Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM 1985. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK Segít a gyámhatóság Gyermekek veszélyek között Több mint egy éve — pon­tosabban 1984. március 1-től — Tabdnyi Pálné igazgatási előadó látja el a gyámhatósá­gi teendőket a maglód! nagy­községi tanácsnál. Azelőtt más­fél év alatt két másik személy intézte ezeket az ügyeket, amely éreztette hatását a gyámhatósági munka színvo­nalában. A mostani helyzet viszont megnyugtató, úgy tű­nik, hosszú ideig megfelelő, alkalmas személyre bízták e nehéz, de fontos munkát. S bár egy esztendő nem túl nagy idő, a legutóbbi maglódi vég­rehajtó bizottsági ülésen mégis eredményekről adhattak szá­mot a gyámhatósági munkát értékelő előterjesztésben. A gyámügyi igazgatási teen­dők három csoportba sorol­hatók: gyermek- és ifjúságvé­delmi, felnőttvédelmi felada­tok, valamint a jogszabály ál­tal megjelölt egyéb ügyek in­tézése. A legelső jelenti a munka gerincét, így a kisko­rúik gondozásának, nevelésé­nek, oktatásának elősegítése, támogatása, személyi és va­gyoni érdekeinek fokozott vé­delme. A család ereje Kiemelkedő jelentőségűek a védő-, óvóintézkedések, ame­lyek célja a megelőzés, a ve­szélyhelyzet megszüntetése. Az esetek többségében a veszé­lyeztetettség oka a szülők nem megfelelő életviteléből adódik, alkoholizáló, munkakerülő az apa vagy az anya. Az eljárá­son belül a leggyakoribb fe­gyelmezési mód a szülő, illet­ve a kiskorú jegyzőkönyvi fi­gyelmeztetése, magatartási sza­bályok előírása. Tavaly Mag­lódon 34 családnál 46 kisko­rút vettek nyilvántartásba mint veszélyeztetettet. Amikor a veszélyeztetettsé­get az anyagi eszközök hiánya okozza, a család átmenetileg nehéz helyzetbe kerül, ilyen­kor a gyámhatóság rendkívüli nevelési segélyt folyósít. Ta­valy a biztosított segélykeret 60 ezer forint voit, 31 család, 85 kiskorú kapott ebből a pénz­ből. A gyámhatóság a tanév megkezdése előtt a beiskolá­záshoz hivatalból kezdemé­nyezte a három vagy annál több gyermekes családok ré­szére a segély kiutalását. Szabálysértő fiatalok A rendszeres nevelési segé­lyezés célja, hogy a kiskorú- hak a saját családban törté­nő nevelését elősegítse, ha egyébként a szülő alkalmas a gyerek nevelésére, gondozásá­ra. Az elmúlt évben hét kis­korú kapott rendszeres neve­lési segélyt. Az állami gondozásba vétel­re akkor kerül sor, amikor a gyermek neveléséről, tartásá­ról a szülők önhibájukból nem gondoskodnak, és ezzel a gyer­mek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését, helyes irányú ne­velését közvetlenül akadá­lyozzák. Tavaly három kisko­rút vettek állami gondozásba, hat gyermek, yiszoqt kikerült ebből. Egy esetben a szülő büntetőjogi felelősségre voná­sát kezdeményezte a gyám­hatóság. Az állami gondozás­ba vétellel a gyámhatóság te­vékenysége nem ér véget. Fo­lyamatosan figyelemmel kísé­ri a család körülményeit, igyek­szik segítséget nyújtaná ab­ban, hogy a család alkalmas legyen a gyermek későbbi visszafogadására. Ha szüksé­Jegyzet Életre szóló seb I leír több éves hagyo- mány Gyomron, hogy a helyi úttörők — a fogadalom szellemében — ahol tudnak, segítenek. Az úttörőcsapatok vezetői elhatározták, hogy a piros nyakkendősök felkutatják azokat az idős, egyedülálló személyeket, akiknek segí­teni lehet a ház körülí teen- dőkben. Természetesen az érdekeltek nagy örömmel fogadták a pajtásokat, akik elmentek a boltba vásárol­ni, szenet vittek be a ház­ba, gyújtást készítettek. Ám a támogatás csak akkor ér valamit, ha felhőtlen kap­csolatot alakít ki a segítő és a segített között. Sajnos éppen ezen bukott meg a dolog, illetve ez ve­tett árnyékot erre a nemes akcióra. Egy hetedikes kis­lány — V. Katalin, a kise­gítő iskola és nevelőotthon tanulója — már az iskolád ban kitűnt önzetlenségével, segíteni akarásával. Az csak természetes, hogy ő is be­kapcsolódott az akcióba, s egy idős, nyolcvanhoz köze­ledő asszonyt vett pártfogá­sa, ba. Miből állt ez a segítség? Fát, szenet készített be ne­ki, elment a boltba, de ha kellett, ki is takarított a la­kásban. így ment ez hó­napokon keresztül, de ké­sőbb megtörtént az, amire a gyereklány még álmában sem gondolt volna. Az idős asszony feljelen­tést tett a rendőrségen, hogy szőrén-szálán eltűnt 14 ezer forintja, ő nagyon jól tud­ta, hová tette a pénzt — va­lószínű, hogy az a „kis bes­tia” lopta el — vallotta a nyomozást végző személy­nek. Mint kiderült, előző este számolták meg a ban­kókat, s tették egy kis ládi- kába. A feljelentő váltig ál­lította, azt a pénzt csak V. Katalin vihette el. Amikor az iskolában ki­hallgatták a kislányt, úrrá lett rajta a félelem, kényte­len volt eltűrni a molesztá- lást, hiszen a rendőrségen kötelező ilyen esetben a vizsgálódás. Hiába mondta, hogy ő ugyan valóban látta a pénzt, de nem vitte el, A kislányt egyedül neve­lő édesanyját is meghall­gatták az ügyben, aki na­gyon csodálkozott a történ­teken, természetesen védte a gyermekét, mondván az ő lánya nem olyan, azt egy­szerűen nem hiszi el, hogy ilyet tett volna. Sírt a gyerek, sírt az édes­anya. Aztán kiderült a kö­vetkező. A pénzt már más­nap megtalálta az idős asz- szony, elfelejtkézett arról, hogy hová tette. Természe­tesen, visszavonta a felje­lentést is a rendőrségen. [felvetődik a kérdés, miért kellett ennek az esetnek megtörténnie? Hi­báztatjuk az asszonyt, aki nem elég körültekintően járt el, hírbe hozta a becsü­letes kislányt. Olyan sebet ütött a gyereken, amely le­het, hogy egész életében el­kíséri ... G. J. ges, társadalmi pártfogót ren­delnek ki a gyermek helyes irányú nevelésének előmozdí­tása érdekében. Sajnálatos tény: tavaly 16 fiatalkorú követett el közle­kedési szabálysértést. A gyám­hatóság — a szülők jelenlété­ben — jegyzőkönyvi figyel­meztetésben részesítette őket, s különböző magatartási sza­bályokat írt elő számukra. Javult s színvonal A testületi ülésen szó volt még a kiskorúak ingatlanával kapcsolatos vagyoni ügyekről, amelyről megállapították, azok törvényesek. A végrehajtó bi­zottság megállapította: a gyám- hatósági munka színvonala so­kat javult az utóbbi hónapok­ban. A szakelőadó érdemi munkakapcsolatot alakított ki a helyi általános iskola tan­testületével. Rendszeresen ta­lálkozik velük, ennek is kö­szönhető, hogy tavaly a tan­kötelezettség megszegése miatt nem indult eljárás, feljelen­tés nem volt az oktatási in­tézmény részéről. Gér József Vecsós Jelelő gyűlés , A Vecsési Nagyközségi Ta-, nácstóí kapott tájékoztatás sze­rint a községben május 6-án, hétfőn 17.30 órai kezdettel a következő választókerületeik­ben és helyeken lesznek ta­nácstagi jelölő gyűlések: az 1. számú választókerületé a ta­nácsházán, a 9.. számú vá­lasztókerületé pedig a művelő­dési házban. A 20. és 21. választókerület­beliek a Vörös Hadsereg u. 112. szám alatt (iskola), a 29. és 30. választókerületbelielk a Martinovics téri iskolában, a 2. és 3. választókerületbeliek a Petőfi téri iskolában jelölnek tanácstagot. Kitüntetettjeink arcképcsarnoka Az indulat az érzések tükre Az első pillanatban kicsit bosszankodtam balszerencsé­men. A monori József Attila Gimnázium és Szakközépis­kola igazgatói irodájában ugyanis egy csapat csinos diáklányt találtam, de érkezésemkor szinte vezényszóra fölálltak, s kivonultak a zsibongóba. — Milyen megbeszélést zavartam meg? — kerestem a magyarázatot. Szentgyörgyvári István igazgató meg­nyugtatott: — Öfc az idegenvezetői fakultás hallgatói. Épp két órát tartottam nekik, de megegyeztünk, hogy a szünetet a mi találkozásunk idejére időzítjük. — Miről volt szó? — Tananyagunkban a XIII. kongresszus témája is sze­repel, most épp az előkészítés menetéről, az irányelvek párton belüli vitájáról beszélgettünk. De ezt nem érde­mes megírni — mosolygott az igazgató —•, úgyis azt hin­nék, hogy csupán egy újságírói fogás. S hogy miért lenne az? A folytatás elé egy hír kíván­kozik: április 19-én az MSZMP KB székházában megtartott Lenin-emlékünnepségen Szent­györgyvári István, a monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola igazgató­ja prapa.gandistatevékenysé- géért a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést ve­hette át. — Hogyan lesz egy pedagó­gus pártpropagandista? — A tanári munkában min­dig jelen van a propaganda- tevékenység is. Az én esetem­ben nagyon egyszerűen és azt hiszem, természetesen kapcso­lódik össze a kettő. Pontosan húsz éve, még egyetemista ko­romban lettem párttag. 1970- tői a KISZ-ben, 1976-tól pe­dig a pártban végeztem pro­pagandistamunkát. öt eszten­dővel ezelőtt lettem a volt já­rás, illetve a jelenlegi vonzás- körzet vezető propagandistája. — Az elmúlt húsz esztendő nem volt csendes időszak: po­litikai, társadalmi, gazdasági változások követték egymást. Hogyan tudta követni ezeket a párt propagandája a gya­korlatban? — Szerintem az alapvető fel­ismerés, hogy a propaganda- munkában — sem tartalmá­ban, sem módszereiben — so­ha sincsenek, nem lehetnek megállapodott dolgok. Ez épp az állandó -változásokból - és a pSrtoktatás sajátos voltából adódik: Tény, hogy különösen a hetvenes évek második fe­létől nagyon megnőtt az igény a propagandatevékenység meg­újítására. Erre egyébként — még ha ugyanarról az oktatási formáról is van szó — éven­ként szükség van. A Központi Bizottságot is ez a felismerés vezette, amikor előtérbe he­lyezte napjaink időszerű gaz­dasági és ideológiai kérdései­nek a feldolgozását. — Ezt aligha lehet vitatni. Ugyanakkor sokak szerint csökkent a másik oldal befo­gadókészsége. Magyarán: az emberek épp a gazdasági vál­Vethetik már a kukoricát A vonzáskörzet valamennyi mezőgazdasági üzemében befe­jeződött a napokban a kukori­ca magágyának előkészítése. A kultivátorozás, tárcsázás, gyom­irtás után következhet a vetés. A vasadi Kossuth Szakszövet­kezet egyik 16 hektáros táblá­ján Urbán Tibor, a T 150-es erőgéppel a tárcsát vontatta, Czemmel István kombináto­rozott, Veres Tibor pedig a gyomirtót permetezte (alsó ké­pünk). A Uákosmczeje Ter­melőszövetkezet gyömrői 150 hektáros tábláján a Uába- Steigerekkel egy műveletben végezték el a tárcsázást és a gyomirtást. Amikor felvéte­lünk készült (oldalt), épp az egyik tartályt töltötték fel. Hancsovszki János (elvételei tozások miatt elfoglaltabbak, inkább a jövedelem-, mint az ismeretszerzéssel foglalkoz­nak ... — Nekem más a meggyő­ződésem. Éppen hogy nő az ér­deklődés a gazdasági és poli­tikai ismeretek iránt, hiszen mindenki tudni akarja, mire számíthat a jelenben s a kö­zeli jövőben. Erre a legéke­sebb bizonyíték a kongresszus ideje alatt az állampolgárok részéről megnyilvánult meg­különböztetett figyelem volt. Ahol mi, kommunisták, képe­sek vagyunk korszerű ismere­teket, vonzó perspektívát fel­vázolni, ott az előadásokról nem viszi el a hallgatót a má­sodik gazdaság. Persze ott, ahol a propagan­dista energiájából, felkészült­ségéből nem futja többre, csak az ötvenes évek téziseinek, sablonjainak sematikus ismé­telgetésére, ott más a helyzet. Az ország előtt álló feladatok most olyan nagyok és sürge- tőek, mindenkit — mindenki jövőjét — érintőek, hogy ter­mészetes a gazdasági, politi­kai kérdések iránti felfokozott érdeklődés. — Mennyire számít ma a hagyományos értelemben vett agitációnak a propaganda­munka? — Az első lépcsőfok az is­meretadás. A második: az ügy melletti kiállás. S ezzel kez­dődik el az igázT fSrfiRúSká'. áz agitáció, amelyet mint a XIII. kongresszuson is meg­fogalmazták, erősíteni kell. Épp a Pest megyei pártbizott­ság első titkára, Krasznai ha­jós mondta el felszólalásában, mennyire fontos napjainkban a párttagok példamutatása, magatartásuk agitatív ereje. — Mi árthat legtöbbet a propagandának? — Az, ha valaki másképp beszél, és másképp cselekszik. Ez főleg napjainkban okozhat nagy károkat, ezért kell rá na« gyón vigyázni. Erinek az or• szágnak, ennek a politikának nemcsak a pártproyagandis- ták. a propagandistái, hanem mindenki, aki — bármilyen szinten és területen — vezető­ként dolgozik. — Előfordulnak viták a pro­pagandisták között is? — Hogyne. Mind tartalmi, mind módszertani vonatkozás­ban is. Sok vitatott kérdés merül fel, hiszen a fejlődés sok új témát hoz felszínre,, amelyek nem bizonyíthatók minden oldalról olyan egyér­telműen, mint mondjuk a Pi- tagorasz-tétel. A dolgokat ne­künk, propagandistáknak kell először magunkban és magunk közt tisztázni. Ezekben a vi­tákban teremtődik meg annak lehetősége, hogy megtaláljuk a megközelítően legjobb mód­szereket. — Régebbről ismerem, gyak­ran hallom mostanában is kü­lönböző testületi üléseken fel­szólalni. Mindig indulatosnak tűnik, mi dühíti? — Ez tévedés. Az én indu­lataim: nem dühből, hanem az adott ügy szeretetéből fakad­nak. Hátrány, előny, ki tud­ja? Én szép, jó, magasztos dol­gokról sem tudok halkan, ki­mérten beszélni, csak ahogy érzéseim diktálják. Én egész nap fiatalok között vagyok, s szerencsére tudok tőlük példát venni, lendületet tanulni. S ezt nem szégyellem mások előtt sem testületi üléseken, sem négyszemközt. Az indu­lataim 4-legigazabb érzéseim.,, Vereszki János Csak a pilisiek örülhettek Kimaradtak a gólhelyzetek Labdarúgás, megyei II. osz­tály, A-csoport: Pilis—Örkény 4-0 (1-0), Pi­lis, 300 néző, vezette Bállá (jól). A 2. percben Gáspár J. nagy helyzetiben a kapu mellé ciurrantott. Négy perccel ké­sőbb — egy szögletet követő­en — Tóth T. először a kapus­ba lőtte a labdát, majd a ka­pufát találta telibe. A 8. perc­ben Gáspár J., a 10-ben Bor- gula. hagyott ki nagy helyzetet A 22. percben viszont a ven­dégek szerezhettek volna ve­zetést. A 41. percben a 16-oson belüli kavarodást követően Hegedűs S. védbetetlen lövés­sel szerzett vezetést a hazaiak­nak. A második félidőt mind­járt góllal kezdték a pilisiek. Gáspár J. faképnél hagyta az Örkényi védelmet, s 18 méter­ről óriási gólt ragasztott a vendégportás hálójába. Az 56. és 65. percben Miklósdi és Borgula növelhette volna az előnyt. A 71. percben egy szög­let után Ho.luszka könnyedén fejelt a hálóba. Három perc múlva Gáspár J. — megismé­telve korábbi produkcióját — újabb gólt szerzett. Jó: Miklósdi, Gáspár JHa- luszka, Tóth T. (a mezőny leg­jobbja). Ifi: Pilis—Örkény 4-0. Ma­gabiztos győzelmet arattak a helyi fiatalok. Bugyi—Monor 2-1 (2-0), Bu­gyi, 200 néző, vezette: Angyal. A vendég monoriak kezdtek jobban, több gólszerzési lehe­tőség is adódott, de azok ki­használatlanul maradtak. Fel­jöttek a hazaiak a 18. és 25. percben elért gólokkal 2-0-ás vezetésre tettek szert. A 30. percben Gáspár Gy. 25 méte­res bombája a felső lécről új­ból elé pattant, de az-ismétlé­sét a kapus bravúrral védte, öt perc múlva Tóth Gy. a.z üres kapu mellé gurított. A,,, második félidőben támadólag lépett fel a monori csapat és a mérkőzés 65, percében Bök- , ros P. révén sikerült szépíte­ni. A mérkőzés hátralévő ré­szében egyenlő erők küzdelme folyt a pályán, mindkét kapu előtt két-két gólhelyzet volt, de azok kihasználatlanul ma­radtak és az eredmény nem változott. Ifi: Bugyi—Monor 2-0. Kakucs—Gyömrő 3-0 (1-0), Gyömrő, 150 néző, vezette: Surman (jól). A hétről hétre változó felállításban játszó gyömrőiek előtt adódott az el­ső gólhelyzet. Nagy F. remek lövése a kapufáról visszapat­tant, s a berobbanó Szűcs S. óriási helyzetben — közelről — fölé fejelt. Nem sokkal ké­sőbb ismét Szűcs hagyott . ki nagy lehetőséget. A 36. perc-» ben hibáztak a gyömrői! védők, s a vendégek csatára könyör­telenül kihasználta a lehető­séget. Szünet után a 68. perc­ben lesgyanús helyzetből nö­velte előnyét a vendégegyüt­tes. A túloldalon kimaradt két újabb helyzet. Tizenkét perc­cel a befejezés előtt — kapus­hibából — bebiztosították gyö- zeljnüket a kakucsiak. A kis­számú közönség ezután el­hagyta a nézőteret, az utolsó percekre már nem volt kíván­csi senki,.. Ifi: Gyömrő—Kakucs 1-9 (0-0), gól: Durázi A. Sok gól­helyzetet hagytak ki a gyömrői együttes tagjai. —ér A Pest megyei Ruházati Risk reskedelmi Vállalat szerződés üzemeltetésbe adja az alábbi ü létéit 1985. június l-től 5 éves id tartamra: 1102. sz. vegyesruház* Göd, Felszabadulás u. 51. sz. 21 i 2206. sz. vegyesrubázat. Nagyk rös. Széchenyi tér 30. sz. 2750. versenytárgyalás ideje, helye: isi május 27. (hétfő), a vállalat ke pontjában. (Bp. V.. Váci utca 5 1/2 emelet). A szerződése« lizl tekkel kapcsolatos fevilágosítá adja: Rácz Erzsébet terv- és tt 0. vez. h. 1985. május 20—23-ig. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents