Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

Figyelem! Felvétel indul! Század eleji nyitott sze­mélyautó. benne bőrdzsekis. borsapkás motórosszem- üveget viselő hölgy, hosszú, földig érő kendővel. Nem mindennapi látvány a vá­ros utcáin. A szokatlan márkájú és évjáratú gépko­csihoz kisebbfajta gyüleke­zet is társul, markos legé­nyektől . kezdve miniszok­nyás, vastag füzetekkel sza­ladgáló lányokig, határozott utasítást adó férfiaktól a bámészkodók rajáig. Filmet forgatnak. Első látásra azt hihetnénk, kosztümös lesz. de erre a kellékként ideig­lenesen felállított közleke­dési lámpa hamar rácáfol. No meg a motoros rendőr, akiről azonnal látszik, ma­napság bonyolódik a cse­lekmény. Dél félé jár, az ebéd előtti utolsó felvételekét készí­tik. Félórás munka egy kö­zéli és egy hangos elkészí­tése. ami csak másodperce­ket ad a kész filmhez. Min- “denk! fáradt, a színésznő — Ruttkai Éva — amíg a fé­nyeket, kellékeket beállít­ják, egy kis zsámolyon le­hajtott fejjel gubbaszt, ami­kor szólítják, beül és csu­pán másod,percekig gyako­rolhatja a mesterségét, el- sóhajtja félmondatát. „Eny- nyi” — kiáltja a felvétel­vezető majd hozzáteszi; ...Ebédszünet, félóra.” Min­denki rohan a büfékocsi- • hoz. ahol meleg ételt mér­nek. Katkics Ilona, a készü- : !ő film rendezője is szem­pillantás alatt eltűnik a ka. ..mera mellől. Szabados Tamást. az operatőrt viszont meg tu­dom állítani néhány szóra. Mindig szívesen jö­vünk ide forgatni, alkalma­sak rá ezek a csendes kis utcák. Megvan az az elő­nyük egy budapesti hely­színnel szemben, hogy nem kell jelentős forgalomelte­reléseket csinálni. Akkor nőtt a szívemhez a város — folytatja —. amikor a ki- lencszáz éves évfordulón itt jártunk a stábbal. Helikop­terről is fényképeztünk, nem lehet elfelejteni. Az ifjúsági filmjeiről is­mert rendezőnőt két falat között kérdeztem a filmről. — Nemere István „Fan­tasztikus nagynéni” című regényéből készült a for­gatókönyv, Markos Miklós munkája. Vígjáték lesz, gyerekeknek szóló, jópofa, gondtalan — mondja, mi­közben megérkezik a rend­őrt alakító Straub Dezső, akinek az első találkozás­kor meg kellene birkóznia a jókora kétkerekű jármű kezelésével. Azt mondja, egy hét alatt meg is tudná tanulni. Ennyi idő most nincs, ezért más megoldást keresnek. A motor valódi gazdáját kell filmezni há­tulról. de oldalról is el­megy. nem lehet felismerni, hogy ki is van valójában a bukósisak alatt. Még mi­előtt a rendezőnő végső el­határozásra juthatna az em­lített jelenettel kapcsolat­ban. elhangzik ellentmon­dást nem tűrő hangom; Folytatjuk, mindenki a he­lyére ! Dudás Zoltán Äi ismeretlen Madách Tavasz a múzeumokban Vendégelőadó - Nógrádból A. tavaszi-nyári hónapok­ban a Vác és vonzáskörzete múzeumai fokpzottabbáa.. az érdek iőBés .középpontjába kö­rűinek. Hazai és "külföldi tú- rivta,csoportok keresik az érA dokes gyűjteményeket. Egyé­ni i kezdeményezések, alkalmi tárlatok egészítik ki az állan­dó. jellegű bemutatókat. Zomborka Márta igazgató tájékoztatása szerint, a váci Vak Bottyán Múzeum épü­lettömbjén elvégezték a szük­séges tatarozásokat. A város kilenc évszázados történetét bemutató, állandó kiállítás várja a látogatóikat. A Himcz Gyula Képtár vendfge még több. hétig Mizser Pál, váci képzőművész. A görög temp­lom kiállítótermében meg­nyílt Halász Károly grafikus^ művész és Lois Viktor szob­rászművész közös kiállítása. Júniusra tervezik az ország egyetlen, fotótechnikai es -tör­téneti múzeumának a, meg­nyitását. Május 20-án, hétfőn dél­után a Géza király téri Le­véltárban dr. Praznovszky Mihály, Nógrád megyei mú- zeumigazgató tartott előadást Az ismeretlen Madách cím­mel. Ő a Madách és Nógrád a reformkorban című könyv szerzője, amit az érdeklődök megvásárolhattak az előadás előtt a helyszínen. A verőcemarosa Gorka Mú­zeumban — a mester állan­dóan megtekinthető munkái mellett —, látható a kerámi- kus-unoka: Focht Géza mű­velnek bemutatója is. r. n. Csillog, akár a gyémánt Szókolyát elhagyva, Király­rét felé, az út jobb oldalán füstölgő boksa köszönti a ki­rándulót: Valamikor a Bör­zsönyben sűrűn találkozhatott a természetjáró szénégetőkkel. — Mi azért jöttünk ide, mert Borsodban sok a szénégető és nagy a versengés. Itt nyugod- tabb a helyzet — mondja Hof- fertaler Jánosné szénégető. — Ne csodálkozzon azon, hogy nő létemre ezt csinálom, az apám, sőt a férjem apja is szénégető volt. — Egész évben ezt csinál­ják? — Ma már nem. Télen nem éri még. Tavasztól őszig ége­tünk csak. Ketten ez alatt az idő alatt 600—700 mázsát ter­melünk — mondja. Azzal há­tat fordít, s a gereblye hátával cirógatni kezdi a most meg­bontott boksát. — Vigyázni kell rá, mert nem hűlhet ki hirtelen — mondja búcsúzóul. Csak állók ott és a tűzbe- bámulók mélaságával mereng­ve nézem a még füstölgő má­sik boksát. Nézem a kiégetett faszenet. Ügy csillog mint a gyémánt. Radányi Lajos V. ‘ Öl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 117. SZÁM 1985. MÁJUS 31., KEDD Jogos igények és óhajok Képviselőjelöltek és választóik j Csaknem kétszáz ember ^ tette félre a sürgős dolgát, <i: hogy részese legyen a Pesl £ megye 28-as számú ország- £ gyűlési választókörzetében £ rendezett nagygyűlésnek. A várost eggyé ölelő válasz- ^ tási körzet ipari munkásai ^ a képviselőjelöltek egyikét, Kéri Györgyöt ismerhették meg a Tungsram Rt. Fény- 'j forrásgyárának kultúrter- méhen. Az eseményen Marton Pál, a gyár pártbizottságának tit­kára köszöntötte a résztvevő­ket, és az elnökségben, helyet foglaló István Kálmánt, a Ha­zafias Népfront Vác városi Bizottságának titkárát, Koltai Imrét, a CEMÜ vezérigazga­tóját, Kiss Imrét, a Tungsram Rt. Fényforrásgyárának igaz­gatóját és dr. Monori Balázst, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát. Mint azt a korábban meg­tartott jelölő gyűléseken meg­fogalmazták, a választók örö­müket, bánatukat osztani tu­dó és a városért tenni akaró képviselőt akarnak. A nép-, front a rutinos képviselő; Koltai Imre mellé a Forte dolgozóját; Kéri Györgyöt ál­lította, aki legelőször rétegpo- litikai kérdésekben fejtette ki véleményét, elképzeléseit. Ter­mészetes, hogy a fiatalokat foglalkoztató gondokkal hosz- szabban is foglalkozott. Mint mondottá, a közéit kői fik“elés te meghatározó a városban. A fiataloknak erre a rétegére jobban kellene számítaniuk a város vezetőinek. Hiszen ök még bátran mernek bírálni és ezt nem szabad figyelmen ki- vül hagyni még akkor sem. ha gyakran tévednek. Nagyon fontosnak tartja például a most végző középiskolás diá­kok munkavállalását. Azt. hogv lehetőleg minden fiatal a városban kapjon állást, a pályakezdő diplomásokkal együtt. Véleménye szerint a város egységes szellemi életé­nek kialakításáért az itt élő és alkotó művészekre is job­ban lehetne támaszkodni Ugyancsak fontos feladat a város szépítése és a környe­zetvédelem. A közlekedés szervezésében is vannak még feladatok, különös tekintettel a városközeli települések la­kóinak utaztatására. Hiszen az ipari üzemek dolgozóinak többsége ezekből a községek­ből ingázik naponta Vácra. Szólt a város napi gondjai­ról, a tanácsok és a lakosság további, szorosabb együttmű­ködéséről a fejlesztési célok megvalósítása érdekében. Számos hozzászólás hang­zott el a környezetvédelem­mel, a Földvári téri lakások minőségével, a szolgáltatások hiányával és a pályakezdő fia­talok elhelyezkedési gondjai­val kapcsolatban. Elsősorban ezekre hívták fel a jelölt fi­gyelmét. A városi tanács nagytermé­ben is azért gyűltek össze a választók, hogy megismerjék Koltai Imre országgyűlési képviselőjelölt választási programját. A jelenlévők zö­mében pedagógusok, nem vol­tak kevesen, a hosszú padok­ban mégis jó néhányan elfér­tek volna még. E találkozónak és a többi hasonlónak is ket­tős célja van: fórumot bizto­sítani olyan eszmecserének, ahol országos és helyi dolgok­ról nyíltan beszélhetnek a vá­lasztók és a képviselőjelöltek, ugyanakkor személyesen is megismerhetek azokat, akik- hek s június 8-i választás szavazólapján csupán a nevét láthatják. Koltai Imrét, a CEMÜ ve­zérigazgatóját sokaknak már nem kell bemutatni, hiszen öt évvel ezelőtt bizalmat szavaz­tak neki. Programjának első pontja­ként, a Parlamentben szerzett tapasztalatok alapján, az or­szággyűlés szerepének erősíté­sét említette. — Szeretném elérni, hogy több beleszólása legyen a jog­ba — mondta, majd rátért az általa legégetőbbnek ítélt gond, a lakáshelyzet taglalá­sára. — Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a lakáshoz jutásra, akinek pedig nincs módja, segíteni kell! — Elő­adásából kitűnt, hogy nagyon fontosnak tartja a szociális problémák megoldását. — El kell érnünk, hogy a váci ne legyen az ország legdrágább piaca. Aggódva beszélt az ország lakosságának csökkenéséről, s szóvá tette, hogy többet kell tennie a társadalomnak, de többet kell vállalnia az, egyé­neknek is ahhoz, hogy amúgy is kis lélekszámú nemzetünk ne fogyjon tovább. Itt szólt a nyugdíjtörvény készülő re­formjáról is. — Mindenféleképpen meg kell őriznünk a meglévő nyugdíjak reálértékét. A pedagógusok szerepéről szólva, kiemelte azt a felelős­séget, amit az átlagosnál jobb képességű és a hátrányos helyzetű gyerekekkel való többletmunka, nagyobb figye­lem jelent. Elismerően szólt a pedagógusok társadalmi akti­vitást növelő szerepéről. Az előadás végén felszóla­lók többsége saját iskolájának gondjait, a zsúfoltságot emlí­tette. Volt, aki kerek perec egy új iskola építését kérte. A Város egyébként jogos igénye­ként egy Duna-híd építésének óhaját is megemlítették a vá­lasztók. A válaszadásban, mivel sok városfejlesztésre vonatkozó kérdés hangzott el, Ritecz György tanácselnök ^helyettes segített. Koltai Imre pedig biztosította a jelenlévőket, megválasztása esetén képvi­selni fogja a Parlamentben is az itt elhangzott igényeket és hozzátette: „Amiben tudok, segítek." S. J. — D. Z. Közömbösség? A váci 48 számú tanács­tagi kerület jeiölőgyűiesén az egyik felszólaló a követ­kezőket mondta: — Régen 3 városban élek. de most sem értem a2 itt tapasztalható közömbössé, get. Sokan bólongattak; Bi. zony ez így van és tehetne már valamit a hatóság, a pedagógusok, a mesterek. hogy a fiatalok ne randa­lírozzanak, ne tördeljenek, zúzzanak, duhajdokva rom boljanak, ne beszéljenek ocsmány hangon és ne öl­tözködjenek ízléstelenül. Nem akarok a hatóság, á pedagógusok, a mesterek szószólója lenni, de erről egy sor váci törtéiíet jutott eszembe: Látogatóban voltam, és s család bájos óvodás Kislá­nya játék közben csúnya szavakkal illette a babáját Az édesanya meglepetten felkiáltott: „Uramisten! Hol tanulta ezt a gyerek, hogy...” és befejezte a mondatot azokkal a közön­séges szavakkal, amelyeket sok mai fiatal, szinte már tudat alatt, kötőszóként használ. Az utcán két szomszéd beszélgetett, miközben egyi­kük hatéves kisfia unalmá­ban a társadalmi munkával üí tetett járdaszéli rózsatö- veket rugdosta. „Miért nem szólsz a fiadra?" — kér­dezte az egyik. „Valahol csak ki kell élnie magát." — volt a papa válasza Előt­te való nap virágoskertjébe pottyant egy labda, mire felháborodottan így riká­csolt.: „Nincs elég játszótér a városban?” Az egyik nagymama meg. botránkozott azon, hogy az autóbuszban kacarászó csit- rik nefn adták át néki a he­lyet. Pár nappal előbb, ami­kor unokája készségeske- dett volna az egyik felnőt­tel, ő szólt rá; „Ülj csak nyugodtan, te is kifizetted a menetjegyet.” Ne mástól várjuk, a mi köte!ességünk megvédeni a szép magyar nyelvünket és közös értékeinket. Gondol­junk arra, hogy ezek a fia­talok korunk gyermekei; Mi neveltük, mi, a család, a társadalom. És „neveljük” azzal is, hogy közömbösen elmegyünk mellettük, elfe­ledve, hogy ők életünk kri­tikája. Közben azt se feledjük, hogy nem minden fiatal ilyen. Vácott a múlt évben is több száz ezer forintérté­kű társadalmi munkát vé­geztek, és egymásután je­lennek meg a híradások: a váci fiatalok milyen díja­kat hoztak haza a szép ma­gyar nyelv, a szakma verse, nyélről, a kultúra vetélke­dőiről. Mészáros Gyula szabályok megíogaimazásá­Miii'cn lesz Vác holna?? Diákok tervezik a jövőt A váci városi tanács műsza­ki, termelés- és ellátásiel- ügyeleti osztályától nyert, érte- I sülősünk szerint, váci kezde­ményezésre a Budapesti Mű­szaki Egyetem építészmérnöki karának negyed- és ötödéves hallgatói közül többen vállal­koztak arra, hogy diploma­munkájúkat Vác távlati tervé­ben szereplő beruházásokról készítsék. így a Március 15. téri Kú­ria szálloda tervét Balázs Mar­git, a volt nagypréposti palota múzeummá történő átépítésé­nek tervét Bánáti Béla, a ke­reskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola helyé­re a Duna-parti vendéglő ter­vét Dési Gyula készíti el. Komplex tervek is kerülnek majd a tanács asztalára. A Kúria szálloda és étterem komplex tervét Bajkai Sándor, Sándor János, haza Zoltán, a Március. 15. tér és Széchenyi utca sarkán épülő eszpresszó komplex tervét Kovács József, Duray Krisztina, Tarnay Zsu­zsa, a volt nagvpréposti palota múzeummá történő átépítésé­nek komplex tervét Gyenizse János, a deákvári új, tizenhat termes iskola komplex tervét Túri Judit készíti el. A gondolat nem új. Példa erre a zebegényi templom, amely a neves polihisztor, Koós Károly diplomamunkája alapján épült fel, vagy Finn­országban számos olyan,, ma már híressé vált középület, amelynek tervpályázatát vég- zfcs egyetemisták nyerték el. A diplomamunkák, július­ban. a komplex tervek decem­berben kerülnek a tanács asz­talára- A munkák beérkezése után tájékoztatjuk olvasóin­kat arról, hogy miként látják a mai fiatalok Vác holnapját. M. Gy. — A szó elszáll... címmel egy kosdi földvitáró! jelent' meg' írás lapunkban a közelmúlt­ban. Zomborka Istvánná — az egyik vitázó fél — annak köz­lésére kérte fel lapünkat, hogy az ügyben nem volt rosszhi­szemű. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vállalkozót keres a közeljövőben megnyíló, turistaház jellegű egységének szerződéses üzemeltetésére \ A nyári szezonban úttörőtábor, ősztől tavaszig síparadicsom (sífelvonókkal), de továbbképző tanfolyamok szervezésére is ideális környezet a Börzsönyben. Részletes felvilágosítást a vállalat váci igazgatósága ad. Vác, Széchenyi u, 19. ISSN 0133—2759 (Vád Hírtapl

Next

/
Thumbnails
Contents