Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1985. ÁPRILIS 5., PÉNTEK Másfél évtized eredményei Hű tükörképet is kaphattak Monoron szálltak le először A tehervagon tíz gyönge pontja Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ki­állítást rendezett a vecsési költségvetési üzem; 15 év munkájának az eredményét mutatja be. Szép eredmény Dudinszky László üzemve­zető elmondta, hogy a vécsési üzem létrehozásakor csak a te­lephely és a barakk volt meg, minden egyéb, szociális léte­sítmények, műhelyek nélkül. Éppen ezért különös öröm bemutatni a 15 év eredmé­nyeit és ennek kapcsán régi, elavult, de mégis fejlődő te­lephelyét. Sokan ismerik az előző év nehézségeit, anyagi helyzetét, amély bizonyos fo­kig meghatározta a telephely, a géppark állományának fej­lesztését is. Az üzem szerény anyagi eszközeiből és községi keret­ből jött létre 1969-ben, és ezt követően folyamatosan — a községpolitika érdekében — az üzemre hárultak a nagy­községi tanács beruházásai. Itt meg kell említeni a tanács­ház bővítését, az 1 ezer 100 adagos konyhát, a Kun Béla téri óvodát, a 6. sz. óvodát, a MAVAD nagy beruházását, a Gabonaforgalmi Vállalat fel­újítási munkáit, a GOV 4 la­kásos szolgálati házát és egyéb létesítmények felújítási mun­káit. Az eredmények általános­ságban nem kiemelkedőek, de megismerve az üzem belső nehézségeit — az alapítás évé­től a jelenig —, el lehet mon­dani, hogy szép eredményeket értek el. Vecsés nagyközségnek a múltban is és a jövőben is mind nagyobb szüksége lesz az üzemre. Több utat Korszerűbb eszközökkel kí­vánják megoldani a lakossági és közületi szemétszállítást. Korszerűbb technológiát kí­vánnak alkalmazni, illetve ki­dolgozni a parkok, közterüle­tek fenntartásánál is. Tovább­ra is fejleszteni akarják az útfenntartási gépeket, megle­vő gépsorokat, hogy a jövő­ben tanácsi és lakossági hoz­zájárulással mind több és több utat tudjanak építeni és a meglevő utakat korszerűsí­teni. Nagyobb erőket kívánnak összpontosítani a községi épü­letek fenntartására, esetleg új létesítmények létrehozására. Az üzemvezető megköszönte, hogy a vendégek tiszteletüket tették ezen a kiállításon, amely némi ízelítőt ad eddigi tevé­kenységükből. A már hetekkel ezelőtt — nagy készülődéssel, izgalom­mal, ízléssel — megrendezett kiállítás a vendégkönyv tanú­sága szerint híven tükrözi az üzem 15 évi munkáját, sok­oldalú tevékenységét. Az épít­kezések kezdetét és befejezé­sét fotók mutatják be. Gyönyörűek a kertészetben nevelt virágok és zöld növé­nyek, amely murvával leszórt, díszléccel elkerített sarokban kapott helyet a nagyteremben. Ötletes a vele szemben befa­lazott ajtó, amely a kőműve­sek munkáját hivatott illuszt­rálni. A szociális épület mel­lett végig a gyártott termé­kek láthatók: hirdetőtábla, ke­rékpártámasz, hulladékgyűjtő, buszváró. Szeretettel várják A kiállításra — április 7-ig még — mindenkit szeretettel vár az üzem vezetősége. Varga Ferencné Üllőn Óvodai pétbeíratás Az 1985/86-os tanévre vonat­kozó óvodai pótbeíratást ápri­lis 10-én 13-tól 16 óráig lehet megtenni Üllőn, a Marx téri óvodában — kaptuk a tájékoz­tatást a gyermekintézmény ve­zetőjétől. Monoron a hétvégi „telkes járatok” a kapával és szaty­rokkal megpakolt kerékpárok s a személyautók, amelyek mostanság leginkább guruló szerszámoskamrához hasonlí­tanak, mind mennek a „he­gyeinkre”: a Strázsahegyre, Laposhegyre, Kutyahegyre — és a Forrás dűlőbe. És persze a község belső kertjeiben is forr a munka, amelyekben töké­letesen megvalósul az egyen­jogúság, így aztán elégedetten fujkálom én is a tenyeremen a fafűrészeléá hólyagjait. Köz­ben, akaratlanul, fültanúja vagyok a beszélgetésnek, amely az egyik szomszédos telken zajlik. — Nézd meg, anyukám — mutatja büszkén a férj a négynapos ásás eredményét. A feleség őszintén ámul, ez igen, ennyit dolgozni, ez van vagy nyolc ágyás is! — Igen, de tudod, jóval könnyebb lenne, ha valaki ge­reblyézne... így újra a férj, s az asszony, aki jobbára azzal van elfoglalva, hogy az áprili­si napsütést élvezi, felajánlja: — Gereblyézzek én? — Szó sem lehet róla! Nem nőnek való munka az, te in­kább szedegesd a szamócáról az avart! Mólés ifjú tántorodik be az ajtón. — Bo ... bocsánat, maguk a kalauzok? Egy emberként állítják, hogy nem, nem ők a kalau­zok, de mindhiába, már ké­ső, mert: — Megmondjam az igazsá­got? © Látszik, hogy elszánt, meg fogja mondani. Jaj, pedig beh nagy kár érte, valamennyi igazság ott homályosodik jól láthatóan a szemeiben, de ha egyszer elhatározta, nincs ember, aki leállíthatná: — Berúgtam, mint a csacsi. Stb. És nem szűnik ezt a tényt részletezni, pedig az esti sze­mélyvonat már rég nyílt pá­lyán kattog, kilométerekre a ceglédi pályaudvartól. S bár a fentinél sokkalta fergetegesebb történetekre nemigen emlékszik Fábián Miklós, a ceglédi vasúti ren­dészet vezetője, akivel az esti terepszemlére utaztunk, de beszámol a legfrissebb trük­kökrök — Az illető fölmászik a vagon tetejébe szenet lopni. Ott van vele a zsák is, de hozzá se nyúl. Nocsak! Elkez­di lehajigálni a tüzelőt, s csak miután feketéllik a sín melléke, száll le. Innentől fog­va már kész a magyarázat: ő csupán a hulladékot kapkodja össze és' tölti zsákba, ami mindenképp veszendőbe ment volna. Mert ugye ki az ördög veszi a fáradságot, hogy a földről összegyűjtse a szenet, ha ő történetesen nincs itt. Egyéb­ként ettől semmibe sem kü­lönbözik az, aki a kocsi olda- lábba fúrt lyukon ereszti le a terményt, hogy azután a ma­gokat a földről kotorja a tás­kába. A látszat szerint még jót is tesz a vasúttal, mert nem hagyja az elhullajtott bú-- zát a madaraknak. Szóval nincsenek igazán ízes sztorik. A legutóbbi nagyobb port kavaró ügy a szalámilo­pás volt, jó tíz esztendeje. Az idő tájt még csak alakulga­tott a MÁV-os rendészet, Cegléden pedig jóval utána, 1981-ben állították föl. Igaz, ami igaz, a rendészek reno­méját elsősorban az lendítené előbbre, ha fülön tudnák csíp­ni fi vonatfosztogatókat. Ta­valy akadt is egy ilyen ese­tük: lisztet és konzerv eket lo- vasított meg néhány jámbor lélek Cegléden, de nem jutot­tak messzire. Több elfogásról nem is szól a fáma. Hogyan is szólna? A ceglé­di körzeti üzemfőmérnökség íyiegegyeznek. Így hát avar- szedegetés következik. Egészen addig, míg a feleség rá nem jön, hogy ettől viszont teljesen tönkremegy a keze. Ami vi­szont, ez ránézésre is teljesen nyilvánvaló, erősen tönkre­tenné a hatást, amit amúgy megjelenésével kelteni szokott. Ettől kezdve nem merek arra­felé nézni, mert a kert höl­gyéről folyton egy színesre mázolt gipsztörpe jut eszem­be. Amit egyesek ugyancsak dísznek helyeznek a hétvégi ház elé. Tizenévesek. Le s fel sétál­nak a monori főutcákon, szí­nes pólókban, fülükön a kis japán magnók fülhallgatójá­val. Lányok, kettesével, fiúk csapatban. Valószínűleg fogal­muk sincs róla, hogy vissza­hozták a hajdani korzózás di­vatját. A tavaszi napokon vissza-visszatérő jelenség a kacarászó lányok és az egy­mást „férfiasán” lökdöső srácok látványa. A sütőüzem, a pékség felső alblaka is kinyílik a tető alatt, két fehér péklegény — ők se lehetnek még húszévesek — lesi: honnan jön, hová megy a szebbik nem? Fülig mosoly az arcukon, tárgyalják a lát­ványt, én meg kezdem meg­73 kilométer hosszan elnyúló szakaszát 8 rendész felügyeli (fordánként 2—2 fő adja a szolgálatot), menetrendhez kötve, egyenruhában (gyak­ran hasznosabb lenne a civil), a nyomozás lehetősége és ön­védelmi eszköz nélkül. Szinte reménytelen. Az esetek nagy részében csupán rögzíteni tudják, hogy valaki fölnyitot­ta a vagonajtót, valaki meg- dázsmálta a szállítmányt. Aki­nek aztán bottal üthetik a nyomát. Csoda-e, ha a rendé­szet egyelőre keresi a helyét a MÁV-on belül, önnön fontos­ságának elismertetéséért hajt. Monoron szállunk le először Fábián Miklóssal, s körüljár­juk az állomás közelében ácsorgó szerelvényt. Egyetlen fémzár sem hiányzik. Nem akarok tippeket adni, de hát ismert dolog, hogy egy 2 ten­gelyes vasúti, teherkocsinak legkevesebb 10 gyönge pontja van: a két ajtó és a nyolc szellőzőnyílás. Az ajtókat jó­szerével az imádság, no és a fémzár tartja össze. Már szó­vá tették, hogy esetleg lakatot kéne alkalmazni, de gondol­junk csak bele, lakatok és kulcsok egymásra találása mi­csoda nehézséget okozna. Meg hol is lenne ilyesmire pénz. ® A fityegő fémzárnak nincs valami magasztos szerepe. Mindössze annak jelképéül szolgál, hogy a vasút átvette a szállítandó holmit. Ez a je- lecske legtöbbet épp a ren­désznek mond, főleg, ha hiányzik. Az már gyanús. A ceglédi rendészcsapat az első negyedév leforgása alatt 1 ezer 200 vagont vizsgált át, 300-ról hiányzott a fémzár. Ez nem azt jelenti, hogy mind a há­romszázat ki is fosztották. Fá­bián Miklós szavai szerint a szervezett rendészeti munka hozott tagadhatatlan eredmé­nyeket. Az utóbbi években or­szágosan is csökkent a vagon­KÉZILABDA MNK: Gyöm- rő—Szilasmcnti SK (Csömör) 20-19 (11-8), Gyömrő, 200 né­ző, vezette: Zsigri István — Zsigri Zsuzsanna (kitűnően). GYÖMRÖ: Szabó István (1) — Szabó Imre (6), Novák I. (4), Nagy J. (3), Érsek T., Kiss Zs., Szél Sz. (2—2), cse­re: Veres G. A közvélemény nem sok esélyt adott a gyömrőieknek az NB I-es játékosok tömegét érteni, mitől is van mostaná' ban megint szabályos kérdő- és felkiáltójel alakjuk a kif­liknek ... Mindenből lehet viccet csi­nálni. Itt is egy példa. Monoron az elmúlt hetek­ben betöréssorozat zajlott, nagyszabású, tíznél is több családhoz látogattak a nem kívánatos éjszakai vendégek, akikről számtalan hír kering községszerte: hogy XX-es rendszámú kocsin járták az utcákat s úgy rámoltak ki la­kásokat, hogy a felső szinten aludtak a háziak, míg ők lent „dolgoztak”... A nyo­mozás még tart, hivatalosan nem számolhatunk be a tör­téntekről — a dolog azonban Monor-szerte téma. — Hallottad, hogy negyven­tagú a banda? — kérdi a piac­tér sarkán egy férfi a másik­tól. — Hogyhogy? Honnan ve­szed ezt? — kérdez vissza a másik. — Na hallod! Hát nem vet­ted észre, itt van a tábla is, most nyílt meg itt a tér sar­kán az Ali baba presszó! Miért ne lehetne mindjárt negyven rablónk is? dézsmálások száma, nem úgy a lopott tárgyak pénzbeli ér­téke. © Albertirsán egy tárolt sze­mélyvonatra akadunk. Nagyon rövid idő kell a felismerésé­hez: irtózatosan kellemetlen, bizonytalan érzés végigbal­lagni egy magára hagyott, kö- romsötét szerelvényen, mint ahogyan viszolyogtatóan nép­szerűtlen feladat pásztorórá­ját töltő párocskát letessékelni a reggelig itt pihenő vonatról. Mégis ezt kell tenni, így szól a szabály. A rendészek azt vallják, az ő dolguk a megelőzés. Vagyis: ahol jelen vannak, ott nem történik baj. V. S. Gyomron r Évfordulókra emlékeznek II. Rákóczi Ferenc halálá­nak 250. évfordulója alkalmá­ból megemlékezést tartanak április 12-én, 18 órakor Gyom­ron, a Bajcsy-Zsilinszky utcai tájházban az id. Pál Mihály baráti kör szervezésében. Más­nap délután három órakor a költészet napja alkalmából megtartják a hagyományos szavalóversenyt. Tíz éve hunyt el B. Szabó Edit szohrászmű- vész, rá emlékeznek április 20-i rendezvényen. Közlemény A monori városi jogú nagy­községi közös tanács értesíti Monor és Péteri községek vá­lasztópolgárait, hogy a válasz­tók nyilvántartása a hivata­los időben a szakigazgatási szerv irodájában — földszint 11. számú szoba — megtekint­hető. felvonultató Szilasmentl SK ellen. Csak néhány név az ellenféltől — Tóth-Fekete, Mihályi, Tavasz B., Bátovszki, Fábián, öry. Nemrég még az NB I-ben, ae elmúlit évben az NB I B-ben ontották a gólokat. És ez a csapat 60 percig szenvedett a hazaiak szorításában, képtelen volt egy percig is vezetni. Tisztességükre legyen mond­va, a találkozó végén elismer­ték, hogy megérdemelten nyert a Gyömrő. Az a Gyömrő, amelyik — Immár nem tudni hányadszor —, ismét bebizo­nyította, hogy játékosai ké­pességei alapján a Nemzeti oajnouságoun volna a helye. A dolog fonákja, hogy ez a Gyömrő kepes kikapni har­matgyenge csapatocskákitól is. Szabó István kapus fantasz­tikus dolgokat produkált a kapuban. Két kezzel kapkod­ta el a süvítő lövéseket, s még gólt is lőtt Szabó Imre és Kiss Zsolt betegre futtatta a vendégeket Szél Sz. iszo­nyatos védőmunkát végzett a hatalmas testű ellenfelekkel szemben, s volt egy mozzana­tai, amikor a volt válogatott Mihályi majdnem kiszaladt a pályáról egy cserére. Noyák 1. okos, kombinatív játékával sem tudtak mit kezdeni el­lenfelei, s négy akciógólja — közte az utolsó, a döntő 20. — éiményszámba ment. Érsek T. ismét bizonyította, hogy ott a helye a kezdő csa­patban. Veres G. szélről tör­tént befutásaival teremtett több gólhelyzetet. Nagy J. egy pillanatig sem hagyta la­zítani játékostársait. Fizikai­lag csak ő tudott versenyezni az ellenféllel. Sérülései miatt még nem olyan gólveszélyes, mint az megszokott tőle, je­lenléte azonban hitet adott a többieknek is, góljai pedig rendkívül látványosak voltak. Szép és nagy siker, ami nö­velheti az önbizalmat az áp­rilis 6-i kezdethez. így kéne a bajnokságban is! Pontosab­ban így (lenne) érdemes! G. L. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Jegyzet A gyümölcs értékéről észülűnk a húsvétra. Ki így, ki úgy. Itt az udva­ron, ahová szerkesztősé­günk ablakai néznek, alsó tagozatos napközis gyere­kek lovagolnak a szemetes- kukákon, ugróköteleznek, rohangálnak. Négy negye­dikes fiút állítok meg, mindegyikük jól öltözött, farmerben vannak, színes kis kötött pulóverekben. A kérdésre, hogy mit szoktak kapni a locsolásért, kórus­ban harsogják: — Pénzt! Húszast, ötvenest, szá­zast. Egyiküknek tavaly ezernégyszáz forintja gyűlt össze, de a másik három­nak sem volt kevesebb ezernél a „keresete”. A fe­kete szemű, fehér pulcsis kis srác már az idei terve­ket szövögeti: húsvéti pén­zéből dzsekit és cipőt vesz majd, a maradékot meg ap­róságokra költi. Vihognak a lányok az ugrókötél körül, szégyenlő­sek, nevetős szemüket, szá­jukat rejtik egymás kék kö­penyes háta mögé, s csak egyikük hajlandó „nyilat­kozni”. Azt mondja: — Igen, a fiúk pénzért locsolnak. Az én anyukám már gyűjt is rá ... Lerágott csont ez a téma, mit is lehetne mást mon­dani róla, mint a szokásos sztereotip megnyilatkozáso­kat: ne itassuk át szép szokásainkat — mint a lo- csolkodás hagyományát — anyagias szemlélettel, ne engedjük meg, hogy a ró­zsavíz helyett a pénz sza­ga uralkodjék fiaink és lá­nyaink élete felett... En­nek általános érvénye van, igaz, de nézzük meg „sze­mélyre szólóan.” Ha én lányos mama len­nék, a guta ütögetne, ha ott kell állnom egy pénzesdo­bozzal, s a kipirult lányai­mat öntöző legénykéknek szétosztogatnom negyed­havi fizetésemet. De mert fiús mama vagyok, azért ütöget a guta, mert meg kell magyaráznom a gye­rekésznek érthetetlent: ne törődjön vele, hogy X. Zo- liék a sarkon fogják szá­molni, megvan-e már a kis kazettás magnó ára, ö igen­is piros tojásért locsoljon és ne mutasson rossz példát az öccsének. Erről hosszasan vitatkozunk, példákkal is tűzdelve, miszerint vannak ismerőseink, akik húsvét­hétfőn kizárólag azért utaznak el, zárkóznak be, folyamodnak cselekhez, hogy ne kelljen a fiúk pénzéhes rohamát végig­szenvedniük családostól. S a vita mindaddig nyugvó­ponton marad, míg fiaim a kezükbe nyomott első ötve­nestől vérszemet nem kap­nak a további gyűjtögetés­re, mert lelki szemeik előtt megjelenik egy hőn óhajtott tárgy, amit ezál­tal könnyen megszerezhet­nek. Például egy kvarc- csipogóé. Ami már aztán igazán mindenkinek van; akad, akinek kettő-három is, még kölcsön is adja. Vagy a fülhallgatós kis ja­pán magnóé, ami szintúgy már mindenkinek van, mert potom háromezer fo­rint az ára. És különben is, a saját szememmel olvashatom, hogy az európai országok közül egyetlenként nálunk költik a gyerekek öltözkö­désére a felnőtt családtago­kénak kétszeresét, termé­szetesen nem az államilag dotált gyermekruházati ter­mékeket részesítve előny­ben, hanem a méregdrága, emblémás tréningruhákat, márkás farmereket. Adidas cipőt és butikból vett pe- lerint... e hogy hova el nem tévelyegnek a gondo­lataim locsolkodás ürü­gyén ... Mi köze az öltöz­ködésnek a húsvéthoz? Hát... Talán annyi, mint a locsolásnak a százasok­hoz, ezresekhez. Vagyis annyi, amennyi a felnőt­teknek a gyerek szemlélet- formálásához. Egyetlen ha­tás persze nem közömbö­síthet könnyen húsz mási­kat. Ezért kellene, hogy egy-egy fecskéhez többen csatlakozzanak, s megpró­báljanak nyarat csinálni. Tartós nyarat, amelyben a gyümölcs értékét a munka emeli tisztes helyére. Koblencz Zsuzsa Noteszlapok Divatban a hajdani korzózás Kézilabda MNK Nem várt nagy bravúr K. Zs,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents