Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

A MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS AG MINISZTERT AN ACS A HAZANK FELSZABADÜLASANAK 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL KOS- SUTH-DtJAKAT ADOMÁNYOZOTT.

KOSSUTH-9 ÍJAT

Agárdi Gábor, a Nemzeti Színház Jászai-díj as színművésze, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze magas színvonalú művészi alakításaiért;

Bacsó Péter, a MAFILM Balázs Béla-díjas rendezője, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze filmrendezői munkásságáért;

Bálint Endre festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze sokirányú művészi munkássága elismeréséül; Csorba Győző József Attila- díjas költő, műfordító, a Jelenkor c. folyóirat főmunkatársa kiemelkedő költői és műfordítói tevékenységéért; Faragó András, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, a Magyar Népköz- társaság kiváló művésze folyamatos művészi tevékenységéért, különösen Wagner operáinak basszbariton szerepeiben nyújtott kiemelkedő alakításaiért;

Haumann Péter, a Madách Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze kiemelkedő és sokoldalú színészi munkájáért, színpadi és televíziós alakításaiért;

Koltai Lajos, a MAFILM Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, kimagasló művészi értékű operatőri tevékenységéért;

Kurucz D. István Munkácsy- díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze kimagasló művészi munkássága elismeréséül;

Máthé Erzsi, a Katona József Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze magas művészi színvonalú alakításaiért; Ottiik Géza József Attila-dí- jas író, műfordító kiemelkedő írói, műfordítói munkásságáért;

Pongor Ildikó, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magántáncosa, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze a balett különböző stílusköreiben nyújtott kiemelkedő alakításaiért;

Holla János hegedűművész, az Országos Filharmónia művészeti vezetője, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze a Liszt Ferenc kamarazenekar koncertmestereként és művészeti vezetőjeként kifejtett kimagasló művészi tevékenységéért:

Száraz György József Attila- díjas író, a Kortárs c. folyóirat főszerkesztője kiemelkedő irodalmi munkásságáért; Szemes Mari, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze magas művészi színvonalú alakításaiért;

Szőllősy András Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze zeneszerzői tevékenységéért, szimfonikus és énekkari műveiért; Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, a Magyar Népköz- társáság érdemes művésze különösen Puccini: Bohémélet és Pillangókisasszony, valamint Verdi: Simon Boccanegra c. operákban nyújtott kiemelkedő alakításaiért;

Vas István Kossuth-díjas író, költő kiemelkedő költői, szépprózai és fordítói munkásságáért.

A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA A SZOCIALISTA KULTÜRA FEJLESZTÉSE TERÉN SZERZETT KIMAGASLÓ ÉRDEMEK ELISMERÉSÉÜL, HAZANK FELSZABADüLASANAK 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG KIVÁLÓ MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMEKET ADOMÁNYOZOTT.

KIVÁLÓ MŰVÉSZ CÍMET

Bánki Zsuzsa, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Barta Éva iparművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Bokor Péter, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díjas és SZOT-díjas filmrendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Bretus Mária, a Pécsi Balett Liszt Ferenc-díjas és SZOT-díjas magántáncosa, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Erdélyi Miklós, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karmestere, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Keres Emii Kossuth-dí- jas, Jászai Mari-díjas és SZOT-díjas színművész, a Radnóti Miklós Színpad igazgatója, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Marton Frigyes, a Mikroszkóp Színpad Jászai Mari-díjas igazgatója, a Magyar Rádió Kabarészínháza részfoglalkozású vezetője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Mádi Szabó Gábor, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Németh József Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Németh Marika, a Fővárosi Operettszínház Jászai Maridíjas színművésze, a' Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Ragályi Elemér, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Itátonyi Róbert, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Jászai Mari-díjas igazgató-főrendezője, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Schaffer Judit, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas jelmeztervezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze Segesdi György Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Sík Ferenc, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas rendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze,. Szabó István, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docense, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Szabó Sándor, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze.

A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA A SZOCIALISTA KULTÜRA FEJLESZTÉSE TERÉN SZERZETT KIMAGASLÓ ÉRDEMEK ELISMERÉSÉÜL, HAZÁNK FELSZABADÜLASANAK 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG ÉRDEMES MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMEKET ADOMÁNYOZOTT.

érdemes művész címet

Andor Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre, B. Nagy János, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Csajbók Terézia, az Országos Filharmónia szólistája, Fülemile Tibor, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas zenekari művésze, Gera Zoltán színművész, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmszínésze, Gombos Katalin, a Madách Színház színművésze. Gulyás Dénes, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Gyar- mathy Tihamér festőművész, Hámori Ildikó, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze. Kelemen József Munkácsi-díjas ipari formatervező, Koltai Róbert, a kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Kon- rád György brácsaművész* a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara magánbrácsása, Köti Árpád, a debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Králik János rendőr alezredes, a Belügyminisztérium szimfonikus zenekara Liszt Ferenc-díjas vezető karnagya, a Zeneművészeti Főiskola docense, Láng István Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, Lendvai Ferenc, a Fővárosi Szabadtéri Színpadok Igazgatósága Jászai Mari- díjas nyugalmazott művészeti vezetője, Ligeti Erika Munkácsy-dí- jas szobrászművész, Lossonczy Tamás festőművész, Lukács Lóránt, a Magyar Televízió Balázs Béla- díjas főoneratőre, Major Pál, a kecskeméti Katona József Színház színművésze. Máriáss József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Mentes József, a szegedi Nemzeti

Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Mészáros Márta, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díjas filmrendezője, Molnár Edit Balázs Béla-díjas fotóművész, az MTI fotóriportere, Nemere László, a Magyar Televízió Balázs Béla- díjas rendezője, Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Erkel Ferenc-díjas és SZOT- díjas művészeti vezetője, Nyilassy Judit, a Budapesti Gyermekszínház Jászai Mari-díjas igazgatója, Pászti Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas énekkarvezető karmestere, paíaky Jenő, a Nemzeti Színház színművésze, Petur Ilka Jászai Mari-dí-. jas nyugalmazott színművész, Ré- kassy Csaba Munkácsy-díjas képgrafikus, Sas József, a Mikroszkóp Színpad Jászai Mari-díjas és SZOT- díjas színművésze, Simon Géza, a győri Kisfaludy Színház színművésze, Somló Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díjas operatőr-rendezője, Sváby Lajos Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegtervező iparművész, Szönyi Nóra, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosa, Tahi Tóth László, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Túry Mária Munkácsy-díjas festőművész. Vajda Béla, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője, Varga András előadóművész, Vaszkó Erzsébet festőművész, Vayer Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas díszlettervezője, Vágó Nelly, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas j£l- meztervezője, Weisz Nándor, a Ma gyár Cirkusz és Varieté Vállalat Jászai Mari-díjas artistamüvésze.

Tiszteletadás a hősöknek

Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kedden megkoszorúzták azoknak a hősöknek, katonáknak a sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.

A solymári katonai temetőben a II. világháború magyar- országi felszabadító harcai során elesett ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol és új- zélandi katonák emléke előtt tisztelegtek. A nemzeti himnuszok elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács képviseletében helyeztek el koszorút. Ugyancsak elhelyezték a megemlékezés virágait az egyes nemzetek nagykövetségeinek a képviselői, kiknek fiai magyar földön hősi halált haltak.

A kegyeletes megemlékezés a Himnusz hangjaival ért véget.

A Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcban hősi halált halt amerikai katonák emlékművének talapzatán helyeztek el koszorúkat. Az amerikai himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében helyezték el a kegyelet virágait. Az Amerikai Egyesült Államok követségének koszorúját Nicolas Salgo, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet helyezte el.

Látogatás az autógyárban és a Duna Tsz-ta

Küldöttek Omszkiról, Szófiától

Eszmecsere testvérmegyémk pártvezetoh/el

(Folytatás az l. oldalról.)

ezer mezőgazdasági dolgozójának üdvözletét, s kívánt sikereket az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásához.

Ebéd után a delegátusok útja a Csepel Autógyárba vezetett. Ide elkísérte őket Lénárd László, a Pest megyei pártbizottság titkára és dr. Kocsis Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

A gyártörténeti múzeum előtt dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára, valamint a társadalmi és tömegszervezetek itteni vezetői várták a küldöttséget. Autóbuszra szálltak, s azzal indultak elsőként a Bendiberi- ca szervókormány-üzembe, majd az autóbuszalváz-gyár- részlegbe. Testvérmegyénk küldöttei nagy tetszéssel szemlélték a Bendix licencet 28 hónap alatt honosító, rendkívül korszerű, évente 32 ezer szer- vókormányt előállító üzemet, s érdeklődéssel figyelték a KGMTI üzem motorszerelő sorát, ahol naponta 22—30 motort állítanak össze, s szerelnek az alvázakra, a többi között a most Állami Díjat kapott Fürst Sándor szocialista brigád tagjai. Kérdések sorát tették fel, a többi között a munkaszervezésről, a termékek minőségének ellenőrzéséről, a munkaerő-helyzetről kérdezték az őket kalauzoló termelésirányítókat.

A gyármúzeumban dr. Novák Béla vezérigazgató vezette körbe az Omszk megyei küldötteket, s ismertette meg őket az 1949-es alapítás óta elért eredményekkel, régi és új termékeikkel.

Útjuk következő állomása a csepeli Duna Termelőszövetkezet volt. Itt Lerner Henrik, a szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára, Kiss P. László, a termelőszövetkezet elnöke, valamint a társadalmi és tömegszervezetek helyi vezetői már várták őket. Három népviseletbe öltözött leány — a szövetkezet dolgozói — szép ger- beracsokrokkal kedveskedtek testvérmegyénk küldötteinek,

Szovjet orvosok Pátym

A háborúban Is gyógyítottak

A szovjet orvos-voteránoU leróják kegyeletüket a hősi halottak sírjainál

Hancsovszki János felvétele

Az ünnepi díszbe öltöztetett kis tanácsteremben egyébként halk hangon folyt a beszélgetés. Hiszen ezek az emlékek nem viselik el a harsány hangot. Négy szovjet veteránt fogadtak április 2-án, a pátyi tanácsházán.

— Negyven év távlatából sem felejtheti el az ember azokat a harcos időket — jegyzi meg Szergej Szergeje- vics Ivanov, a delegáció vezetője, aki sebész és az orvos- tudományok kandidátusa. — A romok és a sok sebesült, akiken segíteni kellett — jutottak eszembe, amikor a Barátság Házából, ahol a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is működik, fölhívtak telefonon munkahelyemen. Mi is aktivistáknak számítunk, s bennünket tartottak érdemesnek arra, hogy a pátyiak szíves meghívásának eleget tegyünk.

— Milyen érzésekkel érkeztek most hazánkba?

— Hétfőn, míg a pályaudvarról a szállodába értünk, azon a rövid úton is benyomásokat szerezhettünk, hogy mit ért el azóta a magyar nép. Óriási a változás.

— Merre jártak annak idején?

— Budapesten, Pécsett, Kaposváron, Lovasberényben, ahol a szovjet csapatok nagyobb kórházakat létesítettek.

— Valamennyien egy helyen jártunk — veti közbe Ljubov Ivanova Krivokocscnko. — A

3. Ukrán Front 57. Hadseregcsoportja 5. gárda légi deszJ szánt hadosztállyal.

— Mindannyian moszkvai lakosok vagyunk — mondja Vlagyimir Alekszejevics Zujev —, s minden évben május

9-én találkozunk ...

Akitől a meghívás gondolata ered, dr. Gurin Ferenc körzeti orvos, a Hazafias Népfront segítségével szervezte a látogatást, ö köszönti a látogatókat. A vendéglátók között van; Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának munkatársa, Varga István, Páty községi pártalapszervezet titkára, társadalmi tanácselnök-helyettes, Szabó Zoltánná, a községi tanács yb-titkára, Tóth Lqszlóné községi HNF-elnök.

Piros szegfűvel a kezünkben indulunk néma tisztelet- adásra a temetőbe, a szovjet hősök sírjához. Minden hant szép, gondozott, mert az úttörők és a kisdobosok törődnek vele.

A veteránok délután Pilis- csabán felszabadulási ünnepségen vettek részt. Megkoszorúzták a hősök emlékművét, este pedig ellátogattak a szovjet helyőrséghez.

Szerda délelőtt megtekintik a kerepestarcsai kórházat, délután pedig a főváros nevezetességeivel ismerkednek. Április 4-én ott lesznek a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére rendezet díszszemlén, és pénteken utaznak el hazánkból.

Vennes Aranka

akiket, ezután Kiss P. László tájékoztatott az öt és fél ezer tagot számláló, 3 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet szerteágazó tevékenységéről, s egyebek között arról, hogy a gombatermesztési rendszer- gazda ez évtől önálló export- jogot is kapott.

A tájékoztató után a küldötteket a gombacsíra-, majd a laskagomba-üzembe kalauzolták, azután megtekintették a szövetkezet dísznövényházát. Itt Egri Lászlóné üzemvezetőhelyettes válaszolt az érdeklődő kérdésekre, majd arra kérte szovjetunióbeli testvérmegyénk delegátusait, hogy örökítsék meg látogatásukat a 20 tagú Zalka Máté szocialista brigád naplójában. Szergej Manjakin e sorokat írta a naplóba: „Az Omszk megyei pártmunkások delegációja forrón üdvözli a magyar barátokat, csodaszép üvegházaik méltón nyernék el a tetszést Szibériában is.’”

A delegátusok vezetői megtekintették még a szövetkezet gombakomposzt- és szárítóüzemét, majd a csepeli Szövetség ABC-áruházat. A nap programja a csepeli Duna Tsz- ben elköltött vacsorával zárult.

Ismerkedés a fővárossal

Bulgáriai testvérmegyénk küldöttségét délután a megyei pártbizottságon Krasznai Lajos fogadta. Részt vett az eszmecserén Balogh László, valamint dr. Arató András és Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkárai. A megbeszélésen ott volt Margarit Szpirov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa.

A vendégek először a párt- bizottság székházának földszintjén látható kiállítást, Kiss István szobrászművész plasztikáit tekintették meg, majd Krasznai Lajos tájékoztatót' tartott a megye fejlődéséről, a hatodik ötéves terv eredményeiről. Részletesen szólt a pártmunka időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az MSZMP közelmúltban befejeződött XIII. kongresszusáról, illetve a kommunisták azt megelőző Pest megyei tanácskozásairól.

Bulgáriai testvérmegyénk küldöttsége délután a fővárossal ismerkedett. Ellátogattak a kongresszusi központba, megnézték az új Duna parti szállodasort és a sétányokat. 1

Érmei vallanak helyette

F

estő csak akkor beszéljen, ha a képe semmit se tud mondani. De akkor is jobb, ha hallgat — mondotta valaha Egry József. Nagy festőnk szavaihoz tartja magát Ligeti Erika érdemes művész is, akinek érmeit, kisplasztikáit Ismerjük, szeretjük. Kellemes, közvetlen beszélgető partner, mégis úgy érzi, ha önmagáról kell valamit mondania, hogy nem kenyere a szó; amit gondol a világról, az emberekről, saját lényéről, azt a művészet eszközeivel tárja elénk.

— Nem is tudom, szerencsés vagy szerencsétlen voltam az első lépések megtételénél — meditál hangosan. — Érettségi után azonnal fölvettek a főiskolára —, s akkor én még nagyon gyerek voltam. Talán nem ártott volna egy-két nehéz, munkával eltöltött év, s aztán érettebb fejjel a tanulás. Ezen a módon minden bizonnyal többet, mélyebben tanulhattam volna. Talán azért mondhatom magam mégis szerencsésnek, mert olyan kitűnő pedagógus foglalkozott velem, mint Szabó Iván. A mester mindenkivel másként bánt, valamennyiünkkel saját nyelvén beszélt. Az ő biztatására választottam a szobrászaton belül az érmeket, a kisplasztikát. Azt mondta rólam, hogy rövidtávfutó alkat vagyok. Igaza volt — s erre magamtól sohasem jöttem volna rá. Úgy magyarázta, hogy az érem lírai költészet a szobrászaton belül, s az ember ennek segítségével megfogalmazhatja minden gondolatát a világról.

A főiskola után tíz esztendőn át egy kollektív műteremben dolgozott Ligeti Erika, a Lehel úton, Budapesten. Még ma is hálával, szeretettel gondol azokra az évekre. Jó iskola volt. A művészek fiatalok voltak és szegények. Sokat vitatkoztak a szakmáról, az alkotásokról — de mindig segítő szándékkal. 1969 óta él Szentendrén. Otthonává, valódi vidéki pátriájává vált ez a környezet. Kisebb, s ezért melegebb közösségre talált, mintha a fővárosban volna.

A világnak, az embereknek szánt mondanivalóval úgy érzi, valójában még adós. Kodály Zoltán Bartókról szóló gondolatával érvel:

MnífviStiii

— Bartók nem úgy hagyta

itt a világot, ahogy beleszületett. Szeretném, ha én sem úgy hagynám itt. Jó lenne átadni a nagy közösségnek mindazt, amit jónak tartok önmagámban: az emberszere- tetet, az optimizmust, a vidámság dicséretét. Ebből kevés van a földön, több kellene belőle. Az én világom nem Franz Kafka, hanem Nagy László világa. Az a célom, hogy mindazzal, amit alkotok, életigenlést, jókedvet ébresszek mindenkiben, hogy hétköznapjainkban egyre többen legyenek azok, akik Nagy László egyszerű, de méltó utódaiként a fogaik közt viszik át a szerelmet....

Kii. Zs.