Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
Rövidesen átadjak A dányi Magvető Termelőszövetkezet építette és hamarosan átadják rendeltetésének az isaszegi 3. számú általános Iskolát. Képünkön: az iskola belső útját betonozta az építők egy kis csapata Hancsovszkl János felvétele Névadás, fogadalomtétel A felszabadulási évforduló iskolai ünnepségével egybekötve tartották a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola KlSZ-szer- vezetének névadóját. Az ifjúkommunisták dr. Kalocsay Kálmánt választották, az ő neve került fel a KISZ-szervezet zászlójára, melyet Pergel Zsuzsa, a KISZ Pest megyei Bizottságának középiskolai felelőse adott át. Ünnepi beszédet Illés Sándor, az iskola pártalapszerve- zetének titkára mondott. Az új KISZ-tagok a névadón tettek fogadalmat. Az esemény jelentőségét fokozta, hogy a Madách ifjúsági szervezete ebből az alkalomból vehette át a KISZ Központi Bizottságának elismerését, a Kiváló KISZ- szervezet zászlót. Ezt a városi bizottság képviseletében Ga- ramvplgyi Lajos adta át. A hivatalos részt az iskolások műsora követte. Fellépett az énekkar, a néptánccsoport. Az egyetemről kubai vendégdiákok érkeztek. Az egyik tanteremben kiállítást rendeztek, melynek megtekintő! megismerkedhetnek dr. Kalocsay Kálmán munkásságával. A jé munka elismerése Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a városban és a körzetben a következő űttörővezetők kaptak kitüntetést, elismerést munkájukért. Űttörővezetői Érdemérem: Horváth Zoltánná kisdobosvezető Túra. Kiváló úttörővezető: Kemény Györgyné rajvezető, Gödöllő (Erkel iskola), Gregus János pártoló tag, Túra, Zimmerné Sándor Ibolya raj vezető, Veresegyház, Pásztor Sándorné rajvezető, Kere- pestarcsa, I., Salánki Perenc- né rajvezető, Csömör, Cseli- nyi László rajvezető, Gödöllő, Damjanich, Juhász Gyuláné rajvezető, Aszód, II., Kiss Zoltán igazgatóhelyettes, Gödöllő, kisegítő, Budai János igazgatóhelyettes, Dány. A Magyar Űttörőszövetség Országos Tanácsának dicsérő oklevele: Szinger József né rajvezető. Pécel, Petőfi, Mezővári Qttóné kisdobosvezető, Gödöllő, Karikás, Dolányi Sándorné kisdobosvezető, Gödöllő, Erkel, Fekete Lászlóné rajvezető, Túra, Szűcs Istvánná rajvezető, KefepestarcSa, II, Juhász Attila rajvezető, Bag, Fánker Lászlóné rajwczető, Aszód, II, Borosné Gellai Katalin rajvezető, Domony, Zelei Lászlóné rajvezető, Pécel, Szemere, Kalmár Józsefné konyhai dolgozó, Gödöllő, Damjanich, Tóth Lászlóné rajvezető, Valkó, Polgár Józsefné, a gödöllői könyvesbolt vezetője, pártoló tag. Kiváló iíivezető: Ernhöffer Ferenc Pécel, Petőfi, Tóth Margit Bag, Könczöl Tamás Galgamácsa, Bozsik Mária Verseg, Bazsik Ágnes Do- móny, Kovács Zsolt Vácszent- lászló. Valamennyien középiskolai tanulók. XII. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM 1985. Április e., szombat A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA Ifjúsági nap Petőfi iskolájában Mindenki, aki nem negyedikes — Ahhoz képest, hogy ez az If börtöne, elég barátságos hely — jegyezte meg valaki mögöttem érkező. És vonzó, gondoltam magamban, hiszen ide igyekezve, olyan srácokkal is találkoztam, akik ketten hajtották a pedálokat, mégis csupán két keréken érkeztek. Már itt is vannak! Végy két biciklit, dobd el az egyik első, a másik hátsó kerekét, hageszd össze a két felet, s kapsz egy tandemkerék- párt! Szigorú őrök — Ezt könnyebb hajtani? — Nem sokkal, mert amikor a hatvani parton tapostuk felfelé a pedált, s a mellettünk haladó autó miatt nem tudtunk azonnal befordulni a suli kapuján, kis híján elvesztettük a lendületet. — Mekkora a hatótávolsága? — Ügy ötven kilométer, de a legszívesebben a hatvani strandra utazunk vele. Ott is ért bennünket az első nagy kaland, szétesett a hegesztés. Egy autószerelő csinálta meg, de nem lehet ránk büszke, mert pénzűink híján, fizetség nélkül távoztunk tőle. ' Kinka Attila és Csányi Géza negyedikesek tehát e kerékpáron érkeztek a börtön falai alá, több száz diáktársuk pedig- magannyi más módon. Rendhagyó nap volt ez, ifjúsági nap az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában. Talán az is a kerékgomdokkal küszködött, aki ezt az If várát kitalálta, de az ötlet azért jó. Az ifjúsági napon a diákok veszik át a hatalmat, egészen pontosan a negyedikesek. Mindenki, aki nem negyedikes, azért reggel nyolc óráig hiába nyitogatta a suli ajtajúit. Cser László igazgató a 'gondnoki bejáraton át igyekezett hivatalába jutni, ám az ajtón csak egy pillanatig jutott túl, sőt a táskája még addig sem. A várbörtön őrei szigorúak voltak. Háromnegyed nyolckor megérkezett Kovács István, a számok tudora, s ő is hiába próbálkozott. — Tanár úr! Hát ezt is meg kellett tapasztalnia? Nem engedik be a saját iskolájába? — Ilyen még velem sem fordult elő! A tudósító természetesen bejuthatott, s benn hogy, hogy nem csodák-csodájára csak felismierte az álruhás — nem fehér köpenyes — irodalmár Juhász Gyulát. De mielőtt bejövetele módjáról érdeklődhettem volna, kezdetükét vették az események. Kinyílt a börtön főbejárata, majd Bratek Zoltán diákigazgató, alias negyedikes szája nyílt szólásra: — Az ördög ma éjjel sem aludt, falunknak új intézményt, szolid börtönt adott. Itt kötelező ruhaviselet nincs, a lányokon is maradhat a szoknya. Attól sem kell félnie senkinek, hogy magányosan leveleket fog írni a kívülmara- dottaknak. Furcsa ez a hely, hiszen a tanárok önként vállalják'az itteni munkát. E sajátos magatartás miatt előzetes letartóztatásba vesszük őket. FMek és torna — Aki' nem felel meg a rendnek, az matematika és tornatanárok kezére kerül, akik válogatott kínzóeszközökkel vannak felszerelve. Cser László ezek után átadta az intézmény kulcsait. — Ennek a napnak száÁpri'lis 6-án: Gödöllő, művelődési ház: A Pannónia Filmstúdió- rajzmunkra az a lényege — -mondta —, hogy megtapasztaljátok, milyen az élet a 1pult másik oldalán. A következő órákban fellépő diáktanárak megmondhatják majd a végén, mennyi gonddal és örömmel is jár tanítani. Nos, a botcsináltat?) neve- lök kitettek magukért. Takács Mari testőrhölgy tornaórát tartott. A szakközépiskolások számára Dúsa László és Giriti Sándor műszaki szakoktatók dolgozatot írattak. Csőben Attila az események moz- ■gófilimre rögzítésével foglalatoskodott. Tóth Margit magyar irodalmat tanított. Mi Litavszki Márta óíáját ültük végig, az első á-ban. Súgni? Nem! A sok nehéz közül az egyik legnehezebb tárgyat választotta, a magyar nyelvtant. Az óra témája az írásjelek használata volt. Bizonyosra veszem, hogy nem volt fölösleges a nebulók számára sem a különös negyvenöt perc. Márta pedig barátnője, Seregély Gabriella utólagos elemzéséből lemérhette, min okulhatott saját maga. Azt már az óra közben megállapíthattam, hogy nem könnyű, majdnem lehetetlen súgni nála. Csupán a felelők nevét kérdeztem meg halkan, a mellettem ülőtől, de már felkapta a fejét. A sorokat még hosszan lehetne folytatni, ám az a. fontos, hogy az aszódi diákokban folytatódjanak azok a megismerések, melyekhez az ifjúsági nap is hozzájárult. Balázs Gusztáv és animációs filmjeiből összeállítás, 10 órakor. Na És klub. Fordított nap a klubban, 18 órakor. A nap programja Különleges nézőpontból A borsó és az ünnepnapok Mint nőtlen ember, könnyen mozgatható voltam, meg a kíváncsiság is hajtott, hát eljöttem Aszódra igazgatónak. Akkor 1956 májusát írtuk, zsebemben a friss diplomával, hátam mögött néhány éves pedagógiai múlttal, nekiveselkedtem a munkának a Fiúnevelő Intézetben. Emlékszem, a kollégák riogattak: Eperjesi Ernő vigyázz, ezek a vagányok át fognak ejteni! Igaz, ami igaz, találkoztam néhány nagy csirkefogóval, de nekem se kellett a szomszédba menni egy kis dörzsöltségért, mert Zuglóban nőttem fel, és ott sem csupa ártatlan járt az utcán. No és a feladat is izgatott, nemcsak szakmailag, hanem mint párttagot is. Negyvenhétben léptem be, rögtön azután, hogy hazatértem a hadifogságból. — Az eltelt 29 évben olyan nézőpontból figyelhettem a társadalmi mozgásokat, amely keveseknek adatott meg. Az aktuális problémák mindig lecsapódtak az intézetben, ha az ember nem olvasott újságot, nem tájékozódott volna, akkor is tudta, hogy mi történik körülötte. Az első eresz- tps, amivel dolgom volt, mindjárt meggyőzött róla, hogy főként jó szóra, érvekre van szükség ahhoz, hogy ezek a gyerekek is megtalálják a helyüket az életben. — Az ötvenes-hatvanas években szinte valamennyi társadalmi rétegből kerültek hozzánk fiatalok. Hogy már akkor sem voltak ágrólszakad- tak az abból derült ki, hogy az évzáró ünnepségeken sok autó parkolt az intézet előtt. Megtévedt, de nyílt, egyenes gyerekek voltak, akik azonban nem nagyon szerettek dolgozni. Már akkor is megvoltak a tanműhelyeink, az oktatóink, hát munkára fogtuk őket. — Az országépítés lelkes hangulata hozzánk is beszűrődött és ezért könnyű volt megértetni: aki most szakmát szerez, az megalapozhatja a jövőjét, megváltoztathatja a sorsát. Ennél jobb érV nem kellett, így aztán évente több száz fiatalt-engedtünk el szakmunkás-bizonyítvánnyal, s csupán négy-öt visszaeső került újra hozzánk. Akadt olyan is, aki az őt elítélő bírótól kérelmezte: hadd maradjon az intézetben büntetésének lejárta után . is, hogy befejezhesse az iskolát. — Ennek a légkörnek ' a’ megteremtéséért sokat tettek a tanárok. Volt közöttük olyan, akinek nem volt gyereke, ezért minden szeretetét és a fizetését is az itteniekre áldozta. Lelkiismereti kérdést csinált helőle, hogy a tanítványai ugyanazt uzsonnázzák, amit ő evett. A felesége úgy csomagolt. — Amit én hőskorszaknak nevezek, az a hatvanas évek végéig tartott. Utána másféle gyerekekkel, problémákkal találtuk szembe magunkat, amelyekhez alkalmazkodni kellett. Tíz évvel később megint új generáció jött, változtak a módszerek is. A szakmunkás- képzést meg kellett szüntetni, mert gyakran írni, olvasni alig tudó fiatalokkal töltődött föl az intézet. — Nem siránkoztunk, felvettük az elépk dobott kesztyűt. Megkezdődött az általános iskolai oktatás, a tanműhelyekben pedig betanított munkásokat képzőnk. Szigorúbb, de emberi a bánásmód, ami azon alapul, hogy mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a tetteiért, hiszen ez kint, a polgári életben is így van. Ha jól tanul, dolgozik, tikettet kap, amin vásárolhat a büfében, ha pedig szabadságra, eltávozásra megy, akkor megkapja az ellenértékét forintban. Minden percüket értelmes elfoglaltsággal töltjük ki, ez használ, lassan megindul az egyenletes javulás. — Egyre több jó szakemberre, pedagógusra, pszichológusra, orvosra van szükség a mostani helyzetben. Sokat segített, hogy az itt dolgozók bérét kiemelték az átlagból, s most már egy gyermekfelügyelő is becsülettel megél, eltartja a családját' a fizetéséből. Mindig éreztük a társadalom gondoskodását, hiszen amikor feszítő gondok voltak napirenden, mint az óvodai, vagy iskolai hálózat bővítése, ide akkor is jutott pénz. Az intézet költségvetése évről évre növekszik. — Furcsa szakma ez. Az ember úgy megy haza: na, ma megint hintettem egy marék borsót a falra. Aztán jönnek az ünnepnapok, amikor bekopogtat egy-egy régi tanítvány, a eldicsekszik, hogy ez, vagy az vált belőle. És nem neheztelek akkor sem, ha egy utcán sétáló férfi nem akar megismerni, elfordítja a fejét, mert ez is azt jelenti, hogy beilleszkedett, feledni akarja a múltat. — Erre gondolok most, a pályám végén, a felmentési időmet töltve. Április 8-án már nyugdíjas leszek. Szokatlan a csend, hiszen otthon is magunkra maradtunk a feleségemmel.1 A lányom Pesten él, szintén pedagógus és olykor totmácskodik. Mint legutóbb is a XIII. kongresszuson..Én pedig beletemetkezem a könyvekbe, kiülök a vízpartra horgászni, és arra is jut időm, hogy megirjam a százéves aszódi intézet történetét. Lejegyezte: Kövess László Jégkrémbalett, videofilm, 18 órakor. A kismalac és a farkasok, a Tolcsvay-együttes verses, zenés gyermekműsora, 15 órakor. Húsvétváró: lányoknak tojásfestés, fiúknak locsolóvers tanulás, táncház, 16 órakor. Vasútmodellező kiállítás, 10—10 óráig. Reismann János emlékkiállítása, tpegtekinthető 10—12 óráig, és 15—19 óráig. Április 7-én és 8-án zárva lesz a gödöllői művelődési központ. Április 7-én: Galgahéviz, művelődési ház: Népzepés bál a Kékesi zenekarral, 20 órakor. Április 8-án: Galgahcviz, művelődési ház: Kicsapongó, Müller-video- diszkó, 20 órakor. Ili Mónin Április 6-án és 7-én: Start két keréken. Színes, szinkronizált amerikai füm- vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Kísérőműsor: A csillagok is meghalnak. Csak 4 órakor. A nőstenyfarkas kísérteié. Színes, szinkronizált lengyel történelmi kalandfilm. 16 éven felülieknek. 6 és 3 órakor. Április 8-án: Boszorkányszombat. Színes magyar—amerikai mesefilm. Csak 4 órakor. Eilopíák Jupiter fenekét. Szinkronizált francia filmvígjáték. 6 és 8 órakor. m Szombati jegyzet!! Favédelem Gödöllőn kivágtak néhány öreg, beteges fát. Alig dőltek a földre a súlyos törzsek, megjelentek az első protestálók, tiltakozásra buzdítva másokat is. Már megint fákat vágnak ki. Ki csinálja, ki engedélyezte? A fákat elvitték, a fejcsóválásról azóta is hallani. A fakivágás mindig feltűnő, a fákért való kiállás látványos. Nyugtázzuk: jó, hogy mindig akadnak, akik felfigyelnek az ilyesmire. Még akkor is, ha olykor fölösleges az aggodalmuk, hisz tudjuk, hányszor nem az. Korunkban minden fát óvnunk kell. Egyre kevesebb van belőlük, egyre több kellene. A fák lassan nőnek, gyönge lábakon álló érvelés, hogy pótolják őket. Amelyikre fölöslegesen fognak fűrészt, azt aligha pótolhatják. Jó volna, nagyon jó, ha másra is hasonló érzékenységgel figyelnének, minél többen. Mennyi mindenre kellene, mi minden károsítja természeti, építészeti környezetünket, erdeinket, vadjainkat, parkjainkat, útjainkat, házainkat. Évről évre futnák be a panaszok az újságokhoz, a rádióhoz, televízióhoz: permeteztek kérem, repülőről, traktorról, oda a kiskert vetemé- nye, a méhek, elsárgultak, kiszáradtak a fáim. Ám hagyjuk ezt, s ne térjünk ki a vegyszerekkel való gondatlan bánásmódra, meg azokra a hatásokra, amelyek a szakszerű kezelés nyomán is fenyegetnek. Közönséges halandók ebben aligha tehetünk érdemlegeset. Szakembereknek való feladatok, akik tudják a szerek működését, hatásait talajra, növényre, általuk pedig az emberi szervezetre, hisz a gyümölcs végül odajut. Nem kell mindig magasra néznünk. Csak a lábunk elé. Csak az egyszerű, - józan eszünket kéne használnunk. Vegyük már észre: városon, falun elborít a szenny, a piszok. Tanuljuk meg végre, a természet képtelen elpusztítani a műanyagot. A fólia, a nylonzsák, a legkülönbözőbb tasakok, dobozok, tálcák nem emésztődnek el, mint régen az a pár kidobott papírgöngyöleg. Figyelmes ember rettegve gondol a tavaszra, az őszre. Az idei tél keservesen hosszúra nyúlt.. Sokaktól hallottam, mennyire várják már az enyhébb időt, a tavaszi levegőt szeretnék végre beszívni, kint, a szabadban. Megenyhült, süt a nap, kikívánkozik idős és fiatal. Végezve a munkával, délután volna rá egy kis idő. a kapu elé éillni, a kiskertben nézelődni, az erkélyről széttekinteni. Friss levegőt szívni. Tessék csak kiállni, tessék csak szétnézni. Kiállni lehet, szétnézni aligha. Tavasszal, akárcsak őszszel hatalmas füstfelhőkbe torul falu és város. A kapuk elölt, a kertek előtt, az utcák árkai mellett villa nyélre támaszkodó férfiam és asszonyok láthatók, persze csak akkor, ha egészen közel erünk hozzájuk. Avart égetnek, gallyat, rózsaágat, az udvarról. a házból is kihozzák a kaca- tot. s rádobják a tűzre. Be kell menekülnünk a házakba, a lakásokba, magunkra zárni ajtót, ablakot, es örülni, hogy ott van még egy kis áporodott levegő, különben fiistmérge- zésben pusztulnánk el. Szaladjunk a tanácshoz, szerződtessünk környezetvédelmi őröket? A villa-■ nyélre támaszkodóknnk nincs annyi siitnivalájuk? Elszomorító, ha nincs. A régieknek volt? A régieket a szegénység, a muszáj késztette ésszerű cselekvésre. Nem is volt anyagi szemét, attól könnyen megszabadultak. Nekünk több van, meH gazdagabban. jobban élünk, ^hhez kellene, felnőnünk. Ésszel, ét telemmel. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) * t *
