Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

A Legfelsőbb fanács elnökségi ülése Moszkvában A VSZ-jegyzőkönyvratifikálása Ruszakov magyar kitüntetése Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, aki az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására láto­gatást tesz a Szovjetunióban, pénteken Moszkvában átnyúj­totta Konsztantyin Ruszakov- nak, az SZKP KB titkárának a Magyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórendjét, amellyel az Elnöki Tanács a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásában, a szocialista or­szágok együttműködésének fejlesztésében, a világ béké­jéért és biztonságáért vívott harcban szerzett kimagasló ér­demeiért, 75-iík születésnapja alkalmából tüntette ki a szov­jet vezetőt. A világpolitika színterén e héten ugyancsak nagy volt az élénkség. Bár még néhány nap múlva kezdődnek Csak újra a -genfi szovjet—ameri­kai tárgyalások a többhetes szünet után, fontos tanácsko­zások egész sora jelezte, hogy a diplomáciában „nagyobb se­bességre” kapcsoltak át. Nagy figyelmet keltett, hogy hét­éves — a kommentátorok ál­tal jellemzett „bénasági álla­pot” után felújíthatta tevékeny­ségét az 1972-ben létrehozott szovjet-amerikai kereskedelmi bizottság, amely a két világ­hatalom gazdasági kapcsolat- élénkítésének kormányszintű szerve. Baldrige amerikai ke­reskedelmi miniszter vezette az amerikai delegációt a Moszkvában , megrendezett nyolcadik ülésszakon. Az Egyesült Államok kabinetjé­nek tagja magas szintű tárgya­lásokat folytatott szovjetunió­beli tartózkodása idején, s fo­gadta őt Mihail Gorbacsov, az 3S5KP KB főtitkára is, A Washingtob aííáj „ét fye „hidegre tett” bizottság tevé­kenységének felújítása min- denáíetre pozitív tény — mint arra szovjet részről a megbe­szélések során rámutattak. Hi­szen nagy kiaknázatlan lehe­tőségek vannak a két világ­hatalom kereskedelmi kapcso­latainak fejlesztésében. Bald­rige ígéretet is tett arra. hogy Washington a jövőben min­dent el is követ a kétoldalú kereskedelem kibővítésére. Szovjet részről szintén egyet­értettek ezzel, de hozzátették: szükség van a nemegyszer tapasztalható amerikai diszk­riminációs intézkedések meg­szüntetésére, MIÉRT KERÜLT A VILÁG - POLITIKA ELŐTERÉBE AZ indiai-OceAn térsége? Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök a héten a Szov­jetunióba látogatott. Amióta tavaly októberben az indiai kormányfő hivatalába lépett, ez volt első külföldi hivatalos útja. S ez nem véletlen, mint a kommentátorok kiemelték. Az Indiai-óceán térségében a feszültség csökkentése és egy fenyegető robbanás elkerülése iránt a Szovjetunió mindig rendkívüli aktivitást mutatott. Bár a Szovjetunió nem köz­vetlenül indiai-óceáni állam, de a tőle délre elterülő India területét hosszú partvonalon ez az óceán határolja. Az Egyesült Államok korábbi kormányai nemegyszer meg­próbálták. hogy ezt a hatalmas kiterjedésű és a világ egyik leg­népesebb államát — amely a térségben a Pentagon tábor­nokai számára stratégiai szempontból is rehdkívül ér­tékes — eltérítsék el nem kö­telezett politikájától. A gaz­dasági és politikai nyomás legkülönbözőbb eszközeit ve­tették be, hogy a delhi veze­tést „washingtoni vágányok­ra” állítsák át. Ezek a kísér­letek azonban kudarcot val­lottak. A Szovjetunió és India kétoldalú kapcsolatait 1971- ben Moszkva és Delhi barát­sági és együttműködési szer­ződés megkötésében rögzítette. A Szovjetunió az elmúlt év­tizedekben jelentős indiai be­ruházásokhoz szállított beren­dezéseket, sőt gyárak egész A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pénte­ki ülésén egyhangúlag ratifi­kálta a Varsói Szerződés ha­tályának meghosszabbításáról ez év április 26-án Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. Az ülé­sen a szovjet kormány megbí­zásából Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisz­tertanács elnökének első he­lyettese. külügyminiszter mon­dott beszédet. A Legfelsőbb Tanács két háza külügyi bi­zottsága nevében Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB pót­tagja. az SZKP KB titkára, a Nemzetiségi Tanács külügyi sorát is építette a kontinens­nyi államban. A két ország közötti kereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik és tavaly ismét 20 százalékkal növeke­dett az előző évhez képest. Mind a Szovjetunió, mind In­dia több ízben határozottan fel­lépett az Egyesült Államok katonai jelenlétének fokozódá­sa miatt az Indiai-óceánon es az ott mind sűrűbben tartott amerikai hadgyakorlatok el­len. Radzsiv Gandhi moszkvai látogatása idején ismét kifeje­ződött az a közös indiai—szov­jet törekvés, hogy az Indiai­óceán vizeiről idegen flották ne fenyegessék a térség or­szágait. MIT JELENT A NATO HOSSZÉ TÄVÜ KERETTER­VE? Brüsszeli megfigyelők sze­rint nem kevesebbet, mint hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete hosszabb időszakon át folytatandó fegyverkezési S nyrß,, ,kész,ül^A katonai Sság. amelyiNATO leg­magasabb szintű kstonai szer­vé, 1-5—20 eves: programot dolgozott ki erre ég ,ezt a tag­államok hadügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán - vitat­ják meg. A dokumentum tartalmáról a hírügynökségek lakonikus rövidséggél csupán annyit je­lentettek, hogy új technológiák és fegyverrendszerek szolgá­latba állítását tartalmazza e. másfél-két évtizedes időszak alatt. A nyugati közvélemény­nek szánt „magyarázat” sze­rint azért volt oly nagy szük­ség a fegyverkezési verseny fokozását előíró úgynevezett hosszú távú kerettervre, mert ez egyfajta „rést tölt ki” a NATO katonai programjaiban. A szövetség — hangzik tovább a különös magyarázkodás — a tagállamok számára eddig mindössze hat évre határozta meg a célokat, míg számos kormány 15 évre előre tervezi a jelentősebb fegyverkezési programokat. MIT VARNAK A 36. BÉCSI FORDELŐTÖL? A közép-európai hagyomá­nyos fegyverzet- és csapat­csökkentésről immár 12 éve a bécsi Hofburgban zajló tár­gyalások jelenleg holtponton vesztegelnek. A tanácskozá­soknak a héten megkezdődött 36. fordulójától — amely a szokásos nyári szünet előtt eleve rövidebb lesz, hiszen a küldöttségek a tervek szerint már július ll-én őszre napol­ják majd tárgyalásaikat . — nem várható látványos for­dulat. Pedig a Szovjetunió és a többi szocialista tárgyalókül­döttség február 14-én, a meg­előző fordulóban, olyan javas­latot tett, amellyel lényegében elfogadta a NATO-delegációk 1984. április 19-i indítványát a csökkentés módjának megkez­désére. Eszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok köte­lezné magát, hogy egy három évre szóló megállapodás alá­írása után 20 ezer, illetve 13 ezer fővel csökkenti katonái létszámát a térségben. A ja­vaslat kitért arra is, hogy a két ország csapatkivonását három vagy négy ponton el­lenőriznék. Alig hangzott el a javaslat, a NATO-országok szóvivői az­bizottságának elnöke méltatta a Varsói Szerződés jelentősé­gét. Andrej Gromiko beszédében rámutatott: a tagállamoknak a Varsói Szerződés meghosz- szab.bításával kapcsolatos egy­öntetű döntésében a szövetsé­ges országoknak az az akara­ta és, törekvése fejeződött ki, hogy a jövőben is szilárdítsak egységüket és összeforrottsá- gukat. nemzetközi színtéren közösen védelmezzék a szocia­lizmus vívmányait, s együttes erőfeszítéseket tegyenek a tartós európai és az egyetemes békéért. Figyelembe vették a zal próbálták megkerülni az állásfoglalást arról, hogy lé­nyegében korábbi saját indít­ványukat fogadták el a szo­cialista küldöttségek, hogy így nyilatkoztak: a szovjet terve­zet „nem igazán új” ... De mindenesetre kénytelenek voltak hozzáfűzni, hogy „ta­nulmányozzák majd” az in­dítványt. Azóta több hónap telt el. S mint a 36. forduló nyitányán kitűnt, még „mindig nem múlt el a tanulmányozás idő­szaka” a NATO-országokban — mint arra Michael Ale­xander brit nagykövet a Hoí- burgban szóvivő útján infor­málta a sajtót. A NATO kép­viselője csak általánosságokat hangoztatott, s így kitűnt, hogy az értekezlet a nyugati magatartás miatt továbbra sem mozdulhat el a holtpont­ról. HOGYAN ÉRTÉKELIK MA- NAGUÄBAN ORTEGA KÖR­ÚTJÁT? g*»------»M*’"----------—-i------­í Ö tmieí Ortega niearaguai elnök közvetlenül azután, hogy Reagan amerikai elnök elrendelte a kis közép-ameri­kai ország elleni gazdasági embargót, 14 európai állam­ban tett látogatást. A nicara- guai államfő felkereste a szo­cialista országok fővárosait, de járt több NATO-hoz tarto­zó és semleges államban, és mindenütt magas szintű tár­gyalásokat folytatott. Ortega Managuába hazatér­ve elmondta, hogy európai kőrútjának minden állomásán elítélték az amerikai embar­gót, s kifejezték azt az óhaju- kát. hogy Nicaragua és az Egyesült Államok újítsa fel tárgyalásait a békés rendezés­re, a feszültség csökkentésére Közép-Amerikában. Mint em­lékezetes Managua több ízben javasolta ezt, de Washington mindannyiszor elutasító állás­pontjának mcgismétélésével válaszolt. A Dámaszkuszban folytatott tárgyalások csütörtökön az éj­jeli órákra meghozták ered­ményüket. A négynapos har­cokat lezáró, véglegesnek hir­detett tűzszünet kezdődött az Amal és a bejrúti táborokban levő palesztin harcosok között. A megegyezés értelmében a li­banoni hadsereg 6. dandárjá­nak katonái gyűjtik össze a táborokban levő nagy meny- nyiségű fegyvert, s ők szava­tolják a táborok és lakóinak védelmét. A pozitív eredményt hozó hosszas megbeszélések Had- dam szíriai aleinök irányításá­val folytak, s azokon részt vett az Amal, valamint a bal­oldali libanoni erőket tömörí­tő Nemzeti Demokratikus Front küldöttsége, és az arafati poli­tikát bíráló Palesztinái Nem­zeti Megmentés! Front több képviselője. Ez utóbbi tömö­rülés egyelőre még nem ala­kította ki végső közös állás­pontját a meghirdetett felté­telekről. Ugyanakkor az összes érintett fél garanciákat adott testvérországok alapvető érde­keit, s behatóan elemezték a jelenlegi világhelyzetet, amely továbbra is szükségessé teszi e katonai-politikai védelmi szö­vetség fenntartását és erősíté­sét. Mint emlékeztetett, a Var­sói Szerződés minőségileg új, magasabb szintre emelte a szövetséges államok barátsá­gát és együttműködését, kiala­kította a politikai és védelmi együttműködés hatékony me­chanizmusát. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a jövőben is minden tőle telhe­tőt megtesz annak érdekében, hogy kedvező fordulatot érje­nek el a nemzetközi életben. Szilárd álláspontjuk, hogy ezt a célt csak valamennyi nép, valamennyi ország és minden békeszerető erő közös erőfe­szítésével lehet elernl, függet­lenül azok ideológiai és poli­tikai hovatartozásától. A Var­sói Szerződés hatályának meg­hosszabbítása teljes összhang­ban van a Szovjetunió és az egész szocialista közösség kül­politikai irányvonalával — mutatott rá beszédében And­rej Gromiko. Ezt követően Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB pót­tagja, az SZKP KB titkára, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának elnöke méltatta a Varsói Szerződés jelentősé­gét. Borisz Ponomarjov beszédé­ben emlékeztetett: a NATO katonai tervezőcsoportjának a napokban megtartott ülésén a részvevők a. fegyverkezés, ezen belül az atomfegyverkezés folytatása mellett kardoskod­tak. Ez újólag bizonyítja, hogy az Észak-atlanti Szerződés szervezete a háborús készülő­dést helyezi előtérbe. A Varsói Szerződés azonban a nemzet­közi kapcsolatok egészen más irányú fejlődését állítja szem­be ezzel a politikával. A VSX-tagállamok arra tö­rekszenek, hogy megóvják a békét, érvényesítsék a békés ^gyqiás mellett,,élés politiká­ját: * Jfrí 'rftom* fsgy'véi'kézésí hajszál'’’ ” Hivatalos líbiai cáfolat Líbia állami hírszolgálati irodája, a Jana pénteké» cá­folta azt az egyiptomi állítást, hogy Líbiának bármiféle köze lett volna egy kairói merény­letkísérlethez. Szerdán — mint jelentettük — az egyiptomi fő­város diplomáciai negyedében, Garden Cityben fél napig tar­tó karhatalmi készültség volt. Ezt a belügyi szervek később azzal magyarázták, hogy Líbia közbejöttével egy terrorista robbantást készített elő. s hogy ennek célpontja az ame­rikai nagykövetség volt. A Jana szerint mindez „ki­agyalt hír és hazugság”, amelynek célja ..elterelni a fi­gyelmet Egyiptom belpolitikai problémáiról”. arra, hogy további tárgyalá­sokat folytatnak majd, hogy a lehető leghamarabb és végle­gesen rendezzék a konfliktust. Megfigyelők szerint ezt első­sorban Szíria tudná biztosíta­ni — együttműködve Valid Dzsumblattal, akinek ütőké­pes katonai erői ellenőrzik a Bejrúttól keletre húzódó hegy­vidék jelentős részét. A tűzszünet kihirdetését megelőzően e hegyvidékről he­ves ágyú- és rakétatűz zúdult Bejrut sűrűn lakott déli kül­városaira, de nem kímélték a keresztények lakta külső ke­rületeket sem. Csütörtök dél­után néhány óra alatt mint­egy 300 darab 30 és 155 mm-es lövedék, valamint rakéta hul­lott a városra. Ennek követ­keztében 15-en meghaltak és több tucat a sérültek száma. Súlyos anyagi károk is kelet­keztek. A messzehordó löve- gek zaja betöltötte egész Bej­rútot, a kézi fegyverekkel ví­vott kisebb-nagyobb utcai ösz- szecsapások robaja eltörpült a becsapódó gránátok detoná­ciója mellett. hét viL/ispolitikai Fókuszban az Indiai­Radzsiv Gandhi Moszkvában ® A NATO bosszú távú keretterve A 36, bécsi forduló nyitánya ® Gyorsmérleg Ortega útjáról Arkus István Eredményesek voltak a damaszkuszi tárgyalások Tűzszünet kezdődött PARLAMENTS AKIK AZ * BOGNAK JÓZSEF akadémikus. ISI7. február 5-én született Szom­bathelyen. 1973-tól az MTA Világ­gazdasági Kutatóintézetének igaz­gatója. 1985-től az MTA elnöksé­gének tagja. A Magyarok Világ­szövetségének elnöke. Országgyű­lési képviselő. KÁÓÁR JÁNOS, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára. 1912. május 26-án született Fiúméban. A magyar kommunista mozgalom, vezető személyiségeként több fon­tos párt- és állami tisztséget töl­tött be. 1956 novemberétől az MSZMP KB első titkára. Az MSZMP XIII. kongresszusán a párt főtitkárává választották. Or­szággyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja. MAKK GYÖRGY, a Magyarorszá­gi Románok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára. 1937. január 13- án született Méhkeréken. Pedagó­gus. majd a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövetségé­nek titkára. 1983-ban a szövetség főtitkárának választották. Tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak. SALGÓ LÁSZLÓ főrabbi. 1910. áp­rilis 23-án született Budapesten. A budapesti főtemplom főrabbii a. A Magyar Izraeliták Országos Rab­bitanácsának vezetője. Országgyű­lési képviselő. DUSCHEK LAJOSNE. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. 1929. július 24-én született Duna- harasztin. 1953-tól különböző párt­ós társadalmi tisztségeket töltött be. 3980 decemberétől a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Tagja a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának. KALDY ZOLTÁN evangélikus püs­pök. 1919. március 29-én született lharosberényoen. 1967-től a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház püspök-fInöke. 1984-ben a Luthe­ránus Világszövetség elnökévé vá­lasztottak. Országgyűlési képviselő. NANASI LÁSZLÓ nyugdíjas, a Fogyasztási szövetkeztek Országos Tanácsa felügyelő bizottságának elnöke. 1906. március 31-én szüle­tett KisúíszáUáson. 1949-től a SZŐ- VOSZ alelnőke, később főtitkárhe­lyettese. majd fálügye’ő bizottsá­gának elnöke. Országgyűlési kép­viselő, az Elnöki Tanács tagja. SARLÓS ISTVÁN, az országgyű'és elnöke. 1921. október 30-an szüle­tett Budapesten. A felszabadu.as után különböző párt- és társaéK1- mi tisztségeket töltött be. Ország - gyűlési képviselő. 1984-től az or­szággyűlés elnöke. Tagja a Ma­gyar szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents