Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

t Főidbe kerültek a gumók Befejezték a burgonya vetését a monori Kossuth Termelőszö­vetkezetben. A kétszáz hektáron földbe került gumós növény hetven százaléka a jól tárolható Dcsiréc fajta. Nagy Gábor és Ecsedi Károly két MTZ-ve! vontatta a laza talajon a MARS— 6 típusú ültetőgépet. Sok múlik Méhész Józsefnek, az ültetőgép kezelőjének figyel­mén, aki a vetőgumókat ellenőrzi menet közben, hogy sérült, vagy rothadt krumpli ne kerülhessen a talajba. Hancsovszki János felvétele) Körzeti labdarúgó-bajnokság Tart a versenyfutás 18. FORDULÓ: Nagykőrös— Mernie 8-0 (5-0)., A nyolc gól, éli éhére a mende! kapus volt a mezőny legjobbja. Góllövők: Kovács (4), Vígh (3). Berki. Albertirsa—Űri 2-0 (1-0). Jobb volt a hazai csapat. Gól­lövők: Turu és Erős. Ceglédbercel—Abony 1-1 (1-0). Nagy küzdelem, igazsá­gos döntetlen. Góllövők: Du­dás és Szabó. Törtei—Péteri 6-1 (2-0). A hazai csapatnak minden sike­rült. Góllövők: Mertlich (£)„ Törőcsík (2), Szűcs (11-esből) és Sebők, illetve Gudrt. Maglód—Nyáregyháza 3-1 (2-0). A vártnál nehezebben nyertek a hazaiak. Gcdtövők: Metz, Uzseka, Sziklai, illegve Kocsis. Jászkara jenő—Dánszentmik­lós (elmaradt). A hazaiak nem álltak ki. 19. FORDULÓ: Törtei—Mag­lód 0-0. Végig izgalmas mérkő­zésen értékes pontot vesztett a bajnokaspiráns. Ecser—Nagykörös 2-4 (1-0). A hazaiak csak óriási küzde­lemben maradtak alul. Péteri—Abony 2-3 (1-1). Eny- nyivel jobb volt a vendégcsa­pat. Űri—Ceglédbercel 1-0 (0-0). Ismét győztek a hazai pálya előnyeit élvező lelkes úriak. Mende—Albertirsa 2-2 (1-1). Érdekes mérkőzés, igazságos eredmény. Nyáregyháza—Jászkarajenő 3-0 (3-0). Ezúttal eredménye­sen is játszottak a hazaiak. t. Nagykőrös ' 19 ts 2 2 52- 9 32 2. Maglód 19 13 5 1 36-10 31 3. Abonv 18 11 3 4 32-13 25 4. Aüiertirsa 18 11 3 4 28-20 25 5. Őri 18 9 5 4 31-21 23 6. Törtei 19 6 6 7 33-29 18 7. Dános 17 1 3 1 32-30 17 8. Mende 18 6 5 7 26-29 17 9. Ceglódberee) 17 4 7 6 22-21 15 10. Péteri 18 4 4 10 31-40 12 11. Ecser 18 4 3 11 24-38 11 12. Nyáregyháza 19 ;} 2 14 25-55 8 13. Jászkarajenő 18 — l 17 10-61 i (Azonos pontszóm esetén az ifi­csapat jobb helyezése dönt.) IFJÚSÁGIAK. 18. FORDU­LÓ: Nagykőrös—Mende 6-0. Albertirsa—Úri 10-1, Cegléd­bercel—Abony 3-3, Törtei—Pé­teri 0-8 Maglód—Nyáregyhá­za 2-1, CVSE II — Dános 0-3. 19. FORDULÖ: Péteri— Abony 3-2 Űri—Ceglédbercel 2-0, Ecser—Nagykőrös 3-3 (!!), Nyáregyháza—CVSE II. 3-0, Törte!—Maglód 1-0. Az élcsoport állása: 1. Nagy­kőrös 36 pont, 2. Dános 26 pont, 3. Péteri 24 pont. SERDÜLÖK, 16. FORDULÓ: Monoi—Üllő' 0-1, Albertirsa— Gyömrő 3-1, Űri—Pilis 0-14, Vecsés—Dános 2-1 (!), Maglód —CVSE 3-4. Abony—Nagykő­rös 0-3. 17. forduló: Pilis—Nagykő­rös 0-5, Gyömrő—Űri 21-0 (!?), Üllő—Albertirsa 5-0, Dá­nos—Monor 2-2, CVSE—Ve­csés 5-1. Az élcsoport állása: 1. Üllő 26 pont, 2. Nagykőrös 24 pont, 3. Dános 24 pont. Szalontai Attila KÉZILABDA, MEGYEI FÉRFI I. OSZTÁLY: Gyömrő —Pilisvörösvár 36-8 (16-3). Gyömrő, 100 néző. Vezette: Zsigri István — Zsigri Zsu­zsanna (jól). GYÖMRÖ: Szabó István (1) — Szabó Imre (15), Novak l. (7), Érsek T. (1), Nagy J. (3). Veres G. (1), Horváth L. (5), Kiss Zs. (3). IFI: Pilisvörösvár—Gyömrő 6-4 (3-1). A gyömrőj fiatalok a szokásosnál jóval nagyobb mellényben játszottak, s erre fizettek rá. Ezt a pilisvörösvá- ri ifigárdát illett volna meg­verniük. —ás MAI BAJNOKI MÉRKŐZÉS: Gö- döllöi EAC—Gyömrő, Gödöllő. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM 102. SZÁM 1985. MÁJUS 3., PÉNTEK Koncentrált fejlesztés szükséges Épül raktár, de nem elegendő Ahogyan az elmúlt évtized­ben országszerte, úgy Pest megyében is dinamikus volta gabonatermelés fejlődése, ami alapvető a felvásárlás, az őr­lés, valamint a megye takar­mányellátása szempontjából. Különösen kiemelkedő a bú­zahozam! alakulása. Az V. öt­eves tervidőszak ala-tt 43 szá­zalékkal, a jelenlegi tervidő­szak eddigi négy évében ösz- szesen- 48 százalékkal növeke­dett. Hasonló a kép a többi kalászost illetően is. A kuko­rica hozama az előző tervcik- íusban 57 százalékkal emel­kedett, míg a jelenlegiben — a legutóbbi két aszályos év miatt — stagnál. Nőtt az igény * A megnövekedett összter­més kedvezően érintette a fel­vásárlást. A kalászos gabo­náé alig egy évtized alatt 30 százalékkal lett nagyobb. Emiatt megnőtt a raktározási hely iránti igény. Ezt csak tovább fokozta, hogy a Buda­pesti és Pest megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vál­lalat által értékesített takar­mány mennyisége, az elmúlt öt év során egyötödével meg­nőtt, s tavaly' meghaladta * a félmillió tonnát. A vállalat raktárállománya az V. ötéves tervben lassan gyarapodott, s csak részben felelt'meg a kö­vetélményeknek, ugyanis a 220 ezer tonnának.. ...elegendő tárolótér 16 százaléka ideig­lenes raktár, 6 százaléka pe­dig nyitott szín. Csak 35 szá­zalék a korszerű, komplett technológiával ellátott rak­tárak aránya. A feszültséget tovább fo­kozta, hogy — miközben a saját felvásárlásból származó kalászos gabonával teltek a raktárak a III. negyedévben —, ugyanakkor keli fogadni a társmegyékből érkező szállít­mányokat, továbbá a takar­mánykeverék-gyártáshoz szük­séges import- és egyéb ipari alapanyagokat is. Ez a több­let évi 160—180 ezer tonnát jelent. Az igények emelkedésével nehéz lépést tartani. A gon­dokat az V. ötéves terv 16 százalékos raktárhely-gyarapo­dása csak kis mértékben eny­hítette. A többi között meg­épült a ferencvárosi malom­üzem 10 ezer, s az aszódi 6 ezer tonnás lemezsilója. A vállalat a raktárgazdálkodást és a raktári hálózat fejleszté­sét kénytelen volt a kialakult- helyzethez igazítani. A tárolá­si csúcsidőszakban évek óta MÉM Műszaki Intézet Takarékosan, ösztönzően A gépgyárak sokféle mű­szerrel ellátják az általuk ké­szített traktorokat és kom­bájnokat. Ezek azonban nem mindig elégségesek. A gyakor­lat bizonyítja. Éppen ezért foglalkoznak néhány éve a MÉiW Műszaki Intézetben az erőgépek kiegészítő műszere­zésével. A nagyüzemi kísérletek ér­tékelésekor kiderült: valóban szükséges egv-egy olyan mérő, adatrögzítő vagy éppen ellen­őrző műszer a traktorokra, amelyek a velük való munkát hatékonyabbá, jobb minőségű­vé teszik. Ezek a felszerelések általában még akkor is kifi­zetődnek. ha nem olcsók, ám ha megbízhatóan működnek, a traktorost, a kombájnost jól segítik a munkában. Az intézetben három éve az energiagazdálkodási, a gépek üzemeltetésének tervezési és teljesítményük elszámolásá­nak könnyítésére kezdtek kí­sérletet néhány műszerrel. A kutatások még nem fejeződ­tek be, de némi eredmény már van. Ezek közül való az, hogy a jánossomorjai tsz-ben felszerelt műszerrel, amely a traktorok motorüzemének ide­jét regisztrálja, kimutatták: a gépek üresjárati ideje egyhar- madára csökkenthető. A székesfehérvári gazdaság­ban olyan üzemanyagfogyasz- tás-mérővel folytattak’ kísérle­tet, amely a motorok kihasz­nálását, terhelését segíti, s alapja lehet az ösztönzőrend­szer bevezetésének. Peren az ú gyn evezett tér h el ésa rá n yos, üzemóra-számlálóval olyan adatokat kaptak, amelyek szá> mitógépes feldolgozásra is al­kalmasak. 25—30 százalékos túltárolás volt a jellemző. Mintegy 40 ezer tonna kapacitással olcsó kivitelű, ideiglenes raktárak épülték a megye több körze­tében. Csak a VI. ötéves terv­ben újabb tízezer tonnányi átmeneti tárolót kellett épí­teni. Korszerűsítések A szétszórt raktárhálózatot koncentrálni, ésszerűbb tele­peket, üzemeket kialakítani műszaki és gazdasági okokból is indokolt volt. Ezért — fi­gyelembe véve vállalatunk tá­rolási helyzetét és a mezőgaz­dasági üzemek érdekeltségét —, a jelenlegi tervidőszak­ban 16 ezer tonnányi termést fogadó raktár építésébe tár­sultunk b^. így a növekvő mennyiségben felvásárolt ga­bona viszonylag biztonságban volt. Megfelelő minőségben biztosítottuk az őrlés, az ipa­ri keveréktakarmány-gyártás, a szemes takarmány iránti igény kielégítését, a készlet­helyzetnek megfelelő zavarta­lan ellátást. Bár elérték céljukat a rak­tárhelyzet jobbítására tett át­meneti intézkedések, mégsem tekinthetjük megoldottnak a helyzetet. A vállalat 236 ezer tonnát befogadó raktárainak csak 39 százaléka felel meg a technológiai követelmények­nek. 45 százalék, á, pD,öozaíös, megfelelő felszereltségű rak­tárállomány aránya.v A csar­noktárolók egy része’ nyitott, falazation és az ideiglenes raktárak aránya még a fo­lyamatos selejtezés után is 15 százalék, ez több mint 35 ezer tonnás tárolóteret jelent. A mezőgazdasági bértárolás változatlanul növekvőben van, az elmúlt négy esztendő átla­gában évi 70—75 ezer tonna a mennyiség. S a vetésterület, a gabona — főleg a búza —, hozamának növekedése alap­ján számíthatunk az összter­més emelkedésére. Nem te­kinthető felső határnak a ta­valyi félmillió tonnát megha­ladó mennyiség; jó közepes kukoricatermés, esetén, egy­millió tonnánál több gaboná­val kell számolnunk. Ez a vállalat felvásárlási lehetősé­gei szempontjából kedvező, de tovább fokozná a raktárigényt. A gabonaraktározási gon­dok tartós megoldását — a Gabona Tröszttel egyetértés­ben —, abban látjuk, hogy kiemelt ütemben megfelelő technológiájú épületeket épít­sünk, a tröszt támogatásával. A mai körülmények között ez koncentrált fejlesztést jelent, s korszerűsítést ott, ahol a feldolgozás vagy az elszállítás lehetőségei adottak, vagy táv­latilag megvalósíthatók. A VI. ötéves tervben 7 ezer 200 ton­na befogadó képességű, saját raktárunk épült, s kooperá­cióban a már említett 16 ezer tonnának elegendő. A gabona­program részeként újabb 26 ezer tonna tároló létesítésébe fogtunk. Ez év szeptember végére kell elkészülnie Nagy- kátán két egyenként ötezer tonnás csarnoktárolónak és a hatezer tonnás fémsilónak, to­vábbá Dabason és Vecsésen egv-egy ötezer tonnás csar­noktárolónak. El kell kezde­ni — s 198R-ban be is kell fe­lezni —. Kiskunlacházán egv hatezer tonnás fémsiló építé­sét. Ha mindezek megvalósul­nak. vállalatunk rafctárállo- -nánya újabb 13 százalékkal nő. Világbank-hitel A most folyó építések még mindig nem jelentenek gyö­keres fordulatot, figyelembe veve a nyitott színek edhasz­nálódottságát, valamint a több szintes padozatos raktárak műszaki állapotát. Ezért elen­gedhetetlenül szükséges lesz — mindenekelőtt a megye déli és északi részén —, hogy a VII. ötéves tervben legalább 60 ezer tonna új tárolókapa­citás létesüljön. Vállalatunk azon munkál­kodik, hogy a gabonaraktáro­zásban meglévő elmaradását mielőbb megszüntesse. E cél érdekében a Világbank-hitel igénybevételével, s a saját fejlesztési eszközeivel elsősor­ban raktárakat épít és korsze­rűsít. A fejlődést tovább fog­ja gyorsítani — ezt diktálják az üzemek saját érdekei is —, az intenzív gabonaterme­lési program, s Pest megye mezőgazdasága műszaki ellá­tottságának javulása. Boros András, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója. A Zeneakadémián Hangverseny VI ocsári Károly monorí származású fiatal zongoraművész, már több­ször felhívta magára a fi­gyelmet, egyebek között el­nyerte a Cziffra-alapítványt is. A Zeneművészeti Főis­kolán Nádor György nö­vendéke. Amióta 1981-ben különdíjat nyert a buda­pesti Liszt—Bartók zongo­raversenyen, évenként ki­tűnt egy-egy rangos vetél­kedőn. Három évvel ezelőtt pél­dául Barcelonában II. di­jai, egy évvel később Athén­ban különdíjat kapott. Ta­valy Kanadában vendég- szerepelt, s a Montrealban megtartott versenyen —az igen erős mezőnyben — ötödik lett. Tizekben a hetekben a Zeneakadémia kister­mében fiatal zongoramű­vészek adnak hangversenyt. Mocsári Károly május 12-én, vasárnap este fél 8-kor mu­tatkozik be, többek között Bach, Beethoven, Liszt szer­zeményeiből játszik zofigo­Ecser Gázprogram Az Ecseri Községi Tanács el­készítette a vezetékes gázháló­zat programtervét, de a beru­házás várhatóan csak a VII. ötéves terv végén, vagy a VIII. elején kezdődhet. A községben változatlanul nagy az építési kedv, nem ke­vesebb, mint 370 telekigénylőt tartanak nyilván, de az idén nem tudnak újabb házhelyeket parcellázni. Nyugdíjasán, de nem tétlenül Az öreg kéz becsülete A makacskodó öreg zárat értő kézzel reparálta meg Fßri bácsi, és közben arról be­szélt,., nem bánja, hogy már, hetvenöt. éves; az a fő, hogy még tud dolgozni. Általában jellemző az idős emberekre, hogy örülnek, ha évtizedek tapasztalatait gyümölcsöztet- hetik, ha tevékeny munkával tölthetik el nyugdíjaséveiket is. Az életet jelenti nekik, hogy még szükség van rájuk, hogy igényt tart felhalmozott tudásukra, alkotókedvükre a társadalom; és a munkahelyi közösség állandó kapcsolatot, kötődést nyújt, sokak számára enyhíti az egyedüllétet. Mindez természetesen nem­csak érzelmi kérdés, a reali­táshoz hozzátartozik, hogy a 2 millió 260 ezer nyugdíjás többségének szüksége van ar­ra a pénzre, amit munkájával keres. A 85 milliárd forintból, amelyet például tavaly nyug­díjként kifizetett az állam, havi átlagban egy személyre 3 ezer 130 forintot mutat ki a statisztika, a valóságban azon­ban a nyugdíjasok többségé­nek ennél kevesebbet visz a postás hónapról hónapra. Szükség van tehát a nyug­díj kiegészítésére; a népgazda­ságnak viszont a nyugdíjasok munkájára, hiszen az aktív keresők száma — 4 millió 920 ezer — az idén január elsején újabb 20 ezer emberrel volt kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A legutóbbi évtized­ben a részmunkaidőben fog­lalkoztatott nyugdíjasok szá­ma 380—430 ezer között moz­gott. Egyes ágazatokban, pél­dául a belkereskedelemben a nyugdíjasok nélkül nem len­ne biztosított a folyamatos el­látás. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiány enyhüljön, a Minisztertanács 1983. január elseiétől módosította ' korábbi rendeletét, növelte a foglal­koztatási időkeretet: évi 30 ezer forintról 60 ezer forintra emelte a kereseti összeghatárt és bővítette a foglalkozási időkorlát alól mentesített munkakörök számát. Az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hiva­tal a közelmúltban készített összegzésében megállapította hogv a munkaerőgondokkal küzdő vállalatok éltek is a le­hetőséggel. Ha az ágazatok szerinti megoszlást nézzük, az iparban 50 ezer, a mezőgazdaságban 45 ezer. az egészségügyben 40 ezer és a kereskedelemben 30 ezer nyugdíjas dolgozik. A te­rületi megoszlás szerint a fő­városban lakó mintegy 400 ezer idős emberből 90—100 ezer vállai-munkát, a megyék­ben lakó 1 millió 800 ezerből 200 ezer nyugdíjas dolgozót tartanak nyilván. (A falvak­ban, tanyákon élő öregek ter­mészetesen mindannyian dol­goznak a háztájiban, ameddig csak mozdulni tudnak.) Megyénkben nagy az eltérés abban, hogy hány idős ember jár munkába. A főváros von­záskörében élő Pest megye például csaknem kétezer eset­ben kért mentesítést az évi 1 ezer 260 órán felüli foglal­koztatáshoz, míg Szabolcs me­gyében csak 75 nyugdíjasnál volt erre szükség. A két vég­let között a nagyobb foglal­koztatási igény jellemző Nóg- rád. Heves, Somogy, Komá­rom és Békés megyében. Győr-Sopron megyében pél­dául a textiliparban, az élel­miszeriparban, a kereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban várják a nyugdíjas dolgo­zók jelentkezését. A nád- és erdőgazdaságok, másutt a konzervgyárak és cukorgyá­rak idénymunkára is szívesen vesznek fel nyugdíjban levő­ket, és persze az idegenforgal­mi szezonban is bőven akad feladatuk. T ág tere nyílik nyugdíjas ■ korban is a munkára mindazoknak, akik a szolgál­tatóipar valamely ágában sze­reztek szakmát. Néhol például kevés a fodrász, máshol a ke­rékpárok ezreinek orvosaiból kelne el több is. Jó néhány fa­luban örülnének, ha min­denütt akadna cipész a kapta­fához. És sorolhatnánk tovább, hány helyen lenne még be­csülete az idős mesterek keze munkájának, szakmaszerete­tének. I. E. Vecsés Óvodai heíratás A helyi nagyközségi tatás­tól kapott tájékoztatás szerint Vecsésen óvodai felvételre 1985. május 6-tól 10-ig (hétfő­től péntekig! lehet jelentkezni a lakókörzetek szerint illeté­kes óvodában. (ISSN 0133—2651 (Monori Hínlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents