Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
6 :^fMan 1985. MÁJUS 15., SZERDA Előleget adni rizikó Sötétbarna redőnyre várva Nagyon sok új családi ház épül mostanában szerte az országban, Érd pedig a leggyorsabban gyarapodó települések közé tartozik. Saját tapasztalataiból vagy legalább hírből mindenki ismeri az építkezéssel járó gondokat, köztudott hát, hogy egy-egy fontos kelléknek a beszerzése gyakran hosszas utánjárást igényel. Amikor már tető alatt van az épület és a lakók is beköltöztek, még mindig hiányozhat valami az Igényelt kényelemhez. Mint például néhány redőny jófajta alapanyagból, és éppen olyan színű, amilyennek azt a megrendelő álmodta. A mai lakók pedig rendszerint sötétbarnáról álmodnak, mert ez a divat. leinek a türelmét és a bizalmát illeti, helyesebb lett volna, ha a kisiparos lakására küldött felszólító levelek helyett az ügyben illetékes szervezethez, a KIOSZ-hoz -fordultak volna. Az első bejelentés akkor érkezett hozzájuk, amikor Varga László már megszüntette az iparát. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást, és a megrendelőit átejtő kisiparos dolgával a továbbiakban az ügyészség foglalkozik. Gál Judit Az üzlet megindult Ismerkedjünk meg ezek Után történetünk főszereplőjével. Varga László 1978. szeptember 30-án lett redőnykészítő kisiparos Érden. Miután kiváltotta az ipart, a helyi tanácsnál megismertették vele kötelezettségeit. Ellátták pénztárkönyvvel, amit részletesen és folyamatosan kellett Vezetnie, mert a bevételek után, majd 1980-tól átalány alapján adózott. Közölték vele azt is. hogy minden megrendelésről hivatalos számlát kell készítenie, melynek eredeti, lebélyegzett példánya a megrendelőnél marad, a másik pedig a tömbben. Az átvett előleget is ezeken az iratokon kell feltüntetnie. Az üzlet tehát megindult. Mint már szó volt róla, Érden gomba módra szaporodnak az új épületek, s egy vállalkozó kedvű kisiparosnak ez bőséges munkalehetőséget kínál. Történetünk főszereplőié először egyedül, illetve család- tagiai segítségével dolgozott. Vállalási módszere roppant egyszerű volt, Sétált a városban, és ha valahol csupasz ablakot látott, ott bekopogtatott. Bemutatkozott, majd előadta a szövegét: — Pontos méretet veszek és gyorsan, szakszerűen elkészítem önöknek a redőnyöket a legjobb anyagból, a kívánt színben. Nincs szükség semmi utánjárásra, és az áraim is mérsékeltek. Olcsóbban dolgozom más kisiparosoknál. Látszólag előnyös Melyik érdekelt tud ennek ellenállni? Ügy látszik, hogy kevesen, mert még olyan is volt, aki lemondott egy korábbi megrendelést a látszólag kedvezőbb ajánlat miatt- A buzgó redőnykészítő diktálta tollba a konkurrenciának címzett lemondó levelet, majd felvette a megrendelést és természetesen az előleget. Ez utóbbi ugyanis hozzátartozott az üzletkötéshez. A redőnyre várók — a darabszámtól függően — 500—3000 forint előleget adtak Varga Lászlónak vagy az ügynökeinek. Az üzlet ugyanis olyan jól ment, hogy a kisiparos 1979—83 között, időnként megszakításokkal, két alkalmazottal dolgozott. Ügynökei azonban 1983 őszén megszakították vele a kapcsolatot, mert akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a kisiparos nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Mi lehetett ennek az oka? Amikor a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon kihallgatták, Varga László arra hivatkozott, hogy egyre nehezebben tudott alapanyaghoz jutni, és kiváltképp a divatos, leginkább keresett sötétbarna árnyalat hiánycikk. Ez azonban nem jelent számára mentséget. Egyrés_zt, ha nem kap elég alapanyagot, akkor miért vesz fel újabb megrendeléseket és előlegeket? Másrészt, a hozzáértők szerint egy-egy gyakorlott kisiparos ismeri azokat a módszereket, melyekkel sötétíteni lehet a világos színárnyalatot. Végül pedig az is kiderült, hogy 1983 nyarától Varga László elhanyagolta munkáját és az adminisztrációt sem vezette pontosan. Túlzóit bizalom Mivel nem teljesítette vállalásait, egyre-másra érkeztek lakására a felszólító, a munkát sürgető levelek. Mindhiába. Varga László végül, tavaly június 1-én megszüntette az iparát. Sajátos dolog, dé úgy tűnik, hogy az üzletfelei túlságosan türelmesek voltak iránta, és a feltétlen bizalom sem éppen erény ilyen esetekben A kisiparos ugyanis nemcsak elfeledkezett esetenként a megrendelőiről, hanem több helyen pontatlanul, rosszul dolgozott. Ami pedig üzletfeTIZ NAP rendeletéi Az egészségügyi és a művelődési miniszter 3/1985. (IV. 26.) EüM számú rendeletében szabályozta az egészségügyi szakiskolai képzésben részt vevő tanulók ösztöndíjrendszerét, annak mértékét. Fegyelmi vétség esetén legfeljebb hat hónap időtartamra csökkenthető az ösztöndíj legfeljebb ötven százalékig. (Magyar Közlöny 18. sz.) Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényt a Magyar Közlöny 19. száma közli. A népgazdasági tervezésről, az 1985. évi II. tv., az állami pénzügyekről az 1985. évi III. tv., a tanácsokról az 1985. évi IV. tv. rendelkezik. (Magyar Közlöny 20. sz.) A törvények végrehajtási rendelkezései is itt jelentek meg. Az építőtáborokban és az őszi közhasznú munkákban részt vevő fiatalok élelmezési nyersanyagnormájáról a 8002/1985. (Ip. K. 3.) ÁIBT számú Tájékoztató rendelkezik. (Kereskedelmi Értesítő 8. sz.) Jogi tanácsok Végrendelkezés hiányában sem érheti hátrány a hásastárs gyermekét ® Ä szer- sődés érvénytelen, ha az egyik tulajdo- nosfárs nem adta el ingatlanrészét • Nem tulajdonjog átruházásáról van szó, ha a házasság alatt szerzett, de csak az egyik házastárs javára írt ingatlant kétfelé íratják a felek. Az ingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződés alapján egyedül a feleség javára jegyezték be. Olvasónk most azzal a kéréssel fordult a föld ■ hivatal telekkönyvi részlegéhez. hogy az ingatlan felére a tulajdonjogot házastársi vagyonközösség jogcímén a javára jegyezzék be. Olvasónk tart attól, hogy esetleg korábbi elhalálozása esetén első házasságából származó gyermekeit kisemmiznék. Olvasónk a kérelméhez szeretné összegyűjteni a szükséges iratokat, azt kérdezi, mi a tennivalója. Elöljáróban, mielőtt a fele rész átjegyzésére rátérnénk, szeretnénk megnyugtatásul közölni, nem kell aggódnia, az első házasságból származó gyermekeket végrendelkezés hiányában sem érheti hátrány. A közelmúltban már írtunk hasonló ügyről, de többen rákérdeztek hasonló esetükre, mint most K. Z. biator- bágyi olvasónk is. ő már írt egy kérelmet a földhivatalnak, amihez a felesége által írt és két tanú aláírásával ellátott nyilatkozatot készíttetett. Ebben a felesége arról ftyilatko- zik, hogy az ott megnevezett ingatlant házastársával a házasság megkötését követően közösen vásárolták, és az ingatlan mindkettejük közös tulajdona. Olvasónk kérdezi, elfogadható-e az ilyen nyilatkozat, nem szükséges-e ennek közokiratba foglalása? Minthogy a nyilatkozat teljes tartalmát nem ismerjük, így felelősséggel nem tudunk nyilatkozni, egy azonban biztos, minthogy nem tulajdonjog átruházásáról van szó, nem szükséges a közokiratba foglalás. A nyilatkozatnak olyképpen kell szólnia hogy K- Z.-né (a feleség) feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja ahhoz, hogy az ingatlan (itt meg kell nevezni az ingatlan jellemző adatait) felére a tulajdonjogot — házastársi vagyonközösség címén — férje, K. Z. javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, mert ő a házastársa, az ingatlan „közszerzemény”, és a fele-fele arányú tulajdon- szerzés felel meg az igazságnak és a valóságnak. / Egyébként a családjogi törvény értelmében a házassági életközösség tartama alatt szerzett vagyontárgyak — a különvagyonhoz tartozókat kivéve — a házastársak osztatlan közös tulajdonában állanak, akár együttesen, akár kü- lön-külön szerezték azokat. Ebből következően, mondja egy hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság, ha az ingatlan megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződést csak az egyik házastárs kötötte is, a törvény rendelkezése alapján a másik házastárs is tulajdonossá válik. Ha tehát a szerződést egyedül kötő házastárs később — akár a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése előtt vagy annak bejegyzése után — hozzájárult ahhoz, hogy a tulajdonjogot fele részben a házastársa javára is bejegyezzék, nem tuIflDgyan bírálták eS a kártérítési igényeket? Érvény! szereztek a törvénynek Az üzemi baleset miatt károsult mezőgazdaság! termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és munkaviszonyban állók) kártérítési igényei elbírálásának törvényességét vizsgálták nemrégiben a megyében az ügyészségek. A vizsgálatok arra kerestek választ, törvényesen bírálják-e el az üzemi baleset miatt károsultak kártérítési igényeit? Vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy a szövetkezetek anyagi felelősségével kapcsolatos jogvitákban a szövetkezeti döntőbizottságok eljárásai összhangban állnak-e a jogszabályokkal és a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveivel. A VIZSGALATOKAT a múlt évre vonatkozóan kellett lefolytatni, azoknál a szövetkezeteknél, amelyeknél nagyobb számban fordultak elő üzemi balesetek. Pest megyében az ügyészségek 12 tsz-nél végeztek vizsgálatokat. Többek között megállapították, hogy a vizsgált tsz-ek mindegyike rendelkezik munkavédelmi szabályzattal. A szabályzatokat tekintve egynél észleltek hiányosságot, amely abban nyilvánult meg, hogy a szabályzat azt a rendelkezést tartalmazza, miszerint a munkavédelmi vezető a kárigényeket a szövetkezet döntőbizottságához továbbítja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tsz vezetősége a balesetből eredő kártérítési ügyekben való döntést jogellenesen elhárítja magától. A megvizsgált tsz-eknél múlt évben 848 üzemi baleset fordult elő. Ez a szám a tagok és alkalmazottak számához — 28 668 dolgozó — nem mondható nagynak. Az üzemi balesetet szenvedettek közül 72- en jelentettek be kárigényt és ezek közül a tsz-ek 42 kártérítési igényt teljesítettek, míg 30-at elutasítottak. A tsz-ek a 848 baleset közül csupán 15 esetben lépték túl azt a rendelkezést, amely szerint a sérelem bekövetkezését követően 15 napon belül kell a károsultat (halála esetén a hozzátartozót) kárigényének bejelentésére felhívni. Egyes tszr ekben a munkavédelmi vezető személyesen beszél a sérülttel, és amennyiben kárigénye van, úgy részére a kárfelhívásról szóló nyomtatványt átadja. A vizsgálatok adatai szerint a tsz-ek a kártérítés teljesítése elől indokolatlanul nem zárkóznak el. Abban az esetben, ha a kárigény kérdésében nem keriil sor megegyezésre, úgy a károsult vagy a hozzátartozója kérésére a szövetkezeti döntőbizottság határoz. A tapasztalatoík azt mutatják, hogy a szövetkezeti döntőbizottságok néhány kisebb jelentőségű hiányosságot kivéve tartják az előírt határidőket: határozataikat néhány esettől eltekintve 30 napon belül hózták meg. Azokban az ügyekben, amelyekben a döntőbizottságok 30 napon túl hoztak határozatot, a késedelmet általában a bizonyításkiegészítés okozta. Több esetben kellett ugyanis beszerezni különböző okiratokat vagy orvosszakértői véle ményt és ez nem kevés időt igényelt. Egyöntetűen az volt a megállapítás, hogy a döntőbizottságok igyekeztek kellően felderíteni a tényállást. Az ügy eldöntése szempontjából szükséges bizonyítékokat beszerezték, gondoskodtak szakértők vagy tanúk meghallgatásáról. É téren a vizsgálatok hiányosságokat nem tártak fel, ezért jogszabálysértő határozat miatt ügyészi óvás benyújtására nem került sor. A DÖN'JÖBIZOTTSAGOK gyakorlatában az összegszerűség vonatkozásában volt észlelhető némi bizonytalanság, ezt a megállapítást egyéb ként több példa is alátámasztja. A bizonytalanság magyarázható azzal a körülménnyel, hogy a döntőbizottságok nem tárgyalnak olyan sok ügyet, aminek következtében azután kellő tapasztalatra tudnának szert tenni. A döntőbizottságok határozataikat a tsz vezetőségének küldik meg, egyes esetekben az érintett tsz pénzügyi osztályának végrehajtás céljából. A határozatok végrehajtása körében vizsgálódó ügyészek mulasztást vagy hiányosságot nem észleltek. AZ ÜGYÉSZSÉGEK egyöntetű megállapítása szerint a megvizsgált tsz-ekben a döntőbizottságok eljárásaiban és ha tározataiban megfelelően érvényesülnek a jogpolitikai irányelvek. A döntőbizottságok törekedtek arra, hogy ér vényt szerezzenek az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek. Igyekeztek a törvényes rendelkezések keretei között az okozott hátrány kiegyenlítésére. Az eljárások időszerűsége megfelelő. Néhány esetben azonban a tárgyalás jobb előkészítésével, az ügyintézési határidőt megtartva, megala pozottabb határozatot lehetett volna hozni. A vizsgált ügyekben szükségtelenül elrendelt bizonyítási eljárás nem volt tapasztalható. A döntőbizottságok eljárásuk során nem szereztek tudomást olyan kifogásolt gyakorlatról, amely nem volt eljárásuk tárgya. Ennek következtében az illetékes szervhez jelzéssel nem éltek Tevékenységükről a döntőbizottságok a közgyűlésen vagy a küldöttgyűlésen beszámoltak és beszámolójukat a tagság elfogadta. AZ ÜGYÉSZSÉGI vizsgálatok arra is lehetőséget adtak, hogy a döntőbizottságok elnökei és tagjai konzultálhasi sanak a vizsgálatot végző ügyészekkel. Konzultálásra és tanácskérésre azonban nem csak a vizsgálatok alkalmával van lehetőség. Az ügyészségek mindig szívesen adnak jogi tájékoztatást, erre azonban elég ritkán kerül sor. A megyében működő ügyészségek közül csak a nagykátai és a váci ügyészség jelentette azt, hogy egy-egy alkalommal kértek tőlük jogi tájékoztatást. ___ Dr. Varga Emil lajdonjog átruházásáról, sót nem is a közös vagyon megosztásáról, hanem csupán a törvény alapján már a házastársa által is megszerzett tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséről van szó. Erre a telekkönyvben nem szereplő házastárs igényt tarthat, ezért a fent említett féle okiratot kell elkészíteniük és egy kérelmet a bejegyzéshez. M. K. olvasónk a múltkori tanácsunkra azt kérdezi, hogy ebbe az eljárásba be kell-e vonni a tanácsi szervet is. Véleményünk szerint igen, mert egy hatósági igazolásra is szükség van a házassági anyakönyvi kivonat alapján, amely igazolja azt a tényt, hogy a szerzett ingatlan a házasság megkötése után történt. • Az Ingatlant vásárlók tulajdonjoga nem jegyezhető be azzal a tulajdonosíárssal szemben, aki illetőségét nem adta el. D. R. olvasónk felháborodottan írt arról, hogy távollé- tében anyja írta alá a testvérek által készített adásvételi szerződést. Amikor ő erről tudomást szerzett, tiltakozott, ennek ellenére az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyezték a tulajdonosváltozást. Olvasónk csak a bejegyzést követően kapott értesítést a földhivataltól, amit szintén sérelmez. Ez utóbbit nem sérelmezheti olvasónk, mert érvényes rendelkezés szerint a tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot a tulajdoni lapon történt bejegyzés után kell kézbesíteni az érdekelteknek. Azzal sem sértett jogszabályt a földhivatal, hogy a szerződés alapján a tulajdonjog-változást bejelentette. Űgyanis a hivatal akkor tagadhatta volna meg az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést, ha az adásvételi szerződésnek olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen- Jelen esetben olvasónk anyja írta alá a fia nevét. Ez az okiratból nem volt nyilvánvalóan megállapítható, sem az eladók, sem a vevők ezt - nem jelentették be, még azt sem mondjuk, hogy rosszhiszeműen elhallgatták. A földhivatalt hibáztatni a bejegyzés megtörténtéért tehát nem lehet. A bíróság előtt azonban ez a határozat 30 napos határidőben megtámadható, tehát peres és nem pedig peren kívül eljárásban kell kérni a bejegyzés hatálytalanítását, mert o szerződés érvénytelen. Ugyanis a vevők tulajdonjoga nyilvánvalóan nem jegyezhető be azzal a tulajdonostárssal szemben, aki illetőségét nem adta el. Dr. M. J. Mi less a manta lakásával ? A lakás nagy érték. Érthető, hogy ha valaki hozzájut — akár csak bérlemény formájában is —, biztosítani akarja azt gyerekei, családtagjai számára. Szülő és gyerekek között gyakran vetődik fel a kérdés, hogyan lakhatnának azonos jogon a lakásban. Hiszen a gyerek, amíg fel nem nő, családtag, és nagykorúvá válása idején is csak szívességi lakás- lasználó anyja-apja otthonában. Persze, ez harmonikusan együttélő családtagok esetén nem jelent (nem jelenthet) problémát. Sokszor azonban maga a szülő aggályoskodik, biztos-e az, ha „valami történik vele”, a gyereke bérlőként maradhat a lakásban. Nos, megnyugtatásul közöljük, hogy ilyenkor két lehetőség is kínálkozik. Ha legalább egv év óta együtt lakik szülő és felnőtt gyermeke, akkor mód van arra, bogy bérlőtársi bérlemény váljék a szülői lakásból. Vagyis a gyereket egyenlő jogokat élvező bérlőtárssá jelölik ki. A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást egymással házastársi, illetőleg közeli hozzátar tozói kapcsolatban nem álló személyek részére — írásbeli kérelmükre — bérlőtársi bérleményként csak akkor utalhatja ki, ha ezt a lakásba való együttes beköltözésük előtt ké rik. A lakás a bérlő és a kö zell hozzátartozója részére - írásbeli kérelmükre — bérlőtársi bérleményként akkor is kiutalható, ha az érdekeltek a lakásba* nem együtt költöztek be, de abban legalább egy év óta együtt laknak. A bérlő le is mondhat a lakásbérleti jogviszonyáról — vállalati bérlakás kivételével — a gyermeke javára. Ennek a lemondásnak az érvényesítésé hez is ez kell, hogy a hozzájárulást írásban kérjék a la kásra további bérlőkiválasztási joggal rendelkező szervtől. Az esetek nagy számában nincs mód arra. hogy a felnőtt gyermek — esetleg már új csa ládjával — a szülői lakásba költözzék. A mama éim csak egy garzonban vagy egy szoba-konyhában lakik. Ami csak neki elég. de kár lenne veszni hagyni. Mert a fiataloknak életkezdéshez Jó lenne. A jelenleg érvényes jogszabály szerint, ha a bérlő meL hal, és nincs a lakásban más, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult (lehet t bérlőnek bérlőtársa, eltartója) altkor a gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermeket is) akkor is folytathatja a bérleti jogot, ha a bérlő halálakor nem lakóit ugyan a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt lakásigénylését lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. Magán tulaj donban levő lakás esetére ez nem vonatkozik. Nézzük azt az esetet, ml kötelessége az elhalt bérlő gyermekének abban az esetben. ha nem folytatja szülője lakásbérleti jogviszonyát. Mert azt ugye nem mondhatja, hogy semmi köze a lakáshoz. Csináljanak a benne maradt hol mivel azt, amit akarnak. Aki örököse valakinek, nemcsak jogokat szerez, hanem ha kor látozott mértékben is) helyt kell állnia az örökhagyó helyett. Ha a lakásbérleti jogvi szony a bérlő halála miatt szűnt meg, az örökösnek a la kasban maradt hagyatéki tárgyaltat az örökhagyó halálát követő kilencven napon belül el kell szállítania. A bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkákat azonban nem kell elvégeztetnie, és azok költségét sem kell megtéríte nie. Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szál Htja el, az üresen hagyott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék az örököst terhelik. Dr. Kertész Éva Etl&s vezetők Pelcete sarok szerdán A közelmúltban a következőktől vonták be vezetői engedélyüket ittas vezetés miatt: Viliing Ferenc, gépszerelő, Dán- szentmiklós, Tessedik S. u. 24., 5 hónapra, Varjasi Zoltán autószerelő, Albertirsa, Baross u. 6., 2 hónapra, Tóth Attila ága- zatvezető-helyettes, Albertirsa, Kossuth u. 13., 4 hónapra. Diószegi Béla, MÁV-alkalmazott, Albertirsa, Somogyi Béla u. 47., 2 évre. Gór Tamás, szerelő, Cegléd, Aranymeggyes szél 45., I évre, Babai Ferenc, tmk-szerelő, Cegléd. Puskin u. 2., 1 évre, Mari Pál, lőtérgondnok, Cegléd, Tanítóföld XII. 38, 1 évre, Fehér János, segédmunkás, Abony, Abonyi L. u. 98., 1 évre, Kele László, bedolgozó, Tápiógyörgye, 1343/b„ 2 hónapra, Tar- bai Ferenc, autószerelő, Szentmártonkáta, Vasút sor 43., „B” kategóriájú engedélyét 3 hónapra. Gyarmati István, gépkocsivezető. Tápiószele, Jászberényi u. 61., 3 hónapra, Pittlik László tetőfedő, örbottyán, Bajcsy-Zs. u. 104., 2 hónapra; Drajkó János fűtő, Vác, Telep u 2—4., 2 hónapra; Kiss József csőszerelő, Penc, Rákóczi u. 39.,-3 hónapra: Mikes György műszerész, Sződ, Árpád u. 8., 1 év 7 hónapra; Zachár Lajos gépkocsivezető, Vác, Matejka u. 16., 1 évre; Baranyi Lajos lakatos, Nagymaros, Martinkovics u. 155., „A” kategóriájú engedélyét 1 évre; Bense Margit kozmetikus, Zsámbok, László u. 50., 2 évre; Rajé István betanított asztalos, Kerepestarcsa, Pozsonyi u. 55., 2 évre; Gróf Gábor bedolgozó, Kerepestarcsa, Szabadság u. 52., 1 év 6 hónapra; Kurucz László betanított munkás, Kerepestarcsa, Kiss J. u. 73., 1 évre és Lapu István vízvezetékszerelő, Zsámbok, László u 46., 1 év 6 hónapra. Katona Já. nos, művezető, Tápiószele, Vörösmarty u. 38., „B” kategóriájú engedélyét 3 hónapra, és Kékesi István, kazánfűtő, Nagykáta, Kossuth L. u. 3., 1 évre.
