Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1985. MÄJUS 20., HÉTFŐ Választott vállalati tanáccsal Igyekeznek egyensúlyt tartani Kelendő volt a kefe, az ecset Gárdisták Tápiósrőlósön A sipkás tűzoltósegéd Érzékeny pontok: bőrün­kön, gyomrunkon érezzük nap mint nap, hogy hogyan dolgo­zik némely cég, mint például a Duna Élelmiszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat. Hogyan segít a boltok ellátá­sában, amelyekbe nap mint nap betérünk elemózsiáért, mosáshoz, takarításhoz, fes­téshez kellő vegyszerekért, torkoskodni édességért, üdítő italért, némely apró cikkért, melyet szabad termékként tartanak nyilván az árulistán. Nyereségérdekeltség Tavaly élelmiszerfélékből 7 milliárd forintnyit, vegyi - áruból 2 és fél milliárd forint­nyit juttattak a területükhöz tartozó vásárlóhelyekre, ösz- szességében beszerezhettünk 9 és fél milliárd forint értéknyi áruit. Vagyis, hajtottuk a vizet annak rendje s módja sze­rint a Duna cég malmára, hi­szen a bázissal szemben 5 szá­zalékos forgalomnövekedést terveztek, s azt a vásárló la­kosság nélkül nehezen bonyo­líthatták volna le. Kereskede­lem nincsen gyártó, szállító értékesítő és vásárló nélkül. A Duna cég eredményeiben jelentős hely jut a ceglédi fi­ók tevékenységének.. Ügyesen kellett munkálkodniuk, hogy ? vásárlóközönség a belső har­cot,, amely az árüálap időn­kénti helyzete és a piacért fo­lyó éles harc során kialakult, minél kevésbé vegye észre. Ilyen körülmények közt lép­tek be a nyereségérdekeltségi rendszerbe, intézkedési ter­vekkel igyekeztek piaci helyü­ket tartaná. A múlt év második felében az áruforgalommal foglalko­zóknak időnként megfájdulha­tott a fejük az ellátás miatt, Különösen, ha például olyan árucikkről volt szó, mint a napraforgóolaj, a margarin, némely konzerv és mosópor, s iehetne még sorolná. Fő igye­kezetükkel azon voltak, hogy ha nem is választékot, de egy­két félét kínálhassanak a bol­tok a vásárlóknak. A nehéz helyzetben is megtartották partnereiket, vevőiket, s a forgalom azért 5,8 százalékkal lett jobb a tervezettnél. Befolyásolta a forgalmat a vásárlóerő változása is. Ez érthető, mert a családok job­ban számoltak, beosztóbban, takarékosabban éltek, ami azt jelentette, hogy például keve­sebb édesség fogyott, keresték vegyi áruból az olcsóbbat, be­osztóbban bántak otthon a háztartási vegyszerekkel. Szerteágazó feladatai közt a Duna Vállalat foglalkozik Dél-Pest megyében a déligyü- mölcs kiszállításával. Hogy ebből kicsit több is jutott a boltokba, a lakosság nem vet­te zokon. Keresték viszont a vegyesáru kategóriába tartozó fekete borsot, fűszerféléket, szárított hüvelyeseket. E ter­mékcsoportban kimutatko­zott az áruhiány. Üzletkötés URH-val A Duna Vállalat ceglédi fi­ókja összességében tavalyi tér-. vét élelmiszerekből 101,8 szá­zalékra tudta teljesíteni, a vegyiáru-forgaimat, melyhez az autosaifon is tartozik pat­ronostul, a kefék, ecsetek so­kasága, a tisztító, tisztálkodó és kozmetikai szerek, is, a tervhez képest 121,7 százalé­kosan bonyolította le. Tehát, a vegyi áru forgalmának felfutá­sa jelentősnek mondható. Az év során vevőpartnere­ikkel igyekeztek összetartva dolgozni, a rugalmasabb, jobb áruellátást tartva . szem előtt. A folyamatos ellátást segí­tették a ceglédi fiók URH- készülékkel ellátott áruszállí­tó gépjárművei, amelyek köz­vetlen kapcsolatot teremtettek a ceglédi központtal és a rak­tárakkal. A rádiótelefonos rendszer bevezetése a forgal­mazásban, számlázásiban és szállításban új korszakot nyi­tott. Bizakodva kezdték: be­váltotta az ígéretet. A kiszál­lítást segíteni szerződést kö­töttek szállító vállalatokkal, az Áfész és maszek fuvarozók járműveit is igénybe vették, ha kellett. A szállítási apparátusnak körültekintő, komoly munka volt az osztályrésze, s az nap­jainkban is. Igyekezetük nem maradt eredménytelen, mert a szállítású költség tavaly csök­keni. Most még a göngyöleg vissz^záliííási, Jvijjtis^gét kell valamilyen 'Útön-moiion' csök­kenteniük lehetőleg úgy, hogy sem a lakosság, sem a keres­kedelmi egységek kárát ennek ne Lássák. A raktárban dolgo­zók, a vagonkirakók munkája nehéz, e munkákhoz kellő gé­peik nem a legjobbak. Hátrá­nyát tapasztalhatták is a ko­csiállások, kötbérek számait összegezve. Előbbre hozták Legutóbb megtartott tanács­kozásukon elhangzott egy fi­gyelemkeltő, jövőre utaló tá­jékoztatás. A Duna Vállalat ceglédi fiókja is felsorakozott a választott vállalati tanács irányításával működők sorá­ba. A vállalati tanács megvá­lasztásához az előkészületek már elkezdődtek. A szakszervezet előkészítő bizottságot hozott létre, mely­nek vezetője az szb-titkár. A Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat tervei szerint most, az év második felétől valósulna meg a válla­lati tanács irányítási rendszer, melynek feladatköreit megje­Sikert arattak a hazaiak Pompásan óbégatnak a srá­cok. De nem is csoda, mind­annyian teli vannak rettentő sérülésekkel, nyílt töréssel, fi­cammal, zúzódással, égéssel, Meg aztán a forgatókönyv is szigorúan előírja, hogy itt a hitelesség kedvéért föltétlenül sírni, jajvaszékelni és kiabálni keil. Kivéve a negyedik sze­rencsétlent, mert hát ő járt. a legrosszabbul, nála szemmel láthatóan beállt a klinikai ha­lál, s ennek megfelelően hever a pádon. Jaj, jaj—sápítoznak helyette is a sebesültek, mi­közben derűsen őrlik és fúj- kálják fogaik között a rágógu­mit, az elhunyt pedig nyakon ragadja az átlátszó palackot és jókorát .kortyint a kólából. Nem tudni, mi tartja vissza a tavaszi esőt, hogy áiáeresz- kedve végigpaskolja a tápió- szölösi sportpályát, majd el­áztassa a körzeti úttörőgárda- versenyre látogató csapatokat. Mindenesetre nem csordul meg az ég, bár a foghíjas gyep sarkán ácsorgó épületben, az elsősegélynyújtó állomás ösz- szegyűlt személyzetét még egy zuhé sem zavarná, ök egy szikrázó közúti baleset sérült­jeit imitálják, várva, hogy az épp beérkező rivális csoportok keilő szakszerűséggel és miha­marabb ellássák sérüléseiket. Nem kevesebb, mint 34 alka­lommal kell jajnótára gyújta­niuk, mert ennyi stáb jött Tá- piószőlősre látni és győzni. És énekelni. Dal dolgában az ember aligha mutálófélben le­vő kamaszfiúk brigádjára gon­dol. Lányokra inkább. Általá­ban. Mert a menetdal, az egé­szen más. A zsűri elé járuló ifjú hölgyek hajlékony, ám cérnavékonyságú, bátortalan hangját fölszívja és elnyeli a levegő, bezzeg a fiúk megany- nyi nótafa módjára ércesen zengenek — menetdaluk vala­hogy menetdalabb a lányoké­nál — és rémesen igyekeznek egyszerre lépni, mert ellenke­ző esetben lemaradnak az esti rétesről. ­— Cöcö, az se úgy van. Sze­rintem eddig jó, de az őrnagy sehogy se stimmel. Rakjuk hátrébb, a vezérőrnagy elé! — De ha az altábornagyot ide passzolom a főhadnagy után, akkor mi lesz a hadse­regtábornokkal, hová kerül — próbálgatják a gyerekek nagy­ságrendbe szedni a katonai rendfokozatokat. S még ugyan­annál az asztalnál: — Hát ez kimaradt. Most mit csináljak vele? Gyorsan mondj egy számot! Tizenhá­rom? Egy, kettő ... Szélvész- sebes kiszámolósdi következik, majd ennek nyomán a rend­őrség feliratú cédula a három lehetséges oszlop közül a fegy­veres erők kezdetűbe jut. A formaruhás munkásőr csak a fejét csóválja: jó, jó, de van egy hiba, ni, így kellett volna, persze máris nem adhatja meg a maximális pontszámot. Kézigránát zúg el a fülem mellett, amint a hátsó futball- kapu mögötti kispuskás lőtér- ről visszafelé veszem az irányt. Ügy tűnik, veszélyes terület, de azért nincs ok a menekü­lésre. Ha jól saccolom, aki e helyig, a labdatér sarkáig el­ért, már több mint kétszáz métert tett meg futva az aka­dálypályán, közben vaslécek szegte ajtón óvakodott át, bil­lenő deszkára lépett, s most egy gyakorló gránáttal kell a körbe beletalálnda. Megy. Bizony mondom, pályát vá­lasztott ez a sipkás csemete, pedig egy méter magas sincs még. Boldog ábrázattaJ es a bizonyítani akarók elszántsá­gával húzza maga után a só­nehéz tűzoltótömlőt, amit majd a versenyzők fognak fölgön­gyölíteni. Rohan, mosolyog, vonszolja a tömlőt. Aztán meg: rohan, mosolyog, vonszolja a tömlőt — egész nap. Kedves kis tűzoltósegéd. Amott az a molett ifjú ember (versenyző lenne) már nem ennyire biz­tos a dolgában. Kétségbeeset­ten támasztja a szerkocsi ol­dalsó fakkjába lazán bedobált, s ezért kizuhanni kívánó töm­lőkígyókat. Te jó ég! Ha el­ereszti, földre'zúdulnak a töm­lők, ha meg marad, támasz­kodhat reggelig is, csakhogy telik az idő, a $ top per jár. A délutáni eredményhirde­tésen kiderül: arattak a ha­zaiak, Két tápiószőlősi csapat lett holtversenyben első, máso­dik a szomszéd falu, Üjszilvás gárdája, a harmadik helyen pedig az albertirsai általános iskola diákjai végeztek. Negyven évvel ezelőtt ala­kult meg hazánkban a Ma- gyar—Szovjet Baráti Társa­ság. Az évforduló alkalmá­ból az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben működő tagcsoport a ceglédi MSZBT tagcsopor­tok képviselőivel találkozott a minap Abonyban. A meghí­vottak között volt Podma- niczki István, a városi párt­bizottság titkára és több szov­jet vendég. Juhász András pártititkár köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd Molnár Zoltán tsz- elnök ismertette a mezőgaz­dasági nagyüzem fejlődését és MSZBT tagcsoportjukat mutatta be. Tájékoztatójából kiderült, hogy feladataik kö­zé tartozik minden évben az április 4-i és november 7-i ünnepségek szervezése és az azokon való részvétel. A szo­cialista brigádok bevonásával gondozzák a községi temető­ben öt szovjet katona sírját Minden esztendőben meg­látogatják a Szovjet Tudomá­nyos és Kultúra Házát, kiál­lításokat tekintenek meg. Má­jusban » béke hónap ke­: Vendéglátós változás Kossuth-kabinet Teljes külső és belső fel­újítás zajlik a Magyar étte­remben, és készül a kerthe­lyiség is. Mint hírül adtuk, a Magyar—Kristály kettős jú­niustól szerződéses formában üzemel tovább, a felújítást serkentő elhatározás azonban ettől függetlenül született meg. Az út túlsó oldalán lé­vő hajdani csapattag, a Kos­suth étterem belátható időn belül átalakul, benne oktatá­si kabinetet képeznek ki, tan­üzemet, ahol a leendő szaká­csok, felszolgálók, eladók gyakorolhatnak. Választási gyűlések Május 22-én, szerdán dél­után 2 órakor Dánszentmik- lóson az állami gazdaságban, május 24-én, pénteken dél­után fél 6-kor Tápiószőlősön az Űj Barázda Tsz-ben tarta­nak választási gyűlést az or­szággyűlési képviselőjelöltek közreműködésével. Méhriadé A Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Fejlesztő Vál­lalat május 20-tól 31-ig mé- hekre veszélyes növényvédő szerekkel permetez. Felhívják a méhészek figyelmét, hogy öt kilométeres körzetben a méheket helyezzék biztonság­ba. A mozgássérültek ceglédi egyesületében jeles összejöve­telre készülődnek. Közgyűlé­süket május 24-én 13 órakor tartják a Kossuth Művelődési Központban. rétében — szovjet vendége­ket fogadnak. Faragó Gyula, a ceglédi 203-as Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet tagcsoportjának tit­kára elmondta, hogy náluk is gyakoriak a Szovjetunióval foglalkozó vetélkedők, többen a megyei és az országos dön­tőig is eljutottak. Az idei bé­kehónap záró ünnepségeinek színhelye ez az iskola lesz. Podmaniczki István, a szov­jet néphez fűződő kapcsola­tok további bővítésének fon­tosságáról szólt. Fontos, hogy az ifjúsággal megismertessük a Szovjetunió és más népek életét, történetét. Jelentő« szerepe van ebben a vonzás­körzetben lévő MSZBT-cso- portoknak. Újabban iskolák­ban is alakul ilyen közösség. A vendégek megtekintették a tsz-ben rendezett A béke napjai című kiállítást. Este az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet Déli-hadse- regcsoport művészegyüttesé­nek műsorát látták. ___________________Gy. T. IS SN 0133—2601) (Ceglédi Hírlap) Jegyzet Maradandó emlékek D élidő, az óra mutatója lassan tizenhárom órát mutatni lépeget. Ceg­léden a városa tanács eme­letén tárva-nyitva a nagy­terem ajtaja, odabenn a tanácstagok gyülekeznek a választás előtti, utolsó kö­zös tanácskozásra. Ünnepé­lyes a hangulat, öt év munkáját summázza a na­pirendi pontok szerint ez alkalommal Fekete Antal. a városi tanács elnöke. Arról szól, hogy az eltelt tanácsciklus alatt hogyan tevékenykedett a végrehaj­tó bizottság, hogyan hajtot­ta végre a városi tanács az 1984-es működési költség-' vetés és fejlesztési alapter­vet. Ezúttal nem üresek a ta­nácsterem hátsó széksorai sem. A magas támlájú ülésekről ifjú arcok kandi tekintetek vészük kereszt­tűzbe az elnöki asztalt, az oldalsót, ahol a tanács osz­tályvezetői foglalnak he­lyet, pásztázza a tekintet a szóra jelentkezőket is. Vendégei vannak a ta­nácsülésnek, az Április 4. Közgazdasági Szakközép- iskola harmadikosai jöttek el hogy kicsit bepillantsa­nak, belehallgassanak a tanácsú közéletbe. Soha jobbkor. A felszólalások, a bejelentések, interpellá­ciók egymást érik, s nem marad el a munkát értéke­lő köszönet sem. Fültanúja lehet a diák- csapat annak, hogy hogyan folytat eszmecserét tanács­iig és tanácsi osztályvezető, hogyan sízólnak körzetü­kért, az egész város javát akarva a fontos társadalmi munkakörbe választott ál­lampolgárok. Egyáltalán, megismerkednek most az­zal, hogy gyakorlatban mit jelent tanácstagnak lenni, nemcsak a körzetben, ha­nem a hivatalos üléseken is. F igyelnek a lányok, mintha óriás füllé változott volna a terem hátsó traktusa. Lepisszegrik a jegyzetlappal zörgőt, kö­nyökkel intik figyelemre a valami olvasnivalóba me­rülő társukat. Értik, meg­érzik, hogy ezen a délutá­non milyen fontos ügyekbe pillanthatnak bele: mintha a működő óra számlapja után az óra belsejébe lát­hatnának. — Hát ez jó volt — sum­mázzák végül. — Érdekes volt, nem ilyennék képzeltem — mondja a másik. — Mint egy kis ország­gyűlés. Mint egy sakkmér­kőzés, ahol minden lépésre nagyon kell koncentrálni. — Ha én ezt otthon el­mesélem! — Ne félj, lehetsz még te is tanácstag, majd akkor járjon a szádig K omolykodnak, ékelőd­nek, érdeklődnek. Fiatalok. Ez a tanácste­remben, bársonyszékben ülve töltött néhány óra maradandó emlék lesz hosszú időre. S ki tudja, néhány év múltán nem ke­rül-e tényleg közülük va­laki a névtáblácskákkal jelzett tanácstagi székek valamelyikére? (e. k.) A magányos sincs egyedül Több éves szünet után ez év elejétől ismét találkoznak szombat délutánonként a magányosok klubjának tagjai Cegléden a Kossuth művelődési központban. Az új látogatókat is szívesen fogadják Apáti-Tóth Sándor felvétele Varga Sándor Az albertirsai kettős Két várományosra szavaztak a 8. számú országgyűlési vá­lasztókerület jelölő gyűlésén. Mindketten albertirsaiak, munka­helyük is azonos. Krekács László, a Micsurin Tsz főkertésze, ismert közéle­ti személyisége a területnek, munka, mellett végezte el a Ker­tészeti Főiskola gyümölcstermesztés) szakát. Igen nagy gyakor­lattal rendelkezik, fogékony a szakmai újdonságok iránt. A szövetkezet modern gyümölcsösének: kialakításában, az új technológiák meghonosításában kiemelkedő érdemeket szer­zett. Munkája elismeréséül 1970-ben Állami Díjat kapott. Jelentős részt vállalt a szocialista brigádmozgalom hely­beli teendőinek megszervezésében, a tsz sport- és kulturális életének irányításában. Céltudatos, magabiztos fellépésű veze­tő. aki kritikus helyzetekben is gyors döntésekre képes. Szak­mai felkészültsége mellett nem marad el a politikád sem. Krekács László 1941-ben született Vecsésen. Párttag, ak­tív formálója a közéletnek. Tagja a termelőszövetkezet párt­bizottságának és a Dél-Pest megyei Áfész igazgatóságának. Turcsek Ferenc 1964 óta tartozik a Micsurin Tsz, illetve jogelődje kötelékébe, jelenleg a háztáji ágazat vezetőjeként. Folyamatos gyakorlati tanácsaival értékes segítséget nyújt a háztáji kistermelőknek. Elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet és annak szakosítóját. Szakmailag és politikailag rendszeresen képzi magát. 1980-tól fogva a választókerület országgyűlési képviselője. Az eltelt öt esztendő során lényeges támogatást adott a körzet­beli települések fejlődéséhez. Példa erre a csemői ABC-áruház építésekor, az albertirsai villanyhálózat bővítésekor, valamint az útkorszerűsítéskor kifejtett tevékenysége. Az országgyűlés mezőgazdasági albizottságának és a Pest megyei képviselőcso­portnak munkájából számottevő részt vállal, hozzászólások­ban, interpellációkban ismerteti elképzeléseit. Turcsek Ferenc 1946-ban született Dánszentmiklóson. Párt­tag, a termelőszövetkezet pártbizottságának tagja, A barátságról beszéltek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents