Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
6 1985. MÁJUS 11., SZOMBAT / Mozgáskorlátozottak Akár házhoz is viszik a munkát Adómentességet kapott az egyesület A magas számok itt természetesen nem pozitívumot jeleznek, inkább azt, milyen nagy szükség volt megalakítani ezt a közösséget. E mozgalommá szélesedett torma elsősorban az önaktivitásra épít, célja: segíteni a társadalmi beilleszkedést. Minden olyan feladatot magára vállalt, amit más szervezetek nem látnak el érdekükben. Tehát hiányt pótol. Elhivatott egészséges emberek segítségével maguk irányítják az egyesületet. Mégis, mi a legnagyobb gondjuk, amin segíteni lehet? Személyes kapcsolatok — Legnagyobb gondunk a foglalkoztatás és egyben a jövedelemszervezés — válaszolja dr. Chikán Csaba, a mozgás- korlátozottak váci egyesületének elnöke. Majd így folytatja: — Nem oldhatunk meg egy csapásra mindent, ehhez jogszabályok kellenének, mi csak ötleteket vetünk föl. Felismertük, hogy vannak, akik egyáltalán nem alkalmasak semmiféle munkára, sokan közülük nem is mozdulhatnak ki a lakásból, ezért számukra speciális, otthon végezhető tevékenységeket keresünk. Nem könnyű ilyet találni. Csak a személyes kapcsolatoknak köszönhetjük, ha akad. Mivel helyi vállalatok, üzemek nem jelentkeztek, hogy munkát adjanak, Solymárról és Budapestről hozzuk a szerelni, tűzni, ragasztani valót. Sajnos, ez jelentősen növeli költségeinket, s csökkenti a keresetet. Nincs raktárunk se, így azonnal szét kell hordani a munkát. Nagy Ferenc társadalmi munkában, saját gépkocsiján csinálja ezt. Rögtön meg is tanítja a munkaműveleteket. Ügyelünk arra, hogy csak olyanhoz kerüljön munka, aki el is tudja végezni. Saját ér-’- dekünkben is vigyázunk erre, hiszen egy-egy rakomány elhozott anyag értéke meghaladja az egyesület összes vagyonát. — Tehát önálló jogi személyek? — Igen, azok vagyunk. Saját folyószámlánk van, amire négy forrásból kerül pénz: 18 százalék tagdíj, 8 százalék tanácsi támogatás, 5 százalék az országos szövetség támogatása. A további kétharmad rész pedig vállalatok, szövetkezetek, dolgozókollektívák és pártoló tagok adományából adódik. A forrásainkból kitűnik, milyen esetleges a pénz nagyobbik része. — Milyen munkák elvégzését vállalnák, ha netán helyi vállalatok vagy szövetkezetek elhatároznák, körülnéznek házuk táján és keresnek valamit? — Kis terjedelmű munkadarabok legvenek. ne kelljen nagy ügyesség hozzá, se speciális szerszám. Ügy kalkuláljuk a vállalási árat, hogy abból mindig maradjon az egyesületnek újabb munkák keresésére és elszállítására. Két évig méltányosságból elengedték az adónkat, mivel kis volumenű, nem is rendszeres munkákról Volt szó. Most született meg a me- 'A Ha ez a kis kocsi nem volna, aligha jöhetnének ki kettesben Mártó- nék „azzal a kis földdel megpróbálkozni”. A szerző felvételei Az erős férfikéznek meg kell szoknia az aprómunkát. Paulisrsák Zoltán a mágneses ábécét állítja össze. gyei illetékhivatal döntése, egy számunkra kedvező jogszabály értelmezésében, miszerint tevékenységünk elsősorban a beteg emberek rehabilitációs foglalkoztatósát szolgálja, ezért adómentes. A Pénzügyminisztériumhoz benyújtott kérvényünkre, hogy engedjék el az egyébként egyesületek esetében kötelező társasági adót, kedvező válasz érkezett. Megfelel a minőség A bíróság épületéből, ahol az elnök dolgozik, ellátogattam az egyesület irodájába is, ahol éppen indulásra készen volt Nagy Ferenc és Ivánkáné Poliak Agnes. Munkát visznek és kész munkát hoznak el egykét helyről. A szomszédos Iroda melletti szobából a lobbi csecsebecse közül Nagy Ferenc kiemel két tömött műanyag zsákot, aztán mutatja, ... melyikkel mit kell csinálni. A beérkezett munkákat is láthatom: már készrecso- magolt mágnes es bétűkirakó tábla gyerekeknek. Eladási ára száz forinton felül van, akik összeállították és csomagolták, mindössze néhány forintot kapnak darabjáért, pedig aprólékos, pontos munkát kíván. Szokolyán már közel a házukhoz Pauliscsák Zoltán feleségét vesszük fel a Wartburg kombiba. Bevásárolt és növekvő terhével egyre nehezebb neki feljönni az emelkedőn. Rögtön megérkezünk. A férj a konyhai heverőn ül, mikor belépünk. Mindkét lábát elvesztette egy elromlott féarendszerű teherautón. A fiatalasszonynak ez lesz a harmadik szülése, de lehet, hogy a harmadik gyerekkel a negyedik is megjön. — Két szívhangot hallott az orvos — mondja az asszony. — Persze, a magáét meg a gyerekét — vicceli el Nagy Ferenc a szót. — Na. lássuk a munkát! Kész vannak vele? — kérdi. Az erős felsőtestű férfi a szobából hozza az elkészített mágneses kirakó ábécét. Megfelel a minőség, nem potyognak le a betűk a mágneses gombokról. A munkadíjat is ki kell fizetni, szokásuk szerint azonnal, az áru átvétele után meg is teszik Nagy Ferencék. Most azonban csak 18 forint jár, ötszázat már előre felvettek, mert ilyenre is van lehetőségük a régi jó munkásoknak. A nyugdíj alacsony „A következő állomás Ftagy- inaros. Márton Lajost és újdonsült feleségét egy kis telken találtuk meg, néhány száz méterre lakásuktól. Üjsághírdetés alapján ismerkedtek meg, mindketten tagjai az egyésület- nek. Az asszonyka elektromos hajtású tolókocsin kísérte férjét, aki igyekszik használhatóvá tenni a terméketlen földet. Krumplit ültetnek majd ide. Minden lehetőséget ki kell használniuk a jövedelemszerzésre, mert a nyugdíj alacsony. Dudás Zoltán Növényvédelem Kiélezett helyzetben van május második hetében a növényvédelem; a késői kitavaszodás és az évszakhoz képest hűvös időjárás sajátos növényegészségügyi helyzetet teremtett. Egyelőre jelentősebb fertőzés nem ütötte föl fejét, ám rendszeresen igen alapos helyszíni vizsgálatokra van szükség, mert az esetleges felmelegedés nyomán várhatóan egyszerre „indulnak” majd a kórokozók, kártevők. Gondot okoz az is, hogy a megkésve fejlődő növények immár „erősebb” kártevőkkel találhatják magukat szemben, A nemrégen elvetett kukorica eléggé lassan kel ki, és a fiatal növények viszonylag hosszabb ideig vannak „együtt” az általában jelentős károkat okozó kukorica barkóval. Emiatt a gazdaságok sokfelé már meg is kezdték a vegyszeres védekezést. A gabonatáblák szépen mutatnak, ám a lassan-lassan időszerű felmelegedés megteremti a feltételeket a lisztharmatfertőzés kialakulásához. A növényvédelmi szakemberek erre jó előre felkészültek, és szükség esetén nyomban indítják a gépeket. Jelenleg csak repülőgépes védekezésről lehet szó, mivel a gabona már túlságosan magas ahhoz, hogy szántóföldi gépekkel végezhessék el a szükséges porozást. Azt, hogy a mezőgazdáknak nem kevés gondja van ezekben a napokban, jelzi: a veszedelmes kártevő, az úgynevezett vetés- fehérítő bogár pusztításával is számolnak. Ez valósággal lehámozza a növények zöld részét, és a visszamaradó ültetvény vigasztalan fehér-szürke képet mutat, bizonyságául annak, hogy nagyobb termésre már nem is lehet számítani. Ballagás - OTP-re A címet nem tréfának szántam. Beszéltem ugyanis egy édesanyával, aki közölte, most vesz fel ötezer forint személyi kölcsönt az OTP-nél, hogy érettségiző lánya ballagási költségeit kifizethesse. Hogy miért? Mert az osztály egységesen kitalált egy ruhafazont, nem is akármilyen kelméből, amit a helyi városban lévő ktsz meg is csinál, de bizony anyaggal együtt két és fél ezer forint lesz az ára. Még jó, hogy neki lánya van, mert a fiúk ballagási öltözete ennél is többe kerül. Azután ott van a bankettköltség. Természetesen a legdrágább szállodákban rendezik a bankettet, nem is akármilyen étlappal. Az előételben csak mellékesen szerepel a kaviár, a konyáik sem Lánchíd, hanem Napóleon. Ezen felül igénybe veszik a helyi taxiszolgálatot, mert speciálisan feldíszített taxikkal vonulnak majd végig a városán, és éjjelre is fenntartják ezeket, hogy elmehessenek velük szerenádot adni kedves (és nem kedves) tanárjaiknak. Még örülni fogok — mondta az édesanya —, ha az ötezer forintból futja. Nem tudom, szélsőséges-e a példa, de azt tudom, hogy nagyon sok szülőnek komoly anyagi gondot okoz az érettségivel járó pénzkiadások sorozata. Hol lehet megállítani? Ha valaki, akkor a pedagógus, pontosabban az osztályfőnök tehetne ez ellen. Azt ne várjuk, hogy valamelyik édesanya feláll majd a szülői értekezleten tiltakozni a várható kiadások miatt. Aki tehetősebb, azért nem tiltakozik, aki pedig kevésbé az, az szégyell tiltakozni, és bármilyen módon — nem tréfa, hogy akár OTP-re is — előteremti a szükséges összeget. Félreértés ne essék: az érettségi nagy dolog, a ballagás örök emlék a fiatalok életében. De vajon azon múlik-e az örök élmény, hogy milyen drága a badlagóruha, hogy mennyit költenek később a bankettre, vagy azon, hogy mennyire érzik az együvétartozás örömét és az elválás fájdalmát. Talán még nem késő a figyelmeztető, talán még nem késő kitalálni egy olcsó és ötletes megoldást a ballagási öltözékre. Megteszi egy egyforma nyaksál, kendő, kis kalap vagy akármi, ami nem kerül csak néhány vagy legfeljebb néhányszáz forintba. A pedagógusok segíthetnek, a fiatalok pedig gondolkodhatnak. És a szülők? Ne akarjanak ők sem túllicitálni — mert ilyen is van közöttük —, hanem tessék azokra gondolni, akiknek bizony gondot okoz a több ezer forintos pluszkiadás. S. M. Brigádnapló C ft wálasztutt név nemcsak védjegy A vecsési Ferihegy Tsz-bcn a szocialista brigádok versenyében a tavalyi esztendő teljesítményei alapján az üllői vasiparban dolgozó kollektíva, az Alkotás brigád tagjai nyerték el a Termelőszövetkezet kiváló brigádja megtisztelő címet. A brigád a hetvenes években alakult meg azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezet gazdasági fellendülésében eredményes munkát végezzen. Tagjai szerény, mindig segítőkész, összetett szakmai tudású fizikai dolgozók. — Az alakuláskor nem voltunk valami rózsás helyzetben, de már az első brigádgyűlésen elhatároztuk, hogy a magunk elé kitűzött utat tudatosan fogjuk építeni — maA fákat pedig kiwágják, ugp? Ha az ember nagy érdeklődésre számot tartó témát választ megírásra, általában azzal kezdi, hogy szakemberek tanácsát kérj ki: Azok rendéleteket, szabályokat, határozatokat, előírásokat idéznek. Bizonyítják, hogy a kifogásolt jelenség, dolog, bár az átlagember számára érthetetlen — a paragrafusok szikár betűi szerint szabályos úton lerendezett ügyiratot adnak, ha éppen készítenének róla. S mivel ezzel meggyőzik a kétkedőt, a téma méregfogát is lecsapolják. így ezen alkalommal nem kerestem fel senkit, határozatok, pénzügyi problémák, beruházási stop akadályaira nézve, a józan észre apellálva teszek fel kérdéseket. Nem a válasz, az ügyirat kedvéért, hanem éppen, hogy ne ezek száma szaporodjon. Két éve tettük szóvá, miért vágják ki a Pálfájába vezető nyárfasort. Aztán a helyszínen is meggyőződhettünk róla. beteg fákról volt szó, szeles időben akár életveszélyt is jelentettek. Üj fasor lesz helyette — biztattak, csak türelem. Két éve vagyunk türelmesek. A kivágott fák tönkjeiből sarjúk fakadtak, afféle nyár- sövényt alkotva. Nagyobbacska fáknak nyomát sem látni. Bizonyára elültették azokat, csak éppen gondozás hiányában kipusztultak? Nem néztem most utána. Csak a fák hiánya izgat. Basafa. A kritikusok leleménye abban áll, hogy bebizonyítják, nem is, jogosult a Pálfája öreg tölgye a névre. Ergo, nem is kár érte. Így pusztul a fa. egyre csak pusztul. A televízió emlékezetes műsorában a szakértők ennek légfőbb okát a kedvezőtlen vízellátásban látták. Vagyis: öntözni, locsolni kellene. Ä kérdést persze már hatlom: kinek? Kibicválaszt adhatunk, most nem ez a lényeg. az, hogy egyre jobban pusztul a fa. Miért nem látni, hogy gondozná valaki, szakértelemmel, hozzáértően? F.z nem lehet pénzkérdés, hisz az ősi fa Nagykőrös képéhez tartozik, csakúgy, mint a városháza vagy a templomtorony. Országút. Cegléd felé. Az elmúlt hetekben elébb piros festékkel jelölték meg a fákat. Az út bal oldalán soksok kilóra volt szükség. Később emberek jöttek, fűrésszel. Kivágták a piros festékes fákat. Most az út sivár, kopasz. Üjra csak hallom, biztonság, elöregedés, tervszerű kitermelés, a fák dolga az, hogy szolgálják az embert. Persze, hogy az. De hogy a fasor mikor lesz szaknyelven vágásérett, azt a kezelőnek tudnia kell. A jelek szerint csak kellene. A lelkiismeretes — s előrelátó — kezelő ugyanis, valahogy úgy csinálná, ha harminc- év a kivágás, a huszadikban új fasort ültetne a tíz év múlv kivágandó közé. Lehetőleg olyan távolságba, hogy azt ne kelljen útbővítés címén öt év múlva kipusztítani. Olyan nagy dolog lenne ez? Hiszen ekkor mindig lenne fasor, árnyat adó, benzinbúzt semlegesítő! Díszfáink, útjaink mentén Elhalnak, sóié, ütközés, ki tudja, miféle nyavalya következtében. Mint öreg ember fogsora, néz ki például a mű zeum előtti útszakasz. Itt nem kis fák, csemeték, hanem nagv árnyat adó. sorba illő. azonos fajtájú fák képzelhetők a fog híjakba Nem fogja meg. Drága. M - neíc. Másutt semmi sincs — hallom az ellenvetéseket. A fák azért vannak, hogv ki vágják őket. Nem ezt vitatom Idegesítő, hogy elfogynak környezetünkből. s a esenevé<7 suhángok. a jövő fái. szemmel nem követhető vastagodása nem biztat gyors pótlással. Ha egyáltalán megérik, hogy vas tagok lehessenek. Ballai Ottó gyarózza Szabó György brigádvezető. Az első időkben Üllő nagyközség négy különböző helyén, szétszórtan dolgoztak a brigádtagok. Remélik, hogy mostani, harmadik „területfoglalásuk” immár végleges lesz. A kollektíva életében az 1982—83-as év volt a legkritikusabb időszak. Az okok részben vezetési problémákra vezethetők vissza. Többen kiléptek a munkahelyről, eltávoztak a brigádból. 1983-ban vezetésváltás történt az üzemben. A gondok — ha nem is egy csapásra —, de fokozatosan megoldódtak. Érezhetően megjavult az üzemi légkör. — Szerencsére a brigád magja együtt maradt — folytatja beszélgetésünket a brigádvezető. — Feladatunk volt, hogy új tagokat toborozzunk. A választások jónak bizonyultak, mert az újonnan belépett tagok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nagyon sok segítséget kaptunk a későbbiek során a versenybizottságtól. A hívó szóra a brigád minden esetben képviseltette magát a társadalmi- munka-akciókon. Az eredményeinket bizonyítják az oklevelek, jelvények és a segítségünket megköszönő levelek. A Ferihegy Tsz támogatja a területén levő községek fejlesztési elképzeléseit. Az Alkotás brigád ebben is messzemenő segítséget nyújt a vezetőségnek, hisz erején felül is patronálja az üllői iskolákat, óvodákat. Az 1984-es év meghatározó volt a kollektíva életében. A vállalt feadatokat, a tervet teljesíteni tudták. Az űj telephely már kezdi felvenni az ipari jelleget — bár még sok feladat vár az üllőiekre. Nagy eredményként könyvelik el, hogy sikerült, áttérni a gazdaságtalan olajfűtésről széntüzelésre. s ma már a lakatos előkészítő műhelyeket meleg vizes központi fűtéssel szerelték fel. E munkák elvégzésében élen jártak: Menártovics József, Nagy Imre, Vincze János, Szőke Gyula, Magyar János, Len- kovics János, Bóka József, Kánya Mihály, Kovács Sánta András. Nagy György. A megfelelő öltöző és fürdő kiépítésében a legtöbbet Kovács Sánta András, Nagy György, Füles Pál és Bácskai Ervin segített. De megemlítik a brigádbeliek Kovács József ipari főágazat- vezető és Bodnár János építőipari csoportvezető odaadó támogatását is. — A versenybizottság értékelését őszinte örömmel fogadta a brigád. Ügy érezzük, hogy a kiváló jelvényt és a vele járó anyagi elismerést valóban kiérdemeltük. A magas elismerés most még nagyobb feladatok megoldására ösztönöz bennünket, serkenti akaraterőnket, s a tavalyihoz hasonló jó szellemben szeretnénk a jövőben is dolgozni, nevünkhöz híven alkotni. Sz. B. Mesterséges tócsák Békacsapások térképe A Komárom megyén áthaladó legforgalmasabb közutak környékén a természetbarátok felkutatják a legnagyobb békaélőhelyeket; a munkával a megyei tanács természetvédelmi felügyelője bízta meg őket. A sok ezer év óta megszokott békaútvonalakat forgalmas autóutak keresztezik. Nem ritkák az olyan útszakaszok, amelyeknek minden méterén három-négy kilanított béka- tetem található. így aggasztóan fogynak a barna varangyok, pedig e hasznos állatok pusztítják a kártékony rovarokat, férgeket és csigákat. A természetbarátók már megkezdték a békacsapások feltérképezését, majd igyekeznek távoltartani a békákat a közutaktól. Az elgondolások szerint a közutak alatt aluljárókat építenek, vagy alacsony kerítésekkel az utak alatti átereszek felé terelik a barna varangyokat. Ahol nagyon sok béka él, ott mesterséges tócsákat alakítanak ki.
