Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

8 1985. MÄJUS 25., SZOMBAT A hirdetménytől a közösségi játékig Kábeltelevízió Halásztelken? Korunk újdonsága a kábeltelevízió. Több budapesti és nagyobb vidéki város új lakótelepén kezdte meg ilyen helyi stúdió a kísérleti műsorsugárzást. A kábeltelevízió elsősorban a sűrűn lakott városré­szekben működhet gazdaságosan, ott, ahol nagy, közösségi antenna- rendszert építettek ki, mert a sugárzás — mint neve is mutatja — ká­belen keresztül történik. Ilyen teltételek mellett nehéz elképzelni, hogy egy kis településen valaha is ilyen televízió legyen. Eunaharasztiban Nemzetiségi nap Minden május utolsó szom­batján, az idén ma, május 25-én rendezik meg Dunaha- rasztiban a nemzetiségi napot. — A tizennegyedik alkalom­mal a program délután fél 3- kor kezdődik — tájékoztat Gyúrján József, a művelődési ház igazgatója. — Két kiállí­tást nyitunk meg: Erdélyi Ti­bor SZOT-díjas fafaragó, né­pi iparművész és Weíntrager Adolf, festőművész tárlatát. A java ezután következik: első­sorban harasztiak — óvodá­soktól az idősekig — adnak műsort. Szerepel a művelődé­si ház néptánc együttese, ba­lettcsoportja, a taksonyi asz- szony-, valamint férfi kórus, a 40 tagú szigetújfalui ének- zene-tánc kar. Az est fénypontja a svábbál lesz, amelyre a hét közepén háromszáz jegyet i adtak el. És természetesen jelén lesznek a nemzetiségi napon — a mű­velődési ház köré települnek — az elmaradhatatlan vásá­rosok. Jő hosszú karnyújtásnyira Annál meglepőbb volt, ami­kor éppen egy ilyen kistelepü­lés, Halásztelek általános mű­velődési központjának igazga­tója, Kovács László, a képvise­lőjelölő gyűlésen elmondta, jóformán karnyújtásnyira vannak a kábeltelevíziós-rend­szer beindításától. — Jó hosszú kart képzeljen el! De az tény, hogy a rendszer lelke, a zárt láncú televíziós hálózat már megvan hozzá — pontosít Kovács László —, a vezeték lefektetése pedig nagy részben társadalmi össze, fogás kérdése. — Masszív, sűrűn lakott te­lepülés a mienk — mondja Bundev T. Ivánné, a halász­telki tanács elnöke. — Ennek jellemzésére elég az, hogy az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma csaknem négy­ezer. Tehát elsősorban a sű­rű beépítésű részeken lehet gazdaságosan kiépíteni a háló­zatot. A műszaki gondok meg­oldásában számíthatunk a la­kihegyi adóállomás szakembe­reire. S hogy mit jelentene a fia­tal, sok helyről verbuválódott lakosú községnek a kábeltele­vízió? Semmihez sem ha­sonlítható kommunikációs esz­köz a település vezetőinek ke­zében. Lehetőség a nyílt köz­ségpolitika kialakítására, azon­nali, napra kész tájékoztatás a falu dolgairól, gondjairól, olyan légkör kialakítása, A reggel még borongás volt. A gyenge nap fénye éppenhogy át- szűrödött a sötét felhők között. Aztán szinte észrevétlenül melegedett fel a levegő. Sűrű, nyomasztó pára ált a határra, ürültek is a tápió- bicskeí Április 4. Termelőszövetkezet dolgozói. — A napokban lehullott esőtől jól beázott a föld, vég­re elég nedvesség van a ta­lajban — örvendezik Lengyel János elnök. — Reméljük, a meleg sem lesz ritka ven­dég, bár még előttünk van Orbán. A növények jó fejlő­déséhez ugyanis vízre, nap­fényre van szükség. A beszélgetés az elnöki irodában zajlik. Meglepődöm tehát, hogy hirtelen felszálló helikoptert pillantok meg az ablakon keresztül. — Ha nem erősödik fel jobban a szél — fűz magya­rázatot a képhez az elnök —, az örvendetes kényszerpihe­nő után folytatjuk a csak­nem 1750 hektár őszi kalá­szos növényvédelmét. A pá­rás, meleg időjárás ugyanis,, a lisztharmat terjedésének ugyancsak kedvez. A gomba­betegséget pedig még az ele­jén meg kell fogni, külön­ben lőttek a termésnek. — Mekkora területen ve­tettek kukoricát az idén? — öt százalékkal nagyobb területen, mint egy évvel ko­rábban. Mintegy 1250 hektá­ron takarmánykukoricát, 133 hektáron silónak valót, 170 hektáron hibridvetőmagot termesztünk. — Megéri? — A tavalyi aszály miatt nem akartuk módosítani a vetésszerkezetet — mondja Dobos József, a növényter­mesztési főágazatvezető. — Egyébként is jó földjeink vannak, s ezt a kukorica meghálálja. Gondot az okoz, hogy az idén tovább nőnek a termelési költségek. Többe kerül a műtrágya, a növény­védő szer, és drágább volt a kukorica vetőmagja. Ezt az esztendőt a türelem évének szánjuk. Bízunk benne, hogy a körülmények ismeretében rendezik a kukorica átvételi árát, mert jelenleg nincs rajta nyereség. Veszteségre mi sem dolgozhatunk sokáig. Számításaink szerint a hek­táronkénti négy és fél ton­nás átlagtermés éppen a rá­fordításokat fedezi. Az aszály miatt 3,7 tonna kukorica ter­mett tavaly hektáronként. Összességében 427 forintba került 100 kilogramm mor­zsolt kukorica előállítása. — Mekkora- hozam lenne kifizetődő?. ■— A hat és fél, héttőn,ás hektáronkénti termésátlagok már elfogadhatóak. Ez a le­hetőség benne van a föld­jeinkben. Betakarításiig vi­szont még sokat alszik kint a kukorica. Bármi történhet vele, a vadkártól kezdve a jégverésig. Az idén is lehet aszály. Hogy ne érjen meg­lepetés bennünket, az idén nagyobb területen termeszt­jük a pénzes növénynek szá­mító napraforgót. Kérésemre a szövetkezet terepjárójával — amit az el­nök személyesen vezet — a reptérre indulunk, vagyis, a gazdaság legelőjére. A kocsi nyitott ablakán behatol az ázott föld szaga, ami külö­nös érzéssel tölti el a benn- ülőket. A következő nagyobb tócsánál az elnök terepre kapcsol, most már mind a négy kereket hajtja a motoj:. Így könnyebben keresztül evickélünk a sártengeren. Bár az igazsághoz tartozik, hogy nagyon szépen karban­tartottak, rendezettek a dűlő- utak. A legelő közepén ott a traktor a pótkocsival, raj­ta a vegyszertartály, aminél; A pünkösdi királynőválasztás szokása még ma is él az ország nyugati részein. Népviseletben házról házra járnak, énekelnek és így kísérik a népszokás központi figuráját, a selyemkedő- vcl lefátyolozott kiskirálynőt. A tréfás jókívánságok után aján­dékot kapnak a háziaktól. Fényes Tamás felvétele gyomrából ismételten feltöl­tik a szovjet gyártmányú he­likoptert. Tözsér Mihály repülőgép­szerelő ekkor jegyzi be, az újabb fordulót naplójába. Miseta Gyula, a szövetkezet növényvédő szakmérnöke, a vegyszer helyes keverési ará­nyát ellenőrzi. Amint a nap­lóbejegyzés után Tözsér Mi­hály visszabújik a furgonból, a felegyenesedés láthatóan nehezére esik. — Mi van a derekaddal? — kérdi az elnök. A szerelő elbagatellizálja a dolgot. In­kább a helikopter töltési és fordulási idejéről tájékoztat, mondván két-három . pere alatt ürül ki a 600 literés tartály. Ha a széljárás ked­vező, 150—160 hektár az óránkénti teljesítmény. Közben a légtérben ismét feltűnik a helikopter. Óvári László pilóta olyan könnye­dén teszi le gépét, mintha egy pehely szállna a földre. N em kétséges, szakavatott kezekre bízták a nagy érté­kű helikoptert. Szerencsére a földi kiszolgálók is meste­rek. Amint a gép földet 6r, máris kezdődik a töltés, hogy aztán ismét felrepülj ön célja felé, megvédve a következő sáv búzát a gomba,betegsé­gek, elsősorban a liszthar­mat ellen. Béna Zoltán A LAK ASEAN, ahol élek, százezer ételrecept, szakács- és konyha művészeti könyvek, táplálkozástudományi művek tucatjai sorakoznak a polco­kon. Egy-egy újabb szerze­mény akkora izgalmat kelt bennem, mint az, hogy kedd­re szerda következik. Néhány napja Fér esik Mihály Galga menti ízek című szakácsköny­ve is ott áll a többi között. Legyek pontos: megvan a he­lye, de még nincs ott. Estén­ként ugyanis forgatom. A könyv meghatározása sem tel­jes. Szakácskönyv? Az is. De több is, más is. Egy kis szo­ciográfia, egy kis emlékidézés, szomorkás, fájdalmas, megszé­pítő vallomás a gyermekkor­ról, a soha vissza nem térő- ről. A nagymama, az édesanya főztjinek dicsérete. A megun- hátatlannak, az ismételhetet- lennek. Az ételreceptek háromféle szempontból érdekelnek. Egy. mit tudok meg általuk azokról az emberekről, akiktől szár­maznak, kettő: mennyiben fe­lelnek meg az egészséges táp­lálkozás követelményeinek, három: .nilyen alapul szolgál­nak az étek elkészítéséhez Fercsik Mihály könyve beve­zetőjében, a fejezetkezdő átte­kintésekben maga ad választ az első két kérdésre, a harmaT dik szempont pedig csak ak­kor érdekes, ha az ember főz­ni akar, így hát a recepteket futólag böngészem át. MEGLEPETÉSEKKEL nem szolgál ez a könyv. Ismétel­amelyben szinte lehetetlen kö­zömbösnek maradni a közös­ség dolgai iránt. Kétirányú kommunikáció Kovács László mindezeken túl az oktatási és művelődési jelentőségre is felhívja a fi­gyelmet: — Közösségi játékokra adna módot és szinte beláthatatlan távlatokat nyitna az oktatás­ban. Megvalósulhatna például a délutáni sugárzás segítségé­vel a differenciált képzés, mód nyílna az egyéni foglalkozásra, az egyéniségek kibontakozta­tására. A későbbiekben a ká­beltelevízió és az iskolai szá­mítógéppark összekapcsolásá­val talán a felnőttek szemében is le lehetne dönteni a misz­tikum talapzatáról a számítás- technikát. A településféjlesz- tésben pedig, különösen, ha kétirányú kommunikáció való­sulhatna meg, telefon segítsé­gével a legfontosabb feladatok rangsorolásában adhat fontos információkat. Közérzetalakí­tó, ha egy településen azok a beruházások valósulnak meg, amelyeket a lakosság fontos­nak tart. A lehetőségek úgyszólván korlátlanok, a televízió ismert Hatvanhat vagy Fórum műso­rának mintájára községi, kör­zeti szintű adásokat lehetne szervezni, a technika felhasz­nálásával népszerűsíteni a közművelődési rendezvényeket. Végül is az eboltás bejelenté­sétől az egész falút megmozga­tó közösségi játékokig min­denre alkalmas lenne a kábel- televízió. Nem olcsó mulatság A szükséges vezetéknek mé­tere ötven forintba kerül, nem olcsó mulatság. Ám, ha nem is garancia, de remény a meg- yalósítátra,. hpgy. p jelölő gyű-, lés Üíátf tnlndkít képviselő-' jelölt úgy nyilatkozott: nem lehet akadálya a megvalósítás­nak. Az előnyök, amelyekkel hosszú távon egy ilyen közös­ségi televíziós rendszer ke­csegtet, megéri a befektetést. Természetesen a technika nem minden. A zártláncú tele­víziós rendszer csak alap, a kábelhálózat kiépítésének csu­pán az eszmei terve van meg, az anyagi alapja nem. S a mű­szaki feltételek megteremtése után jön a dolognak legalább ennyire bonyolult része: tarta­lommal megtölteni, értelmesen felhasználni a kábeltelevíziót, ha úgy tetszik, jól politizálni a település érdekében. Máza Katalin i'öbb vasat tartanak a tűzben Dabason Sok lábon biztosan áll — Sok vasat tartunk a tűz­ben — mondja termékeik szé­les skálájáról Hegyi Imre, a dabasi Elektrofém Szövetke­zet műszaki vezetője. — Nap­jainkban, amikor egy esztendő alatt a jól fizető gyártmány­ból —, az alapanyagárak változása miajtt — veszteséges árucikk lehet, csak akkor tu­dunk talpon maradni, ha száz lábon állunk. így azután mindig vannak új termékeink, amelyek felfuttatásával ellen­súlyozni tudjuk egy másik el­vesztését. Billenő garázskapu Manapság is több ígéretes tervük, sorozatgyártás előtt álló termékük van. Ezek egyike, a fémipari részlegben a billenőtáblás garázskapu, melynek gyártási jogát több más hazai céggel együtt ta­valy vásárolták meg. A daba- siak a kapu faborításos válto­zatát készítik, hiszen jól mű­ködő asztalosipari részlegük is van, ott készül a faszer­kezet. — A régebbi, ismert ga­rázsajtókkal szemben ez nem lambéria jellegű, hanem zsa- lus megoldású — mondja a műszaki vezető —, rendkívül esztétikus küllemű, és nagy előnye, hogy nincs rajta a ga­rázs terébe belógó szerelvény. Több méretben tudjuk gyárta­ni, felső világítóablakkal vagy anélkül, konstrukciója olyan, hogy már meglevő kapuk he­lyére is beépíthető. — Az elmondottak alapján ez a szerkezet sok építkező álma lehet. Mit várnak az új gyártmánytól? ... — Említettem, hogy ezt. a magyar szabadalmat más. gyártók is megvásárolták, te­hát készül a kapu fém, sőt műanyag borítással is. A ve­vőknek ez nagyon előnyös, hiszen azt a fajtát vehetik meg, amely leginkább illik az épületükhöz. A gyártókat azonban megosztja. Mi rend­kívül széles körű propagan­dát folytattunk a termék megismertetése érdekében. El­sősorban a Tüzép-telepek ve­zetőit tájékoztattuk, de a kulcsemberek a tervezők. Ha Ők megismerik és megkedve­lik ezt a kaput, akkor számít­hatunk az igények felfutására is. Egyébként ez a konstrukció nemcsak a családi házaknál hanem társasházaknál, panel­épületeknél is alkalmazható. Előjegyzéssé — Évente mennyit tudnak gyártani a billenőtáblás ga­rázskapuból? — Ezer-ezerötszáz darabot minden nehézség nélkül, de szükség esetén létszám-átcso­portosítással többet is. Az ér­tékesítést azonban elöjegyzé- ses rendszerben képzeljük. Van vállalkozó, aki bemutató- termet szeretne nyitni a fővá­rosban termékünk árusításá­ra. ígéretes expori Újdonság készül a műanyag részleg műhelyeiben is. Kis építőművész. néven játékot gyártanak három-hat éves gyermekeknek. Az ötletes, a kreativitást fejlesztő játék minden bizonnyal siker lesz a kicsinyek körében, hiszen nyolcvankét elemének mind­egyike illeszthető a másikhoz, kis fantáziával különleges, nagy alakzatokat lehet össze­állítani. A boltokban — a tervek szerint — szeptember­től kereshetik a szülők. Re­mélhetőleg találnak majd, bár a Triál nem kötött éves szállítási szerződést a daba- siakkal, negyedéves rendelési terveznek. Meglehetősen távol áll a gyermekjátékoktól a labora­tóriumi berendezés, ez is bi­zonyítja, milyen széles az Elektrofém Szövetkezet ter­mékskálája. Különféle labor- berendezések is készülnek műhelyeikben. A legkeréset- tebb talán 'az iivegforgátó szerkezet. Tlyet: már .gyártot­ták tavaly is, most azonban továbbfejlesztett és sokkal megbízhatóbb változatán dol­goznak. Érdemes e termék fejlesztésére energiát fordíta­ni. mert egyetlen KGST-tagar- szágban sem gyártják, s a ke­resettségre jellemző, hogy még a hibás darabokat is el­vitték a vevők, annyira ritka segédeszközökről van szó. A továbbfejlesztett változatból két darab a Philaxiánál vizs­gázik, s ha megfelel, jelen­tős exportra van kilátás a több mint háromezer forir1 értékű laboratóriumi üvegfo gató berendezésből. M. K. A szegénység ízei Isgyzelek Fercsik Mihály könyvéhez ten megerősítette azt a tanul­ságot, hogy hasonló helyzetek azonos megoldásokat eredmé­nyeznek. Nyolc év óta Fercsik minden, lapunkban megjelent írását olvastam, s ez la felis­merés számtalanszor igazoló­dott. Ezúttal is. Az első egy­két oldal elolvasása után mó­dosítottam a címet: A sze­génység ízei. S az előszó vé­gén a szerző is arra a követ­keztetésre jut, hogy ezeknek a recepteknek a jó részével ta­lálkozhatunk a Tiszán innen és a Dunán túl, mert hiszen a szegény ember itt is, ott is vízzel főzött. Meggyőződéssel vallja, hogy nincs külön Gal­ga menti konyha. A szegény­ség konyhája közös tőről fa­kadt. Ez volt a legolcsóbb, leg­egyszerűbb, mégis valami kü­lönlegeset adó étrend, amihez a Galga mentiek is hozzáad­ták a maguk tapasztalatait. A különlegességet alighanem egy-egy, a többinél leleménye­sebb asszony adta, akinek a találmányai aztán szétterjed­tek a faluban, s váltak köz­kinccsé. Régebben, Veres Péter ol­vasása közben is mindegyre magunkra ismertem: azok a messzi élő emberek is így csi­nálják, ahogyan mifelénk. Fer­csik Mihály cikkeinek, most könyvének olvasása közben csakúgy. Nálunk ugyanúgy vit­ték a gyermekágyas asszony­nak az ételt, mint a Galga mentén. A disznótoros kós­tolót szintúgy illett visz- szaadni, akárcsak errefelé. A marhahúst dekára vet­ték mindkét helyen, hiszen az csak ízesítésül szolgált. Akkoriban még pontosan tud­tak szelni a hentesek, sosem hangzott el: lehet húsz deká­val hosszabb?! KITÜNTETETT helye volta leveseknek. Hogyne, levessel lehetett megtömni a hasat, nem pedig hússal. A kenyér szentsége. A megszegés ünne­pi pillanatai, de még korábban az előkészületek szertartása. A káposztasavanyítás élményei. A disznóvágás gyerekeknek ti­tokzatos hajnalai. Kiragadott példák. Minden egykori falusi gyermek bízsergető emlékei. Kétségtelen, nem voltak azok olyan szépek, mint amilyenek­nek Fercsik könyvében láttat­ja. A korgó gyomrának azt hallani, hogy a kenyér alszik, a húsra vágyakozenak azt mondani, hogy a levestől kapsz erőt, hát kérem, felér egy pofonnal. S a rántott leves sem csemege attól, hogy anyám vagy nagyapám készí­tette. Fercsik Mihály egyébkó: nem vádolható azzal, hog megszépíti a múltat. Csak ak kor lágyul el, amikor a nagy mama, az édesanya főztjét em­líti, akkor még a rántott leve^ íze is fenségesnek tűnik fe! neki. Mentes azoknak a nép­művelőknek az ájuldozásótól akik polgári kényelmükből té­vednek ki néha a faluba, s akkor megsiratnak minden le dőlő vályogfalat, ládába kerülő ruhadarabot. Fercsik Mihály tárgyilagos. Észerveszi csúnya időkben a szépet, a szegény ségben az érte.lmeset, legyen szó szokásokról, barátságról összetartásról, avagy konyhá­ról, főzésről. Mivel ilyen,' nem ártott volna írnia receptje5 kapcsán az egészségesebb táplálkozás követelményeiről arról például, hogy ugyanaz elkészíthető zsír helyett olaj­jal, s az sem baj, ha a meny- nyiséget csökkentik. Annál is inkább, mert követésre biztat VÉGÜL egy elgondolkoztató tény. Fercsik Mihály étvágy­gerjesztőén ír az ételkészítés, az evés örömeiről. De tudja azt is, hogy a maiak ritkán jutnak ilye.i örömökhöz. Nem érnek rá főzni. A hűtőszek­rényben ott a párizsi, a sonka, a szalonna, a téliszalámi. Pu­ha kenyér, még melegen kap­ható a boltban, no meg édes­ség is. Hogyhogy a régiek rá­értek? Neveltek hat-hét gye­reket, dolgoztak a földeken ellátták a jószágot, mégis maradt idejük. Hogyhogy? Kör Tál Kiadós 889 után Piros pünkösd ngpián

Next

/
Thumbnails
Contents