Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1985. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Töfetjfápcsös ellenőrzés ieg kell tartani a piacokat Sejtelmes félhomály fogad a folyosón, ahogy belépek. Ame­lyik ajtó nyitva, azon színes fény szűrődik ki, éppen any- nyi, hogy az óvatlan látogató el ne tévedjen a kisebbfajta labirintusban. Ha nem tud­nám hol vagyok, azt hihet- ném, egy krimibe csöppen­tem vagy legalábbis egy külö­nös szerzetesrend falai közé. Ezekhez képest a valóság elég­gé prózai, de nem minden iz­galomtól mentes, legalábbis egy fotóamatőr számára. A Fortéban vagyunk ugyan­is, annak is abban a külön épületében, ahol a minőséget ellenőrzik. Megvan tehát a magyarázat a félhomályos fo­lyosókra, a cellaszerű beug­rókra és az óriási hűtőszek­rényekre. A vegyi és fizikai műszeres vizsgálatok mellett meg kellett teremteni azt a helyet is, ahol a gyár termé­keit használják, vagyis a fotó­labort Annak is több formá­ját, a nagyüzemi gépi hívástól kezdve egészen a legegysze­rűbbig, a tálhívásig. Hatvanegyen dolgoznak itt, többnyire lányok, asszonyok. A meóban, mint a gyárban is jellemző a törzsgárdatagság. Tízen harminc évnél is töb­bet töltöttek el itt, és olyan táján nincs,is .közöttük, aki tíz évnél kevesebb Forte- beli munkaviszonnyal rendelkezik. Ennyi idő alatt pedig olyas­mit is meg lehet tanulni, amit talán a legjobb iskolá­ban sem. A gyakorlat mellett azért elméleti képzést is kap­tak, sokan végezték el a fotó­ipari szakmunkásképzőt, amit két-három évenként indítanak a gyárban. Király Endre, a meó veze­tője is hűséges régi szakem­ber a cégnél. 57-től dolgozik itt. — Az itt töltött évek alatt alaposan megismerhettem a piacokat — magyarázza. — Más az igény a trópusi orszá­gokban és megint más a nyu­gati fejlett államokban. Fon­tos szempont, hogy a legkez­detlegesebb kidolgozási körül­ményeket is kibírják a Forte­termékek. Mivel partnereink jelentős része külföldi, ezért nagy ne­vekkel kell felvennünk a versenyt, olyanokkal, mint a Kodak vagy az Agfa. Azonos vagy jobb minőséget kel! ne­künk is produkálni. Ezért dolgoztuk ki a jelenleg is mű­ködő többlépcsős ellenőrzési rendszert. Már az alapanyag is erős kontrolion megy át. A máso­dik ellenőrzés az öntések so­rán történik, gyártás közben. Ez döntő fontosságú, mert megelőzhetjük. hogy nagy mennyiségű. hibás anyagot gyártsunk. —* Milyen hibák fordulhat­nak elő az öntés közben? — Teljesen pormentesnek kell lennie az üzemi levegő­nek, ellenkező esetben kárt tesz a friss emulzióban. Né­hány éve még megéreztük a fűtési szezon kezdetét, ilyen­kor a kémények füstje annyi­ra beszennyezte a levegőt, hogy meglátszott a terméken is- Ma . már sokkal korszerűb­bek a szűrőberendezéseink, de most se jönne jól ha egy-egv ventillátor elromolna. Az öntés során habosodás- $al is kell számolnunk, amit szűrőfénynél ellenőrzünk. A tekercsekből pedig, ettől füg­getlenül 50 méterenként min­tát veszünk. Nagy tekercsek­ben van ilyenkor még a fotó­papír és a film is. Mielőtt fel vágják, minősítjük, és elvé­gezzük a fotográfiai vizsgála­tokat is, műszeres mérésekkel, DIN-, illetve ASA-normák sze­rint. Arra is számítunk, hogy nem közvetlenül a gyártás után kerül a felhasználókhoz, hanem sokszor jóval később, esetleg évek múltán. Nem ér­het meglepetés bennünket, ha ilyen körülmények között is próbát végezhetünk. — Ennek ellenére szúrópró­baszerűen kiemelünk csoma­gokat, megnézzük, nem káro­sodott-e kiszerelés közben. Ha netán hibát találunk, akkor az egész egyszerre öntött anya­got visszafogjuk. Minden emulziószámból elteszünk mintát, hogy az esetleges rek­lamációkat utólag is ellen­őrizni tudjuk. Ezek többsége rendszerint a helytelen keze­lésből adódik. jobb, egyszerűbben kezelhető gép megjelenése, szeretnénk mi is hozzájutni. A mért ada­tokat eddig csak jegyzőkönyv­ben rögzítettük. hamarosan kapunk egy komputert, ami­vel sokkal egyszerűbb és pre cízebb lesz az adatfeldolgoza: és az értékelés. Nem panaszkodhatunk ak­kor sem, ha a helyünket keres­sük a gyár egészében. A ter­melőmunkával azonos módon értékelik a minőségellenőrzés munkáját. Dudás Zoltán Külföldről a nagyon igé­nyes piacról jön néha vissza olyan papír, aminek hibája a kiszerelés közben keletkezett. Az ördög nem alszik. De ed­dig hasonló jellegű panasz miatt piacot nem vesztettünk ei. — Kitűnt az eddigiekből, milyen fontos ennek az osz­tálynak a munkája. Sok múlhat a tévedésükön. Mi­lyen műszeres felkészültség­gel rendelkeznek mindehhez? — Megfelelő modern készü­lékeink vannak a különböző mérésekhez, továbbá korszerű hívó- és exponálógépeket is Papírok és műszerek között a vettünk. Tehát nem panasz- leválasztott emulzió ezüsttar- kodhatunk. Ennek ellenére, ha talmát határozza meg Vágner tudomásunkra jut egy még Jenőné Király Endre a tesztnegatívról készült képeket veti össze egy­mással, de az öívenméterenkénti próbák is láthatók az asztalon A szerző felvételei Jivore beavató színház? Mindenkinek azt, ami érdekli f Egyenként. külön-külön í még a plakátolvasó ember­inek sem tűnik fel. milyen i gazdag a Madách Imre Mű- Í velődési Központ májusi Í programja. Aki pedig csak í kutyafuttában, vagy egyál- f talán nem nézi meg a hir- Í detötáblákat, gyakran csak Í egészen véletlenül szerez Í tudomást egy-egy jó pro- '/ dukcióról. Az ok roppant egyszerű, en­nek a közművelődési intéz­ménynek is kevés a reklám­ra, írott vagy hangos hírve­résre fordítható költségkerete. Ha valamikor, ma igazán igaz, hogy a művelődési há­zaknak minden réteghez szól­nia kell. Aki a könnyűzenét szereti, hallgathatja Vámosit és Zárait, vagy Koncz Zsuzsát, akinek Koncz-ertjén mindem reklám nélkül is „zsufiház” volt. Aki fajtamacskákat akar látni, az is megtehesse, de ha valaki régi. ma már csak klu­bokban látható archív filmek­re kíváncsi, nos ő is jusson hozzá. Amikor Gaál Annával, a központ igazgató-helyettesével beszélgetünk erről, a hónap még hátralevő programjainak plakátjait, szórólapjait teszi elém — kommentár nélkül. Május 27-ig tartamiak a film­múzeumi napok. Az első há­rom filmem már túlvannak, volt Olyan, amelyikből tekin­tettel a nagy érdeklődésre, két előadást is kellett rendezni. Legközelebb tizennyolcadikán, szombaton délután 4 órakor a Kis hableány című japán rajz- mesefiknet, 21-én Bemardo Bertolucci 1972-ben, olasz— francia kooproduikcióban ké­szített filmjét. Az utolsó tangó_ Párizsban-t mutatják be a Ma­ria Schneiderrel és Marion Brandóval a főszerepben. Já­vor Pál, Tolnay Klári, Simor Erzsi a kulcsszereplői Kalmár László 1940-ben forgatott film­jének. a Tóparti látomásnak. A sorozat utolsó darabjaként 31-én. pénteken este 7 órakor a Hairt játsszák. A fölösleges tumultust elke­rülendő minden előadásra már most. elővételben is árusítják a jegyéket. hogy iigény esetén két előadásban pergessenek- le egy-egy filmet Hétfőn délután öt órakor és este nyolckor Vácra jön az Akácfa utcai Maxim-varieté. A Revue fantastigue című látvá­nyos nevűjét és világsztárjait a spanyol Gina Bárót. Monsieur X-et Párizsból. Argentínából a The Argentin de Vilst, a Maxim-balettet és görljeit lát­hatják, s hogy még jobb le­gyen a hangulat, a művelődé­si ház háziasszonyai egy-egy pohár pezsgővel is megkínál­ják a publikumot. Apropó publikum! A jöven­dő színházlátogatók szívét és érdeklődését szeretnék elnyer, ni azzal is, hogy Vácra hívták az ország színházi életében méltán nagy érdeklődéssel kí­sért munkát folytató zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színházat, amelynek főrendezője, v Rüszt József rendezte Frank L. Baum kétfelvonásos mesejáté- ■kát, az Óz, a nagy varázsló-t, amelyhez Tamássy Zdenkó szerzett zenét. Május 29-én délelőtt 10 és délután 2 órakor adják elő az egerszegi művé­szek. A központ munkatársai­val együtt reméljük, hogy a színházzal alakulóban levő kapcsolat, s ennek ré-vén a za­laegerszegiek sikeres kísérle­te — a beavató színház gya­korlata — a jövő évadban Vá­cott is meggyökeresedik, s en­nék révén a váci diákok rend­szeresen láthatnak itthon ran­gos, sikeres vagy vitatott, de mindenképpen megnézni érde­mes színházi előadásokat. n. h. Hídverők zenével, tánccal / A hídépítés bonyolult Í feladat. Kiterjedt tervezői í apparátust, nagy szakértel- Í met, munkásöntudatot igé- Í nyel. Aztán az átadást kö- i vető ünnep után minden J. megy a maga megszökött Í útján. A híd bekapcsolódik if egy ország, egy tájegység. 4 egy terület vérkeringésébe. Ilyen szerepet töltenek be a nemzetiségek is. Olyan hídve­rők ők. akik kapcsolatot te­remtenek. Nemcsak kétnyel­vűségük miatt, hanem azért is, mert az egymást kiegészítő kultúrkörök feltételezik azokat a csatornákat, amelyeknek a partjait < szorgos munkával, összekötik. Hiszen valaha a testvérmúzsák is egy tőről fa­kadtak. Örömében, bánatában, a munka ritmusának megte­remtéséért dalra fakadt a száj. A mozdulatok egymás mellé rendeződtek és megszületett a tánc. A tiszta forrásból eredő népszokásokat, hagyományokat élesztik újjá a szlovák nemze­tiségű települések is a város környékén, hidat építve az anyaországhoz. Az egymásra- találás szép pillanatainak le­hettünk tanúi a hét végén Csornádon, Márianosztrán és Kóspallagon. A községekben a csehszlovákiai Trencsén folklór táncegyüttese mutat­kozott be. m m A béke és barátság hónap keretében az amatőr csoport a hazánkban élő Szlovákok Demokratikus ■ Szövetségének meghívására töltött három na­pot Pest megyében. A három Saraiisslássink I. Szokolyán ez történt i< Tizenöt évvel ezelőtt Békés István író a Pest megyei £ Hírlap főszerkesztőjének felkérésére bebarangolta egész £ Pest megyét. A barangolásokon szerzett benyomásai- g ról. tapasztalatairól vasárnaponként „cikkfüzérben” £ számolt be. Százhúsz vasárnapon keresztül, mintegy 110 | községről. írásai könyv alakban, összegyűjtve, felszaba­dulásunk .30, évfordulójára jelentek meg. Ez adta az ösztönzést arra, hogy községeinket mi is bebarangoljuk, összehasonlítva a tíz-tizenöt évvel előbbi életet a mával. Azt szeretnénk elmondani, ami azóta történt, s változott a 30. és 40. évfordulók között. Má­ról a maiaknak. A táj szépsége szemet gyö­nyörködtető. Lankák alján csörgedező patak siet a bör­zsönyligeti nyaralók felé. Ugyanakkor a nyaralók Szo- kolya felé kígyózó házai már összenőttek az őstelepüléssel. Szorgalmas nép lakja ezt a falut. Lakóinak száma nap­jainkban 1900 körű! van. Az elmúlt tíz esztendőben azon­ban ez a szám sajnos csök­kenő tendenciát mutat. (Az akkori létszám kétezer volt.) Érthető folyamat ez? Inkább csak magyarázható. A község ma összevontan, a verőcemarosi közigazgatáshoz tartozik, de ez nem befolyá­solja egy község népesség- megtartó erejét, mivel ezzel szemben áll az a fejlődés, ami az elmúlt tíz évben bekövetke­zett. — Lassan nyaralóhellyé vá­lunk teljesen. Magán a főut­cán sok üres ház van eladó. Ezeket valószínűleg már csak nyaralónak fogják megvenni, akik nem akarnak itt állan­dóan letelepedni — mondja Marosi Sándor, a tsz növény- termesztési ágazatvezetője, Szokolyáról. De nézzük, milyen előrelé­pés történt a tíz év alatt? Nyolcosztályos új iskola épült, napközi otthonos kony­hával. Mindenütt vezetékes víz adja a jó ivóvizet. A faluban nincsen földút, csak szilárd burkolatú. A régi erdei vasút nemcsak ..úttörővasúttá” vál­tozott, hanem teljesen újjáépí­tették Öltözővel bővült a sporttelep is. A környéket messze megelőzve, crossbar te­lefon is működik már. Ebben az évben pedig a híres szoko- lyai strand is újjáépül. Eze­ken kívül elkészül egy új ABC is. Az elvándorlás valódi in­doka talán az, hogy Szokolyán kevés a munkalehetőség. Az állandó lakosok közül a kereső réteg a lakosság hatvan szá­zaléka az Erdőgazdaság, a Dunamenti Tsz több üzemága, a helyi vendéglők és boltok; a munkaképes lakosság egyhar- madát tudják csak foglalkoz­tatni. Mindezek ellenére remél­jük, hogy ez a folyamat mégis megáll a következő tíz évben, s Szokolya nem válik kizáró­lagosan nyaralóhellyé. Radányi Lajos szlovák nemzetiségű község­ben az anyanyelvi kultúra ün­nepe is volt az együttes bemu­tatkozása. Hiszen az ott élők többsége még ma is szlovák nemzetiségűnek vallja magát. A kóspallagi művelődési házban dr. Alt Gyula, a ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének titkára köszöntötte a nézőket és rö­viden bemutatta az együttest Mint mondta, a hagyományok ápolása, őrzése közös ügyünk, amely jól szolgálja a két nép közötti barátságot is. Mindent megteszünk annak érdekében hogy a térségben élők ne csak megőrizzék anyanyelvűket, ha­gyományaikat, hanem az anyanemzetük kulturális elő­rehaladásával párhuzamosan nemzetiségi kultúrájuk is to­vább fejlődjön. E továbblépés alapja a meglevő értékek mind teljesebb körű össze­gyűjtése, feldolgozása és fel használása a mai közművelő­dési életben. W A megnyitó után Vass Voj- techtöl, a kilenctagú cimba­lomzenekar vezetőjétől kér­deztem: mit láthat a közön­ség? — A korábbi fellépésekhez hasonlóan itt is a Trencsén környéki települések régi da­lait, táncait adják elő a fiata­lok. Egyébként nemcsak a tér­ség hagyományainak ápolása szerepel repertoárunkban, ke­let- és nyugat-szlovákiai tán­cokat és népszokásokat is gyakran bemutat az együttes. Aztán felcsendült a zene, táncra perdültek a párok. Az első percekben ízelítőt adtak a sorra kerülő táncokból. Aztán a zenekar mutatkozott be egy polkával. Ezt a bosácai páros tánc követte számtalan akro­batikus figurával, amelyeket igen nagy tapssal jutalmazott a közönség. Nagy tetszést ara­tott a zenekar cigánydalokból összeállított kis csokra és a magyar csárdás. Majd ismét a lányok következtek és a ná­lunk is jól ismert úgynevezett kisze játékot mutatták be. Énekükkel a tavaszt, az új élet ébredését hívtak, miközben a havat és a hideget jelképező bábut, a Morénát készítették, maid táncra perdültek a tél szimbólumával. Nagy tapssal jutalmazták Borány Vladimír klarinét- és Pavol Jezsik harmonikaszóló­ját. A közönség többek között selleckai, uklaícovanai tánco­kat és lakodalmas szokásokat ismerhetett meg. Legnagyobb sikere talán az öregek táncá­nak volt. A negyvenkét tagú tánccso­port vezetője elmondta, hogy az amatőr csoport évek óta a legmagasabb, azaz A-kategó- riás együttes. A harmincéves múltra visszatekintő csoport­ból eddig többen választották hivatásként is a táncot, az éneklést. A tánccsoport dol­gozó fiatalokból és diákokból áll. Gyakran szerepelnek kül­földön. Az előadás után Sztedre Károlynét és Szebján János- nét kérdezem: hogy tetszett az előadás? — Nagyon, nagyon szép volt — mondják, szinte egymás szavába vágva. — Igen ügye­sek voltak a fiatalok. éfJU W — Értették a szlovák éne­ket? — Igen, többet tudunk is be­lőle. Kóspallagon is működik alkalomszerűen egy pávakör. Társadalmi ünnepeken lép­tünk eddig fel. Nehéz a fo-- lyamatos gyakorlás feltételeit megteremteni. Inkább dolgoz­nak az emberek, meg aztán csak úgy lenne ez szép, ha mi is népviseletbe öltözhetnénk. Erre viszont nincs pénze az embernek. Meglevő ruháink már nem alkalmasak színpad­ra Az előadást dr. Alt Gyula köszönte meg a vendégeknek a közönség nevében. Majd Zithah Bokuslav ajándék- könyveket adott át a rendező házigazdáknak. Surányi János Barátság érem dr. Alt GplánaR Csehszlovákia felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából a Csehszlovák Nemzeti Front Országos Tanácsa em­lékéremmel tüntette ki a Vá­cott élő dr. Alt Gyulát, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének titká­rát, a két nép közötti megértés és barátság élmélyítése érde­kében végzett több évtizedes munkájáért. A kitüntetést dr. Ondrej Gyurej, a Csehszlovák Nép- köztársaság budapesti nagy­követe a követségen nyújtotta át dr. Alt Gyulának. »sí Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin ut 58.): május 16-tól 19-ig délután fél 4 és este fél 6 óra­kor az Ezüstnyereg című olasz westernfilmet vetítik. Rendez­te: L. Fülei. Este fél 8 órakor az Uramisten című ú) magyar filmet játsszák. Rendezte: Gárdos Péter. Főszereplői: Fe­leki Kamill és Eperjes Ká­roly. Váci Kertmozi (a könyvtár szomszédságában!: május 16- tói 19-ig este 8 órakor olasz kalandfilmet játszanak III-as helyáron, Akit Bulldózernek hívtak címmel. Rendezte Mi­chele Lupo. Főszerepben: Púd Spencer. ISSN 0133-2759 (Váci Hírtüp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents