a Krizsán névnek. A megbízhatóság és a szorgalom fogalmai kapcsolódnak hozzá. Krizsán nagypapáról jól tudják: ha összejön a családja, legalább negyvenen ülik körül az asztalt. A tizenhét unoka, a három dédunoka száma bizonyosan tovább gyarapodik majd. Ezért is olyan magabiztos az öreg, amikor kijelenti: akármikor kell is megválnia a fegyverétől, a családban mindig lesz olyan, aki átveheti tőle. Cseri Sándor Székely-nap eseménysorozata. Mikus Katalin, a pedagógus- szakszervezet munkatársa Dobos Olga rajzszakfelügyelőnek adhatta át a Székely Bertalan- emlékérmet. Dobos Olga a rajzpedagógusok számára tart sajátos továbbképzéseket, hogy, ez az elhanyagoltnak tűnő tantárgy több gyermek kedvével találkozzon. Győztesek Nagy István, a szadai iskola igazgatója a Székely Bertalan- rajzpályázat legjobbjainak adta át a jutalmakat. A sorrend: 1. Heilig Attila, Abony. 2. Holi Andrea, Hernád. 3. Puskás Zsolt. Szada. 4. Szikra Ri- chárd, Abony. 5. Illés Györgyi, Szada. 6. Juhász Ilona, Abony. 7. Sebián Andrea, Isaszeg. A Ki tud többet Székely Bertalanról ? iskolai vetélkedőn legjobban szereplő őrsök is jutalmat kaptak. A kisdobosok között a negyedikes Mackó, az úttörők között a hetedikes Lazy őrs lett az első. A hetedik fordulóban Tökölre látogattak a GSC férfi kézilabdacsapatai. Az eddigi leggyengébb felállásban sokáig tartották magúikat a tököli arénában. A mérkőzés utolsó hét percében hét gólt kaptak, ez okozta a viszonylag nagy különbségű vereséget. GSC—Tököl 33-21 (12-7) GSC: Balogh — Klement (1), Szabó M. (3), Szlifka (9), Urbán (7), Horváth (1), Csikós. Az ifjúsági csapatot szándékosan nem bontották meg a szakvezetők, így kényszerhelyzetben a tartalék kapus Csikós ugrott be kiegészítő emberként. Meglepően jól kezdett a csapat, hiszen az első félidő közepén 6-2-re vezettünk, öt percen belül egyenlítettek a hazaiak! A mérkőzés során még egyszer sikerült megszerezni a vezetést, 7-6-ra javultunk fel, de az utolsó tíz perc ismét a tökölieké volt. A második harminc percben sokáig tisztes vereség elébe néztünk, de csere nélkül, erőA legutóbbi fordulóban a fővárosban játszottak az NB II Közép-csoportjában szereplő gödöllői női kézilabdázók. A vendéglátó a Hunyadi SE csapata volt. Az ősszel nagy küzdelemben, öt játszmás csatában legyőztük őket, s így érthető volt, hogy készültek a visszavágásra. A Hunyadinak akkor két játszmát, a gödöl- lőieknek most egyet sikerült megnyerniük. Hunyadi SE—Gödöllői SC 3-1 Gödöllő: Kardosné, Kolozs E., Kolozs J., Somogyiné, Sü- pek, Szentistvánszki. Csere: Adám, Körösfői F., Kiszel. Edző: Körösfői László. Az első játszmában fej fej mellett haladtak a lányok. A végén azonban mi örülhettünk, megnyertük. Utána azonban egyre inkább kidomborodott a fővárosiak nagyobb rutinja, s ez ellen a lelkesedés kevésnek bizonyult. Tegyük hozzá, hogy az ellenfél csapatában három olyan játékos szerepelt, aki korábban a Dózsához tartozott, és a válogatott címeres mezét is magára húzhatta. Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy a gödöllőiek küzdőszelleme kifogástalan volt, mint már említettük, a lelkesedésükre sem lehet panasz, a nagy tét miatti idegesség azonban éreztette hatását, mindenekelőtt a sok elrontott nyitásban. A Hunyadi SE-nek nincs ifjúsági csapata. így fiataljaink ebben a fordulóban nem léptek pályára. Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá- ték. 4 és 6 órakor. Hány az óra. Vekker űr? Színes, magyar filmvígjáték. Csak 8 órakor. ISSN 0133—1 ügy (Gädöäöi Bene Mihály Negyvenen ülik körül az asztalt Cairo] jobbra: Krizsán István, Krizsán Zoltán, ifjú Krizsán István Jenei István felvétele Kézilabda Helytálltak az ifik
