Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

ti lí k&ro munkáját segítve Olyan volt, mint egy iskola Népi ülnökök... Is. Hiszen ezen kívül számtalan. funkció­juk volt. van. Eddigi tapaszta­lataimból legalábbis ez tűnik ki. Nehezen érhetők el. El­foglalt emberek. Az egyik ép­pen külföldön tartózkodik szak­mai úton, a másik egy egész nap dupla fáradtsága után vonult el valahová pihenni, s zavarni nem illik. Jelenleg ugyanis éppen ülnököskodik — ez egy évben egy hónapot vesz igénybe —, tehát ki van kér­ve a munkahelyéről. De en­nek ellenére korán reggel már az általa vezetett részlegben próbálja az ottani ügyeket át­tekinteni. kézben tartani. E kis bemelegítés után indul a bíróságra, ahol nyolctól fél ötig zsinórban tartanak a tár­gyalások és ha akad egy kis szünet, akkor a jegyzőkönyvét tanulmányozza, késiéül a foly­tatásra. a következő perre. Az élet sok posztján nem szabad felelőtlenül ítélkezni, hogyan lehetne akkor az igazságszol­gáltatásban? — Az ítélethirdetés utáni napon mindig megkérdezte tő­lem Varga tanácselnök, hogy hogyan aludtam az éjjel. Jól, válaszoltam, mert a bizonyí­tékok igazolták a véleményün­ket, ha pedig a tanúk nem mondtak igazat, béléjük nem láthattunk. A nyilvánvaló csa­lafintaságokat persze észre­vettük. Dócza Károlyné, akivel er­ről beszélgettünk, már jó ide­je elbúcsúzott a népi ülnök tisztségtől, de ma is szívesen emlékezik az ott szerzett ta­pasztalataira. Ott szerzett ta­Aszódi anyakönyvi hírek Született: Gerlai Pál és Fü- iöp Katalin: Katalin; Truzsi Miklós és Farajka Katalin: Ist­ván; Braun József és Baka An­na: Csaba; Bánkfalvi Sándor és Babcsán Erika: Erika nevű gyermeke. Házasságot kötött: Varga Márton és Kuskó Judit, Babus László és Gyebnár Tünde, Ha­raszti Csaba és Mlinácsek Len­ke, Péli Gábor és Nagy Mária, Szlovák Pál ps Ráczik Erzsé­bet, Dudás János és Győri Ka­talin. Névadót tartott: Gódor An­tal és Gergely Éva: Gergely; Bíró Tibor és Gazsó Judit : Ka­rolina; Balázs József és Mayer Zsuzsanna: Zsuzsanna nevű gyermekének. \ Elhunyt: Zupkó Istvánná, Aszód, Béke utca 1; Szokoly Mihály, Aszód, Dózsa György utca 25; Somogyi Sándorné, Aszód, Arany János utca 2,a: Mészáros József, Aszód, Hu­nyadi utca 51, Linhard Ferenc- né, Aszód, Ady Endre utca 25, Huller Istvánná, Aszód, Falu­járók útja 1; Gyetván Pál, Aszód, Kinizsi utca; Fábis Bé­la, Aszód, Ady Endre utca 22, Barthos Attila, Aszód, Hatva­ni út 7; Szeiler János, Iklad, Szabadság út 109. A nap programja Gödőllö, művelődési ház: Társadalmi vezetőségi ülés. A helytörténeti gyűjtemény hely­zete és fejlesztésének felada­tai. Előadó: Polónyi Péter gyűjteményvezető, 14 órakor. Federico Fellini eredeti raj­zai. kiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Iskolaotthonos foglalkozás, 14.30 órakor. Művelődéstörténeti’ játszóház 5. osztályosoknak, vérszerző­dés, az új haza megtalálása, játék a szabadban, országomat egy lóért. 15 órakor. Játszóko- rök a napköziben. 14 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény : Hudetz József állatfotói, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, Sziiasmenti tsz: Kresz Albert fotóművész Tokaji képek című kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Arany, gyémánt, vas, rubin Hatvan éve Debrecenben Évente egyszer jutalmazzák a pedagógiai pályán több év­tizedet eltöltött tanítók, taná­rok munkáját. Arany, gyémánt, vas illetve rubin díszoklevelet adományozhatnak azoknak, akik 50, 60, 65 illetőleg 70 éve szerezték képesítésüket és leg­alább harminc éven át ered­ményesen dolgoztak, magatar­tásukkal közmegbecsülést vív­tak ki. Hogyan állunk Gödöl­lőn és a vonzáskörzetben? Barkóczi Istvántól, a városi tanács művelődési osztályve­zető-helyettesétől érdeklőd­tünk. Mint megtudtuk, már több mint tíz éve rendszeresen fel­terjesztik az arra illetékeseket a kitüntetésre a minisztéri­umba. Tavaly tizennégyen, az idén tizenhatan részesültek e magas elismerésben. .A zsám- tiélzi főiskolán megyei ünnep­ség keretében a tanévnyitókon adják át a kitüntetéseket. Vannak olyanok, akik ko­ruknál, egészségi állapotuk­nál fogva nem tudnak oly messzire utazni, őket Gödöl­lőn köszöntik a városi veze­tők. a pártbizottság első titká­ra, a városi tanács elnöke, va- nmlnt a peddgógus-szakszer- vezet helyi titkára. Az .úttörők >edig műsorral kedveskedne1 Fz az élmény a pályakezdő pedagógusok számára is meg­határozó lehet. Életrajzokat, életutakat ta­nulmányozva választottam ki dr. Bodó Lajosnét, hogy be­mutassam. Dr. Bodó Lajosne Moór Emília az Ung megyei Hanaján született, öten vol­tak testvérek és valamennyien lányok, sőt valamennyien a pedagógusi pályát választot­ták. Emília ma hatvan éve, 1025. május 28-án kapta kéz­be a debreceni népfőiskolán h tanítói oklevelet! Hat évtizede tehát, hogy egy tanyai iskolában munkához látott. 1928-tól 1952-ig Debre­cenben vtanított, majd Mária- besnyöré költöztek. Férjét Gö­döllőre nevezték ki az egye­temre adjunktusnak. Bodó La- josné a besnyői általános isko­lában folytatta pályáját, ahol a gyerekek csakhamar . meg­szerették. De. nem feledték a tanyai és a debreceni volt di­ákok sem, többekkel ma is kapcsolatban áll. Békés Itala művésznő is a hálás tanítvá­nyok sorába tartozik például. Harmincegy éven át első­söket tanított. Ö szerettette meg a kicsikkel az iskolát, ő rakta le bennük a tudás alap­jait ... Tanítói pályájának el­ső percétől a játékos, szem­léltető nevelés volt a módsze­re. A maga által készített szemléltető eszközökre sok­sok hajdan? gyerek emlékezik. A Bodó házaspár jól össze­találkozott annak idején, s jö­vőre ünnepelhetik egymásra találásuk ötvenedik évforduló­ját. Akkortól már nemcsak mások gyermekeivel foglalko­zott, hanem a sajátjaival is. Három gyermeket neveltek. Szilárd állatorvos, Szabolcs agrármérnök, Ákos szülészor­vos, s nőnek az unokák. Hét fiú és egy leány képviseli a legkisebbeket. Elszálltak az évek, de nem nyomtalanul. Eredményesen. A gyermekek rendes emberek lettek és az unokákban is örömüket lelik Bodóék. A család féltő és ra­jongó szeretete most nagyon sokat jelent. Jegyzeteimet azzal- a gon­dolattal hajtottam össze, hogy büszke vagyok Bodó Lajosné- ra és a hozzá hasonló peda­gógusokra, tanítókra és taná­rokra, akik életük munkájá­val járultak és járulnak az ifjúság neveléséhez, emberré formálásához. Csiba József pasztalataiva? A fogalmazás nem egészen szerencsés. Jó is­merősöm nem éppen tapasz­talatok nélkül volt az elsőfo­kú tárgyalások bírói tanácsá­nak egyik tagja. A népi ülnökök — nemré­gen erről írtunk — élettapasz­talatukkal, természetes igaz­ságérzetükkel segítik a szak­bíró munkáját. A négy, szü­leit ma is körülrajongó gyer­meket felnevelő bagi asszony a termelőszövetkezetek alaku­lásának idején alaposan meg­tapasztalta az életet. Amikor a munkaegységet még igen­csak alacsonyan díjazták, nem volt mindegy, hogyan mérik a leszedett terményt, a fizet­ség nagyon függött tőle. ö felfigyelt rá, ha a mérleget más is terheli, észrevette, mi­ből lesz kis haszna a másik oldalon állónak, s kis kára an­nak, aki dolgozott. A kis hasz­nok és a kis károk azután összegződtek volna. Tudta jól, hogy előbb-utóbb az lesz eb­ből, rászólnak: mit akadékos­kodik. De mint mondta, ő et­től sosem keskenyedett el. A brigádja mellett is kiállt, mert tudta, kik azok, akik a háton visznek el valamit, s kik azok, akik kocsin. A bírói tanács elnöke meg­követelte,. hogy ismerjük a jegyzőkönyvet, és elolvasta a mi jegyzeteinket is. Elvárta, hogy a népi ülnök hozzászól», jón a tárgyaláson, sőt más ügyek tárgyalására is bemen­tünk érdeklődni, tanulni. Ma­guk többet forognak az em­berek között, mi a vélemé­nyük? — kérdezte mindig a főbíró, aki nagyon kiállt a dol­gozók érdeke mellett. — Az egyik perben a beteg­ei lenőr azzal. vádolta a bizto­sítottat. hogy táppénzen volt, mégis segédkezett a szomszéd­ban " valamilyen munkában. Igazságügyi szakértő orvost kértünk, aki megállapította, hogy annak csak örülni lehet, hogyha a beteg lábadozik, és már mer kisebb munkákat vé­gezni. A betegség nemesen aki­kor száll ki az emberből, ha ágyban fekve várja. — A háború előtt Pesten dolgoztam kőművesekkel. Min­dennel megbíztak, azzal is, hogy vigyem el a fizetésüket. Egyszer nem tudtam, elszá­molni egy ötfilléressel, mert később kiderült, lecsúszott a bőszoknyám zsebébe. Mond­ták, hogy ugyan hagyja már, nem baj, de én alig vártam a hétfőt, hogy odaadhassam a megtalált kis érmét. — Varga bíró után Vályi következett Gödöllőn. Szere­tett elbeszélgetni velünk', ked­velte az ülnökeit. Mire volt ez jó? A népi ülnökségből meg­gazdagodni nem lehet, de jó, ha az ember ilyen helyeken is megfordul. Én helyeseltem, hogy dolgozók is bekerültek erre a tisztségre, mert az olyan volt, mint egy iskola, amely­ben tanulhat az ember. Ráéb­redtünk arra is, milyen ne­héz dolga van a szakbírónak ,a mindig új ügyekkel és a gvakran vaskos jegyzőköny­vekkel. Balázs Gusztáv LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 123. SZÁM 1985. MÁJUS 28.. KEDD baszggi fejlesztések Szervezik a gáztársulatot Rövidesen elkészül az új iskola Mennyi mindent érdemes előre látni. Nem tudom, így történt-e az isaszegí járdák­kal kapcsolatban. Hat-hét éve kísérem figyelemmel, hogy eb­ben a nagyközségben betonla­pokat vásárol es ad a tanács a lakosságnak, s az emberek többnyire társadalmi munká­ban készítik el házuk előtt a több évtized élettartamú jár­dát. Hosszú életűek persze csak azok a szakaszok lesznek, amelyekre vigyáznak is: nem hajtanak rá személy- és te­hergépkocsikkal. Sajnos, ez sokfelé rossz gyakorlat. Költségvetési terv No, de az előrelátásról volt szó. Most, hogy jön a vezeté­kes gáz, a földgáz Isaszegre, külön öröm, hogy aho-1 már megépült, nem helyszínen ön­tött betonból vagy aszfaltból készült. Mert ha akármilyen irányban a járdát kell a gáz­vezeték miatt bontani: a be­tonlapok viszonylag könnyen felszedhetek. s szakszerűen, sértetlenül lerakhatok. Nem kell törni, zúzni, a megboly­gatott anyag tovább szolgál­hat. • Az iméntiekbő! egyúttal ki­derült: gyarapszik a község. — Éppen ezekben a napok­ban szervezzük a gáztársulást — mondja Tátimé Pacs Vera tanácselnök, akit éppen elme­nőben találok, amikor a tanács- házára érkezem. — A szerve­zőket keresem fél sorra, mi­ként is állnak a társulat meg­alakításának előkészítésével. Itt dolgoznak már a geodéták, s úgy néz ki, hogy a gázháló­zat kivitelezési és költségveté­si terve június 1-re készen lesz. Utána kezdődnek meg a csőfektetések. Elsőként a ge­rincvezeték épül ki a gépgyár­tól a Lignifer Ipari Szövetke­zet irányába. Erről ágaznak ki a mellékvezetékek. Pályázatot nyertek — Milyen fejlesztésük van meg hátra az idén? — Régi tervünk, hogy a Ma­dách utcában lévő Damjanich János Általános Iskola köz­Virágot a parkokba % . V _ 'jr ; 4 «te ^ ' , * sw«* * * >:§%,, ■Mh &*> Mi*'* ** ' Meg itt van a virágültetés ideje. Legalábbis erre vall, hogy a Városgazdálkodási Vallalat szakemberei több mint tízezer kü­lönféle virágpaláníát ültetnek ki a városi parkokban. Képün­kön: Bogdán Péter szakavatott kézzel ülteti a szaiviákat a Sza­badság téri virágkertben Hancsovszki János felvétel* ponti fűtését megoldjuk. Itt egyedi olajkályhás fűtés volt a tantermekben és a többi he­lyiségben, s bizony előfordult, hogy a legjobb igyekezet mel­lett sem tudtak a tizenöt éves kályhákkal tíz-tizenöt foknál melegebbet előteremteni a nagy . hideg idején. Az iskola hamarosan központi fűtést kap. Egy gazdasági munkakö­zösség ezekben a napokban kezdi el a szerelést. — Ügy tudom, a fűtéskor­szerűsítéssel kapcsolatban egy pályázatot is megnyertek. — Igen. Az olajkiváltással kapcsolatban egy energiara­cionalizálási tervet készítet­tünk, s azzal, pályáztunk az Állami Fejlesztési Baknal, amely a takarékosságra való törekvésünket félmillió forint­tal jutalmazza. Egyébként á Damjanich iskola központi fű­tésének teljes költsége mint­egy 1 millió 600 ezer forint lesz. Ősztől már működik ez a rendszer. — Maradjunk az iskolügy- nél. Hogyan all az új intéz­mény építése? — A Dányi Magvető Terme­lőszövetkezet építési üzemága már tényleg az utolsó simítá­sokat végzi a 3-as számú ál­talános iskola építésén. A hat plusz két tantermes iskola át­adása augusztus 20-rs meg­történik Jelenleg már a kör­nyék parkosítása folyik, s tart a berendezések helyszínre szál­lítása, beszerelése. A legtöbb embert nyilván­valóan a nagyközség gázprog­ramja érdekli, erről azonban a terv ' ismerete, elfogadása nélkül ma még aligha lehet többet mondani. Persze, a vi­szonylag kisebb fejlesztési tennivalók is érdekesek lehet­nek. A Rákóczi, a Madách, a Tóti], Árpád útiaknak például az, hogy ők már az idén kap­nak járdalapokat a tanácstól, amely megrendelte azokat a kertai betonüzemből. A Tóth Árpád utcai járdának azért is jelentősége lesz, mert azon az új iskola megközelítése válik könnyebbé. Gondolnak a nyárra S ha már az iskolákról szól­tunk: az isaszegí samesz­nál készül a nyári karbantar­tási, tatarozás! terv, hogy amint befejeződik a tanítás, elkezdődhessen a festés, me­szelés, csinosítás. F. I. Helyi és országos képviselet A hévízi főút esete ^ Bagtól Túráig, Valkőtől Zsambokig a 3. számú ország- gyúlási választókerület egyik településéről sem mondható, hogy az elmúlt több tíz év alatt nem fejlődött volna az élet különböző területein. Az érdekesség éppen a különbö­zőségben van. Mindenütt más és más gondokat kell orvosol­ni. Jól példázta ezt Darnyik Ervin felszólalása a galgahé- tfizi választási gyűlésen, ahol Békési Istvánné, a Gaigavidé- ke Áfész elnökhelyettese és Pálinkás Istvánné, a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet brigádvezetője képviselőjelöl­tek voltak a vendégek. A Bág és Túra közötti or­szágút hévízi szakasza törté­nete már-már legendás. Az utat mind Bag, mind Túra fe­lől javítani kezdték. Ám a Tú­ra— Galgahéviz közötti hely­névtáblánál, illetve Hévizgyörk felénél megálltak a munká­val, mert elfogyott a pénz. Jól sejthető, mennyi gondot okoz a hévízieknek és a fél györ- kieknek a kátyús, balesetve­szélyes és a községképet csú­fító útszakasz. Pálinkás Istvánné elmondta, hogy senki sem születik kép­viselőnek. ő úgy érzi. hogy az öt év alatt sokat tanult. S mind­jobban tudja képviselni vá­lasztói érdekeit. Kinyilvání­totta véleményét a megyei képviselőcsoport ülésén, a Pest megyei Tanács előtt pedig többször is szerepelt a 3. szá­mú választókerület lakóinak ügyeivel. Galgahévizen fő feladatként jelölte meg az ivóvízhálózat vezetékeinek építését ott is, ahol eddig még nem volt,lehe- tőség a lakások bekapcsolásá­ra, pedig fizettek érte. Hason­lóan fontos az iskola bővítése, a tornaterem felépítése. Békési Istvánné arról is szólt, hogy nem a Hazafias Nép­front jelöltjeként indult, ha­nem a túrái jelölő gyűlés ha­tározott úgy, hogy a visszalé­pett második jelölt helyett ó szerepeljen a szavazólapon. Véleménye szerint öt év — ennyit töltött eddig a parl&r mentben Pálinkásné — kevés ebben a megbízásban. Ezért nem fogadta el először a jelö­lést. Hangsúlyozta, hogy a köz­ségeket érintő feladatokban nem elég az akarat, a vágy, hanem cselekedni is kell. A társadalmi munka kettős ha­szonnal jár, hiszen pénzt ta­karít meg és a maradvány má­sutt használható fel. Amikor a két jelölt a galga- hévizi tanácsi vezetéssel be­szélte meg a település tenni­valót, két ötéves tervre elég feladatot vettek számba. A megvalósításban fontos, hang­zott el, hogy lehetőleg helyben döntsenek a pénz sorsáról. A jelölő gyűléseken — pél­dául Zsámbokon — és a mos­tani galgahévizi választógyű­lésen is — Deme György he­lyi népfrontelnök jóvoltából — kiemelték a választók, hogy azt a gyakorlatot meg kell vál­toztatni. amely nagy előnyt ad a városok és a főváros fejlesz­tésének. Vidéken is élnek em­berek.' Vas Róbert tanácstag ugyan­csak fontos útravalót adott. A választók elvárják a helyi fel­adatok megoldását a képvise­lőktől, de az is fontos, hogy az országgyűlésben az országos ügyekben is felemeljék hang­jukat a törvények, határozatok hozásakor, s ha úgy látják, kérjék a módosítást. • B. G. Mozihhb Ezüstnyereg. Színes olasz westernfilm. Csak 4 órakor.' Sortűz egy fekete bivalyér!, 8 és 8 órakor. ISSN 0153—1957 ‘(GödöHSl Hívl.tp)

Next

/
Thumbnails
Contents