Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

mssr jttKGVKi 1935. MÁJUS 30, CSÜTÖRTÖK A közművelődés segítője Az ország legnagyobb múzeuma Legutóbb helyszíni ülést tartott a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. A testület tagjai a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum tevékenységéről tájékozódtak. Mint isme­retes, e kulturális és közművelődési intézmény létre­hozása húsz évvel ezelőtt kezdődött. Léte a művészetek­ről ismert Szentendrét új színnel gazdagítja. héz újraépíteni egy régi por­tát. Most azt villantjuk fel, hogy milyen tudományos ku­tatások folynak az intézmény­ben. Többek között készül a magyar népi építészeti katasz­ter adatbankja. Ehhez kapcso­lódva a magyar népi építészeti archívum. Feldolgozzák Var­gha László hagyatékát. Tíz tájegység Érdekesség is, ha a számok bizonysága alapján vizsgáljuk: mekkora a Szabadtéri Népraj­zi Múzeum? Állandó dolgozói­nak száma meghaladja a szá­zat. A tervezett 300 épületből jelenleg áll 60, a raktárban a konzerválásra vár 120, vásár­lás tárgyát képezi 30. Az ér­deklődők e napokban 5000 mű­tárgyat láthatnak, további 25 ezer vár bemutatásra/ Ha majd teljesen kész lesz, tíz tájegy­ség jellegzetes épületeinek, használati tárgyainak ad ott­hont. Elkészült a Felsö-Tisza- vtdék kiállítása, látogatható a mándoki görög katolikus temp- lóm és temető, a Kisalföld táj­egység és a nyugat-dunántúli anyag kisebb része. Megépítés­re vár a Dél-Dunántúl. a Ba- laton-felvidék, egy alföldi me­zőváros, a Közép-Tisza-vidók, Észak- és Északkelet-Magyar- ország, valamint a felföldi mezőváros kiállítási egysége. A Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumot tavaly 269 ezer ember látogatta meg. Az országos 500 kiállítóhely közül ezzel a 11. helyet foglalja el. Az érdeklő­dés 1983-hoz viszonyítva 26 százalékkal nőtt. Az idei költ­ségvetésük csaknem 22 és fél millió forint. Mintegy fél évvel ezelőtt ír­tunk arról, hogy mennyire ne­Siker külföldön Nézzünk arra példát, miért van szükség ezekre a munkák­ra. Vegyük az archívumot. El lehet képzelni, hogy milyen könnyebbséget jelent az ér­deklődőknek, ha hazánkban is létrejön olyan központi adat­bázis, amely tartalmazza a né­pi építészetre vonatkozó in­formációk teljességét. Jelenleg különböző intézményekben, kutatóhelyeken, egyetemeken őrzik ezeket az adatokat, sok­szor áttekinthetetlen állapot­ban. A szakemberek sokat vár. nak attól a terminológiai jegy­zéktől, amely szintén a szent­endrei múzeumban készült,, s alkalmas arra, hogy az épüle­tekről egységes leírást adja­nak. Kevesen tudják, hogy a magyar kiállítási anyagok ta­valy nagy sikerrel szerepeltek Nagy-Britannia és Észak-lror- szág több városában. Az is csak szakmai berkekben is­mert, hogy a szentendrei léte­sítmény tagja az Európai Sza­Rcbot a Kamrában Lakót szolgáló lakások Az Építéstudományi Intézel “Szentendréi’ kísérleti'. telepért egy nagy méretű klímákamrá- . ban áll az Éti-Mann, a mű­ember, amelyen azt mérik: hogyan hat ránk a mikroklí­ma. Szétszedhető, öltöztethető, különböző testhelyzetekbe ál­lítható. Fabó László tudományos kutatótól arról érdeklődtünk, hogy mi ezeknek a kísérletek­nek a gyakorlati haszna? — Sok országban rájöttek már arra, hogy az ember köz­érzetére, teljesítőképességére nagy hatással van a mikro­klíma. Például: milyen a le­vegő összetétele, a relatív nedvességtartalom, a hőmér­séklet. Számít az is, hogy a ruhájának milyen a hőszigete­lő képessége. Milyen hatása van a lakás hideg falának. A* emberek öt százaléka kü­lönösen érzékeny a mikroklí­mára. Végül is a kísérletek végső célja az volna, hogy olyan lakásokat tudjunk épí­teni, amelyek az embert szol­gálják. Ma még ettől megle­hetősen messze vagyunk. Amíg Fabó László beszélt arra gondoltam, hogy mit mu­tatna az ÉTI-Mann a mi la­kótelepi lakásainkban? Kide­rülne, hogy a huzatmentesség csak álom, a falak a 20 fok ellenére hidegek, a beton egészségtelen és így tovább. Sokan mondhatják, hogy ezek a kutatások a luxus kö­rébe tartoznak. Pedig nem. A svédek például az autók tesz­telésére is műembereket hasz­nálnak. Választ keresnek arré a kérdésre, hol vezessék be a levegőt, milyen legyen a fűtés, a hűtés? Nem véletlen, hogy a kamionvezetői? többsége a Volvót tartja a legkényelme­sebbnek. Az sem véletlen, hogy a Textilipari Kutatóinté­zet nágyon érdeklődik e kísér­letek iránt. Mert kinek nin­csen olyan ruhája, amelynek a hőtechnikai hatása rossz? S vajon az Unido támogatná-e másfél millió forinttal az ÉTI- Mannt, ha nem taftaná fon­tosnak a kapott két? A’ Világón egyelőre mintegy rriűenüüér" " 'fafálKa’tö. ' A szentendreihez hasonló mo­dern típus csak négy. A hoz­zá kapcsolható svéd számító­gépet az ÉTI szakemberei sze­relték. Az összes mérési ered­mény azonnal kimutatható, sőt archiválható. A műembert alaposan stra- pálják. Nem betegszik meg, nem panaszkodik, táppénzes állományba sem kerül. Azt azonban jelzi, hogy mi milyen körülmények között jutnánk e kellemetlen helyzetbe. Az okos a más kárán tanul. badtéri Múzeumok Szövetsé­gének. Sőt, dr. Kurucz Albert főigazgató két választási pe­rióduson át a szervezet alel­nöki teendőit is ellátta. Térjünk most vissza szűkebb hazánkba. Mennyire tudja se­gíteni a skanzen a körzet és a város kulturális, közművelő­dési életét? Gyümölcsöző a kapcsolatuk a PMKK-val. Ré­szesei a Szentendrei Nyár programjainak. Az oktatási intézmények azonban koránt­sem használják ki az óriási lehetőséget. Kivételt jelent a Felszabadulás lakótelepi óvo­da. Az iskolák csak nyáron, a napközis táborok részvevőit viszik el a múzeumba. Százezrek látogatják Milyen gondokkal küzd a Szabadtéri Néprajzi Múzeum? Például, az állandó kiállítások egymástól távol fekszenek, a közöttük levő területek par­kosítása, a közönség szállítá­sának megoldása indokolt len­ne. Roppant kevés a parkoló­hely. Nagyon kellene egy ven­déglő a környékre. Nyáron rendszeresen ismétlődik a víz­hiány. A múzeum épületei, berendezései roppant gyúléko. nyak, Elképzelni sem jó, mi­lyen következményekkel járna a vörös kakas megjelenése. írtuk, hogy az elmúlt évben 26 százalékkal emelkedett látogatók száma. Minden es­hetőség megvan arra, hogy az idén még javuljon a statiszti­ka. A múzeum továbbépülé- sével, ismertségének terjedé­sével. javuló propagandájával, speciális szolgáltatásának ki- szélesedésével erre lehet szá­mítani. Pcstafiók, 57 Kadlecz István és felesége a Nap utca 6/b-ből a kérdé­séit megírta a PL 57-nek. Többször előfordult már ve­lük, hogy a posta késve to­vábbította címükre a távira­tot, vagy áz expressz-külde- ményt. De nemcsak ez a gondjuk. A férj két esizten- deje tagja az Autóklubnak. Azóta kétszer kapott újságot. Szeretnék tudni, hogy a töb­bi példány hová lett? Az illetékesek válaszát :s szívesen közöljük. SZENTENDREI ^ytirfgp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Útkorszerűsítések a városban Javult a közlekedés A közlekedés fejlesztésének érdekében az elkövetkező években korszerűsítik a város­ban a Vasúti villasor—Duna­kanyar körút csomópontját, felújítják a Kőzúzó utca bur­kolatát, folytatják a Barackos út megnyitását, kiépítik a Vá­sárhelyi Pál utcát, szélesítik a János utcát és a hidat, a belvárosban növelik a parko­lók számát. (Elsősorban a Kossuth Lajos utcában és a Bükkös parton.) Járdákat épí­tenek a gyorsforgalmi vonala­kon, így a Szabadtéri Népraj­zi Múzeum és a hajóállomás irányában. A Marx tér dísz- burkolatot kap. Megvizsgál­ják egy teherkikötő létesítésé­nek lehetőségeit is. Távlati terv. hogy kisbuszok közlekedjenek a városban. Szeretnék javítani a szigeti községek közlekedését Fiatalok jönnek az ország minden tájáról Olcsóbb lesz a táborozás Közeledik a szünet - kezdődik a nomádélet Közeledik a nyári szünet, nemsokára érkeznek a gyere­kek a város és a körzet külön­böző táboraiba. Bognár Mária városi úttörőelnök elmondta, hogy a vízi telepre, Tahiba és a Lenin útra háromszor nyolc turnusban várják az úttörőket az ország különböző részeiből. Várható, hogy a Dunaka­nyar táborai az eddigieknél is keresettebbek lesznek, mert a napközis konyha dolgozói vál­lalták, hogy főznek a fiatalok­nak. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy Szentendre vá­rosa igen drága volt a vendé­geknek, mert az étkezést étte­remből kellett 'megoldani. Ezért ha a mi gyerekeink mentek táborozni, -a- külörtbö- zetet ki kellett fizetni, ~ A területünkön vezet át három vándortábor útvonala is. A Vöröskő I—II. és a Ság- vári. Mintegy 2500 úttörő teszi meg az utat Szentendrén és Leányfalun át, illetve a Ság- vári menedékházhoz. Ezek a gyerekek azonban „nomád éle­tet élnek”, magukkal hozzák a sátraikat és az elemózsiáju­kat. Hova mennek a szentend­rei gyerekek? Van egy meghí­vásuk Göllére, tíjvábbá Kar­cagra és Vásárosnaményba. A három táborunk közül a vízi terepen kell felújítani a vizes blokkot. A tanács illeté­kesei a helyszíni bejáráson ígérték, hogy minden kész lesz júniusra. Szükség van a felújításra, mert a táborozok többsége a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek közül kerül ki. Vízi balesetek Bizonyára sokan emlé­keznek arra a tragikus bal­esetre, amely tavaly nyáron történt Visegrádon. A ká­nikulai napon már kora délelőtt kitették a lepencei strand kapujára a táblát, hogy nincs hely több fürdő- zőnek. Hétköznap volt, de jöttek az iskolás csoportok, mint idén is, egyik a másik után. Köztük az egyik tár­saság az ország távoli kis falujából, ahol strand vagy szabad víz nincs a közel­ben. A nyolcadik osztályos fiúk és lányok, egy fiatal pedagógusnő vezetésével bandukoltak a poros or­szágúton, vissza a város- központ felé. Azután egyi­küknek eszébe jutott, hogy jó lenne lemenni a Duna- partra. Néhány perc múlva már a fürdőruhára vetkőzött gyerekek bokáig gázoltak a vízbe, mit sem törődve az­zal, hogy ott volt a jelzés: fürödni tilos! Egyikük — tizennégy éves kisfiú — be­legázolt a folyóba, és mire társai feleszméltek, már sodorta az örvény. Miért idézzük fel ezt a tragikus történetet? Meri hivatalosa - még el sem kezdődött a nyár, de múlt vasárnap ismét nagyon szo­morú adatokat mutatott a Pest megyei statisztika. Vízbe fulladt egy tiltott helyen fürdőző kisdiák, Biaiorbágyon. Figyelmeztetőnek szánjuk ezeket a sorokat mindazok számára, akik a gyereke­kért felelősek. Alapítvány állami gondozottaknak Emberségből példát Emberszeretetből jelesre vizsgázott Kiss József és fele­sége Jámbor Ilona, valamint Kertész Györgyné Zurcsán rMúria.« akije, .mindnyájan,. ^.Bu­dapesten, a Kútvölgyi .úton. a veteránok otthonában laknak. Kiss József és felesége elha­tározta. hogy 300 ezer forintot áldoz állami gondozott gyer­mekek támogatására. Megke­resték a Pest megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézetét, s elmondták, hogy az összeg kamatait minden esz­tendőben olyan nagykorúvá vált gyermek segítésére kí­vánják fordítani, aki munka­szerető, becsületes, feddhetet­len magatartású, hű a szocia­lizmus eszélhez, s akit a bíráló bizottság arra érdemesnek tart Messze földen nincs alkalmasabb terület Golfpartira várják a vendéget Ki tudja megmondani a kedves olvasók közül, hogy milyen egy golfpálya? Bevallom, életemben először én is Kisoroszi határában láttam, ahol a Kék Duna Szak- szövetkezet mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terü­leten még ebben az esztendőben hat golfpályát akar el­készíttetni. Meggyőződésem, hogy ez a játéktér nem hasonlítható az emberek többsége által ismert küzdőhelyek egyikéhez sem. Elsősorban a méretei miatt, hiszen egy golfpálya akár húszhektáros is lehet. Egyen­letesnek pedig nem szabad lennie. Sőt, a hepehupás, lan- kás vidékek jelentenek a golf számára ideális helyet. Nos, Kisoroszi határában pontosan ilyen a táj. Stammel József edző szerint — aki en­nek a sportágnak egyedüli ok­tatója Magyarországon, s az 1952-ig működő magyar golf­klubnak a vezetője volt — se­hol a környező országokban nincs alkalmasabb terület e játék fellegvárának kialakítá­sára. Ő próbálta megmagya­rázni, hogy nfiért vannak lát­szólag nagy összevisszaságban csaknem húsz méter átmérő­jű, gondosan simított füvesí­tett körök, középpontjukban lyukkal, szerte e tájon. Ide kell eljuttatni nagv távolság­ból, a rajttól, a golflabdát. Ez tehát a cél. Amíg ezt megkö­zelíti a játékos, gvalogol né- eredménye- hány kilométert. Ügv hogy. aki erre a sportágra adja a fe­jét, készüljön arra, hogy iz­zasztó edzései lesznek. Ám kiknek jutott eszébe meghonosítani a játékot? Csörgő Mihály, a Kék Duna Szakszövetkezet párttitkára el­mondta, hogy a KDIB immár három esztendeje évi 150 ezer forinttal támogatja az elgon­dolás megvalósítását. Szeret­nének egy polgárjogi társasá­got alapítani, s legalább 9 pá­lyát felépíteni. Persze, az egész csak úgy ér valamit, ha klub- ház, öltöző, büfé és fürdő is létesül. A Danubiushotels-t nagyon érdekli a dolog, kül­földről érkeznek a kérdések: mikor lehet már játszani? A Kék Duna Szakszövetkezet minden esetre belevágott a dologba. Három év alatt há­rommillió forintoit fordítanak a pályák létesítésére. Annyira előrehaladtak, hogy mostaná­ban már mindennap golfoz­nak a .vendégek Kisoroszi ha­tárában. Az elmúlt hét végén pedig minősítő versenyt ren­deztek. A távolabbi terveik közé tartozik az, hogv lovas túrákhoz is megteremtik a le­hetőséget. Ez a program a golffal együtt vonzaná a láto­gatókat a természeti szépsé­gekben gazdag környékre. Rá­adásul nem veszélyeztetné a védett területeket sem. A tervek megvalósításához egyelőre partnerek kerestet­nek. A gesztor elsősorban a turizmust szervező cégek je­lentkezését várja. Dr. Simon Lajos, a Pest me­gyei Tanács Gyermek- és If­júságvédő Intézetének igaz­gatója elmondta, hogy tavaly a 20 ezrén .felüli összeget Maj- tán János és Karácsony Irén kapták. A fiatalember jelenleg is ál­lami gondozott, felsőfokú ok­tatási intézményben tanul, a Testnevelési Főiskola hallga­tója. Ennek elvégzése után az Orvostudományi Egyetemre kíván jelentkezni, mert min­den vágya az, hogy sportoló­kat gyógyíthasson. Karácsony Irén Tárnokon él. Két kisebb testvérét mint nevelőszülő gondozza. Lakást szeretne építeni. A két állami gondozott fia­tal az alapítvány kamatai mel­lé az államtól az önálló élet­kezdéshez kapott még 30—30 ezer forintot. Kertész Györgyné, 70 ezer forintos alapítványt tett az ál­lami gondozottak javára, ha­sonló feltételekkel. Ennek az összegnek a kamatai éverukint ötezer forintra rúgnak. A pénzt a bíráló bizottság Bíró Imréné Bogdán Rozália szá­mára ítélte oda. Dr. Simon Lajos elmondta, hogy az alapítványoknak rend­kívüli pedagógiai és politikai értékük van. Azon túl termé­szetesen, hogy jelentősen segí­tik egy, vagy két állami gon­dozott fiatal útrabocsátását. Azok az emberek, akik e ne­mes célra áldoznak, egész éle­tükben pártmunkások voltak. A tettük idős korukban is pél­damutató. A gyerekek érzik ennek a jelentőségét. Az ala­pítványok kamataiból szárma­zó összeget mindig a felsza­badulás évfordulóján, ünnepé­lyes keretek között adják át az arra érdemes fiataloknak. Elképzelhető, hogy a Kiss há­zaspár és Kertész Györgyné példáját követve a Kútvölgyi úti otthon más lakói is fel­ajánlják segítségüket. Mit lehet a történethez hoz­zátenni ? Legfeljebb annyit, hogy ez esetben a pénz való­ban olyan embereket segít, akik arra rászorulnak, rászol­gálnak. Meg azt, hogy tiszte­lettel adózunk az alapítvány- tevőknek. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents