Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

Ritkaságok és remekek A Váci Madách Imre Művelődési Központban egyre többen ke­resik fel a Váci-l;önyvkötészet remekeit bemutató állandó kiállítást, amely Váci György öt évtizedes munkásságát mutat­ja bs Papp László felvétele Felújítás — önerőből A kultúra otthona lesz Verőcemaros a Dunakanyar bal partjának egyik legláto­gatottabb és legkedveltebb ki­rándulóhelye. Olyan turiszti­kai látnivalóval büszkélked­het, mint a Gorka múzeum, s olyan impozáns kastélyépüle­tekkel, mint a „Pufi” vagy a Migazzi kastélyok. Igaz, e kas­télyok szép és pompás park­jaiban gyönyörködhetnek csak a látogatók, mivel ma az első üdülő, a másik szociális ott­hon. A község 4 ezer 500 lelket számlál. Szervezett, kulturált szórakozásra még sincs lehető­sége az itt élőknek. A jól mű­ködő klubkönyvtár, amely két könyvtár- és egy klubhelyi­ségből áll, már régen kinőtte kereteit. A könyvek számának gyarapodásával a fiatalok más jellegű szórakozási igényét nem tudja kielégíteni, de még a kisebb községi vagy iskolai rendezvényeket, ünnepeket sem lehet már benne meg­tartani. Egyre égetőbb egy új kultúrház építése. Ennek " le­hetőségeiről beszélgettünk a Verőcemarosi Nagyközségi Közös Tanács elnökével, Ko­vácsáé Tóth Máriával. — Jogosan fáj ez a község­nek — kezdi az elnöknő. — Húsz éve szűnt meg a régi kultúrház, amikor az ABC építése miatt lebontották. Ak­kor azt ígérte a tanács, hogy a lebontott helyébe újat kap a község. De az újra és újra felmerülő, ennél fontosabbnak tűnő feladatok, úgy látszik, gátat szabtak az ígéret bevál­tásának. No, persze egy új kultúrház felépítése sok pénzbe kerülne, s ezzel sem, akkor, sem most nem rendelkezik a tanács. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy meglévő épületet alakí­tunk át kultúrházzá. Erre az első kínálkozó alkalmat az adta, amikor 1981-ben elké­szült az új óvoda és a napkö­zi konyha, s a Duna partján felszabadult és megüresedett nyaralóépületet elkezdtük át­alakítani kultúrházzá. A helyi tervezők már 1981- ben készítettek egy tanul­mánytervet, ennek alapján még abban az évben a kivite­li terv is elkészült. Eszerint a nézőtér a színpaddal együtt 98 négyzetméter alapterületű lenne. A nagyon szép dongá­ból tozatú pincéből kialakíta­nánk egy klubhelyiséget, en­nek alapterülete 100 négyzet- méteres lesz. A padlá$tárben szakköri termeket, öltözőket, büfét akarnak létrehozni. A felújítási munkálatokat 1931-ben kezdtük el, s azóta az új kultúrházra (is) kon­centráljuk pénzeszközeinket. Helyi erőből, ahogy az anya­giak engedték, lépésről lépés­re tudtunk csak haladni. Meg­erősítették a födémet, az épü­let szerkezetét, a belső épü­letrészeket megosztották, két szintet alakítottak ki. Az idén a külső folyosók beépítését és a fűtés beszerelését fejezik be. Az épület felújítása (az 1981. évi árak szerint) 5,7 millió forintba kerül. Ebből el­készült már 2,4 millió forint értékű munka. A tanácsi fej­lesztési alapból erre 300 ezer forintot, a felújítási alapból 420 ezer forintot, s a tartalék- alapból 1 millió forintot for­dítottunk már az épületre. Sajnos, o tanácsi felújítási alap a korábbi 900 ezer fo­rintról, most a felére csök­kent. Kértünk megyei támo­gatást, sőt a DIB-hez és az Országos Közművelődési Ta­nácshoz is fordultunk, támo­gatásért, de eddig nem kap­tunk még választ. A még hátralevő szakipa­ri munkákhoz számítunk a lakosság társadalmi munkájá­ra. Segítséget ígért a helyi porcelángyár, a fűrészüzem, a honvédség, és a . vízisport- egyesület. Hogy mikor adhat­juk át a régen várt és meg­ígért új kultúrházat a lakos­ságnak? Nehéz- határidőt mon­dani, hisz oly sok mindenen múlik. De közös erővel és akarattal hiszem, hogy hama­rosan valóra válik a verőce­marosiak régi vágya. Szárad Agnes Állatorvosi isgyélüff Április 6-án és 7-én az aláb­bi állatorvosok tartanak ügye­letet: északi körzet: dr. Tau­ber Ákos, Vámosmikola. Te­lefon: 79-015. Déli körzet: dr. Jakab László, Sződliget, Bem út. Az ügyelet szombat reggel 8 órától hétfő reggel 3 óráig tart. Sikeres műszer A nagymarosi Vas- és Mű­szeripari Szövetkezet az utób­bi években jó hírnevet szer­zett az iparban. Ma a nagyköz­ség nevének hallatán a hír­adástechnikával foglalkozó szakembereknek egy alapmű­szer, az egészségügyi szakem­bereknek és a televízióban két éve látott „Siker” sorozat óta igen sok televíziónézőnek is a baby-respirátor, a csecsemőlá- legeztető készülék jut eszébe. A szövetkezet büszkesége a légzési zavaróikkal küszködő újszülöttek életének megmen­téséhez nyújt segítséget. Az orvosoknak nagyon jó a véleményük a készülékről. Ta­valy húsz baby-respirátort ké­szítettek a szövetkezet dolgo­zói. Tiszta város? A városi környezetvédelem­nek első számú parancsa a tisztaság! Ha megnézzük vá­rosunk utcáinak, tereinek, la­kótelepeinek tisztaságát és szó­vá tesszük netán nem kielég'Tő állapotát, azonnal parázs viták izzanak fel az „illetékesekkel”. Véget nem érő vita alakulhat ki arró, hogy: mi a szemét? Ez a szemét nem szemét! Ki szemetel egyáltalán? Igaz, hogy van szemét is, de nem jellemző! Végül is hogy van ez? Ki szemetel? Azt italán elfogadhatjuk, hogy nem az „illetékes”. Azt sem gondolhatom, hogy éppen az, akinek takarítania kell. Tulajdonképpen ki is az „ille­tékes”? Ügy gondolom ■— mindenki! Azzal természetesen nem vá­lik jobbá a helyzet, ha csak vitatkozunk. Ahogy előfordul, hogy a kukás kocsi után az út­testen több a szemétmaradék, mint a begyűjtés előtt volt, ugyanúgy az ilyen meddő vi­ták. után is sokszor csak to­vább romlik a helyzet. A vitá­kat legtöbbször a pénzhiányra való hivatkozással zárják le. Be kell látnunk, hogy az in­tézkedések nem tudnak lépést tartani a környezet romlásá­val. A téli sózás, a savas esők — nézzük csak meg a kőszentes híd szobrait! — súlyos károkat okoznak. A szemét, a szennye­ződés minősége is megválto­zott. Megjelent például a mű­anyag, mely megszületésének pillanatától elemászthetetlenné válik. De végül is a környezet tisz­tasága elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a kulturáltság fokmérője. A környezettel va­ló együttélés morálja azt mondja, hogy ne hagyjunk az utcán semmit, ami nem oda­való. Ezzel szemben ne vi­gyünk el semmit, ne rongál­junk és romboljunk le sem­mit, amit a szebb környezet, a tisztaság, az emberibb élet ér­dekében odatettek! Csak belá­tott, átgondolt célszerűség tud­na ezen változtatni, hogy meg­óvjuk amit örököltünk és meg­őrizzük azt, amiért már meg­dolgoztunk. „Az éhes embernek adj egy halat és akkor lesz mit ennie egy napig, de ha megtanítod halászni, akkor egész életében lesz mit ennie!” — tartja egy ; sokezer éves közmondás. Végül is újra felteszem a kérdést: Tiszta város Vác? De erre csak akkor válaszol­jon Kedves Olvasó, ha már el­takarította a havat, nem dobta el a papírt vagy műanyag zacskót, sőt másokat' is figyel­meztetett erre. Ha mindezek után ön is úgy találja, hogy Vác nem eléggé tiszta város, kérjük írja meg ötleteit, hogy együtt azzá tehessük. Eadányi Lajos Feíálsdt a határ Bevetésre kés zen a gépek Lassan, vontatottan ér- ^ kezeit az idei tavasz. Csak április elejére lett ereje a f napnak. A hóvirág után ;S az ibolya is kibontotta szir- j; mait, a határ képe már va- á lóban tavaszi. A nagyüzemi táblákat járó szakemberek elégedetten álla­II. Rákóczi Ferenc halálának 259. évfordulóján színes műsort adott elő a gépiparista kollégisták 4/c. és 4/d. osztálya az iskola dísztermében, Kecskés József nyugalmazott tanár rcndczésc­Bcncsils Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM 1985. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Mindent meg kell nézni. Tábori József szemle közben A szerző felvételei Katonás rendben sorakoz­nak a buszok a 20-e® Volán telephelyén,. Kötelező évi szemlét tart a vállalat min­den egysége ilyenkor tavasz- szal, ezért ez az ünnepélyes díszszemle,1 a tiszta „vasalt ruha”. A téli fűtési szezon után egyszerre lett koszos mind a 130 jármű. A tél nyomai — A fűtőisizerkezet levegő- befuvója juttatja az utastér­be az ilyenkon már szemmel is jól látható szennyeződést, a,mi a belső burkolatra rakó­dik le — magyarázza Baracz- ka Tamás üzemigazgató. — Félévenként tartunk hasonló műszaki ellenőrzést házon be­lük A mostani annyiban kü­lönbözik ezektől, hogy ilyen­kor a válthat központjából érkezik a háromtagú ellenőr­ző bizottság. Pontozzák a járművek álla­potát, mégpedig műszaki, esztétikai szempontból. Az is beleozámát az osztályzatba, hogy miarayire láthatóak az utartájékoztató feliratok, rendben varo-e az útvor.al- je’iző tábla. Megkerülve az udvart, a műhely mögött olyan kocsit pítják meg, hogy az őszi ve­tések elfogadhatóan teleltek. A búza állta a zord hideget, az enyhe felmelegedésre szépen kizöld ült és erőteljes fejlődés­nek indult. A borsó, a mustár, az árpa vár vetésre ezekben a na­pokban a város környéki nagyüzemekben. A mezőgaz­dászok szerint jobb lett vol­na már március végén elkez­deni a vetőmagok földbe jut­tatását, ám a talaj altkor még túl nedves volt. így a kora ta­vaszi vetéssel eddig várni kel­lett a Galga és az Ipoly völ­gyében is. Megnyugtató, hogy mindén üzemben túl vannak az erő- és munkagépek téli karban­tartásán, a szükséges alkat­részcseréken. Bevetésre vár­nak az ekék, a kultivátorok, a tárcsák. A szakemberek vé­leménye szerint az utóbbi na­pok szeles, napos időjárása a szántók túlnyomó részét al­kalmassá tette a tavaszi mun­kák indítására. A vetés előtti talajmegmun­kálás üteme felgyorsult. A mezőgazdaságban az idén kü­lönösen nagy szükség van er­re az igyekezetre, hiszen a ta­vasz kései beköszöntése miatt a munkák egymásra torlód­tak, ez a szokásosnál is na­gyobb szervezettséget cs fi­gyelmet kíván a vezetőktől, és a dolgozóktól is. S. J. kerestünk, amelyik még nem esett át a szemlén, tehát ma­gán viseli a tél nyomait. Mi­vel ilyenre nem akadtunk, a.z egyik egy hete vizsgázott csuklósra szálltunk fel. Bu­dák Ferenc gépkocsivezető belülről nyitotta az ajtót. Az egy héttel ezelőtti szemle már igen messzinek tűnt. A meg­jósolt kormozódások rendre sötétítették a fűtőszerkezet közelében lévő borítást, ami állítólag már végérvényesen ottmarad. Ugyanúgy, minit a néhány szövetülésen a kiön­tött tej, vagy más folyékony anyag nyoma, ami valószínű­leg az utasok bevásárlótáská­jából szivárgott ki. — Pedig az új, habbal mű­ködő szövettásztító géppel mostuk le, mégsem jött ki a legtöbb folt — mondja Hu- dák Ferenc. — A belső fala­kat is többször áttöröltük, mégis olyan maradt. Sőt rosz- szabb, mert eddig egyszínű volt, nem látszott, hol koszos. A mosás után pedig foltos lett. Osztályzatok Az üzem igazgató is, én is végighúzzuk ujjúnkat egy- egy gyanús helyen, ottfelej­teti port keresve. Vagy éppen bizonyítva: „itt kérem min­dent megtettek, atmit csak lehetett, mégis csúnya ma­radt”. — Társadalmi munkában vállalták a gépkocsivezetők a tavaszi nagytakarítást, össze­fogtak ketten-hárman, egyez­tették a.z időpontokat, aztán nekiláttak — mondja Baracz- ka Tamás visszafelé menet a vizsgázókhoz. — Hogy melyik busszal mennyi munka van ilyenkor, az ugyanúgv, mint egy lakás­ban is, attól függ, mennyire gondos a gazdáia egész év­ben. Ha egy lakásban sokáig elhanyagolják a takarítást, a portörlést, akkor azt nagyta­karításkor már nem lehet pó­tolni. 280 gépkocsivezető kö­zött akad pedáns, igényes, de találni példát az ellenkezőjére is. Az ilyen szemlék alkalmá­val kicsit ösztönözzük is az igénytelenebbeket. Hiszen az osztályzat, egytől ötig mint az iskolában, befolyásolja a keresetüket is. Bekukkantva az egyik vizs­gára váró buszra, azonnal látható, ha a műszaki állapot is ilyen rendben van, mint az utastér, akkor biztosított az ötös osztályzat. A három váltótárs keze nyomát dicsé­ri a tisztaság, ami egy esti és egy kora reggeli forduló után is megmaradt. A bizottság tagjai ide még n,em jutattak el. Két kocsival odébb mérik a gumiabroncsok nyomását, vizsgálják a cso­magteret. Az ülések mögé is benéznek és a tekintetükön látszik, hogy erre á bizonyít­ványra nem a legjobb osz­tályzat fog kerülni. Tábori József, a járműfenn­tartási osztály műszaki elő­adója, miután kiderül, hogy az utastájékoztató mikrofon és erősítő sem működik, be- kanyarítja a közepes osztály­zatot. Külön személyzet — Nem vagyunk megelé­gedve magunkkal •— mondja őszintén az üzemigazgató. — A meglévő körülmények kö­zött, a szegényes lehetőségek­kel gazdálkodva, nem köny- nyű igényesnek lenni. Mi mégsem szívesen adnánk alább. Jó lenne kicserélni minden szövethuzatú ülést bőrborításiúra. De éppen csak arra van pénzünk, hogy a tönkrementeket cseréljük. Az új buszokat, amit már ma­gunk rendelünk,', bőrülésekkel kérjük az Ikarustól. Ezeket sokkal könnyebb tisztán tar­tani. A szervezett hétvégi taka­rításokat külön személyzettel nem tudjuk megoldani, ez a gépkocsivezetőkre hárul. Négytagú takarító brigádunk­nak a féléves házi szemlék elég munkát adnak. Ilyenkor természetesen nem egyszerre kerül sor az összes járműre. Folyamatos munkát kíván a takarítóktól, ugyanúgy mint a szerelőktől is. Egy-egy busznak három- négy óra a kiállási ideje. A váltótársakat sem könnyű összeszedni. Mégis nagyon fontosnak tartjuk ezeket az alkalmakat. Ilyenkor nem ke­rülheti el egyik jármű sem. az ellenőrzést. Ha az ered­mény nem a legjobb, akkor is ösztönözhet, fokozhatja az igényességet. Ha pedig jó. an­nak mindannyian örülünk, a vállalat dolgozói és az utasok egyaránt. Dudás Zoltán Ülést tartott a Hazafias Nép­front Vác városi Bizottsága, s azon részt vett Bódis Rózsa, a HNF Pest megyei Bizottsá­gának a munkatársa is. István Kálmán, a IINF városi titká­ra adott tájékoztatást arról, hogy a népfronttestületek és aktivisták milyen feladatot kapnak a két hónap múlva sorra kerülő' tanácstagi és or­szággyűlési képviselői válasz­tások lebonyolításában. Vá­cott és Vonzáskörzetében 476 helyi tanácsi választókörzet­ben lesz jelölő gyűlés, amelye­ken az elnöki tisztséget a Ha­zafias Népfront képviselője tölti be. A városban átszerve­zik a választókörzeteket, szá­muk a korábbi4 70-ről 57-re csökken. Mindenfelé nagy ér­deklődés előzi meg az április 17-én kezdődő jelölő gyűlése­ket. Az ülésen Szabó Sándorné, a városi nepfrontbizottság munkatársa a jelölő gyűlések előkészületeiről, a körzeti nép­frontbizottságok feladatairól szólt a résztvevőknek. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) I fi HNF-fckcttság üléséről Átszervezik a körzeteket la kisüt a nap, minta meglátszik

Next

/
Thumbnails
Contents