Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

Pof-Casino tíz helyen Cél: a hagyományteremtés XXIX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1985. MÁJUS 22., SZERDA Egészségügyről Bernecebarátiban Távol, de nem messzire Valamilyen módon a Vác környéki kistelepülések minden lakóját érinti a város gyarapodása, fejlődése. Ugyanis ez több csatornán keresztül meghatározza a községben élők ellá­tását, életmódját. E területek közül igen fontos az egészségügy. Hiszen egy-egy településen csak az alapellátás biztosított, a szakvizsgálatokat vagy a kórházi ápolást már a város egész­ségügyi létesítményeiben vehetik igénybe a községek lakói. J08 Vác, Pf. 32. A siker kovácsai A tanulóifjúság többsége nagy örömmel olvasta a köz- gazdászsikerekről szóló cikket a Váci Hírlapban. Ennek elle­nére úgy érezzük, hogy a meg­jelent írás kiegészítésre sza­rul. „A megyei diáknapon Far­kas Z»olt versmondó és a ne­gyedik C. osztály irodalmi színpada második lett. Az utóbbi meghívást kapott az egri diáknapokra." Ennek el­érésében Szentesi Miklós ta­nár úrnak"'négyéves munkája fekszik. A sportsikerek Pén­zes Adrien és Nagy Márta testnevelők összmunkájának eredménye. A sakkbajnoksá­gokon elért kiemelkedő helye­zések mögött osztályfőnökünk, Hámory Jenő tanár úr lelkes segítsége áll. A Közgazdasági Szakközépiskola III. B osztálya Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): május , 23-tól 26-ig, rhindhárom előadáson — ki­emelt helyáron — vetítik az 1983-ban készült Flashdance című amerikai zenés filmet. Rendezte: Adria, Lyne, fősze­replői: Jennifer Beals, Michael Nouri, Belinda Bauer és Lilia Skala. Madách Filmszínház (nem játszik). Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): május 23-tól 26-ig A kék lagú­na című zenés amerikai drá­mát játsszák, este 8 órától. II. belyáron. Rendezte: Randa! Kleiser, szereplői: Brooke Shields. Christopher Atkins és Leo Uckern. Gazdag diákprogram Változatos program várja a város diákjait május 26-ig, ugyanis a KISZ Vác város, bi­zottsága hagyományteremtő céllal diáknapokat szervezett — ízlésük szerint, változatos programok között válogathat­nak a fiatalok — mondja Hor­váth Tibor, a KiSZ-bizottság politikai munkatársa. — A nyitott napok keretében május 24-ig a Madách Imre Művelő­dési Központ szakkörei mutat, koznak be. A Terefere három alkalommal kínál programot a lányoknak, fiúknak. Ma, má­jus 22-én a két országgyűlési képviselőjelölttel: Koltai Im­rével és Kéri Györggyel talál­kozhatnak a művelődési köz­pontban. Május 23-án, csü­törtökön a Magyar Ifjúság cí­mű lap szerkesztőségének munkatársaival rendezünk an­kétet a Duna eszpresszóban. Ugyancsak e napon a művelő­dési központban 18 órakor táncház kezdődik Mlinár Pál, a Nógrád táncegyüttes vezető­jének irányításával. Itt a talpalávalót a Diivő együttes szolgáltatja. Weixelbaura Já­nos előadásából a diákhagyo­mányokat, diákmuiatságokat ismerhetik meg május, 24-én, pénteken a Duna eszpresszó­ban a fiatalok. Pénteken este még egy érdekesnek ígérkező eseményen: Varga Miklós Band „Európa” című koncert­jén szórakozhatnak a diáíkok. Május 25-re, szombatra egész napos programot szerveztünk. Több helyszínen lesznek kü­lönböző szórakoztató rendez­vények. Többek között a Pol- Casino tíz helyen várja a ját­szani vágyókat. Az iskolák kö­zött megrendezzük a „Leg” vetélkedőt. A Duna-parton még diákhumor-íeszti'vál, di­vatbemutató, kifckboxmérkő. zés, diszkótáncverseny lesz. Es­te utcabállal ér véget a prog­ram. A művelődési központ­ban ezen a napon a délelőtt felavatott úttörőknek és kis­dobosoknak a csehszlovákiai Napsugár gyermekcsoport ad műsort. Vasárnap délután 14 órakor, a Duna-parton az ama­tőr együttesek bemutatkdzásá- val folytatódik a rendezvény- sorozat. Ezt szellemi árverés követi, majd este az í. emelet együttes koncertjével zárjuk a diáknapot. — Űj formában szerveztük meg a különböző vetélkedők es pályázatok jutalmazását is Minden értékelhető teljesít­ményt úgyneveztt piros pacá­val jutalmazunk. A diáknapok záró estjén pedig árverést rendezünk, ahol a diákok ér­tékes tárgyakat vásárolhatnak meg, az összegyűjtött piros pa- cás kártyáikkal. S. J. Vasutasok a Gödörben A Vasutasok Szakszervezete nyugdíjas csoportja május 28-án, jövő kedden délután 2 órakor beszámoló taggyűlést tart a váci vasútállomás kul­túrtermében, a Gödörben. A közgyűlésre minden nyugdí­jast vár a csoport vezetősége. Kiállítás a laktanyában Május 21-én, 282 évvel % ezelőtt, bontotta ki Rákóczi ^ zászlaját Esze Tamás a % tarpai piacon, s öt küzdel- ^ mes esztendőn át vezette % csatáról■ csatára a beregi í talpasokat. Minden évben f megemlékeznek erről a f váci' • katonák, akik a lak- f tánya névadójának''válasz'-' í tolták hajdani elődjüket. Idén az évforduló alkalmá­ból neves vendégeket hívtak az ünnepségre. Mindenek­előtt dr. Esze Tamás törté­nészprofesszort, aki két éve a birtokában levő korabeli do­kumentumokkal hozzásegí­tette a laktanyát egy, a név­adóról és koráról szóló gyűj­teményes kiállítás létreho­zásához. A másik meghívott Somogyi István festőművész, akinek a festményeiből rende­zett kiállítás egyéni keretet teremtett az ünnepi gyűléshez. A Klapka-induló hangjainál felsorakozó díszszázad előtt, koszorúzták meg Esze Tamás szobrát a hátországvédelmi parancsnokság politikai osztá­lya, a hátországvédelmi ala­kulatok pártbizottsága nevé­ben, valamint az Esze Tamás laktanya részéről. Ezt követő­en a területi párt- és állami vezetés, az Esze család és a művészek, végül pedig a lak­tanya katonafiiataljai helyez­ték el tiszteletük koszorúit. Az ünnepséget Juhász Ist­ván őrnagy egységparancsnok, politikai helyettes nyitotta .meg, köszöntve a vendégeket, majd átadta a szót dr. Czine Mihály kandidátus, irodalom- történésznek, aki előadásában emlékezett Rákóczi brigadéro- sára és korára. Somogyi Ist­ván sokszor szomorú, a hábo­rút és következményeit ábrá­zoló festményeit is igyekezett elemezni, mint a békét vágyó — A Börzsöny Baráti Kör ezért határozta meg feladatai között, hogy a legtávolabbi te. lepüléseken élőket is közel kell hozni a városhoz — mondja Tóth István, a baráti kör tit­kára. — Működésünk óta első alkalommal szerveztünk egész, ségügyi napot. Ennek kereté­ben most Bernecebaráti köz­ség lakói találkozhatnak a Szőnyi Tibor Kórház igazga­tójával és hat osztályvezető főorvosával. Az ankéton az ér. művész sóhaját értelmezte azokat. A magával ragadóan lendü­letes előadás után zene és vers következett. Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczy László előadóművészek színvonalas műsorát hallhattuk. A kuruc dalok mellett jól megfért Váci (Mihály ver&e és a vidám ie- leselgető is. A festmények és a történel­mi dokumentumok megtekin­tésével fejeződött be a hiva­talos program. A kiállítás ez után a nagy nyilvánosság előtt is nyitva áll. Az Esze Tamás­kiállításnak eddig is nagy si­kere volt a város középisko­lásai körében. Rendszeresen ellátogatnak ide az újabb és újabb évfolyamok, több ezren látták már az anyagot, amit a Hadtörténeti Múzeum is szí­vesen fogadna falai közé, de az Esze család úgy döntött, itt méltó helyen van. Győződjön még róla ki-ki maga is! D. Z. Egy kép a Mementó emberi sors című sorozatból A szerző felvételei deklodők megismerkedhetnek a kórház életével. A műkö­déssel kapcsolatban elmond­hatják észrevételeiket, tapasz­talataikat. Majd a jelenlévő szakorvosokat egy rövid ren­delésen is megkereshetik a rászorulók. Fejlesztés Az eseményre közel negy­venen jöttek el a falu lakói közül a Kiubkönyvtarba. itt űr. juhasz István, a helyi kör­zeti orvos köszöntötte a rész­vevőket, közöttük dr. Bana Györgyit, a városi tanacs egeszsegugyi osztályának ve­zető főorvosát. Ezt követően dr. Kollár Lajos, az intézet igazgató főorvosa, egyetemi docens tartott rövid tájékoz­tatót az intézetről és a fejlesz­tési feladatokról. Elmondta, hogy örömmel vették a meg­hívást, a kölcsönös ismerkedés ilyen formájú lehetőségét. Több mint másfél évtized alatt egységes Lett a térség egész­ségügyi ellátása. Ennek elle­nére mégis rossz hire van a kórháznak az emberek köré­ben. Halálgyárként emlegetik. Ez talán a hagyományos szem. lélettel is összefügg. Ma tnar szabály, hogy az emberek kór. házban szülessenek és lehető­leg ott is haljanak meg, ahol előbb a legtöbbet tehetik az életükért. Ebből a körülmény, bői fakad ez a téves minősí­tés. Tizenöt év alatt a kórház vezetősége olyan információs rendszert dolgozott ki, hogy hetente százával érkeznek a levelek, jelezvén a kezelt be­teg tapasztalatait. Műszerezettség A kórház megépítésétől ta­lán az országoan is egyedut- auo fejlődést ért meg. az at- adas után két évvel üzembe helyeztek egy korszerű ver- transzruziós állomást. 1978-ig négy, egyenként száz-száz agyas pavilonnal bővült az in­tézet. ií)80-ban a megye leg­nagyobb szakrendelő intézetet vehette birtokba a lakosság. Három éve üzemel az egész megyet kiszolgáló mosoda. Legutóbb új mentőállomással gyarapodott a város az intéz­mény mellett. A kórház köze­lében mór épül az uj egész­ségügyi szakiskola. A négy­százhetvenhat beteg elhelye­zésére alkalmas kórnázban ma már több mint ezer ember részére van ágy. Az itt dol­gozók száma az induláshoz viszonyítva megháromszoro­zódott. A műszerezettség tekinteté­ben azonban nern sikerült így lépést tartani a fejlődéssel. Még ma is az induláskor ki­csire sikerült műtők szolgálják a jóval nagyobb számú bete­gek gyógyítását. Több korszerű eszközt sikerült beszerezni a kórháznak, elsősorban a vá­rosi üzemek összefogásával. Csaknem 150 ezer ember tar­tozik a felvevő körzethez, így ezek nélkülözhetetlenek a gyors beavatkozás érdekében. A tájékoztató után többen kértek szót. A felszólalók kö­zött ketten is akadtak, ~qkik rossz tapasztalatokról számol­tak be. A vitában szót kért Pongrácz János, a kemencei közös községi tanács elnöke is. Hangsúlyozta, hogy az itt élők a nagy távolság ellenére is időben eljutnak a különböző szakrendelésekre, és elégedet­tek a kórházi kezeléssel. Nem bánták meg, hogy annak ide­jén a váci kórházat válasz­tották a balassagyarmati he­lyett. Az ankét után az általános iskola tantermei szolgáltak al­kalmi rendelőként. A helyiek ki is használták a lehetőséget. Szakrendelés — Önt hányán keresték • meg? — kérdezem dr. Tóth János belgyógyász főorvost, — Tizenegy idős ember ke­resett meg különböző pana­szokkal. Közülük három kór­házi felvételét meg kell be­szélnem a körzeti orvossal. Tapasztalatom szerint a bete­gek jól el vannak látva. — A szakorvosoknak milyen kapcsolatuk van a körzeti or­vosokkal? — Hivatalosan havonta egy értekezleten találkozunk. Azon­ban ezen túl telefonon is meg­beszélünk egy-egy esetet. Ilyen beszélgetésre elég gyakran sor. kerül, hiszen elég sok az idős ember a térségben és nem minden esetben szükséges » beutazás, vagy ha igen, meg tudjuk beszélni annak idő­pontját. Surányi János Kocsis Iván fotél Miskolcon Kocsis Iván fotóművész, s Dunakanyar Fotoklub vezető­jének „Fatografikák” című kiállítása jelenleg Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági Házban levő Fotógalériában látható, június 31-ig. Rólunk írják A Magyar Nemzet Mi épül a Dunakanyarban? című tudó­sításában a többi között ar­ról ír, hogy Vácott köztiszta­sági feladatokat ellátó közpon­tot alakítanak ki a KDIB anyagi segítségével. Az Észak-Magyarország (Miskolc) a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában járt, ahol budapesti, békés­csabai, szegedi és váci to­vábbfeldolgozó üzemek részére készítenek sokféle fonalat. A IVlunka című SZÖT-folyó- irat Előnyök és hátrányok címmel oldalas cikket közölt az 1200 dolgozót foglalkozta­tó Forte-gyárról, ahol egymil- llárd forinton felül termel­nek, jelentős exporttal. A Magyar Hírlap részletesen ismertette Almásy Pálnak, a Magyar Néphadsereg közel­múltban elhunyt, nyugállomá­nyú altábornagyának az élet­rajzát, megemlítve, hogy Al­másy 1902-ben Vácott szüle­tett. Az Egészségügyi Dolgozó májusi száma tudósított a Szőnyi Tibor Kórház fül-orr- gégészeti osztályának áthelye­zéséről és a megyei gyógysze­részek Vácott rendezett ju­bileumi emléküléséről. Az Esti Hírlap hírül adta, hogy korszerű festési eljáráso­kat vezették be a Váci Kö­töttárugyárban, ahol a svájci Sandoz céggel való együtt­működés eredményeként jött létre új festési módszer. P. R. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét a rokonok­nak, ismerősöknek, jó barátok­nak. a MÁV Landler Jena Jármű­javító V. dolgozóinak és mind­azoknak, akik szeretett halottunk, Néninger Ottó temetésén megle- lentek sírjára virágot, koszorút helyeztek és gyászunkban velünk osztoztak. Néninger Belém; és csaladja. ISSN 0133—8759 (Vád Hfrtsp) B ocsásson meg az olvasó s ne rójon meg a szer­kesztő -semf tuf TníAtföfif­valőm égy része privatizá­lásnak, személyes ügynek tűnik az alábbiakban. Nem az. mert életem’ régebbi szakaszától nem mehetek messze, és mai témámhoz múltam és nagyon sokunk múltja régen oda- és hoz­zánk nőtt már. Kezembe került egy húsz­oldalas füzet, melyet har­minc évvel ezelőtt, az ak­kori Váci Járási Tanács me­zőgazdasági osztálya adott ki. „Közös út” címet vi­seli, a régi járás tizenhat termelőszövetkezetének né. hány termelési adatát, tag­ságának mindennapját ösz- szegző írás. A füzet össze­állításakor túljutottunk már az 1953-as bizonytalan éven, az 1948-as kezdettől, az első közös gazdaságok alakulá­sától hét év választott el. Addigra azok maradtak együtt a közös úton Aisó- gödtől Fótig, akiknek utód­jai harminc év után sem tévedtek más dűlőútra. A „tizenhat” ma is él, valódi nagycsaláddá növekedett, mivél a régi terület a szo­bival bővülve négy egység­gé kovácsolódott. Tizenhatból négyen — az alsógödi, a fóti, a kisnéme- di és a sződi központból irányított nagyüzem ered­ményeivel, biztonságot nyújtó gazdaságával nem ritkán tett szert országos hírnévre. Tegnapelőtt, teg­nap és ma is ... csakhogy . .. csakhogy a nagyrabe- cstilt eredmények születé­sének kezdetét sokan 1961- re feszik. Nem. A kezdet 1948! A sikerés folytatás 1954 s a megma­radás és túlélés 1956 vö t. tizenhatan! A mai. iga­zán na gy család -eredménye­ket felmutató Alsógöd tör­ténetében ott él még a du­nakeszi Előre, a fótiaknál a penci Petőfi, a sződiéknél a régi. kicsi Aranykalász, a kisnémediéknél a sokszor hitet tevő váchartváni Al­kotmány! Nevek, me! vek mögött o’vsn sorsok, embe­rek voltak, melyekre és akiknek nevére manaoság jósze-int csak a. helytörté­nész bukkanhat.' Az ipari üzemek múltja ismert, előttünk. Nagyrabe- csült munkáéit,'"'‘’Karcaik, munkásvezetőik — s mit ad isten? — néhány „jószívű” tulajdonos nevét is megörö­kítettük. Ám ki beszél az első ter­melőszövetkezeti elnökök­ről? Pintér Mihályról, He- lembai Mihályról, Palásthy Jánosról, Spieck Gyuláról, Mester Ernőről; a gépállo- mási igazgatókról — Mol­nár Istvánról, Schön Vil­mosról és Batár Miklósról; vagy az egész éjjel-nappal bicikliző agronómusokról — Nagy Istvánról. Takács Ist­vánról, Vastag Benedek­ről; s olyan irányítókról, mint Tauber Ferenc és Somlai Béla? Hosszú lenne a lista! So­kuk nevét ma már csak fejfákon találjuk, másoké­ra olyan kórházi zárójelen­tések utalnak, melyeken nincs ott az igazi diagnó­zis: a hűség. írhattam volna bővebb névsort. Teljesebb lenne a régi párttitkárok, traktoro­sok, állatgondozók és ker­tészek nevével. Mindenkit ismertem. A még élő és rokkantnyugdíjas Darida József traktorost, s azt az akkori fiatal, gépállomás] mérnököt, aki. ma a megye vezetője. Egészebb lehetne a névsor, de az itteni ha­sábok terjedelme nem en­gedi. és célom sem a tel­jesség. C sak az volt a szándé­kom, hogy felhívjam a f igyelmet emberekre és sorú sokra. A tizenhat nagycsa­lád lassan ködbevesző múltjára. A ködöt néha fel. szakítja ugyan a mai „né­gyek” évvégi ünnepe, ami­kor a máig meghitt, csa­ládi hangulatú napon, a zárszámadások idején „em­lékezünk eleinkre”. Mindig ezt teszi Lévák József, a sződiek elnöke, nem feled­ve saját indulását, a fényes szelekhez hasonló, gépállo­más! múltját. Azokat a küz­delmes, röghöztapadt. so­kak által lenézett, és mégis gyönyörűséges éveket, a ti­zenhatokhoz tartozó, mel­lettük kiteljesedő ifjúsá­gunkat. Csankő Lajos Koszorúznak a katonai tataink Tovább él az utódokban Esze Tamás emléke Tizenhatból - négyen

Next

/
Thumbnails
Contents