Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

6 1985. MÁJUS 11., SZOMBAT / Mozgáskorlátozottak Akár házhoz is viszik a munkát Adómentességet kapott az egyesület A magas számok itt termé­szetesen nem pozitívumot je­leznek, inkább azt, milyen nagy szükség volt megalakí­tani ezt a közösséget. E moz­galommá szélesedett torma el­sősorban az önaktivitásra épít, célja: segíteni a társadalmi beilleszkedést. Minden olyan feladatot magára vállalt, amit más szervezetek nem látnak el érdekükben. Tehát hiányt pó­tol. Elhivatott egészséges em­berek segítségével maguk irá­nyítják az egyesületet. Még­is, mi a legnagyobb gondjuk, amin segíteni lehet? Személyes kapcsolatok — Legnagyobb gondunk a foglalkoztatás és egyben a jö­vedelemszervezés — válaszolja dr. Chikán Csaba, a mozgás- korlátozottak váci egyesületé­nek elnöke. Majd így folytatja: — Nem oldhatunk meg egy csa­pásra mindent, ehhez jogsza­bályok kellenének, mi csak öt­leteket vetünk föl. Felismer­tük, hogy vannak, akik egy­általán nem alkalmasak sem­miféle munkára, sokan közü­lük nem is mozdulhatnak ki a lakásból, ezért számukra spe­ciális, otthon végezhető tevé­kenységeket keresünk. Nem könnyű ilyet találni. Csak a személyes kapcsolatok­nak köszönhetjük, ha akad. Mivel helyi vállalatok, üzemek nem jelentkeztek, hogy munkát adjanak, Solymárról és Buda­pestről hozzuk a szerelni, tűz­ni, ragasztani valót. Sajnos, ez jelentősen növeli költségein­ket, s csökkenti a keresetet. Nincs raktárunk se, így azonnal szét kell hordani a munkát. Nagy Ferenc társadal­mi munkában, saját gépkocsi­ján csinálja ezt. Rögtön meg is tanítja a munkaműveleteket. Ügyelünk arra, hogy csak olyanhoz kerüljön munka, aki el is tudja végezni. Saját ér-’- dekünkben is vigyázunk erre, hiszen egy-egy rakomány el­hozott anyag értéke meghalad­ja az egyesület összes vagyo­nát. — Tehát önálló jogi szemé­lyek? — Igen, azok vagyunk. Sa­ját folyószámlánk van, amire négy forrásból kerül pénz: 18 százalék tagdíj, 8 százalék ta­nácsi támogatás, 5 százalék az országos szövetség támogatása. A további kétharmad rész pe­dig vállalatok, szövetkezetek, dolgozókollektívák és pártoló tagok adományából adódik. A forrásainkból kitűnik, mi­lyen esetleges a pénz nagyob­bik része. — Milyen munkák elvégzését vállalnák, ha netán helyi vál­lalatok vagy szövetkezetek el­határoznák, körülnéznek házuk táján és keresnek valamit? — Kis terjedelmű munka­darabok legvenek. ne kelljen nagy ügyesség hozzá, se speciá­lis szerszám. Ügy kalkuláljuk a vállalási árat, hogy abból mindig maradjon az egyesü­letnek újabb munkák keresé­sére és elszállítására. Két évig méltányosságból elengedték az adónkat, mivel kis volumenű, nem is rendszeres munkákról Volt szó. Most született meg a me­- 'A Ha ez a kis kocsi nem volna, aligha jöhetnének ki kettesben Mártó- nék „azzal a kis földdel megpróbálkozni”. A szerző felvételei Az erős férfikéznek meg kell szok­nia az aprómunkát. Paulisrsák Zoltán a mágneses ábécét állítja össze. gyei illetékhivatal döntése, egy számunkra kedvező jog­szabály értelmezésében, misze­rint tevékenységünk elsősorban a beteg emberek rehabilitációs foglalkoztatósát szolgálja, ezért adómentes. A Pénzügyminisz­tériumhoz benyújtott kérvé­nyünkre, hogy engedjék el az egyébként egyesületek esetében kötelező társasági adót, ked­vező válasz érkezett. Megfelel a minőség A bíróság épületéből, ahol az elnök dolgozik, ellátogattam az egyesület irodájába is, ahol éppen indulásra készen volt Nagy Ferenc és Ivánkáné Pol­iak Agnes. Munkát visznek és kész munkát hoznak el egy­két helyről. A szomszédos Iroda melletti szobából a lobbi csecsebecse közül Nagy Ferenc kiemel két tömött műanyag zsákot, aztán mutatja, ... melyikkel mit kell csinálni. A beérkezett munká­kat is láthatom: már készrecso- magolt mágnes es bétűkirakó tábla gyerekeknek. Eladási ára száz forinton felül van, akik összeállították és csomagolták, mindössze néhány forintot kapnak darabjáért, pedig apró­lékos, pontos munkát kíván. Szokolyán már közel a há­zukhoz Pauliscsák Zoltán fele­ségét vesszük fel a Wartburg kombiba. Bevásárolt és növek­vő terhével egyre nehezebb neki feljönni az emelkedőn. Rögtön megérkezünk. A férj a konyhai heverőn ül, mikor belépünk. Mindkét lábát elvesztette egy elromlott féarendszerű teherautón. A fiatalasszonynak ez lesz a har­madik szülése, de lehet, hogy a harmadik gyerekkel a ne­gyedik is megjön. — Két szív­hangot hallott az orvos — mondja az asszony. — Per­sze, a magáét meg a gyerekét — vicceli el Nagy Ferenc a szót. — Na. lássuk a munkát! Kész vannak vele? — kérdi. Az erős felsőtestű férfi a szobából hozza az elkészített mágneses kirakó ábécét. Meg­felel a minőség, nem potyog­nak le a betűk a mágneses gombokról. A munkadíjat is ki kell fizetni, szokásuk szerint azonnal, az áru átvétele után meg is teszik Nagy Ferencék. Most azonban csak 18 forint jár, ötszázat már előre felvet­tek, mert ilyenre is van lehe­tőségük a régi jó munkások­nak. A nyugdíj alacsony „A következő állomás Ftagy- inaros. Márton Lajost és új­donsült feleségét egy kis telken találtuk meg, néhány száz mé­terre lakásuktól. Üjsághírdetés alapján ismerkedtek meg, mindketten tagjai az egyésület- nek. Az asszonyka elektromos hajtású tolókocsin kísérte fér­jét, aki igyekszik használha­tóvá tenni a terméketlen föl­det. Krumplit ültetnek majd ide. Minden lehetőséget ki kell használniuk a jövedelemszer­zésre, mert a nyugdíj alacsony. Dudás Zoltán Növényvédelem Kiélezett helyzetben van május második hetében a nö­vényvédelem; a késői kitava­szodás és az évszakhoz képest hűvös időjárás sajátos növény­egészségügyi helyzetet terem­tett. Egyelőre jelentősebb fer­tőzés nem ütötte föl fejét, ám rendszeresen igen alapos hely­színi vizsgálatokra van szük­ség, mert az esetleges felmele­gedés nyomán várhatóan egy­szerre „indulnak” majd a kór­okozók, kártevők. Gondot okoz az is, hogy a megkésve fejlődő növények immár „erő­sebb” kártevőkkel találhatják magukat szemben, A nemrégen elvetett kukori­ca eléggé lassan kel ki, és a fiatal növények viszonylag hosszabb ideig vannak „együtt” az általában jelentős károkat okozó kukorica barkó­val. Emiatt a gazdaságok sok­felé már meg is kezdték a vegyszeres védekezést. A gabo­natáblák szépen mutatnak, ám a lassan-lassan időszerű felmelegedés megteremti a fel­tételeket a lisztharmatfertőzés kialakulásához. A növényvé­delmi szakemberek erre jó előre felkészültek, és szükség esetén nyomban indítják a gé­peket. Jelenleg csak repülőgé­pes védekezésről lehet szó, mivel a gabona már túlságo­san magas ahhoz, hogy szántó­földi gépekkel végezhessék el a szükséges porozást. Azt, hogy a mezőgazdáknak nem kevés gondja van ezekben a napokban, jelzi: a veszedelmes kártevő, az úgynevezett vetés- fehérítő bogár pusztításával is számolnak. Ez valósággal le­hámozza a növények zöld ré­szét, és a visszamaradó ültet­vény vigasztalan fehér-szürke képet mutat, bizonyságául an­nak, hogy nagyobb termésre már nem is lehet számítani. Ballagás - OTP-re A címet nem tréfának szántam. Beszéltem ugyanis egy édesanyával, aki közölte, most vesz fel ötezer fo­rint személyi kölcsönt az OTP-nél, hogy érettségiző lá­nya ballagási költségeit kifizethesse. Hogy miért? Mert az osztály egységesen kitalált egy ruhafazont, nem is akármilyen kelméből, amit a helyi városban lé­vő ktsz meg is csinál, de bizony anyaggal együtt két és fél ezer forint lesz az ára. Még jó, hogy neki lánya van, mert a fiúk ballagási öltözete ennél is többe kerül. Az­után ott van a bankettköltség. Természetesen a legdrá­gább szállodákban rendezik a bankettet, nem is akár­milyen étlappal. Az előételben csak mellékesen szerepel a kaviár, a konyáik sem Lánchíd, hanem Napóleon. Ezen felül igénybe veszik a helyi taxiszolgálatot, mert spe­ciálisan feldíszített taxikkal vonulnak majd végig a vá­rosán, és éjjelre is fenntartják ezeket, hogy elmehesse­nek velük szerenádot adni kedves (és nem kedves) ta­nárjaiknak. Még örülni fogok — mondta az édesanya —, ha az ötezer forintból futja. Nem tudom, szélsőséges-e a példa, de azt tudom, hogy nagyon sok szülőnek komoly anyagi gondot okoz az érett­ségivel járó pénzkiadások sorozata. Hol lehet megállítani? Ha valaki, akkor a pedagógus, pontosabban az osztály­főnök tehetne ez ellen. Azt ne várjuk, hogy valamelyik édesanya feláll majd a szülői értekezleten tiltakozni a várható kiadások miatt. Aki tehetősebb, azért nem til­takozik, aki pedig kevésbé az, az szégyell tiltakozni, és bármilyen módon — nem tréfa, hogy akár OTP-re is — előteremti a szükséges összeget. Félreértés ne essék: az érettségi nagy dolog, a ballagás örök emlék a fiatalok életében. De vajon azon múlik-e az örök élmény, hogy milyen drága a badlagóruha, hogy mennyit költenek később a bankettre, vagy azon, hogy mennyire érzik az együvétartozás örömét és az elválás fájdalmát. Talán még nem késő a figyelmeztető, talán még nem késő kitalálni egy olcsó és ötletes megoldást a ballagási öltözékre. Megteszi egy egyforma nyaksál, kendő, kis kalap vagy akármi, ami nem kerül csak néhány vagy legfeljebb néhányszáz forintba. A pedagógusok segíthetnek, a fiatalok pedig gondol­kodhatnak. És a szülők? Ne akarjanak ők sem túllicitál­ni — mert ilyen is van közöttük —, hanem tessék azok­ra gondolni, akiknek bizony gondot okoz a több ezer fo­rintos pluszkiadás. S. M. Brigádnapló C ft wálasztutt név nemcsak védjegy A vecsési Ferihegy Tsz-bcn a szocialista brigádok verse­nyében a tavalyi esztendő tel­jesítményei alapján az üllői vasiparban dolgozó kollektíva, az Alkotás brigád tagjai nyer­ték el a Termelőszövetkezet kiváló brigádja megtisztelő címet. A brigád a hetvenes években alakult meg azzal a céllal, hogy a termelőszövet­kezet gazdasági fellendülésé­ben eredményes munkát vé­gezzen. Tagjai szerény, min­dig segítőkész, összetett szak­mai tudású fizikai dolgozók. — Az alakuláskor nem vol­tunk valami rózsás helyzet­ben, de már az első brigád­gyűlésen elhatároztuk, hogy a magunk elé kitűzött utat tu­datosan fogjuk építeni — ma­A fákat pedig kiwágják, ugp? Ha az ember nagy érdeklő­désre számot tartó témát vá­laszt megírásra, általában az­zal kezdi, hogy szakemberek tanácsát kérj ki: Azok rendé­leteket, szabályokat, határoza­tokat, előírásokat idéznek. Bi­zonyítják, hogy a kifogásolt jelenség, dolog, bár az átlag­ember számára érthetetlen — a paragrafusok szikár betűi szerint szabályos úton lerende­zett ügyiratot adnak, ha éppen készítenének róla. S mivel ez­zel meggyőzik a kétkedőt, a té­ma méregfogát is lecsapolják. így ezen alkalommal nem kerestem fel senkit, határoza­tok, pénzügyi problémák, be­ruházási stop akadályaira nézve, a józan észre apellálva teszek fel kérdéseket. Nem a válasz, az ügyirat kedvéért, hanem éppen, hogy ne ezek száma szaporodjon. Két éve tettük szóvá, miért vágják ki a Pálfájába vezető nyárfasort. Aztán a helyszí­nen is meggyőződhettünk róla. beteg fákról volt szó, szeles időben akár életveszélyt is je­lentettek. Üj fasor lesz helyet­te — biztattak, csak türelem. Két éve vagyunk türelmesek. A kivágott fák tönkjeiből sarjúk fakadtak, afféle nyár- sövényt alkotva. Nagyobbacska fáknak nyomát sem látni. Bi­zonyára elültették azokat, csak éppen gondozás hiányában ki­pusztultak? Nem néztem most utána. Csak a fák hiánya iz­gat. Basafa. A kritikusok leleménye ab­ban áll, hogy bebizonyítják, nem is, jogosult a Pálfája öreg tölgye a névre. Ergo, nem is kár érte. Így pusztul a fa. egy­re csak pusztul. A televízió emlékezetes műsorában a szakértők ennek légfőbb okát a kedvezőtlen vízellátásban lát­ták. Vagyis: öntözni, locsolni kellene. Ä kérdést persze már hatlom: kinek? Kibicválaszt adhatunk, most nem ez a lé­nyeg. az, hogy egyre jobban pusztul a fa. Miért nem látni, hogy gondozná valaki, szakér­telemmel, hozzáértően? F.z nem lehet pénzkérdés, hisz az ősi fa Nagykőrös képéhez tar­tozik, csakúgy, mint a város­háza vagy a templomtorony. Országút. Cegléd felé. Az elmúlt hetekben elébb pi­ros festékkel jelölték meg a fákat. Az út bal oldalán sok­sok kilóra volt szükség. Később emberek jöttek, fű­résszel. Kivágták a piros festékes fá­kat. Most az út sivár, kopasz. Üjra csak hallom, biztonság, elöregedés, tervszerű kiterme­lés, a fák dolga az, hogy szol­gálják az embert. Persze, hogy az. De hogy a fasor mikor lesz szaknyelven vágásérett, azt a kezelőnek tudnia kell. A jelek szerint csak kellene. A lelkiismeretes — s előre­látó — kezelő ugyanis, vala­hogy úgy csinálná, ha harminc- év a kivágás, a huszadikban új fasort ültetne a tíz év múlv kivágandó közé. Lehetőleg olyan távolságba, hogy azt ne kelljen útbővítés címén öt év múlva kipusztítani. Olyan nagy dolog lenne ez? Hiszen ekkor mindig lenne fasor, árnyat adó, benzinbúzt semlegesítő! Díszfáink, útjaink mentén Elhalnak, sóié, ütközés, ki tudja, miféle nyavalya követ­keztében. Mint öreg ember fogsora, néz ki például a mű zeum előtti útszakasz. Itt nem kis fák, csemeték, hanem nagv árnyat adó. sorba illő. azonos fajtájú fák képzelhetők a fog híjakba Nem fogja meg. Drága. M - neíc. Másutt semmi sincs — hallom az ellenvetéseket. A fák azért vannak, hogv ki vágják őket. Nem ezt vitatom Idegesítő, hogy elfogynak kör­nyezetünkből. s a esenevé<7 suhángok. a jövő fái. szemmel nem követhető vastagodása nem biztat gyors pótlással. Ha egyáltalán megérik, hogy vas tagok lehessenek. Ballai Ottó gyarózza Szabó György bri­gádvezető. Az első időkben Üllő nagy­község négy különböző he­lyén, szétszórtan dolgoztak a brigádtagok. Remélik, hogy mostani, harmadik „terület­foglalásuk” immár végleges lesz. A kollektíva életében az 1982—83-as év volt a legkriti­kusabb időszak. Az okok részben vezetési problémákra vezethetők vissza. Többen ki­léptek a munkahelyről, eltá­voztak a brigádból. 1983-ban vezetésváltás történt az üzem­ben. A gondok — ha nem is egy csapásra —, de fokozatosan megoldódtak. Érezhetően meg­javult az üzemi légkör. — Szerencsére a brigád magja együtt maradt — foly­tatja beszélgetésünket a bri­gádvezető. — Feladatunk volt, hogy új tagokat toborozzunk. A választások jónak bizo­nyultak, mert az újonnan be­lépett tagok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nagyon sok segítséget kap­tunk a későbbiek során a ver­senybizottságtól. A hívó szóra a brigád minden esetben kép­viseltette magát a társadalmi- munka-akciókon. Az eredmé­nyeinket bizonyítják az okle­velek, jelvények és a segítsé­günket megköszönő levelek. A Ferihegy Tsz támogatja a területén levő községek fej­lesztési elképzeléseit. Az Al­kotás brigád ebben is messze­menő segítséget nyújt a veze­tőségnek, hisz erején felül is patronálja az üllői iskolákat, óvodákat. Az 1984-es év meghatározó volt a kollektíva életében. A vállalt feadatokat, a tervet teljesíteni tudták. Az űj te­lephely már kezdi felvenni az ipari jelleget — bár még sok feladat vár az üllőiekre. Nagy eredményként könyvelik el, hogy sikerült, áttérni a gazda­ságtalan olajfűtésről széntüze­lésre. s ma már a lakatos elő­készítő műhelyeket meleg vi­zes központi fűtéssel szerelték fel. E munkák elvégzésében élen jártak: Menártovics József, Nagy Imre, Vincze János, Sző­ke Gyula, Magyar János, Len- kovics János, Bóka József, Kánya Mihály, Kovács Sánta András. Nagy György. A meg­felelő öltöző és fürdő kiépíté­sében a legtöbbet Kovács Sánta András, Nagy György, Füles Pál és Bácskai Ervin segített. De megemlítik a brigádbeliek Kovács József ipari főágazat- vezető és Bodnár János épí­tőipari csoportvezető odaadó támogatását is. — A versenybizottság érté­kelését őszinte örömmel fo­gadta a brigád. Ügy érezzük, hogy a kiváló jelvényt és a vele járó anyagi elismerést valóban kiérdemeltük. A ma­gas elismerés most még na­gyobb feladatok megoldására ösztönöz bennünket, serkenti akaraterőnket, s a tavalyihoz hasonló jó szellemben szeret­nénk a jövőben is dolgozni, nevünkhöz híven alkotni. Sz. B. Mesterséges tócsák Békacsapások térképe A Komárom megyén átha­ladó legforgalmasabb közutak környékén a természetbarátok felkutatják a legnagyobb béka­élőhelyeket; a munkával a megyei tanács természetvédel­mi felügyelője bízta meg őket. A sok ezer év óta megszo­kott békaútvonalakat forgal­mas autóutak keresztezik. Nem ritkák az olyan útszakaszok, amelyeknek minden méterén három-négy kilanított béka- tetem található. így aggasz­tóan fogynak a barna varan­gyok, pedig e hasznos állatok pusztítják a kártékony rova­rokat, férgeket és csigákat. A természetbarátók már megkezdték a békacsapások feltérképezését, majd igyekez­nek távoltartani a békákat a közutaktól. Az elgondolások szerint a közutak alatt alul­járókat építenek, vagy ala­csony kerítésekkel az utak alatti átereszek felé terelik a barna varangyokat. Ahol na­gyon sok béka él, ott mester­séges tócsákat alakítanak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents