Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

Szőrös baráti szálak Kubaiak a Gaiga mentén Az kién ezer fiatal érkezik A kubai forradalom győzel­mének 26. évfordulója alkal­mából került sor arra a talál­kozóra Túrán, a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezetben, amelyen vendégül látták a testvéri or­szág nagykövetét, Euclides Vazquez Candelát, és több munkatársát, miként arról an­nak idején tudósítottunk. Ez a baráti találkozó még ja­nuárban jött létre, s köl­csönös ismerkedéssel kez­dődött, hiszen Kuba nagy­követe akkor járt először Túrán, a közös gazdaságban, majd legközelebb a februári zárszámadáson. Januárban, a Galga mentén nem először fogadták a kubai nagykövetség munkatársait. A kapcsolat már hatéves. Akkor kezdődött, amikor a túrái gaz­daság fölvette a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet nevet. Lévai Ferenc, a szövetkezet elnöke nagy szeretettel beszél a kubaiakról, a szoros barát­ságról, amit az is színesít, hogy a nagykövetség munka­társai minden évben kommu­nista műszakot vállalnak. Ilyenkor segítenek a betaka­rításban, a paradicsom-, alma­szüretel ésben, s a gazdaság csokoládéüzemében egy teljes műszakot dolgoznak le! A hazánkban tanuló kubai fiatalok közül az. elmúlt négy évben, harminc-harmincötén, másfél-két hónapot dolgoztak a túrái termelőszövetkezet építőbrigádjaiban, vagy a be­takarításban vettek részt. A lányok természetesen köny- nyebb munkát végeztek» A ku­bai fiatalok fizetést is kaptak, amikor pedig teljesítették vál­lalásaikat, a szövetkezet 10 napos üdüléssel jutalmazta szorgalmukat, s keresetüket költőpénzként vitték maguk­kal. — A kapcsolatnak ez a for­mája kettős célt szolgál, a ba­rátság erősítését és a szakmai ismeretek gyarapítását. A ku­bai diákokon kívül, a sziget- ország mezőgazdasági szak­embereit, a kubai parasztszö­vetség, a kormány vagy a me­zőgazdasági minisztérium tag­jait is fogadták már nemegy­szer Túrán. Évente 5—6 dele­gáció érkezik Kubából, a ven­dégek ismerkednek a. gazda­sági, társadalmi és politikai életünkkel. — De ezek a látogatások kölcsönösek, mert a termelő- szövetkezet vezetősége több alkalommal volt már .Kubá­ban,. például egy testvérgazda­ságnál, megnéztük munkáju­kat, tapasztalatot cseréltünk, s tanultunk is tőlük — mond­ta Lévai Ferenc, a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet elnöke. S végül hadd Idézzük Kuba magyarországi nagykövete. Euclides Vazquez Candela egyik beszédéből, amit a túrái vendéglátóknak mondott el. Magyarországon jelenleg ezernégyszáz kubai fiatal ta­nul, de idén még ezren érkez­nek e baráti országba szintén szakmát szerezni. A. L. A. A dísztető helye látszik Választhatok fehér gáztűz­helyet vagy színeset. Ha az előbbi tetszik meg. akkor még nyerek is körülbelül hatszáz forintot, ha a másik, akkor el­veszítem. De bármelyiket is igénylem: nem kapok hozzá dísztetőt, azaz fedelet. Leg­alábbis ez a helyzet a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár 3T es 4T jelű gáztűzhe­lyeivel kapcsolatban, amiért is sokat bosszankodnak mostaná­ban a vevők is, az eladók is. Például a gödöllői áruházban. — A dolog valóban így áll — mondja kérdésemre Tóth István igazgatóhelyettes, a műszaki osztály vezetője. — Tény, hogy a vásárlók haza- menve csodálkoznak, aztán visszajönnek reklamálni, hogy nincs a tűzhelyüknek teteje. Ha előre megmondjuk nekik, hogy most már ezekhez a tí­pusokhoz mi sem kapjuk meg a lehajtható fedelet, akkor, esetleg meg sem veszik a tűz­helyet, ha nem, ránk orrainak, azt hívén, hogy mi szereltük le, hiszen a helye különben látszik. A tények magukért beszél­nek. Láttuk azt a gyári pros­pektust és az e típusokhoz adott kezelési útmutatót is, amelyben valóban közlik: hogy az úgynevezett dísztetőt (ami valójában nem tudni, miért dísz) utólag is felszerel­hető. Csak az nem érthető, ki­nek az ötlete volt, hggy, _ a 7,5—-9,5 ezer... forintos , tűzhe­lyek esetében miért kelljen a 300—500 forintos tetőkért újó­lag másik üzletet felkeresni. Mert hogy a legtöbben igény­lik, az valószínű. , Nem takarékosság az effaj­ta spórolás. A tűzhelyek fedele felhajtva, a falat, a konyha csempéjét is védi, kíméld a szennyeződéstől. Tehát — ha nem is dísz — más okokból is fontos kellék. Ha persze a gyártó eltökélt szándéka, hogy nem tesz néhány 'típusra ez­után, akkor a tűzhely felső részét másképpen kellene kivi­teleznie, nem eleve hiányosnak látszónak, a fedélzsanérok fe­lével. F. I. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 119. SZÁM- 1985. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Az üdülőkre Is gondolnak Égnek a lámpák Erdőkertesen Felújítanak, nagyobbíianak két boltot Bauer Dezső hevesen ma­gyarázza, mi minden kellett ahhoz, hogy végre fény gyűl­jön az erdókertesi Sándor ut­ca környékén minden lámpa­oszlopon. Ott, ahol a helybeli szociális otthon öregjei, de mások is csak botorkáltak es­ténként, most már jobb kö­rülmények között járhatnak. Éppen az imént említett fia­talembernek köszönte meg Fit ferenda Pál tanácselnök, hogy a segítségükre volt eb­ben a dologban. Persze Bauer Dezső is érintett, hiszen a Sándor utcában lakik, s a gal- gamácsai tsz vácegresi üzemé­ben dolgozik. Számítanak rájuk — Sajnos az elmúlt idő­szakban esténként hatvan égő nem gyulladt ki az utcáink­ban, s ez nagyon bosszantó volt — magyarázza a tanács­elnök. — Nem nagyon szere­tünk vétózni az áramszolgálta­tónál, de hát amikor a kevés pénzből évente mintegy egy­millió forintot fizetünk ki köz­világításra, akkor az emberek érdekében elvárható, hogy hiánytalanul égjenek a lám­pák. Egy ideig nem is volt baj, amíg egy vgmk csinálta: esténként megjelentek, amikor, ppntosan láthatták, hol- van hiányosság. Változtatták a módszeren, azóta volt a sötét­ség némely helyen, valamint az is oka lehetett, hogy a kül­földi izzók borzasztó gyorsan tönkremennek­— Ezzel a kellős közepében vagyunk annak, amiért Erdő­kertesre látogattunk. A község üdülőfalu, vajon milyen lesz az ideérkezők ellátása? — A kérdés valóban idősze­rű, hiszen a község léleksza- ma négyezer, a nyári szezon­ban, különösen hétvégeken az itt tartózkodók tízezren is vannak. A hatezer üdülő, hob­bikertet művelő, kikapcsolódni vágyó nagyon is számít ránk, s az alapellátást előterem tőkre, mondja Fuferenda Pál. — A hétvégi házak száma eléri az ezerháromszázát; s mintegy ezerötszáz olyan ingatlan van, ahol szerszámoskamra áll. Az ellátást mi most mér jobbnak ítéljük, az elmúlt években önálló húsboltot létesített a Gödöllő és Vidéke Áfész. Ugyanakkor tény az is, hogy szükség volna, ha a kritikus hét végi forgalom egy részét magánkereskedőkkel oldanánk meg. Jött a Fátra Részben megérthető ez, hi­szen a kereskedelemben dol­gozó. főként női alkalmazottak a hét végén amúgy is elfog­laltak. Átcsoportosítással sem könnyű a gondokon segíteni, akit viszont foglalkoztatnak, annak lehetőleg egész éven át munkát illik biztosítani. Nem egyszerű ezt az ellentmondást feloldani. — Amit lehet, persze, elkö­vetünk — mondja már egy üzletasszony, Pádár Sándorné, a Gödöllői Áfész 1-es számú, erdókertesi boltjának vezető­je. — Ez a legnagyobb, legfor­galmasabb üzlet a községben, a miénk. Azt, hogy Erdőkertes üdülőfalu is, mi szintén tud­juk, s tekintetbe'■•wesstük, úgy igyekszünk a. hét: vége felé egyre több .árut a pultokra rakni, hogy a helyiek is, az üdülők is elégedettek legye­nek. Nem könnyű ennek ele­get tenni. Mondok egy példát. A tej már az elmúlt napok­ban is könnyebben savanyo- dott. Mivel jövedeiemerdekeit- ségben dolgozunk, a tönkre­ment vagy az eladatlan tej a mi kiadásainkat terheli, nem az Áfészét. j— Vagy itt van a sör. A magyar Kőbanyait sokszor hiába rendeljük, nem kapjuk. Most ezen talán segíthetünk valamit. Az ugyanilyen minő­ségű Fátra sört kaptuk leg­utóbb is száz ládával Martfű­ről, az Első Magyar Szövet­kezeti Sörgyár töltőüzeméből. Ez csehszlovák sör, de nem nyolc, hanem húsz napig sza- vatos, ami most jól jön, hi­szen a hét végére nem kell az utolsó nap megvenni. Négyíelol a hús — Mivel van még gond, ilyenkor és nyáron? — Az üdítő italokkal alap­jában nincs problémánk, an­nál inkább az 'ásványvízzel. Budapestről szinte alig, Gyön­gyösről még csak-csak ka­punk, de ez is kevés. Pedig, amíg a vezetékes ivóvíz nem lesz meg, az emberek igen keresik. — Hentesárut is tartanak. — Alapjában véve nem pa­naszkodunk az ellátásra. Négy helyről kapunk felvágottakat: az érdi Bentavölgye Tsz hús­üzeméből, a Váci Húsipari Vállalattól, a hernádi Már­cius 15. Tsz-től és a Buda­pesti Húsipari Vállalattól is. Jó hír még az erdőkerte- sieknek, hogy az említett Gö­döllő ■ és Vidéke Áfész két boltját is felújítja hamarosan a községben. A ‘szociális ott­honnál levőhöz a Szövosztól és a Mészövtől kapnak segít­séget; míg egy másik üzletben eladótér.eket hamarosan. ' ' t'eÜér-'fsfváa:;í' A szegénység ízei Jegyzetek Fercsik Mihály könyvéhez IMI-sportpálya Gyerekeknek Nagy napot terveznek szom. hatra Ikladöh, az Ipari Mű­szergyár sportpályáján. Reg­geltől estig gyereknek és fel­nőttnek egyaránt kellemes szó­rakozást ígérnek. A családi nap délelőtt Í0 órakor kezdő­dik, vidám verses, zenés uta­zással, 11 óra tájban engedik fel a hőlégballont, amely órá­kig lebeg majd a levegőben Délután 1-től haditorna-bemu­tató, amelyen egész Európa egykori vitézeit megelevenítik. Egy órával később a gödöllői Boleró pantomim együttes mu­tatja be Burleszk című pro­dukcióját. Majd következik egy ritkaság: válogatottak rög- bimérkőzése. Utána tinidiszkó, a Hepiend bohóccsoport. Este hétkor tábortűz mellett énekel Nagy Tibor polbeaiténekes. Vé­gül pedig utcabál diszkórít- musra. Amiről még nem szól­tunk: egész nap filmvetítés, mozi gyerekeknek és felnőt­teknek. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Zenevár, 17 órakor. J azz balett-bemutató, 17 óra­kor. Stúdiómozi: Viridiana, spa­nyol film, készült 1961-ben, 20 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Hudetz József állatfotói, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa. Szilasmeníl Tsz: Kresz Albert fotóművész Tokaji képek című kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Mozi A harmadik királyfi. Szí­nes, szinkronizált, csehszlo­vák mesefilm. Csak 4 óra­kor! * Fíashdaaee. Színes, ameri­kai zepqs Jápcfilm, kiemel* heíyáron. 6 és - 8 órakor. Sporthírek Körzeti labdarúgó-bajnokság Gólzápor Hévízen, Gyerken Mintha érződne, hogy túl nagy tétje nincsen a mérkőzé­seknek, itt-ott még a presztízs hajtja a csapatokat. Nincs ki­eső és ez bizony néhány gárda szereplésén meglátszik. Kömy- nyebben veszik a játékot, és a fegyelem is hiányos több pá­lyán. Erről folytattunk beszél­getést Tamási Lászlóval, a fe­gyelmi bizottság elnökével. A forduló rövid krónikája: Galgagyörk—Isaszeg 2-0 (1-0) Vezette: Turóczi (Markó). A forduló meglepetését szol­gálta a galgagyörki csapat. Hévizgyörk—GEAC II. 6-0 (3-0) Vettette: Merkel (Maszlag). A hévizgyörkiek idei legjobb játékukat nyújtva nyertek a sportszerű találkozón. GSC—Erdőkertes 3-0 (2-0) Vezette: B. Tóth (Sallai, Bo­ros). Kitűnő játékvezetés mellett fektette két vállra az örökké reklamáló vendégeket a javuló GSC. Galgahéviz—Va!kó 5-1 (4-0) Vezette: Kóti (Mathé). A kitűnően előkészített pá­lyán jó játékkad, biztosan győz­tek a hévíziek. Mogyoród—Aszód 0-2 (0-0) Vezette: Surman (Uzsáki, Sári). A kemény, jó iramú mérkő­zésen a hazai közönség sorai­ban sajnos most is akadta’k felelőtlen kiabálók, rendbon­tók. Túra—Zsámbok 1-1 (1-0) Vezette: Barna (Vayner, Ge­ese). A jó játékvezetés mellett a szünetig a Túra. utána a Zsám­bok volt jobb A 80. percben a hazaiak büntetőt hibáztok, a döntetlen igazságos. Kerepestarcsa—Domony 2-0 (0-0) Vezette: Wild (Németh). A magas színvonalú mérkő­zésen a tárcsái ak értékesítet­ték a helyzeteiket. Ifik: Galgahéviz—Valkó 3-2. Galgagyörk—Isaszeg 1-9, GSC —Erdőkertes 4-0, Túra—Zsám­bok 2-2, Mogyoród—Aszód 1-0, a Kerepestarcsa—Domony ta­lálkozóra a vendégek nem ér­keztek meg. A két pont 3-0-ás eredménnyel a hazaiaké. Ser­dülők: Erdőkertes—Túra 1-4, Kerepestarcsa—Isaszeg 2-1, Karta.1—GSC 0-5, Dány—Bag 3-0, Iklad—Pécel 3-1, Vác- szentlászló—Veresegyház 7-0. Veresegyház—Iklad 0-9. A 12. forduló ifimérkőzései 1 15. felnőtt-találkozóit 17 óra­kor kezdik vasárnap. A páro­sítás: Domony—GEAC 11, Isa­szeg—Hévizgyörk, Zsámbok — Galgagyörk, Aszód—Túra, Gál- gahéviz—Mogyoród, Erdőker­tes—Valkó, Kerepestarcsa— GSC. A serdülők délelőtt 9 órakor kezdenek. A program- Veresegyház—Erdőkertes, Bag —Iklad, Isaszeg—Kartál, Péce: —Vácszentlászló,, Gödöllő— Dán}r, Túra—Kerepestarcsa. A bajnokság állása: 1. Aszód 24 21 2. Kerepesi. 24 18 3. Túra 24 17 24 11 24 10 24 11 24 10 4. Erdőkertes 5. Hévizgyörk 6. GSC .7. Mogyoród 8. Gál gahéviz 9. Zsójtnbok 10. GEAC II. 11. Domony 12. Isaszeg 13. Valkó 14. Galgagyörk 24 24 24 24 24 24 24 3 — 87- 20 4.S 4 2 59- 20 .-10 2 5 53- 27 3« 4 9 58- 57 26 5 9 52- 37 25 2 II 42- 45 24 3 11 38- 35 23 8 9 46- 36 22 3 12 42- 45 21 3 12 44- 54 21 2 13 24- 35 20 4 13 35- 45 18 2 18 25- 65 l.i 1 21 16-104 3 Serdülők: 1. GSC 2. (Kiad 3. Pécel i. Kanal 5. Isaszes 6. Kerepest. 7. Vácszenth 8. Dány 9. Bag 10. Túra 11. Veresegyh, 12. Erdőkertes 20 18 20 15 20 12 20 11 20 10 20 10 20 8 20 7 20 7 20 5 20 1 4 1 2 6 2 7 3 7 2 8 4 8 5 8 1 12 2 13 2 17 1 124- 11 87 20-------20 65- 1 1 34 78- 22 24 49- 28 24 59- 38 27 55- 32 22 40 -51 20 51- 57 19 31,- 66 15 33- 79 14 14-115 4 14-133 — Cs. J. XSSN 013^-19-57 (Gödöllői Hír Fercsik Mihály egyébként nem vádolható azzal, hogy megszépíti a múltat. Csak ak­kor lágyul el, amikor a nagy­mama, az édesanya főztjét em­líti, akkor még a rántott leves íze is fenségesnek tűnik fel neki. Mentes azoknak a nép­művelőknek az ájuldozásától, akik polgári kényelmükből té­vednek ki néha a faluba, s akkor megsiratnak minden le­dőlő vályogfalat, ládába kerülő ruhadarabot. Fercsik Mihály tárgyilagos. Észerveszi csúnya időkben a szépet, a szegény­ségben az értelmeset, legyen szó szokásokról, barátságról, összetartásról, avagy konyhá­ról, főzésről. Mivel ilyen, nem ártott volna. írnia receptjei kapcsán az egészségesebb táplálkozás követelményeiről, arról például, hogy ugyanaz elkészíthető zsír helyett olaj­jal, s az sem baj, ha a meny- nyiségeí csökkentik. Annál is inkább, mert követésre biztat. VÉGÜL egy elgondolkoztató tény. Fercsik Mihály étvágy­gerjesztőén ír az ételkészítés, az evé^ örömeiről. De tudja azt is, hogy a maiak ritkán jutnak ilyen örömökhöz. Nem érnek rá főzni. A hűtőszek- rényben ott a párizsi, a sonka, . a szalonna, a téliszalámi. Pu­ha kenyér, még melegen kap­ható a boltban, no meg édes­ség is. Hogyhogy a régiek rá­értek? Neveltek hat-hét gye­reket, dolgoztak a földeken, ellátták a jószágot, mégis maradt idejük. Hogyhogy? Kör Pál könyvének olvasása közben csakúgy. Nálunk ugyanúgyvit- ték a gyermekágyas asszony­nak az ételt, mint a Galga mentén. A disznótoros kós­tolót szintúgy illett visz- szaadni, akárcsak errefelé. A marhahúst dekára vet­ték mindkét helyen, hiszen az csak ízesítésül szolgált. Akkoriban még pontosan tud­tak szelni a hentesek, sosem hangzott el: lehet húsz deká­val hosszabb?! KITÜNTETETT helye volta leveseknek. Hogyne, levessel lehetett megtömni a hasat, nem pedig hússal. A kenyér szentsége. A megszegés ünne­pi pillanatai, de még korábban az előkészületek szertartása. A káposztasavanyítás élményei. A disznóvágás gyerekeknek ti­tokzatos hajnalai. Kiragadott példák. Minden egykori falusi gyermek bizsergető emlékei Kétségtelen, nem voltak azok oljyan szépek, mint amilyenek­nek Fercsik könyvében láttat­ja. A korgó gyomrának azt hallani, hogy a kenyér alszik. a húsra vágyakozónak azt mondani, hogy a levestől kapsz erőt, hát kérem, fel el­egy pofonnal. S a rántott leves sem csemege attól, • hogy anyám vagy nagyapám készí­tette. ten, megerősítette azt a tanul­ságot, hogy hasonló helyzetek azonos megoldásokat eredmé­nyeznek. Nyolc év óta Fercsik minden, lapunkban megjelent írását olvastam, s ez a felis­merés számtalanszor igazoló­dott. Ezúttal is. Az első egy­két oldal elolvasása után mó- * dosítottam a címet: A sze­génység ízei. S az előszó vé­gén a szerző is arra a követ­keztetésre jut, hogy ezeknek a recepteknek a jó részével ta­lálkozhatunk a Tiszán innen és a Dunán túl, mert hiszen a szegény ember itt is, ott is vízzel főzött. Meggyőződéssel vallja, hogy nincs külön Gal­ga menti konyha. A szegény­ség konyhája közös tőről fa­kadt. Ez volt a legolcsóbb, leg­egyszerűbb, mégis valami kü­lönlegeset adó étrend, amihez a Galga mentiek is hozzáad­ták a maguk tapasztalatait. A különlegességet alighanem egy-egy. a többinél leleménye­sebb assípny adta, akinek a találmányai a/tán szétterjed­tek a faluban, s váltak köz­kinccsé. Régebben, Veres Péter ol­vasása közben is mindegyre magunkra ismertem: azok a messzi élő emberek is így csi­nálják. ahogyan mifelénk. Fer­csik Mihály cikkeinek, most A LAKÁSBAN, ahol élek, százezer ételrecept, szakács- és konyhaművészed könyvek, táplálkozástudományi művek tucatjai sorakoznak a polco­kon. Egy-egy újabb szerze­mény akkora izgalmat kelt bennem,-mint az, hogy kedd­re szerda következik. Néhány napja Fercsik Mihály Galga menti ízek című szakácsköny­ve is ott áll a többi között. Legyek pontos: megvan a he­lye, dec még nincs ott. Estén­ként ugyanis forgatom. A könyv meghatározása sem tel­jes. Szakácskönyv? Az is. De több is, más is. Égj’ kis szo­ciográfia, egy kis emlékidézés, szomorkás, fájdalmas, megszé­pítő vallomás a gyermekkor­ról, a soha vissza nem téré­ről. A nagymama, az édesanya főztjéoek dicsérete. A megun- hatatlannak, az isméteihetet- lennek. Az ételreceptek háromféle szempontból érdekelnek. Bgy. mit tudok meg általuk azokról az emberekről, akiktől szár­maznak, kettő: mennyiben fe­lelnek meg az egészséges táp­lálkozás követelményeinek, három: milyen alapul szolgál­nak az étek elkészítéséhez Fercsik Mihály könyve beve­zetőiében, a feiezetkezdő átte­kintésekben maga ad választ az első két kérdésre, a harma­dik szempont pedig csak ak­kor érdekes, ha az ember főz­ni akar, így hát a recepteket futólag böngészem át. MEGLEPETÉSEKKEL nem szolgál ez a könyv. Ismétel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents