Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Közösen építkeznek Három társközség Szépen fejlődik Szigetszent- márton, Szigetcsép és Sziget- újfalu, a három társközség. A csaknem hatezer lelket számláló települések lakói tavaly együttesen egy és negyedmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Fölszámolták az illegális szeméttelepeket, járdákat építettek, közterületeket, utakat, árkokat tisztítottak. A fejlődést jól példázza, hogy az iskolai tantermekkel legrosszabban ellátott Szigetcsép fejlesztésére helyezték az elmúlt néhány évben a hangsúlyt. Először egy napközis konyhát alakítottak át a községben, majd négy tantermes új iskolát építettek. Az átadást megelőzően elavult, régi épületekben, öt helyen is oktattak. Az új épület azonban csak részben oldotta meg a szigetcsépiek problémáját, ezért a jövőben szeretnének még egy négy tantermes iskolát kialakítani. Tápiószentmárton Szép faluközpoist Alaposan megváltozott Tápiószentmárton központja az elmúlt hónapokban. Azelőtt centruma nem is volt. Tavaly kezdtek a munkához, a társasházak környékén több elavult gazdasági épületet bontottak le, a szintbeli egyenetlenségeket lépcsőkkel oldották meg. Elkészült egy kellemes park, egyik szegletében a régi emlékművel, másik oldalon a tanácsházával, amelyet ugyancsak rendbehoztak. A teret betonlapokkal fedték. A kerítés kőlábazatára pedig rács helyett esztétikus térplasztika kerül. Ahogy az időjárás engedte, hozzáfogtak a park kizöldítéséhez. Füvesítenek, tu- jákat, cserjéket ültetnek, kihelyezik a padokat. Minden jó, ha a vége jó Pont került a vízvita végére Szerszámok keményfémből Éppen tíz esztendő kellett ahhoz, hogy a kisoroszi emberek beköthessek a vízvezetéket házaikba. E problémával lapunk hasábjain is többször foglalkoztunk, most csak felvillantjuk az 1975 óla vajúdó Úgy vázlatos történetét. Ügyes jegyzőkönyv A Fővárosi Vízművek tehát tíz éve fúrta az első kutakat a község határában. Antalics József, aki már akkor is a községi tanács végrehajtó bizottságának tagja volt, idézi a jegyzőkönyv idevonatkozó sorait. Amennyiben a kutak a községből elszívják a vizet, a vízmű köteles a faluba bevezetni azt. Csakhogy, folytatja most mintegy megokosodva a vb-tag, az ügyesen nem szerepel a szövegben, hogy a lakások is kapnak az életet adó folyadékból. Mert a Fővárosi Vízművek az utcákba valóban bekötötte a vizet, de a gondosan megépített fürdőszobák csapjai ez ideig üresek maradtak. A kisoroszi lakosság tudja, hogy a határukból látják el a főváros egy részét, a helyi ásott kutakból pedig eltűnik a víz, ezért csökken a háztájikban az állatok száma, nem tudják locsolni a kiskerteket. Cserébe pedig nem kapnak semmit. A községiek érvelésére kész a válasz a vízművek részéről. A kutak vízhozamának csökkenését nem ők okozták, az már régen is jelenség volt, ha a bekötéseket megengednék, a megnövekedett fogyasztással egyenes arányban több szennyvíz keletkezne, amely veszélyeztetné a főváros egészséges vízzel való ellátását. E vitáról azonban a felsőbb szerveknek is megvan a maguk véleménye, amelyeket a 27/1975. X. 30-i minisztertanácsi rendelet összegez. Ennek lényege, hogy a vízmű a laA kísérlet bevált, folytatják A katonaélet előtt Tavaly próbálták ki először Pest megyében tábori körülmények között a sorköteles fiatalok általános honvédelmi oktatását. A sikeres kísérletért az elismerés mindenekelőtt Molnár Ilonát, a Magyar Honvédelmi Szövetség gödöllői városi titkárát illeti, bár az is kétségtelen, hogy sokan segítették igyekezetében. A tapasztalatok összegezése nemcsak azért indokolt, mert az Idén már Budaörsön, Dabason, ílrdcn s Szentendrén is követik a gödöllői példát, hanem azért is, mert —. mint minden új kezdeményezésnek — ennek is akadnak ellenzői. Nem tudtak írni Jó tudni, hogy azoknak a fiatalembereknek, akik a 8 általános osztály elvégzése után nem tanulnak tovább, vagy 17 éves korukig nem végzik el az általános iskola 8 osztályát, a néphadseregbe való bevonulásuk előtt 80 órás általános honvédelmi oktatásban kell részt venniük. Tavaly a gödöllői vonzáskörzetben tábori körülmények között oktatott 148 fiatalember közül például hárman a nevüket sem tudták leírni. Nyilvánvaló tehát, hogy az oktatók, akik politikai, polgári védelmi, lőelméleti és szabályzati ismereteket akarnak tanítani, nincsenek könnyű helyzetben. Kötelező fegyelem Kpza Imréné, a gödöllői tanács munkatársa a vonzáskörzethez tartozó tanácsokkal együtt elérte, hogy a számításba vett fiatalok megjelentek a 9 napos oktatáson. Az aszódi honvédlaktanya futballpályá- ján — Sztán István őrnagy, parancsnokhelyettes jóvoltából — sátortábor várta őket. A laktanyában honvédségi gyakorlóruhát öltöttek, s azontúl úgy kellett élniük, mint a katonáknak. Négy szakaszt alkottak — ezekből egv a budaörsi legényeké volt —, s fegyelmezetten vonultak egyik oktatótól a másikhoz, a tanrend szerint. Az előadók társadalmi munkában vállalták a különleges feladatot. A 9 napon — két hétvégen és 5 munkanapon — együtt éltek tanítványaikkal. Dicséretükre legyen mondva: a három analfabétát nevük leírására is megtanították. Bikádi István, a péceli mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet honvédelmi klubjának titkára, Czeczulics Gábor, a Ganz Árammérőgyár tartalékosai honvédelmi klubjának titkára, Gere Sándor veresegyházi, Jánosi József isaszegi klubtitkárok, Köles Ferenc, az ikladi Ipari Műszergyár honvédelmi klubjának titkára és Nagyaltai Gábor törzsőrmester, az aszódi honvédelmi klub titkára már csak azért is megérdemlik az elismerést, mert az idén is vállalták ezt a társadalmi munkát. Miként vélekedtek erről a próbálkozásról a fiatalok? Az első két nap >.i nehezen tűrték a katonás fegyelmet. Később túlnyomó többségük azt mondta, jobb ez így. mintha hússzor kellene hétvégeken eljárni az oktatókhoz. Megtérülő befektetés A Gödöllő vonzáskörzetéhez tartozó tanácsok megértették ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét. Az aszódi honvédalakulat számára természetesen többletmunkát jelent az idén is a fiatalok táborának fenntartása, oktatásuk tárgyi feltételeinek megteremtése: a parancsnokok szerint azonban ez a befektetés megtérül, amikor az alapismeretek birtokában a most beiskolá- zandók megkezdik majd a katonaéletet. Cs. S. kosság bekötési kérelmét csak egészségügyi vagy műszaki okok miatt utasíthatja el. Ezt a rendelkezést természetesen Kisorosziban is ismerik, sorra épültek a zártrendszerű szennyvíztárolók, a lakosság és a PVCSV megkötötte a szerződéseket a szennyvízszállítás- ról. Hogy műszaki probléma nincs, azt a tanács vezetői éppen a vízművek több nyilatkozatából tudják. Újabb megállapodás A Kisorosziban kialakult lehetetlen helyzet megoldására erőfeszítéseket tett a Pest megyei Tanács illetékes osztálya is. Tavaly október 1-én már olyan tartalmú levelet kaptak a község vezetői, amelyben a megye közölte: megegyezés született a Fővárosi Vízművekkel arról, hogy azok a kisoroszi lakosok, akik a szennyvíz zártrendszerű elhelyezéséről gondoskodtak, beköthetik a vezetéket a lakásaikba. Az örömhír futótűzként terjedt el a faluban, a tanácstagi beszámolók elmaradhatatlan témája lett. Szétosztottak vagy 40 kérelemnyomtatványt, ennek körülbelül felét a lakosok be- küldték a Fővárosi Vízművekhez. A többit azért nem, mert a válasz lehűtötte a készülődő- ket. Mészáros Lajosné vb-tit- kár mutatja az enyhén szólva érthetetlen sorokat. Idézzük: Tekintettel arra, hogy a vízbekötések előfeltételeinek megteremtése tanácsi feladat, a kérelmeket illetékességből megküldjük. Aláírás: Frommer Miklós, műszaki igazgatóhelyettes. Elképzelhető, hogy milyen hangulat alakult ki Kisorosziban. Az emberek hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az orruknál fogva vezetik őket. Természetes, hogy a Pest megyei Tanács sem nyugodhatott bele a fejlemények ilyen alakulásába. Ezért újabb megbeszélést hívtak össze, amelyen részt vett Rigmórz Pál, a Fővárosi Tanács közmű és mélyépítési főigazgatóságának vezetője, s megszületett a megállapodás. Eszerint azok a kisoroszi lakosok, akik elkészítették és a tanács szakigazgatási szervének vezetőjével ellenőriztették a zártrendszerű szennyvíztárolókat, megkapják az engedélyt a bekötésre. Bágyi István tanácstag szerint ez a döntés életfontosságú problémákat old meg a községben. A politikai hatásán túlmenően megfordítja a lé- lekszám negatív alakulását, számottevően javítja az egyes családok életkörülményeit, s vonzóvá teszi a települést a turisták számára is. Közművesítésben Kisoroszi utoléri a sziget többi községét. Tíz év után A tanácstag szavaihoz mi hozzátehetjük, hogy talán meg is előzi azokat. Tudniillik már elkezdték a falu csatornahálózata tervének előkészítését. Befejezésül idézhetjük az ismert szállóigét, mely szerint minden jó, ha a vége jó. A tényeket tekintve nem vitatható a közmondás igazságtartama, mégis keserűen kérdezzük: miért kellett tíz éven át kálváriát járniuk a Kisorosziban élőknek ahhoz, hogy a saját vizüket élvezhessék? Vicsotka Mihály Az ISG szerszám és porkohászati gyárában az új üzemcsarnok- ben az idén mintegy kétmillió darab készül. A képen: Urban számoltat gyártanak. A forgácsoló szerszámokból az új üzemben az idén mintegy kétmillió darab készült. A képen: Urbán Gyuláné a keményfém húzószerszámoltat ellenőrzi Boltból boltba Tápiószelén és környékén Több az áru, jobb a kiszolgálás A kisebb fogyasztási szövetkezetek közé tartozik a megyében a Tápiószcle és Vidéke Afész. Gazdasági eredményei az utóbbi időben figyelemre méltók. Ennek bizonyítására sorolhatnánk a számokat, amelyek tulajdonképpen nem mondanak sokat az olvasónak. Ezért inkább arról faggattuk Kiss Sándor kereskedelmi főosztályvezetőt: mi a titka annak, hogy a szövetkezet ellátási körzetében jó és színvonalas az áruellátás? Kevesebb adminisztrátor — Még sok mindenen lehetne javítani — mondja Kiss Sándor —, az azonban tény, hogy az utóbbi két évben rugalmasabb lett kereskedelempolitikánk, javult árubeszerzői munkánk... És itt álljunk meg egy pillanatra. Iiét-három évvel ezelőtt bizony sötét felhő borította az Áfész egét. Nehéz munkával verekedte ki magát a hullámvölgyből Király Antal elnök és csapata. A Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége által kidolgozott intézkedési terv végrehajtása meghozta a gazdálkodás várt javulását. Mindenekelőtt alap- tevékenységük (kereskedelem, vendéglátás, felvásárlás) vált hatékonyabbá, gazdaságosabbá, de az ipar és szolgáltatás mind jövedelmezőbb lett. Sikerült korszerűsíteniük a gazdaságirányítási munkát, csökkentették az adminisztratív létszámot. Az elmúlt években az egyik legjelentősebb szövetkezeti beruházás volt a megyében a Tápiószelén levő komplex fel- vásárlási telep építése. Ennek jó kihasználására nagykereskedelmi tevékenységbe fogtak. A cél a több csatornás árubeszerzés és az áruválaszték bővítése volt. Visszalő a nagykereskedő Az új vállalkozás keretében elsősorban bor, üdítő és vermut forgalmazásával foglalkoztak. A szállításokra három termelővállalattal kötöttek szerződést, s e megállapodások keretében forgalmazott áru mennyisége csaknem 3 millió forint értékű volt. Ám ez az összeg jóval elmarad Amíg (talán) beköltözhetnek az új la- kásba. Mennyi energia mozgósítható addig, hány éjszaka munkája, mennyi vállalás előzi meg a pillanatot, amíg együtt az összeg; az utolsó, lefizetendő részlet összege? Megkapják-e a bankhitelt, a kölcsönt, lehet-e még a szülőkhöz fordulni — és nem sokallják majd az ilyen jellegű „fordulást"? És nem ismernek akadályt, tele vannak tervvel, roppant bizakodással. Megfogynak, belesápadnak, otthontalanok. Utóbbi állítás helyreigazításra szorul. A fiú munkatársa mindig jó haver volt, mondhatnánk barátnak is. Azonos korosztály, másfelé múlt: igen jómódú ősök ügyes kezű élelmes fia, nős már másodszor, kisebb- nagyobb sérülésekkel kilábalva egy válásból. Lassan hatodik éve építik otthonukat, gyönyörű helyen, egy Pest megyei kisközségben, a domboldalon. Az út fölfelé ugyan alig járható, nyaktörően göröngyös, és meredek. Tulajdonképpen csak félig kész az az otthon, de a hátralevők már igazán olyan munkák, amelyekhez elég az ügyes kéz — kezek —, szaktudás ugyan kell, de azt könyvből, jótanácsból, innen- onnan lehet meríteni. Ami nagyon hiányzik, az az energia, az idő, no és hát kis pénzmag is. Ezt viszont, amennyire lehet, össze kell kuporgatni, arra tartalékolni, ami óhatatlanul megveendő. Például pad- lőszőnyegre. Nomármost. épülqet. csinoso- dik az a ház. mintha nagy is volna kettőjüknek, remélhetőleg majd benépesül. Addig is: az ügyes kezű barát magukhoz invitálja a kora nyárig otthontalanokat. — Persze, hogy van hely a számotokra. mi sem természetesebb. Érre már korábban is volt példa. Az igazán kezdetek És addig hová? kezdetén, mikor éppen hogy álltak a falak, villany ugyan égett, víz csak éppen csurrant, már lakott náluk egy átmenetileg rászoruló. Igaz, az egyedülálló volt, de végül nagyon jól érezte magát. Az ajánlat, a meghívás olyan magától értetődően hangzott, annyi természetességgel, hogy az idősebb nemzedék kese- redettebb tagja nyomban kétségbe vonta a realitását. — Nem gondolhatták komolyan! — mondta, és óva intette a fiatalokat az életben rájuk várakozó csúf csalódásoktól, ecsetelte a döntő különbséget szavak és tettek, álom és valóság között. Tán még irodalmi példákat is felsorakoztatott, holmi merengésről, ábrándozásról, kancsal tekintetekről, amelyek festett egekbe néznek. K iderült aztán, hogy szó sem igaz az egészből. Nem abból, hogy az ifjú építkezők nem gondolták komolyan azt, hogy fél évre megosszák egy másik fiatal párral a még alig belakott otthont, de bizony az tévedés, hogy a meghívás tartalmatlan, nem komolyan értendő, üres formalitás. Kis motyőjukat ügyesen el-elosztva a szükségest bcköltöztetve mar együtt laknak négyen — egyelőre nagy békében. S mivel a befnnadók haliam sem akarnak semmiféle lakbérről, pénzről, a beköltözők igyekeznek: vacsorára b-riek a háziakat, apró figyelmességeket tr'h’1”n!c ki. s mindez könnyedén menu, fejtörés nélkül — csak magától értetődően ... Herman Éva azoknak az áruknak a mennyiségi értékétől, amelyeket közvetlenül a termelőktől szereztek be. Ha Újszilváson, Farmoson, Tápiógyörgyén vagy a szövetkezet székhelyén betérünk az élelmiszerboltba, láthatjuk a gazdag élelmiszer-kínálatot. Hogy ez-így van, abba» közrejátszik; sok árut közvetlenül a termelőktől szereznek be, azaz kiiktatják a nagykereskedelmi raktárt. Ezzel gyorsabban, frissebben kerül a portéka a fogyasztóhoz. Más kérdés, hogy ennek nem örülnek a nagykereskedelmi vállalatok, és bizony arra is volt példa — sajnos, nem is kevés —, hogy bizonyos tételekből azért nem szállítottak a kisebb szövetkezeteknek, mert nem minden árut tőlük vásároltak... Az élelmiszerek választéka — Fontosnak tartom megemlíteni — magyarázta Kiss Sándor —. hogy az Áfész közvetlenül a termelőkkel kötött szerződés alapján vásárolta fel a sertéseket már 10S3-ban is. Akkor csaknem 5 millió forint értékben. Tavaly e téren előreléptünk, mert hasított félsertésekből több mint ti millió forint értékben forgalmaztunk. Az is javította az ellátást tőkehúsból és töltelékáruból, hogy kapcsolatainkat bővítettük a tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz-szel. valamint a Ceglédi Állami Gazdasággal. A termelőkkel, háztáji gazdaságokkal kötött szerződésen kívül kedvezően alakult az áru útjának rövidítése más termékekből is, mint a tojás, a baromfi, de még a hal is. A nagykereskedelmen kívüli élelmiszer-forgalmunk egy esztendő alatt 114 százalékkal növekedett; tavaly megközelítette a 16 millió forintot. Közös ellenőrzések Az Afész nemcsak azzal törődik, hogy legyen áru a boltokban. hanem a fogyasztók érdekvédelmével is. azt bizonyítja az ellenőrzés színvonalának és hatékonyságának növelése. Tavaly 558 esetben tartottak ellenőrzést közösen a helyi tanácsokkal. A hiányosságok feltárásában a tápiósze- leiek segítséget kaptak a Nagykőrösi Afésztől is. Ez a szövetkezeti együttműködés jelentősen segítette a megelőzést, és mint tudjuk: a bajt bizony legjobb megelőzni.., Kovái Iván
