Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

lélkülözSieteffen ékszíjak A Taurus Műszaild Gumigyár üllői részlegében havonta 50 ezer darab különböző inéretű ékszíjat gyártanak egy, a közelmúlt­ban bevezetett új technológiával. Képünkön: Tóth József tar­goncával emeli fel a mezőgazdasági gépekhez és az Ikarus-au- tóbuszokhoz szükséges ékszí jakat Hancsovszki János felvétele Ha a gyes letelik Kétszeres hátrányban A MINAP ARRÖL beszél­gettünk a barátaimmal, hogy vajon szükségszerű-e a gyes­ről visszatérő nők hátrányér­zete. Mindannyiunknak van ebből a témából tapasztalata. Kinek.úgy, hogy saját bőrén érezte, kinek úgy, hogy felesé­ge, kolléganője járt hasonló ci­pőben. Több, a kisgyermekes anyá­kat védő, támogató rendelet született az utóbbi időben. Ar­ra azonban, hogy emberileg miként ítéljük meg őket — nem lehet rendeleteket gyár­tani. Nem lehet szabályokat alkotni arra, hogy az amúgy is kisebbfajta krízist megélő nőt ne tekintsük csupán-átme- neti állapotban leledző egyén­nek. Épp elég gond 3—6 év után egy-két pici gyermeket be­szoktatni az óvodába, bölcső­débe. Mindezt úgy, hogy az az ember kényszerképzete, még a munkahelyén is ' a gyerme­ke kétségbeesett sírását hall­ja. , . Közben a több éves kiesés miatt amúgy is hátrányban van. De akar dolgozni! Nem­csak úgy átabotában. Igazán! A munkát kísérő jóleső siker­élményért. Már kezdene berá- zódni, már-már azt hiszi, hogy újra beindult a gépezet, ami­kor csöng a telefon; a gyerek beteg. S elfelejt sikerélményt, már-már megfogalmazódott ötletet, és rohan az óvodába. Hívja az orvost és közben ret­teg. Főleg a gyerekéért. De retteg azért is, hogy mit szól­nak. Mit szól a főnök, a kol­léga? Sajnos, aggodalma nem alap­talan. A beszoktatás ideje alatti gyakori betegségek szin­te törvényszerűen keltik azt a benyomást, hogy na. erre sem lehet számítani! Nem rosszindulat szüli ezt a véleményt, hisz végűi is helyt­álló! Hogy lehetne számítani olyan munkaerőre, akit bár­melyik pillanatban elhívhat­nak az asztal mellől? Eddig még helyes is a következte­tés. De a nők többsége meg­próbál megoldást keresni. Eddig azért, mert nem tu­dott elegét tenni a vele szem­ben támasztott, követelmények­nek. Most már dolgozik ugyan, de gyötri a gondolat: nem kel- lene-e mégis inkább a gyere­ke mellett lennie? Tehát cső­döt mondott, mint anya és mint munkaerő is. A mérleg hol jobbra, hol balra billen. Két dolog, viszont biztos. A Ielki- ismeretfurdalás megmarad a gyerékével szemben, de mun­kaerőként mégsem lesz egj'en- értékű. Akkor sem, amikor, már megszokták a gyerekek a kö­zösséget, amikor mór-nem keli betegállományba menni. Neki mindig többet kell letenni az asztalra, mint bármelyik férfi­nak vagy gyerektelen nőkol­légájának. ÉS MINDENNEK az elvá­rásnak meg is tud felelni ma­ximálisan. Ha nem úgy kez­dődnek a vele kapcsolatos mondatok: „ja. akinek kis­gyermekei vannak! Hát ő az­tán biztos nem ...” Ide be le­het helyettesíteni bármit, tet­szés szerint. Ha úgy tekintenénk, hogy természetes tőlük a jó teljesít­mény — máris könnyebb len­ne nekik. Érdemes lenne kipróbálni, mindannyiunk jobb közérze­téért. B. K. Ballagás „Menj tovább az úton, Vigyél el, mindent ebből a házból, amit két karod és jó szíved elbír. Mi még figyeljük lépteid, de töbfoé már nem segíthetünk.” (Pbiiiip Larkin) A monori gimnazisták és közgazdasági szakkö­zépiskolások ballagási meg­hívóján az idén is szép és megható az idézet, amit vá­lasztottak. Négy nappali ta­gozatú és egy levelező osz­tály köszönt el szombaton az iskolától, s a búcsú me­gint — bár évről évre is­métlődik — páratlan ese­mény volt. Matrózruhás diáksereg, malomeréknyi csokrokat, celofánba bur­kolt virágcsodákat cipelő szülői, rokoni és baráti so- kadalom hullámzott már a kora délelőtti főtéren is, s a parkoló kocsik is elözön­lőitek minden talpalatnyi helyet. Talán sosem volt még ekkora tömeg és so­ha ennyi virág ... Elbúcsúztak a nagy diá­kok. Négy esztendő hosszú — ezt várták könnyel, em­lékezéssel, köszöntőkkel, út- ravalóul kapott mondatok­kal. Tegnap már nekivesel­kedtek az írásbeli érettségi vizsgának, a határkő azon­ban már ott fehérük mö­göttük — és azon túl új is­kolák, új életszakasz kez­dődik mindannyiuk számá­ra. A búcsúzásra választott idézet azonban sze­rencsére nem pontos, példa is van már rá, nem egy: az alma mater figyel, és segít is, ha öreg diákjai vissza­visszatérnek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1985. MÁJUS 14., KEDD INem forog kacsalábon, de... Szegénylegények bujdostak erre A Babádi Állami Gazdaság tornyoslöbi vendéglátó köz­pontjának vezetője, Szabados Gyula kalauzol a szinte napon­ta cserélődő, csendet, nyugal­mat kereső hazai és külföldi vendégeknek nyújtható szóra­kozási lehetőségek között. Nem feledkezik meg a vendégfoga­dó szolgálatairól sem, ahol a vendégek egyéni szájíze szerint ízesíti a kívánt ételeket a konyhaművészet avatott mes­tere, Gyapjas László. Gycimrőn Nézz reám! A Raplis Péter című mese­játékot mutatják be május 26-án, vasárnap délután 3 órakor Gyömrőn, a Petőfi Sán­dor Művelődési Házban. Másnap, hétfőn, 19 órakor Nézz rám és énekeljünk cím­mel Korda György műsorát te­kinthetik meg az érdeklődők. Közreműködnek még Balázs KTárc mm ms»r. mti# m re. Kékesi János és Kangyal Ferenc. Kedvelik is ezt a csodálatos környezet övezte fogadót az IBUSZ turistái. Az épület, bár nem forog kacsalábon, az 1800- as években klasszicista stílus­ban épült, kétszárnyú éttermé­vel, pincebárjával maga is lát­ványosság. Az erdővel körül­ölelt, pusztai tájba illő vastag nádtetős istállók körül nem­zetközi méretű lovas akadály- pálya, ahol 40 értékes verseny­ló közül választhat a lovagolni vágyó vendég, akit neves szak­emberek avatnak be a lovaglás tudományába. Naponta lovas­bemutatót is tartanak, -ahol részt vesz az a harminc csiz­más, piros-fehér lovaglómezbe öltözött tanuló is, akik már tu­dorai a pusztai mesterségnek. Mert lovasiskolát is működ­tet a gazdaság. A fővárosból, ts sok a ven-, dég, neves írók, alkotóművé­szek, nagynevű színészek. A Példát mutatva másoknak A Hazafias Népfront gyöm- rői nyugdíjascsoportjának tag­jai fennállásuk legjelentősebb bemutatkozására készülnek. Néhány héttel ezelőtt kezdő­dött el a szervező munka, a május 31-én este 6 órakor' a Petőfi Sándor Művelődési Ház­ban bemutatandó kulturális műsorra. Eddig csak házon be­lül láthatták, hallhatták a cso­port énekeseit, táncosait, most a közönségnek is bemutatkoz­nak. Ezen a napon kétórás vidám estre várják a gyömrőieket. Az aktívák hamar eladták a 30 forintos belépőket, s így már előre biztosított a telt ház. A rendezvény teljes bevételét az épülő Nemzeti Színház ja­vára ajánlotta fel a nyugdí­jascsoport, akik közül sokan maguk is megvásárolták a be­lépő alapjául szolgáló téglaje­gyet. HOGY VÁSÁRLÁSUNK öröm-e vagy bosszúság, az nemcsak a kereskedőktől függ, hanem az ipartól is, attól; hogy van-e elég áru a polcokon. De azt senki nem vonja kétségbe, hogy a boltok, áruházak kor­szerűségéért, naprakészségéért a kereskedők a felelősek, ők az igazi gazdák. Az a tény, hogy az 1985-ös költségvetés nem tervezi a belföldi felhasználás csökkentését, a lakosság reál- jövedelmei és a beruházások nőnek, valamint a szabályozók megváltoznak — új gazdálko­dási környezetet teremt a ke­reskedelem számára. A paletta színesítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Lehetővé vált például, hogy a termelők és a kiskereskedők is „nagy kereskedjenek”, így oldódhatott a nagykereskede­lem merev szervezetrendszere, megszűntek az eset’, területi monopolhelyzetűk. A ma már nem is olyan új, majd négy­éves üzemelési formák kulcs­szava az önálló gazdálkodás és a jövedelmezőség. A boltok és vendéglők hat­van százaléka működik 1985- ben korszerű módon. Ezek az üzletek javítják a kiszolgálás színvonalát és az áruellátást, növelik a vállalati nyeresé­get, dé sajnos, gyakori a fo­gyasztók becsapása, és többen bontanak fel szerződést, mint ahogy az kívánatos volna. Az áruházak, raktárak, szál­lodák szinte mindegyike ha­ti; szafaátyozók a kereskeddsmben A felelősség is nagyobb vendégek vadászhatnak is, ha nem akadályozza a tilalom. A legendás betyárbúvóhelynek számító Pótharaszti erdő nyúl­ványa biztos rejtekhelyét nyúj­tott a zsandárüldözte szegény- legényeknek, ma pedig az ap­róvadaknak. KTKl Alig egy kőhajításnyira, a közeli Gyálon, az „aikasztófa- halmon” végezték ki Bogár Imrét, a híres betyárt. Köny- nyű homokfutókon kocsikázhat a vendég, kezébe adják a gyeplő^ is, s a szűk erdei uta­kon riasztgathatják. a bámuló őzeket, dámvadakat. A nyáron különben az el­múlt évhez hasonlóan Horváth Sándor és Ludvig János a bu­dai vár macskaköves utcáin fu­varozza a szépséges látniva­lókban gyönyörködő külhonia­kat. A közeljövőben megvalósít­ható tervekbe is beavat a ven­déglátás tudományát alaposan ismerő Szabados Gyula. Még az idegenforgalmi szezon meg­kezdése előtt elkészítenek két tenisz- és két tekepályát. Terv­be vették az úszómedence épí­tését is, természetesen a szau­na sem maradhat el. Szép kirándulást ígér a kö­zeli, volt községi legelő rézkori települése és a feltárt avarkori temető; kincseit a Nemzeti Múzeum őrzi. Erről a helyről így ír a je­lenkor közelmúltban itt járt tudós régésze: „Jellegzetes ho­mokbuckák bájos kis akácer­dőkkel. A legelő mélyebben fekvő részén több apró, ked­ves tavacska van, valóban esz­ményi települési hely a rézkor emberének, Kr. e. 2500—1800- ig. A hely védett a mélyebb fekvés miatt. Kr. u. 670 táján ugyanerre a helyre az avarok települtek le, ahol a feltárt te­metőjük is volt.” Kiss Sándor Labdarúgás Döntetlen a rangadón LABDARÚGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY A-CSOPORT: Pilis—Monor I-I (1-1), Pilis, 700 néző, vezette: Sebők (jól). Szép számú közönség előtt a pilisiek kezdték jobban a já­tékot, de az 5. percben mégis a mononíák szerezhettek vol­na vezetést, egy támadásuk után a kapufát találták telibe. Egy percoeí (később a mono­nak az oldalhálóba lőtték a labdát. Ezt követően fölénybe ■kerültek a bajnoki címről ál­modozó pilisiek. Gáspár J. a félidő lefújásáig nem kevesebb mint négy tiszta gólhelyzetet hagyott kihasználatlanul. Bor- gula és Gajdos is az élen járt a helyzetek kihagyásával. Utóbbi némileg jóvátette hibá­ját, mert a 29. percben 18 mé­terről óriási lövéssel vezetést szerzett, a hazaiaknak. Hat perccel a félidő befejezése előtt durva védelmi hibából Gáspár Gy. megszerezte a mo­nonak egyenlítő gólját. Szünet után jobbára ala­csony színvonalon folytatódott a játék. A helyiek görcsösen erőlködtek, a nagy tétet nem tudták elviselni és sorozatban hagyták ki a helyzeteket. A monoriak dicséretére legyen mondva: remekül küzdöttek, önfeláldozóan rombolták a he­lyiek támadásait. Érthető, hogy a lefújás után a vendégek vol­tak a jobb kedvűek, mert igen értékes pontot szereztek az ezúttal igen mérsékelt telje­sítményt nyújtó Pilis ellen, s rászolgáltak a döntetlenre. A Pilis nagy csalódást okozati játékával, s ez a döntetlen valószínűleg a bajnoki cí­mükbe kerül. IFI: Pilis—Monor 3-0. A he­lyi fiatalok akár nagyobb arányban ia győzhettek volna a gyengén játszó vendégek el­len. G. F. Gödöllői EAC—Gyömrő 3-1 (1-1). Gyömrő, 200 néző, vezet­te: Mák. Meglepetésre a kieső helyen álló gyömrőiek kezd­tek jobban, s már az első ne­gyedórában több ígéretes ak­ciót vezettek a vendégek ka­pujára. A 24. percben egy be­adást kiejtett az egyetemista portás. Nagy F. résen volt, beadása* Szűcs S. közelről po­fozta a hálóba. Már-már úgy tűnt, hogy ez marad a félidő eredménye, amikor a 42. perc­ben — túl szigorúan — bünte­tőt ítélt a fiatal játékvezető a gödöllőiek javára. Az aján­déknak minősíthető büntetővel egalizáltak a bajnokságra'tö­rő vendégek. Szünet után az első húsz percben jobbára a gyömrőiek támadtak, ezután viszont el­fáradtak. A 66. percben a gyömrői Nagyot letalpalták a 16-o.son belül, de a bíró sípja ezúttal néma maradt. A 73. percben egy védelmi megin­gást követően vezetéshez ju­tott a fölénybe került Gödöllő, majd öt perccel a befejezés előtt bebiztosították győzelmü­ket. Nem várt jó iramú, küzdel­mes mérkőzést vívott a két együttes. A tabellán lévő he­lyezési különbség csak az utol­só negyedórában mutatkozott meg. A gyömrőiek derekasan küzdöttek, s ha erővel jobban bírják, könnyen meglepetést szerezhettek volna. Ezzel a győzieleme! a GEAC ismét át­vette a pilisiektől a vezetést, a tabellán. G. J. KÉZILABDA MNK Itt említjük meg, hogy a gyömrői férfi kézilabdázók holnap, szerdán délután fél 4- kor az országos MNK kereté­ben a Hőgvészi Helyibar NB II-es gárdáját fogadják. G. J. Kulturális program Gyömrőn, kedden 16 órától: a furulyaszakkör és az asztali- teniszklub foglalkozása. Az úttörőházban, 9-től és 14.30- tól: orosz: 15-től: bábszakkör összejövetele. Monoron, 15.30-tól. 17-től és 18-tól: művészi torna. mhh Monssü Monoron, kedden X8 és 20 órától: Ezüstnyereg. Vecsésen, 17.30-tól: A város hercege I—II. Hálás szívvel mondok köszöne­tét mindazoknak, akik szeretett édesanyám Bzv. Czihat Károtyné temetésén Monoron részt vettek vagv fájdalmamat bármilyen mó­don enyhíteni igyekeztek és rész­vétüket fejezték ki Karasz imréné. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) FELMERÜLHET A KÉRDÉS, mi lesz, ha a vállalati jövedel­mi különbségek növekedésé­vel egy-egy cég a csőd szélére jut? Nos, a kereskedelmi vál­lalatok között nincs vesztesé­ges, igaz, alaphiányos akad. Ezeknél a minisztériummal kö­zösen keresik majd azokat a módszereket, amelyekkel az alaphiány megszüntethető. A gazdálkodásban új elemnek számít majd a ' kereskedelmi hitel, az árufedezeti kölcsön. Lehetővé válik ezután is — a közelmúltban már több példa volt rá —, hogy a kereskedel­mi vállalatok, szövetkezetek Idegen forrásokat is — kötvény és más formában — bevonja­nak céljaik megvalósításába. A gazdasági szabályozás to­vábbfejlesztése során arra tö­rekedtek a szakemberek, hogy a kereskedelmi vállalatok szá­mára olyan feltételeket alakít­sanak ki, amelyek kellő érde­keltséget, egyben gazdasági kényszert létesítenek a vállal­kozó típusú magatartás kiala­kításához — nyilatkozta And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár. BAR SZIGORÚBB a gazdál­kodási környezet, nagyobbak a követelmények — az önálló­sággal nő a felelősség is! —. a szabályozók hatékony munka esetén a kereskedelem vala­mennyi ágában garantálják a vállalatok és szövetkezetek eredményes működését. E. L. A bérarányosán növekvő jö­vedelemelvonást ezek a gaz­dálkodó szervezetek csak fo­kozatosan képesek elviselni, ezért az adók számukra ala­csonyabbak. Az a tény, hogy az élőmunka drága, más gaz­dasági döntést is indukálhat — például a nagykereskedel­mi vállalatok nem nyitnak majd annyi butikot, mint ed­dig —, hallottam egy szakma­béli vezetőtől. Az új vállalatvezetési for­mák bevezetésével fokozatosan megszűnik a minisztérium tu­lajdonosi jogainak gyakorlása. A minisztérium operatív irá­nyítás helyett a törvényességi felügyeletet látja majd el. Ugyanakkor a fogyasztásicikk- " kereskedelemben és a vendég­látásban az Országos Anyag- és Arhivatal a Belkereskedel­mi Minisztériumra ruházza a piacfelügyeleti funkcióit. Ép­pen a verseny es a zavartalan áruellátás érdekében olykor meg kell előzni a forgalmi za­varokat vagy azokat elhárí­tani. Mindehhez több piaci in­formációval kell rendelkeznie majd a minisztériumnak is, , Bár arra számítanak, hegy csökken a beavatkozásuk szá­ma: ez attól függ elsősorban, akadozik-e valamilyen cikkből a termelés. marosan jövedelemérdekelt­ségben dolgozik majd. Ezzel párhuzamosan a vállalati köz­pontok feladata is változik: egyre inkább a hqsszú távú üzletpolitika kidolgozása, a stratégiai döntések meghoza­tala, a nagyobb beruházások válnak fő teendőikké. A szer­ződéses üzletek gondját-baját intézendő pedig áruforgalmi, elszámoltatási funkciók ellátá­sára csoportok alakulnak maid — érdekeltségi alapon mű­ködve! Már megjelent a hivatalos értesítőben, hogy mely keres­kedelmi vállalatok hova sorol­nak, vállalati tanács vagy vá­lasztott vezetés irányítja majd a céget. A gazdálkodó szervek egy részénél 1986 a határidő. A Merkur és a Gyermekélel­mezési Vállalat — sajátossá­gaik miatt — kivételt képez­nek. AZ ÉLŐMUNKÁVAL való takarékosságra ösztönöz az új szabályozórendszer, és ez a ke­reskedelem egyes ágazataiban speciális helyzetet teremt. Vi­lágos, hogy az élelmiszerbol­tokban és a vendéglőkben nem . lehet, nem is szabad csökken­teni mindenütt az eladók, pin­cérek létszámát,, sőt van ahol kevés ember jut a pult mögé.

Next

/
Thumbnails
Contents