Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
4 1985. MAJTJS 27., HÉTFŐ % ff ült Ilikék. Annyi sok, csak kinnal-keservvel átfutható kötelező olvasmány közül kiválik Gogolnak a Holt lelkek című műve, amely — bizonyíthatják ezt az olvasók milliói — úgy klasszikus, hogy messze nem unalmas; úgy világirodalom, hogy ki-ki a legsajá- íabb élményeként élheti át Csicsikovnak, a holt jobbágy- lelkeket felvásárló orosz földi kalandornak tragikomikus ha- zardírozását. A honosított Gogol televíziós változatának sztárja természetesen Csicsikov alakítója, Szilágyi Tibor volt. Egy olyan kedvesen aljas szélhámost állított elénk, aki körül folyvást ott pörgött — es mind gyorsabban, szédítőb- ben kerengett — a társasági, társadalmi ringlispil. Akivel szembe került, akihez csak egy-két szava, gesztusa volt (mint például Úri István pincére), az túlnőtt a rutinján, és szinte színházi érvényű jel- lemíestósbe fogott. Hanem azt is megfigyelhette a képernyő notórius barátja, hogy miként vált két csoportra a Szilágyi megbolygatta szereplői had. Az egyik truppot a rutinosabb, a többet filmező, televíziózó közreműködők alkották, akik sok éves gyakorlatuk során megtanulták, hogy csak a halkabb hangot és a visszafogottabb mozdulatokat kedveli a kamera. A teljes átlényegü- lés helyett tehát inkább a sűrítést, a szordinós játékot. (Szilágyi Tiboron kívül mestere ennek a jelenlétnek még Raksányi Gellért, Gelley Kornél, Rajhona Ádám na és az ügyész rezignált jellemét pompásan kitöltő Sinkó László.) A másik csapatba azok a játékosok sorolhatók, akik a rögzítő masinák környezetében ugyanúgy játszanak, mint a kulisszák előtti. Tehát any- nyira természetesek és elevenek, hogy az a technikai úton való továbbításiban fülhasoga- tás. szemfárasztás — mindenképpen túlzás. (Hégi István hamiskártyás földesura vitte e most emlegetett közreműködők .között a prímet, de Gobbi Hilda Korobocskája is olyannak mutatkozott olykor, hogy azt kevésbé hevültebb állapotában jobban méltányoltuk volna.) A fentiekből nyilván az is kitetszett, hogy Havas Péter rendező á kelleténél gyöngébb kézzel dirigált; nemigen szólt rá az ágálókra, a túlzottan harsogókra. És ugyanígy nem volt figyelme arra például, hogy Gelley Kornél doboló uj- jai alatt inog a márványt utánzó korlát kulisszadarabja, s hogy a havas tájba csilingelő szán illett volna kocsi helyett. Am figyelmetlenség ide, ziccer amoda — tulajdonképpen mégis egy tisztes szándékú, kellőképpen átélhető jelenetsoron szórakozhattunk. Soha rosszabb péntek estét! Akácz László Illat és virág a világ! Jó volt játszani Visegrádon Gyereknap a javából! Vo! minden, ami a fantáziát meg mozgatja: lovagi torna, non stop rajzfilmvetítés, gyurma zás, várépítés, babaöltöztetéi japán daru hajtogatás. E utóbbiról úgy tartja a fáma hogy aki tízezret elkészít, bol dog lesz. Lehet benne vala mi, úgy láttam, már az else daraboknál is felcsillant : szemekben a játék öröme, am sodróbb, mint az Óperenciás tenger. Tíz felé még csak szállin gózott a közönség, de délr valódi játékvárrá alakult királyi palota a pincétől i felső teraszokig. Mivel egy szerre négy helyszínen zajlót tak a programok, volt mibő választani. Könyv Gárdos Mariskáról Egy nő a történelem sodrában Ebben a hónapban ünnepeltük Gárdos Mariska születésének századik évfordulóját, A Kossuth Könyvkiadó és a Magyar Nők Országos Tanácsa egy nagyon szép kivitelű könyvvel emlékezik rá. A kötet bevezetőjét Kende János irta. aki e nagyszerű asszony életrajzának ismertetése mellett értékeli munkásságát, amelyet a magyar és nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett. A kötet egyben arra vállalkozott, hogy ébressze Gárdos Mariska emlékét, hiszen életműve nemcsak ünneplésre méltó, hanem mondanivalójával, időszerűségével jelén van közéletünkben. Gárdos Mariska ugyanis a szocialista nőmozgalom úttörője, az első újságírók egyike volt, harcos szónok, kiváló nevelő, aki írásaiban a nő és a szocializmus viszonyával, a közösségi ember problémáival foglalkozott. Igazi piros szegfű Ki volt Gárdos Mariska? Egy Somogy megyei községben, Nagyberényben volt szabósegéd az apja. A család nem tudott megélni a szegényparaszti helységben, s 1886-ban felköltözött Budapestre. Gár- dös Mariska ekkor mindössze egyéves volt. fgy gyermekkora, minden eszmélése a fővároshoz kötődött. Az apa nem tudott szakmájában elhelyezkedni és az óbudai Hajógyárba szegődött segédmunkásnak. A sokgyermekes család nehezen élt, a kis Mariska életét még az is megszomorította, hogy lényegében vak volt, hiszen hatéves koráig nem látott. A sötétségben töltött évek mély nyomott hagytak benne. A/ érzékeny leány sokat tanult Óbudán a németül beszélő kisiparosok, kiskereskedők és gyári munkások, téglaégetők között. Családi, rokoni segédlettel elvégezte a polgári isko. lát és a kereskedelmi szaktan folyamot. Már korán, 15 évesen belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, hamarosan tagja, s rövidesen népszerű agitátora, szervezője lett az osztályharcos alapokon álló Kereskedelmi Szakegyletnek. Így indult pályája, amely elvezetett az újságírásig, a forradalmár agitátorságig. Kapcsolatba került az irodalmi élettel,, maga Is írni kezdett, nemcsak újságcikkeket, hanem könyvet is. Írásaiban leleplezte az akkori társadalmi viszonyokat. Ady Endre is felfigyelt munkásságára, s így írt róla: A szocializmus keblén igazi piros szegfű Gárdos Mariska, féket nem ismerő igazi agitátortehetség. Hűség az eszmékhez Kende János a kötetben leírja, hogy miként alakult Gárdos élete, hogyan került szembe az úri rendszer törvényeivel, miként viselte el a börtönök nehéz levegőjét is az eszméért, amelyhez hosszú élete során sohasem lett hűtlen. Munkásságát sok éven át egy sorban említették Csizmadia Sándorrral, Garami Ernővel, Weltner Jakabbal, Kunfi Zsig- monddal és másokkal, a korszak szociáldemokrata vezetőivel. Lehetetlen volna egy recenzió keretében mindent elmondani róla, hiszen éppen a most megjelent kötet pótolja ezt, talán annyit még. hogy sokáig élte az emigráció nehéz kenyerét, s hazatérése után internálták, majd bujkálni kényszerült. Csak a felszabadulás után változott meg az élete, hogy aztán a személyi kultusz éveiben újra mellőzték. 1945- ben első útja a Magyar Kommunista Párt budapesti székházába vezetett, s mindjárt bekapcsolódott a demokratikus hőmozgalomba. Többen a szemére vetették, hogy miért nem a szociáldemokraták között tevékenykedett. de ő már korábban a kommunista eszméket tette magáévá. A nőmoz- galomban dolgozott mindaddig, amíg látásának romlása munkaképtelenné nem tette. Nyugdíjasán is írta memoárköteteit, s folytatta kiterjedt publicisztikai munkásságát. Az említett életpálya ismertetése mellett szemelvényeket, dokumentumokat találunk a kötetben, amelyek bizonyítják Gárdos Mariska úttörő jelentőségű munkásságát. Ezek a dokumentumértékű művek megjelenési sorrendben következnek a kötetben, s megmutatják a korszakot, a nők harcát az egyenjogúságért, s egyben Gárdos Mariska sokoldalú tevékenységét. Ezt az egy' , kori plakátok, amelyeket fákszimlleként láthatunk a kötet ben, bizonyítják. Csak né hány sort idézek belőlük: / modern idők új gondolatai - hirdeti az egyik plakát elő adásának címét. A szerelen és a dolgozó asszony — mond ja a másik. Amerikai körútját előadásaira így hívták fel a érdeklődők figyelmét: Ma gyarország legkitűnőbb szó noknője, Gárdos Mariska úrhölgy a magyarországi helyzet, ről, valamint a munkáskérdés- ről tart nagy beszédet. Élete például szolgálhat Nagyszerű .tiszta élet az övé, Érdekes, vonzó egyéniség volt, akire emlékezve, jobban megismerhetjük nemcsak munkásságát, hanem a korszakot is, amelyben tevékenykedett. A mai fiatalok számára példa lehet, bátran vallhatjuk magunkénak. Munkássága nélkül szegényebb lenne a magyar munkásmozgalom. Ezért üdvözöljük az emlékkötet 1 megjelenését. amely múltat idéző és jövőbe tekintő olvasmány egyben. Gáli Sándor Volt közönség Afféle ünnepi nyitányként bensőséges koncertet adott II. Rákóczi Ferenc emlékére L. Kecskés András együttese. Régi hangszereken szépen idézték fel a korhangulatot. A felső teraszon lisztes képű bohóc mulattatta a publikumot addig ■ is, amíg a bajvívás kezdetét vette. Ez a produkció kétségtelenül Vidámabb, ám egy árnyalattal halványabb volt, mint a tavalyi, de a gyerekek szemmel láthatólag szórakoztak, élvezték a játékot. Megteltek a széksorok a mesemoziban is csakúgy, mint a pincében, ahol bábszakkörök és irodalmi színpadok tartottak bemutatót. A csemői bábosok a Hattyúk tava történetét játszották el. A mese — mondja Bartha Melinda lelkesen — egy királyfiról szól, aki megszabadítja az elvarázsolt királykisasszonyt, a hattyút Rőt Szakái birodalmából. A csörgősipkás, bohócjelmezes Nagy György Zoli fején vígan csilingelnek a csengők. — Ez az első fellépésem, újságolja. A szerepet én választó Kisdobos- és úttörőavatás A hét végén, a gyereknappal egy időben tartották megyeszer- te a kisdobos- és úttörőavatást. Nem véletlenül választották az iskolák ezt az időpontot, hiszen a gyerekeknek a tanév egyik legfontosabb eseménye ez a nap, amikor először kötik fel a kék vagy piros színű nyakkendőket és az ünnepi csapatgyűlés őket is a közösség tagjává fogadja. Sokhelyütt ez az esemény volt a gyermeknap ünnepi nyitánya is. Budakeszin, ahol képünk készült, az általános iskolában 196 kisdobost és 210 úttörőt avattak. Veress Jenő felvétele Háromszor veri ezt kenden vís - Ludas Matyi — azaz Farkas Csat Zeller Gergő, Dani öccse és Vf> Oszkár gyurmáznak (a cím fö; balra). így csináld! — mutatja £. Ferencné Mon"or Hajnalkának bábuöltöztetés fogasait (a cím fi, lőtt jobbra) tottám. Kíváncsi voltam, milyen lehet bohócnak lenni. Berkes Ilonka a furulyáját szorongatja a hóna alatt: o lesz a zenekar —, ez se kis szerep, akárhogy is. A szentendrei gyerekek mér túl vannak’a bemutatón, r. mikebudaiaknak még várniu - kell a sorukra. Biszirán Attila, a bajszos, potrohosra .kitti mött Döbrögi gondterhelte . törölgeti homlokát. Belegor- dőlni is rossz, mi vár rál.C- . persze tudja a szerepét, jó' megtanulta, nem csoda, hogy kiveri a veríték. Ludas Matyi, azaz Farkas Csaba hóné alá csapott, felfújható Tóddá', ücsörög a romfal, tetején.. Tőle tudom meg, hogy nemrégiben alakult az Irodalmi szakkör csupa olyan gyerekből, . aki szeret játszani. A gyepen sorjáznak a dc- bozvárák: van középkori magyar építmény,,, de sarki„i£g- kunyhó, melyből végül is azték piramis lett. A fiúk udvariasan beinvitálnak. Retek Norbi és öccse, Krisztián a házigazdák. — Szívesen hazavinnénk — mondja Norbi —, de a lakótelepi lakásban úgyse férne ei. Fodor Joli egy lánycsapattá! gyöngyöt fűz. távolabb s gyurmázók fülig merülnek a munkába. Vida Anikó Szarvairól hozta el kislány barátait. Vászon, selyem, düftin, pert!; tengerében öltöztetik, festik a babákat. A lányok arcáról egyet lehet leolvasni: játszani jó. Tavaly szóvá tettük a szervezés hiányosságait, méltányos ezért most azt is megemlíteni, hogy köszönet illeti a népművelőket, akik ezt a napot nagyszerű ajándékként adták a gyerekeknek. Nagy Emőke Jaj, mi lesz szegénnyel? Hanesovszki János felvételei Kőszegi szemle Gyerekek a gyermekfiimekrői Szombaton a díjak átadásával befejeződött Kőszegen a televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek egyhetes szemléje. A kétévenként megtartandó szemlén ezúttal először osztottak ki díjakat. A kritikusok díját a Süsü csapdába esik című bábfilm nyerte, rendezője Szabó Attila, írója Csukás István. A közönség díját — ezúttal a gyerekek szavaztak — Kismaszat és a gézengúzok című tévéfilm kapta, ennek rendezője Markos Miklósi, aki Rónaszegi Miklós regényének forgatókönyvvé átdolgozásában is közreműködött. Az Állami Ifjúsági Bizottság díját A kárókatonák még nem jöttek vissza című tévéfilm alkotógárdája vehette át — Gion Nándor regényét Érdiné Szabó Márta írta forgatókönyvre, rendező és társíró András Ferenc. A találkozón huszonhárom olyan művet mutattak be, mely az elmúlt két évben készült, s a vetítéseiket vita követte. isTv -FIGYELŐI!